Új Szó, 1982. április (35. évfolyam, 77-101. szám)

1982-04-27 / 98. szám, kedd

\ ÚJ szú 5 1982. IV. 27. Az SZLKP KB Elnökségének beszámolója a nemzeti bizottságok feladatairól a CSKP XVI. kongresszusa, az SZLKP kongresszusa és a CSKP KB 6. ülése után (Folytatás a 4. oldalról) kidolgozni, hogy ezek a létesítmé­nyek jobban szolgálják céljukat, széleskörűen felhasználják őket a lakosság, különösen a fiatalok kulturális és szakköri munkájában. Társadalmunk nagy erőfeszíté­seket tesz a kulturális és a törté­nelmi műemlékek védelmére és felújítására, hiszen ezeknek külö­nösen a fiatal nemzedék hazafias és esztétikai nevelése szempont­jából nagy jelentőségük van. A műemlékvédelem komplex programjának megvalósításához hozzájárultak a szlovák kormány döntő intézkedései, valamint a Szlovák Nemzeti Tanács gon­doskodása. Pozitív eredmények születtek olyan városi műemlékvédelmi kör­zetek védelmében és felújításá­ban, mint amilyen Banská Štiavni- cában, Levočában és Bardejov- ban található. Ennek ellenére ezen a téren még mindig sok a probléma és a fogyatékosság. Ezért a nemzeti bizottságok köte­lessége, hogy az erőket a helyzet mielőbbi javítására mozgósítsák. Fokozott figyelmet követel meg az ökológiai egyensúly helyreállí­tása, a földek, a vizek és a levegő tisztaságának megőrzése, a zöld­övezetek fenntartása, az erdők­ről való gondoskodás és a tájvé­delem. Mindezekre a kérdésekre nagy gondot kell fordítaniuk a helyi államhatalmi és -igazgatási szer­veknek, valamint a társadalmi és a gazdasági szervezeteknek. A nemzeti bizottságokra hárul az egészségügyi szolgáltatások és a szociális ellátás megszerve­zésének döntő része. E feladatok teljesítése terén már nagy munkát végeztek, különösen az egész­ségügyi létesítmények hálózatá­nak fejlesztésében. A 6. ötéves tervidőszakban ez úgy nyilvánult meg, hogy megnövekedett a kór­házi férőhelyek száma, a rendelő- intézetek kapacitása, a bölcsődei férőhelyek száma és gyarapodott ezen intézmények dolgozóinak ál­lománya. Az egészségügyi szol­gáltatások javulásának köszönhe­tően csökkent a csecsemőhalan­dóság, szüntelenül hosszabbodik az emberek átlagos életkora, nö­vekszik azon személyek száma, akik a nyugdíjkorhatár elérése után is aktívan dolgoznak. Ennek ellenére léteznek olyan komoly problémák, amelyek aka­dályozzák az egészségvédelem gyorsabb ütemű javítását és az egészségügyi szolgáltatások fejlő­dését. Ezeket a problémákat a nemzeti bizottságoknak az nak helyes módszereit, el kell mé­lyíteni és fejleszteni kell e téren a hatékony politikai nevelő munkát és a jogi propagandát. A megelő­ző és a nevelő munkát az igazság­szolgáltatás szerveivel és a Köz- biztonsági Testülettel együttmű­ködve kell végezni. Ha az ilyen munka hatástalan, akkor a társa­dalom érdeke, hogy a nemzeti bizottságok jogi eszközöket alkal­mazzanak, éljenek törvényadta jogkörükkel, közrendvédelmi fela­datokat bízzanak a Közbiztonsági Testületre és ellenőrizzék teljesí­tésüket. Határozottabban kell küz­deni a vandalizmus, a huliganiz­mus, az utcai bűnözés, a lakások és a hétvégi házak fosztogatása, minden, társadalmi szempontból veszélyes jelenség ellen. Az államigazgatás gyakorlása során gondoskodni kell az előírá­sok szigorú megtartásáról, a he­lyes eljárásról. A nemzeti bizottsá­Ezen intézkedések fö célja, hogy szilárduljon az alapszintű nemzeti bizottságok helyzete és szerepe területi körzetükben, s optimálisak legyenek a feltételek hatalmi, közigazgatási, gazdasági, szervező és kulturális nevelő