Új Szó, 1982. április (35. évfolyam, 77-101. szám)
1982-04-29 / 100. szám, csütörtök
Vita az SZLKP Központi Bizottságának ülésén JÁN PIKULA elvtársnak, az SZLKP KB tagjának, a Közép-szlovákiai Knb elnökének felszólalása A nemzeti bizottságok munkájával kapcsolatban a középszlovákiai kerületben is előtérbe kerültek gazdasági irányító és koordináló tevékenységük kérdései. A jelenlegi időszakban joggal fordítunk nagy gondot a terület- és a települési egységek átfogó és harmonikus fejlesztésére területrendezési tervek segítségével. Tudatosítjuk, hogy a termelőerők ésszerű területi elosztása döntő tényezője a népgazdaság hatékony, folyamatos és kiegyensúlyozott fejlesztésének A tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy a termelőkapacitások fejlesztéséről és elosztásáról hozott döntések elfogadása során nem mindig veszik tekintetbe a társadalmi hatékonyság szempontjait. Az irányító szervek gyakran nem értékelik eléggé, mekkora eszközöket kell fordítania a társadalomnak a lakásépítésre, a járulékos és a műszaki létesítmények építésére, mi mindent kell megtenni a munkaerők kiképzéséért és stabilizálásáért, milyenek a termelésnek a környezetre gyakorolt hatásai. Szükséges, hogy a reszortok irányító szervei jobban felhasználják a gazdasági és a területi viszonyokról, a területegységek fejlesztésének lehetőségeiről és szükségleteiről készített elemzéseket. Ha megvizsgáljuk a jelenlegi problémákat és fogyatékosságokat, megállapíthatjuk, hogy az elvek következetes érvényesítésével ezeket elkerülhettük volna. A nemzeti bizottságoknak az általuk irányított terület kiegyensúlyozott és hatékony gazdasági fejlesztéséért vállalt felelőssége megköveteli, hogy elmélyüljön gazdaságszervező és egybehangoló szerepük, mégpedig nemcsak a területrendezési tervek kidolgozásában, hanem a beruházások, a munkaerő-gazdálkodás, a környezetvédelem és a szolgáltatóipar területén is. Az alacsonyabb szintű nemzeti bizottságok jogkörének kiterjesztésével kapcsolatban szükséges, hogy a városi nemzeti bizottságok és a központi községek helyi nemzeti bizottságai alapdokumentumot dolgozzanak ki városuk vagy községük gazdasági és szociális fejlesztéséről, s ebben átfogóan és perspektíván igyekezzenek megoldani a problémákat. E dokumentumok kidolgozásáról a járási nemzeti bizottságok útján gondoskodtunk úgy, hogy ezeket felhasználhassák az országos távlati és ötéves tervek összeállítása során. Az elmúlt három-négy év során sikerült elkészíteni a területrendezési dokumentációt minden körzeti jelentőségű települési egység és kerületünk legfontosabb ipari központjai számára. Vonatkozik ez a műemlékvédelmi körzetekre és a történelmi városközpontokra is. Az új építkezési törvény végrehajtása terén elért sikerek ellenére még mindig sok a fogyatékosság és a gond. Késlekedik például a területrendezési tervek kiegészítése. Az a törekvés érvényesül, hogy csak rövid érvényű terület- rendezési terveket dolgozzanak ki, lebecsülik a távlati tervek jelentőségét. Még mindig nem állnak rendelkezésre legalább 10 éves áttekintést nyújtó urbanisztikai és műszaki-gazdasági mutatók, amelyek lehetővé tennék, hogy a területrendezési dokumentációt a megfelelő időben kidolgozzák. Az intézkedések ellenére kerületünk nemzeti bizottságain is számos fogyatékosság lelhető fel az építkezési törvény gyakorlati végrehajtásában. Ugyancsak tartalékok vannak a mezőgazdasági földalap