sze­repük ellátásához és a szocialista demokrácia további elmélyítésé­hez. Egyúttal így kell növelni hatá­sukat a területegységek átfogó szociális és gazdasági fejlődé­sére. A szocializmus építése a köz­ségek lakosainak életfeltételeiben is jelentős mértékben visszatükrö­ződött. Fokozatosan megszűnt a különbség a város és a falu között, a társadalom nem kevés eszközt és erőt fordított arra, hogy a községekben is - különösen a nagyobbakban - legyenek üzle­tek, egészségügyi, oktatási, kultu­rális és egyéb létesítmények. Vilá­gos, hogy ilyen létesítmény nem lehet minden községben, csak a kiemelt, központi községekben. Ez indokolja a központi községek helyi nemzeti bizottságai jogköré­nek bővítését. Ami a központi községek nem­zeti bizottságait illeti, elsősorban területrendezési szerepük növek­szik meg. Nagyobb beleszólásuk lesz a beruházások elosztásába, a környezetvédelmi kérdésekbe és a lakosság más jogos érdekei­nek érvényesítésébe. Részt fog­nak venni a lakásépítésnek, a já­rulékos és a műszaki beruházások létesítésének, a lakossági és a szociális szolgáltatásoknak és a gyermekintézmények építésé­nek kérdéseiről szóló döntések meghozatalában. Az államigazga­tás területén az állampolgárok Egészségügyi Minisztériummal együttműködve rugalmasan meg kell oldaniuk. Szükséges, hogy hatékonyabb támogatást nyújtsa­nak a higiéniai szolgálat szervei­nek a lakó- és a munkahelyi kör­nyezet védelme érdekében. Na­gyobb gondot kellene fordítani szakrendelők létesítésére és fej­lesztésére nemcsak a helyi, ha­nem nagyobb körzeti szükségle­tek kielégítése céljából. Fölöttébb időszerűnek mutatkozik az a kö- vélemény, hogy javuljon az ortopé­diai protetikai szolgáltatásokra szoruló személyekről való gondos­kodás. Nem lehet megkerülni az olyan problémákat sem, mint az, hogy egyes egészségügyi dolgo­zók megszegik a szocialista erkölcs elveit. A szociális ellátás területén a fi­gyelmet elsősorban a gyermekes családok társadalmi megsegítésé­re, az idős emberekről való gondos­kodás kiterjesztésére és tökélete­sítésére s a bevált szociális szolgál­tatások fejlesztésére kell fordítani. Következetesebben kell törődnünk azzal, hogy bevonjuk a munkába a csökkent munkaképességű sze­mélyeket és a rokkantakat, s a tár­sadalom gazdasági lehetőségeivel összhangban növeljük a szociális intézetek kapacitását. mi kérdéseket. Ez teszi szüksé­gessé a nemzeti bizottságok ha­táskörének bővítését. A hatáskör kiszélesítésére dif­ferenciáltan, a városok társadalmi és gazdasági jelentőségének fi­gyelembe vételéve kerül sor úgy, hogy a felsőbb szintű nemzeti bi­zottságok néhány tevékenységét a városi nemzeti bizottságokra ru­házzuk. Ezt a célt szem előtt tartva a városokat négy csoportra oszt­juk fel. A Vysoké Tatry-i Városi Nemzeti Bizottság helyzetével kü­lön foglalkozunk. A városok cso­portokra osztásáról a szlovák kor­mány és a kerületi nemzeti bizott­ságok fognak dönteni. Erősíteni fogjuk a városi nem­zeti bizottságok koordinációs sze­repét a területek gazdasági és szociális fejlesztésével kapcsolat­ban. Elsősorban a központilag irá­nyított szervezetek, a magasabb szintű nemzeti bizottságok által irányított szervezetek és a szövet­kezetek körében kifejtett koordi­náló tevékenységüket kell fejlesz­teniük. Ez különösen a pénzesz­közök összevonására és a szer­vezetek tevékenységének ellenőr­zésére vonatkozik. Hogy össz­hangba tudják hozni a városok és az üzemek dolgozói szükségletei­nek kielégítését, a városi nemzeti bizottságok fogják elbírálni az