védelmében. Nem engedhetjük meg, hogy a mezőgazdasági földterület, különösen a szántóföld tovább csökkenjen. A városiasodás folyamatának negatív tényezői a múltban a hétvégi házak építése terén is megmutatkoztak. Eddig csaknem 150 ilyen objektumot bontottunk le, a továbbiakat a jövőben felszámoljuk vagy legalizáljuk ott, ahol ez összeegyeztethető a társadalmi érdekekkel. Sajnos, a nemzeti bizottságok több esetben a törvényt is megszegték, pl. Liptovský Mikulášban és Zvolenban családi házak építését engedélyezték anélkül, hogy engedélyt kaptak volna a föld elvételére. A Közép-szlovákiai Kerületi Nemzeti Bizottság tanácsa jóváhagyta az egyéni víkendházépítés koncepcióját. Elhatároztuk, hogy további víkendháztelek létesítését nem engedélyezzük, csak a meglevők bővítését. Nagy gondot fordítunk a kis kertek létesítésére. Az államigazgatás felelősebb gyakorlása terén nagy jelentősége lesz a központi községek nemzeti bizottságai hatásköre bővétésé- nek. Építkezési hivatalokat kell létesíteni ott, ahol az építkezési törvény értelmében ehhez megteremtik a feltételeket. A kerületi nemzeti bizottság tanácsa a járási nemzeti bizottságok javára tavaly júniusban 21 központi községet jelölt ki. E községek nemzeti bizottságainak munkájában fontos szerepük lesz a plenáris üléseknek. Hogy megfelelően tudjuk intézni az emberek ügyeit, a központi községekben megfelelő apparátust hozunk létre. Az űj káderekkel szemben döntő követelmény a nagyfokú szakmai hozzáértés és a politikai elkötelezettség az igényes feladatok megoldására. GEJZA ŠLAPKA elvtársnak, az SZLKP KB Elnöksége tagjának, a bratislavai városi pártbizottság vezető titkárának felszólalása Városunk párt- és állami szervei nagyra értékelik, hogy a CSKP KB 6. ülése az alapvető prágai problémák megoldásán kívül külön kiemelte Bratisla- vát, a Szlovák Szocialista Köztársaság fővárosát. Mindenekelőtt meg kell oldani a tömegközlekedésnek, a városközpont védelmének, a szolgáltatások fejlesztésének, a környezet javításának és a lakótelepek ellátásának problémáit. Számos kérdésről a CSKP KB ülésén Colotka és Martinák elvtárs már beszélt, az SZLKP KB Elnökségének beszámolója is sok problémát érintett, ezeket nem akarom megismételni. Bratislava intenzív fejlődését az új beruházások határozzák meg, s ezek több kérdést vetnek fel a területi szerkezettel, a városkerületi és a helyi nemzeti bizottságok hatáskörével kapcsolatban, különösen ott, ahol alapvetően megváltoznak a települési viszonyok. így van ez Petržalka, Dúbravka, Rača, Podunajské Biskupice és Vrakúňa városnegyedekben. Az új települési viszonyok megkövetelik e városnegyedek igazgatásának újraértékelését és olyan megoldások keresését, amelyek megfelelnek a lakosság mindennapi élete szükségleteinek és e területegységek fejlesztési követelményeinek. Külön problémát jelent Bratislavában az újonnan épített lakótelepek irányítása, hiszen e lakótelepek viszonylag önálló egységet képeznek. Eddig főleg az infrastruktúrára és a lakótelepek komplex fejlesztésére fordítottunk nagy gondot, kevesebbet foglalkoztunk a lakosok életének megszervezésével. A város irányításával párhuzamosan ki akarjuk dolgozni az emberek lakótelepek irányításában való részvételének új formáit. Ezek egyike a lakótelepi polgári bizottságok létrehozása, amely bizottságok összefognák az eddigi polgári bizottságok tevékenységét és hatékonyabban együttműködnének minden olyan szervvel, amelynek feladata a lakótelepek politikai és társadalmi életének megszervezése. Arra fogunk törekedni, hogy az új lakótelepeken az eddiginél sokkal aktívabb szerepük legyen a polgári bizottságoknak és a városkerületi nemzeti bizottságok többi aktívájának. Teljes mértékben támogatjuk és magunkévá tesszük a CSKP KB 6. ülésének azon határozatát és követelményét, hogy lényegesen növekedjen a nemzeti bizottságok szerepe a területegységek átfogó gazdasági és szociális fejlesztésében, a célszerű munkaerő-gazdálkodásban, a beruházások hatékonyságának növelésében, az eszközök ráfordításának gazdaságosabbá tételében, szükséges, hogy hatékonyabban járuljanak hozzá a népgazdaság intenzív fejlődésre való áttéréséhez. A szovjet városok, főként Kijev testvérváros fejlesztési tapasztalatainak felhasználásával a 6. ötéves tervidőszakban a város politikai, társadalmi és gazdasági élete több mint 250 képviselőjének bevonásával kidolgoztuk Bratislava távlati szociális és gazdasági fejlesztési tervét az 1990-ig terjedő időszakra. A tervet minden érintett központi és városi szerv elbírálta, s a fővárosi nemzeti bizottság tavaly hagyta jóvá azzal a megkötéssel, hogy a 7. és a 8. ötéves terv feladatai szerint ki kell egészíteni. A dokumentummal kapcsolatban a lakosság és egyes közületek körében végzett szociológiai felmérések rámutattak Bratislava szociális és gazdasági fejlesztésében eddig elért eredményekre. Egyúttal rámutattak azokra a feladatokra, amelyeket meg kell oldani a munka-, a lakóhelyi és az üdülési környezet fejlesztésében, a közlekedésben, a szolgáltatások területén, a munkacsoportokról való szociális gondoskodásban és a városközpont átépítésében. E dokumentum kidolgozásával egyidejűleg a fővárosi nemzeti bizottság a reszortokkal és a vállalatokkal együttműködve területrendezési és ágazati terveket is kidolgozott, amelyek lehétővé teszik a nemzeti bizottságok egybehangoló és irányító szerepének elmélyítését. Megállapíthatjuk, hogy Bratislava jelenlegi helyzetéről elegendő elemzés és fejlesztési terv készült. El akarjuk érni, hogy a központi és a városi irányító és közigazgatási szervek és szervezetek öntudatosan együttműködjenek Bratislava és környéke fejlesztésében. Ezér* megköveteljük a reszortok és a területegységek lehetőségeinek összhangba hozatalát, a pénzeszközök összevonását a beruházások kivitelezésére. Döntő feladatnak tartjuk a termelési alap további bővítését és szilárdítását, a város ipari jellegének kidomborítását. Ezen a téren jelentős lemaradás keletkezett, nem sikerült megvalósítani például az általános gépipar fejlesztési terveit. Ehhez járul még a Kablo és a Bratislavai Energiaipari Vállalat új elektrotechnikai kapacitásai átadásának késlekedése. A szlovák fővárosban kedvezőtlenül alakul a lakosság szociális összetétele. Az iparszerkezet nem felel meg a város tudományos-kutatási és műveltségi alapjának, nincs megfelelő kapcsolat a kutatás és a termelés, valamint a gyártási programok között. A gépiparban nem jöttek létre a szükséges komplexumok, lemaradás keletkezett a szakosításban és a kooperációban. Ezekkel a kérdésekkel pártszerveink gyakran bírálóan foglalkoznak, rámutatnak a bratislavai vállalatok és üzemek elégtelen hatékonyságára, termékeik rossz minőségére. Lényeges minőségi javulást akarunk elérni a komplex lakásépítésben. A tavalyi városi pártkonferencián megállapítottuk, hogy súlyos fogyatékosságok vannak a beruházási folyamat egészének tervezésében és irányításában, s elégtelen a beruházások résztvevőinek terv-, irányítási, technológiai és munkafegyelme. Ennek alapján határozatokat fogadtunk el, amelyek célul tűzik ki, hogy hatékonyabb legyen a beruházások irányítása. Ennek hatására a beruházások kivitelezőinél részben megjavult a terv-, a technológiai és a munkafegyelem. Ez abban is megmutatkozott, hogy a komplex lakásépítés múlt évi eredményei a szlovákiai kerületek között Bratislavában voltak a legkedvezőbbek. A komplex lakásépítés fogyatékosságainak részletes elemzése alapján hat alapvető területet soroltunk be a komplex lakásépítés célprogramjába. E program végrehajtásával tovább akarjuk javítani a komplex lakásépítés tervezését és irányítását. A nemzeti bizottságok munkája keretében nagy fontosságot tulajdonítunk a környezet egészségesebbé tételét célzó beruházási és nem beruházási intézkedéseknek. Legfontosabb célunk, hogy fokozatosan felszámoljuk a környezet- szennyezés minden forrását, s az új létesítményekkel egészséges és kellemes életfeltételeket teremtsünk a város lakosai számára. Mindenekelőtt meg akarjuk szüntetni a levegő- és a vízszenynyezést, valamint a zajártalom fő forrásait. Fokozatosan megváltoztatjuk a vegyipari vállalatok gyártási programjait, korszerűsítjük az ipar és az energiatermelés berendezéseit, s áttérünk a nemesebb fűtőanyagok használatára. A környezetvédelem további fontos eszköze az új ökológiai létesítmények, főként a szennyvíztisztítók építése. Sajnos, még mindig késlekedik a zöld védösávok létesítése az ipari üzemek körül, ami különösen a Slovnaft környékén időszerű. Ezen a téren a jelenlegi üléseket követően nagyobb egybehangoló aktivitást várunk el a nemzeti bizottságoktól, hogy a vállalatok, az intézmények, a szervezetek, a dolgozók, a lakosság és a fiatalok kezdeményezését kibontakoztatva céltudatosan használják fel a környezetvédelem nem beruházási lehetőségeit. A bratislavai nemzeti bizottságok munkájának sikere elsősorban a párt vezető szerepének érvényesítésétől, a pártszervek, -szervezetek és csoportok aktivitásától függ. A kommunisták a nemzeti bizottságok választott szerveinek és apparátusának magvát képezik. Elsősorban nekik kell dinamikusabbá tenniük a nemzeti bizottságok tevékenységét. JÁN BRONDOŠ elvtársnak, az SZLKP KB tagjának, a Kelet-szlovákiai Knb elnökének felszólalása A kelet-szlovákiai kerületi párt- bizottság nem régi ülésén bírálóan értékeltük, hogyan alakul kerületünkben a szolgáltatások helyzete. Az eredményeket elemezve megállapíthattuk, hogy alakosság anyagi fogyasztása és a szolgáltatóipar fejlesztése terén a XV. pártkongresszus irányvonalát lényegében megvalósítottuk. Mégsem lehetünk elégedettek a helyzettel. Akadnak olyan üzemek és vállalatok, ahol a vezető gazdasági dolgozók, sőt a párt- szervezetek hozzáállása nem felel meg a szolgáltatások jelentőségének és politikai súlyának* A 6. ötéves tervidőszakban a lakossági szolgáltatások terjedelme 33,4 százalékkal, az egy lakosra jutó forgalom 110 koronával növekedett. A helyigazdálkodási vállalatok csaknem 140 fajta munkát vállaltak és szolgáltatást nyújtottak. Egyes szolgáltatásokat azonban elhanyagoltak például a fém- és famegmunkálásban - nem fejlesztették a fényképező-, és filmfelvevőgépek és különféle villamos cikkek javítását vagy a kalaptisztítást. Egyes szolgáltatások nem kielégitőek a főidényben, például a cipő- vagy az eser- nyöjavitás, sőt a tisztítási és a takarítási szolgáltatások is. Ezzel szemben alig mutatkozott érdeklődés néhány egyéb szolgáltatás iránt. Nagy gondot fordítottunk a szolgáltatóipar anyagi-műszaki alapjának fejlesztésére. A 6. ötéves tervidőszakban 16 szolgáltatóházat és több mint 300 szolgáltatóüzemet és felvevőhelyet adtunk át, részben a központi községek szükségleteit is kielégítettük. A szolgáltatóipar anyagi-műszaki alapjának helyzete jobb is lehetne, ha teljesítettük volna a komplex lakásépítés feladatait és ha idejében átadták volna az új szolgáltatóipari kapacitásokat. Jelentősen megnőtt kerületünkben a helyigazdálkodási vállalatok szerepe a hiánycikkszámba menő árucikkek gyártásában. Ez rendkívül nehéz feladat, mert még mindig nehézségek vannak az anyag- ellátásban. A helyigazdálkodási és a szolgáltatóvállalatok többnyire csak harmadosztályú anyagot és rossz árut kapnak. Ez megnehezíti a népgazdaság tervszerű irányítási rendszerét tökéletesítő intézkedések végrehajtását, a termelés, a munkák és a szolgáltatások minőségének javítását. Termeszetesen a helyigazdal- kodási vállalatoknak is javítaniuk kell a szállítói-megrendelői kapcsolatokat és igényesen meg kell követelniük a gazdasági szerződések teljesítését. E gondok ellenére a kerület vállalatai a 6. ötéves tervidőszakban több mint 29 százalékkal növelték belpiaci szállításaik terjedelmét és több mint 700 új terméket dobtak piacra. JK kerületi pártbizottság ülése kiemelte, hogy a vállalatok, amelyek a belső piacot látják el termékekkel kötelesek alaposan felmérni a keresletet, meggyorsítani a termelés előkészítését s növelni a divatos és a luxustermékek részarányát. A szolgáltatások fejlesztése terén progresszív feladatokat tűztünk ki. Azt akarjuk, hogy szolgáltatásaink színvonala elérje a szlovákiai átlagot, terjedelmük 24 százalékkal, a belpiaci szállítások volumene pedig legalább 14 százalékkal növekedjen. Ez szükségessé teszi az irányító és az ellenőrző munka színvonalának lényeges emelését a nemzeti bizottságok és a vállalatok szférájában egyaránt. A vidéki lakosság szükségleteit is jobban ki kell elégíteni, ezért a nemzeti bizottságok kisebb üzemeit is bevonjuk a lakosság számára nyújtott szolgáltatásokba és abba a kiegészítő termelésbe, amely helyi nyersanyag- és anyagforrásokat használ fel. Főként vidéken szükségesnek tartjuk az egyéni kiegészítő szolgáltatások nyújtását abban az esetben, ha erre közület vagy a nemzeti bizottság kisebb üzeme nem képes. Jobban meg kell fizetni azokat a dolgozókat, akik több szakmához értenek Bértöbbletet kell fizetni a keresett szakmákban dolgozóknak, például a cipészeknek, a kéményseprőknek, az asztalosoknak, a lakatosoknak; meg kell teremtemi a feltételeket ahhoz, hogy ezek a szakmák már a tanulók számára vonzóak legyenek. A kelet-szlovákiai kerületi párt- bizottság elnöksége és a kerületi nemzeti bizottság tanácsa a napokban jóváhagyta a másodlagos nyersanyagok gyűjtésének és felvásárlásának koncepcióját s konkrét intézkedéseket tett e tevékenység fejlesztésére. Tudatosítjuk e feladat időszerűségét és nagy gazdasági hasznát, ezért a 6. ötéves tervidőszakban például a felvásárolt papírhulladék mennyiségét 57 százalékkal növeltük. Mindez hozzájárul az ésszerű nyersanyag és energiagazdálkodásról szóló párthatározatok megvalósításához. ÚJ SZÓ 4 1982. IV. 29.