ál­taluk irányított területeken működő valamennyi szervezet szociális fejlesztési terveit, összhangban a város gazdasági, szociális és kulturális fejlesztésének program­jával. Növeljük azt a jogukat, hogy az általuk irányított területen ellen­őrizhessék a lakossági szolgálta­tások színvonalát és a közületek tevékenységét, különös tekintettel a környezet alakítására és védel­mére. Megnövekszik a városi nemzeti bizottságok közvetlen irányító szerepe a szolgáltatóipari szerve­zetekkel szemben. A nagyobb vál­lalatok létrejöttének folyamata az utóbbi években oda vezetett, hogy indokolatlanul gyengült a városi nemzeti bizottságok által irányított gazdálkodás. Szlovákia 121 váro­si nemzeti bizottsága közül pl. csak négy irányít közvetlenül kom­munális vagy lakásgazdálkodási vállalatot és csak hatnak van saját építőipari vállalata. A többi város­ban ezeket a vállalatokat a járási nemzeti bizottságok irányítják. A legsúlyosabb a lakásállomány­ról való gondoskodás problémája. Szemmel láthatóan gyengült a vá­rosi nemzeti bizottságok szervei­nek befolyása arra, hogy elősegít­sék a lakásállománnyal való jobb gazdálkodást Az államigazgatás gyakorlása terén a városi nemzeti bizottságok a lakosság több ügyét fogják in­tézni, mint eddig. Elvárjuk, hogy a városi nemzeti bizottságok ha­táskörének növelése pozitívan hasson irányító és politikai szerve­E ívtársak! Dokumentumainkban nemegy­szer, legutóbb az SZLKP 1981. évi kongresszusán kiemeltük Bratisla- vának mint Szlovákia fővárosának nagy politikai, gazdasági, szociális és kulturális jelentőségét. Ebben a szellemben fogadtunk el intéz­kedéseket a város ipari jellegének szilárdítására, a munkásosztály részarányának növelésére, a la­kásépítés fogyatékosságainak ha­tározottabb felszámolására, a la­kótelepeknek műszaki és járulé­kos létesítményekkel való komp­lex ellátására, az úthálózat és a városi tömegközlekedés fejlesz­tésére. Kiemeltük a lakossági szolgáltatások, az üzlethálózat, az egészségügyi létesítmények háló­zata bővítésének, a történelmi vá­rosközpont következetesebb fej­lesztésének az ökológiai intézke­dések végrehajtásának politikai fontosságát. Megköveteltük, hogy szakosított tevékenységgel Bratis­lava egész Szlovákia szükséglete­it kielégítse. E feladatok teljesítéséhez jelen­tős mértékben hozzájárulnak a Bratislava területén működő nemzeti bizottságok Nagyra érté­keljük azokat a pozitív eredmé­ző munkájuk tökéletesítésére, a lakosság kezdeményezésének hatékonyabb fejlesztésére és az emberek bevonására a közügyek intézésébe. Különösen a nagyvárosok váro­si nemzeti bizottságai hatásköré­nek rendezése során foglalkozni kell a lakótelepek igazgatásával, hiszen a városlakók döntő többsé­ge lakótelepeken él. A nemzeti bizottságoknak energikusabban kell megoldaniuk a lakótelepek el­látásának, az ottani szolgáltatá­soknak problémáját, jobban meg kell szervezniük a társadalmi és a kulturális életet a lakótelepeken élő emberek sokoldalú érvényesü­lése érdekében közvetlenül a lakó­helyükön. A nagyobb városok fejlesztése megköveteli, hogy a közeli köz­ségek lakosai szükségleteinek ki­elégítéséről is fokozott mértékben gondoskodjanak, s a városi nem­zeti bizottságok szoros együttmű­ködést fejtsenek ki a város vonzá­si körzetében levő községek nem­zeti bizottságaival. Az a cél, hogy a városok és a vonzási körzetük­ben levő községek nemzeti bizott­ságai egységesen járjanak el a va- lamennyiüket érintő kérdések megoldásában, főként a közleke­dés, az egészségügyi ellátás, az oktatás, a kultúra, a szolgáltatá­sok, az üdültetések megszerve­zésében. Ezt az együttműködést különösen a magasabb szintű nemzeti bizottságoknak kell kez- deményezően fejleszteniük, támo­gatniuk és egybehangolniuk. A városokban és a központi községekben különösen nagy gondot kell fordítani a polgári bi­zottságok munkájára. A képvise­lőkkel, a lakóbizottságokkal és a lakóbizalmiakkal együttműködve * e bizottságok több javaslatot ad­hatnának olyan kérdések megol­dásáról, mint a közrend fenntartá­sa, a lakótelepek tisztaságának és szép környezetének megőrzése, vagy az emberek lakással, szol­gáltatásokkal és szakköri tevé­kenységével összefüggő további gondok. Támogatásra kellene ta­lálniuk a lakóhelyi pártszerveze­teknél, valamint a Nemzeti Front társadalmi szervezeteinél. A központi községek és a váro­sok nemzeti bizottságai hatáskö­rének kiszélesítését a nemzeti bi­zottságok tevékenységével kap­csolatos egyik legfontosabb jelen­legi feladatnak tartjuk. Igényessé­gét növeli, hogy ezt a nemzeti bizottságok apparátusának csök­kentésével párhuzamosan kell végrehajtani. Ez különösen a terü­leti pártszervektől és a nemzeti bizottságokban dolgozó kommu­nistáktól megköveteli, hogy na­gyon meggondoltan és felelősen, úgy viszonyuljanak e feladatok megvalósításához, hogy közben minél kedvezőbb szervezési és káderfeltételeket teremtsenek. nyékét, amelyek különösen az el­múlt 10 esztendőben a lakásprob­léma megoldásában, a közleke­dés, a szolgáltatások, az egész­ségügy, a szociális ellátás és más területek fejlesztésében születtek. Meg kell állapítanunk, hogy Bratis­lavában sok problémát örököltünk a múltból és újak is keletkeztek, s ezek megoldására hosszabb időszak szükséges, új módon kell e problémákhoz viszonyulni és nem kevés társadalmi eszközt fordítani megoldásukra. A jelenlegi helyzet megköveteli, hogy gyorsan felszámolják a beru­házások, különösen a lakótelepi műszaki és járulékos létesítmé­nyek építése, továbbá a szolgálta­tások minősége és rugalmassága, a városi tömegközlekedés, az egészségügy, a város tisztasága és esztétikai arculata, a közrend és a környezet védelme területén fellelhető fogyatékosságokat. A modern szocialista nagyváros fejlesztése a város urbanisztikai és építészeti formálásával és az egyes városrészek fejlesztésével szemben is nagyobb igényeket tá­maszt. Elvárjuk, hogy Bratislava szocialista profiljának alakításá- (Folytatás a 6. oldalon) A nemzeti bizottságok éljenek törvényadta lehetőségeikkel Elvtársak! A nemzeti bizottságok a fejlett szocialista társadalom építésének feltételei között is érvényesítik ha­talmi, közigazgatási szerepüket, amely megalapozott, s osztály- és politikai szempontból nagy jelen­tősége van. A gyakorlat azt mutatja, hogy fogyatékosságok vannak e szerep érvényesítésében, különösen az államigazgatás gyakorlásában. A nemzeti bizottságok nem mindig élnek megfelelően törvényadta jo­gaikkal a társadalmi érdekeknek és az emberek törvényben biztosí­tott jogainak védelme terén. A nemzeti bizottságok lakos­sággal szembeni hatalmi és közi­gazgatási szerepének betöltése során fel kell használni a megelő­zés, a nevelés eszközeit, a meg­győződésnek, a jogi rendelkezé­sek, a nemzeti bizottsági döntések és határozatok megmagyarázásé­Nagyobb jogkör - fokozott felelősség Elvtársak! A CSKP XVI. és az SZLKP legutóbbi kongresszusának doku­mentumai kiemelik, hogy el kell mélyíteni a nemzeti bizottságok komplex hatáskörét az általuk irá­nyított területen, meg kell oldani több kérdést szerkezetük tökélete­sítésével kapcsolatban is, különö­sen az alapszinten. Ezt nemcsak a fejlett szocialista társadalom építésének jelenlegi igényes fela­datai, hanem a települési viszo­nyok megváltozása következté­ben végbemenő mély társadalmi, szociális és gazdasági változások is szükségessé teszik. Köztudott, hogy a hatvanas évek óta fokozatosan integrálód­nak a községek és a helyi nemzeti bizottságok. A lakosság jelentős hányada nagyobb városokba költözött. Jelenleg városokban él a lakosság 49,6 százaléka és a munkásosztály döntő része. A települési viszonyok megválto­zása következtében nagyobb köz- igazgatási és területi egységek keletkeztek, azonban a nemzeti bizottságok hatáskörét nem mó­dosították ennek megfelelően. Olyan helyzet állt elő, hogy az egyesült községek és a városok nemzeti bizottságainak hatásköre azonos a többi község helyi nem­zeti bizottságaiéval. Ezért a CSKP KB Elnöksége 1979 áprilisában határozatot foga­dott el a nemzeti bizottságok mun­kája továbbfejlesztésének felada­tairól, ebben kiemeli annak szük­ségességét, hogy növekedjen a városok, a központi községek és a lakótelepek nemzeti bizottságai­nak jogköre. gok munkájának gyakori gyengé­je, hogy következetlenül hajtják végre saját döntéseiket, ami gyen­gíti politikai és hatalmi tekintélyü­ket, valamint munkájuk hatékony­ságát. Erről tanúskodik a nem en­gedélyezett építkezések nagy száma, a törvények megszegése a közületek által és több más je­lenség. Az e téren fellelhető fogyaté­kosságokra a lakosok viszonylag nagy számú panasza és e pana­szok megalapozottsága is utal. Ennek arra kellene ösztönöznie a nemzeti bizottságokat, hogy tovább javítsák irányító munkáju­kat, hozzáértőbben gyakorolják az államigazgatást és töltsék be ha­talmi, közigazgatási szerepüket. Ezen a területen szükséges, hogy következetesen érvényesül­jön és elmélyüljön a nemzeti bi­zottságok szerveinek ellenőrző szerepe, még jobban aktivizálód­janak a népi ellenőrző bizottságok. minden folyó ügyeiben dönteni fognak. A szlovák kormány megfelelő politikai és szervezési intézkedé­seket fogadott el e feladatok telje­sítése céljából. Reméljük, hogy a Szlovák Nemzeti Tanács rövid időn belül megvitatja és jóváhagy­ja a nemzeti bizottságokról szóló törvény módosítását s így megte­remti a jogi feltételeket e feladatok teljesítéséhez. Azután szükséges lesz, hogy a területi pártszervek és a nemzeti bizottságokban dolgozó kommunisták a módosított tör­vényt következetesen végre­hajtsák. Hangsúlyozzuk, hogy a köz­ponti községek nemzeti bizottsá­gainak fokozatos fejlesztése hosz- szú távú folyamat, amelyet semmi esetben sem szabad mechaniku­san meggyorsítani. A központi községek nemzeti bizottságai jogkörének kiszélesí­tésével kapcsolatban meg kell ál­lapítanunk, hogy nem célunk a kis községekben élő emberek életé­nek háttérbe szorítása, hiszen e községek továbbra is a települé­si viszonyok szerkezeti összetevői maradnak. Időszerű feladat az is, hogy úgy rendezzük a városok nemzeti bi­zottságainak hatáskörét, hogy az megfeleljen fejlődésüknek, a nagyszabású változásoknak. Minőségileg új követelményeknek kell megfelelni a városok irányítá­sa terén, irányítani kell a további beruházásokat, a járulékos és a műszaki létesítmények építését, fejleszteni kell az üzlethálózatot, a szolgáltatóipart, a közlekedést, a hő-, az energia- és a vízellátást, meg kell oldani a környezetvédel­Bratislava fejlesztésének nagy feladatai

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom