Új Szó, 1982. április (35. évfolyam, 77-101. szám)

1982-04-27 / 98. szám, kedd

Az SZLKP KB Elnökségének beszámolója a nemzeti bizottságok feladatairól a CSKP XVI. kongresszusa, az SZLKP kongresszusa és a CSKP KB 6. ülése után (Folytatás a 3. oldalról) tett és drága építkezéseket. A nemzeti bizottságok aktivitásá­nak és kezdeményezőkészségé­nek fejlesztésében, mely teljes mértékben élvezi pártunk támoga­tását, tiszteletben kell tartani az állami terv céljait és azok megva­lósítását. Amit ezen kívül akarunk elérni, azt teljes mértékben a helyi nyersanyag-, anyag- és munka- erőforrásokból kell fedeznünk, szem előtt tartva a gazdaságos­ság és hatékonyság elveit. A lakosság igényeinek kielé­gítése terén a nemzeti bizottságok elsőrendű feladatai közé tartozik a lakásokkal összefüggő szolgál­tatásokról való gondoskodás. A la­kások és lakóházak karbantartá­sáról, javításáról és korszerűsíté­séről a meleg- és ivóvízellátásról, a közös helyiségek rendben tartá­sáról van szó. E téren is sok a gond és a hiányosság, amely megkeseríti az emberek életét. Ezért elsősorban a lakásgazdál­kodás illetékesei a felelősek, akik nem teremtik meg elég hatéko­nyan a feltételeket a lakások idejé­ben és jó minőséggel elvégzett javításához és karbantartásához. Nehezíti a helyzetet az is, hogy a helyi ipari vállalatok főleg a beru­házási tevékenységre összponto­sítják erőiket. A nemzeti bizottsá­goknak tehát nagyobb igényeket kell támasztaniuk a lakásgazdál­kodást irányítók munkájával szemben, s meg kell követelniük, hogy a helyi ipari vállalatok telje­sítsék eredeti szerepüket. A felszabadulás után épült la­kások egyre inkább karbantartás­ra szorulnak. Az előregyártott ele­mekből épült lakások karbantartá­sa is fontos feladat. E téren egyre több lesz a teendő s ez megköve­teli, hogy a nemzeti bizottságok szorosabban együttműködjenek a lakásszövetkezetekkel és az építőipari szervezetekkel. A lakásgazdálkodásban több fi­gyelmet kell szentelni a tüzelőa­nyag- és energiatakarékosság­nak, megfelelő szabályozó beren­dezések alkalmazásával kell csökkenteni a hőveszteséget, s az elavult fűtőberendezések fokoza­tos felújításával kell elérni a haté­konyabb hőtermelést és -fogyasz­tást. Főleg a hegyi és hegyvidéki területeken meg kell találnunk a fahulladékok tüzelőanyagként való hasznosításának jobb módját. A lakásgazdálkodás illetékesei­től elvárjuk, hogy rugalmasabban és készségesebben intézzék a la­kók jogos követeléseit. Fel kell számolni a nehézkes adminisztrá­ciós hozzáállást, módosítani kell a házkezelőségek munkaidejét és tevékenységüket úgy kell meg­szervezni, hogy a dolgozók ügyei­ket szabad idejükben intézhessék. A lakások karbantartására, a ki­sebb javításokra s ezáltal a laká­sok élettartamának meghosszab­bítására nagyobb figyelmet kelle­ne fordítaniuk maguknak a lakók­nak is. Komolyan el kell gondolkod­nunk a lakások és lakóházak sza­nálásán is. Tekintettel arra, hogy társadalmi beruházási eszközeink és forrásaink nem elegendőek, elejét kell venni annak, hogy meg­fontolatlanul és indokolatlanul számoljunk fel lakásokat és háza­kat. A nemzeti bizottságoknak meg kell találniuk a módját, hogy a régebbi házak és lakások közül többet adjanak el az állampolgá­roknak magántulajdonba A lakossági szolgáltatások színvonala összefügg az emberek elégedettségével Elvtársak! A nemzeti bizottságok jelentős részt vállalnak a párt gazdaságpo­litikájának . megvalósításából, mégpedig olyan érzékeny terüle­ten, mint amilyen a lakosságnak nyújtott szolgáltatás hálózata. Nem egyszer hangsúlyoztuk, hogy a szolgáltatások hálózata, minő­sége és rugalmassága befolyásol­ja a lakosság nézetét, hozáállását és hangulatát. A kívánt politikai légkör megteremtése tehát a nem­zeti bizottságok által irányított gazdasági szervezetek dolgozóitól is függ. Az elmúlt években a helyigaz­dálkodási vállalatok és az ipari szövetkezetek szolgáltatásainak fejlesztésében számos jó ered­ményt értünk el. A gyakorlat azon­ban azt mutatja, hogy a szolgálta­tások minősége nem kielégítő. Komoly fogyatékosságok vannak az autójavítási szolgáltatások, a villamos fogyasztók, cipők és ruházati cikkek javítása terén. El­sősorban a szállítási határidő túl hosszú. A lakosok gyakran kifogá­solják a szolgáltatórészlegek nem megfelelő nyitvatartási idejét, az elvégzett munka minőségét és a dolgozók magatartását. A szolgáltatások terén elburján­zott a csúszópénz elfogadása, az ellenőrizhetetlen feketézés, me­lyet a szolgáltatások dolgozói gyakran munkaidőben végeznek, vállalati alapanyagok felhasználá­sával. Ennek oka a gazdasági veze­tés, de a nemzeti bizottságok és a központi szervek által végzett irányítás és ellenőrzés alacsony színvonalában is keresendő. A szolgáltatások tervezési és finanszírozási rendszere admi­nisztrációigényes. Alapjául a köz­pontilag irányított ipari szervek fel­tételei szolgálnak, s ez a helyi ipar és a szolgáltatások terén nem al­kalmazható. Nem lehetséges központilag részletesen meghatá­rozni a szolgáltatások konkrét fej­lesztését, hiszen a szolgáltatások­nak a helyi lakosság sokrétű igé­nyéit kell kielégíteniük. A lakosság szükségleteit a vállalatok vezető dolgozóinak és az irányító nemzeti bizottságoknak kell legjobban is­merniük, s e szükségletekre a ter­vükben rugalmasan reagálniuk. A nemzeti bizottságok helyigaz­dálkodási vállalatai nyereségnö­vekedésének központilag történő megállapítása sok esetben lehe­tetlenné teszi a kívánt, de kevésbé rentábilis szolgáltatások fejleszté­sét, s a vállalatokat a jövedelme­zőbb termelő tevékenységre kész­teti. Az illetékes szervek felelős kommunistáitól tehát meg kell kö­vetelni, hogy módot találjanak a gazdasági eszközök, hatékony­ságának növelésére, a tervezés és finanszírozás, elsősorban a statisztikai felmérések admi­nisztrációigényességének csök­kentésére. A szolgáltatások és a helyi ipar további fejlesztése érdekében a nemzeti bizottságoknak na­gyobb figyelmet kell szentelniük az anyagi-műszaki alap fejleszté­sének. Annak ellenére, hogy pél­dául a 6. ötéves tervidőszakban ezen a szakaszon több mint más­fél milliárd koronát ruháztunk be, nem merítettük ki teljesen a terve­zett eszközöket, és számos fontos szolgáltatólétesítmény építése el­maradt. Ezért nem sikerült például kifejezően felszámolni az egyes járások és kerületek - főleg a kö­zép-szlovákiai és kelet-szlovákiai kerületben - közötti különbsége­ket a szolgáltatások terén. Ez azt bizonyítja, hogy nem tel­jesítettük következetesen a CSKP KB 7. ülésének és a SZLKP KB 1977. májusában tartott ülésének határozatait a konkrét helyi és já­rási feltételek közepette. A nem­zeti bizottságoknak és az általuk irányított vállalatoknak határozot­tabb intézkedéseket kell foganato­sítaniuk a meglevő kapacitások hatékonyabb kihasználására, a nem megfelelő üzemrészlegeket nagyobb anyagi ráfordítás nélkül kell korszerűsíteniük. Elsősorban a falvakon, a Z-akció keretében is épülhetnek nem nagy beruházást igénylő szolgáltatási részlegek. A helyi ipari vállalatok tevé­kenysége nem elégíti ki a szüksé­ges mértékben a lakosság igénye­it. Nem tűrhetjük tovább, hogy a helyi ipari vállalatok jelentős mértékben előnyben részesítsék a központilag irányított vállalatok­kal való kooperációt. Ezért a szer­kezeti változások keretében a he­lyi ipari vállalatokat tervszerűen úgy kell irányítani, hogy szolgálta­tásokat nyújtsanak, megrendelés­re termeljenek, s növeljék néhány hiánycikk hazai piaci szállítmá­nyait. A szerkezeti változásokkal összefüggően az is előfordul, hogy a helyi ipari vállalatok egyes részlegeit, sőt néhány esetben az egész vállalatot beolvasztják a központilag irányított ipari intéz­ményekbe. Fel kell hagyni a nem­zeti bizottságok gazdasági részle­gei anyagi-műszaki alapjának ilyen megcsonkításával, mert ez kedvezőtlenül befolyásolja a szol­gáltatások fejlesztésének lehető­ségeit. A helyigazdálkodás egyik alap­vető problémája az anyagi-mű- szaki ellátottság és a szállítói­megrendelői kapcsolatok területe. Az olyan szállító szervezeteknek, mint a REMPO, MOTOTECHNA, TECHNOMAT stb. elsőrendű fela­datuknak kell tekintenük a nemzeti bizottságok szervezeteinek folya­matos ellátását. A pótalkatrésze­ket szállító gépipari vállalatoknak is változtatniuk kell a javítást vég­ző szervezetekkel szembeni hoz­záállásukon, hiszen tulajdonkép­pen az általuk gyártott termékek javításáról van szó, s ezáltal gyári védjegyük jó hírnevéről is. A termelési-műszaki alap ész­szerűbb elrendezése érdekében a szolgáltatóvállalatok és a lakás­gazdálkodási vállalatok kisebb üzemeit nagyobb gazdasági egy­ségekbe vonták össze, s a vállala­tok irányítása a helyi és városi szintről a járási nemzeti bizottsá­gok hatáskörébe tevődött át. A vállalatok összevonása sok esetben, főleg a szolgáltatások fejlesztése terén, nem járt a várt eredményekkel. Ezért az irányító nemzeti bizottságoknak újra kell értékelniük az összevont vállala­tok tevékenységét figyelembe vé­ve, hogyan elégítik ki a lakosság igényeit; ahol a szolgáltatások rosszabbodtak, sürgős intézkedé­seket kell foganatosítaniuk. A helyi ipari vállalatok és a szol­gáltatások irányításában az irányí­tó nemzeti bizottságoknak sokkal hatékonyabban kell élniük azon jogukkal, hogy meghatározzák a vállalatok számára a kötelező minőségi mutatókat, például a szolgáltatások skálájának bőví­tését, minőségének javítását, a munkaidő szükséges módosítá­sát, a szállítási határidő lerövidíté­sét új, hiánycikknek számító ter­mékek gyártását stb. Sokkal nagyobb súlyt kell he­lyezni az irányítás minőségére, a vezető dolgozók kiválasztására és képzésére, a szakmunkástanu­lók nevelése komplex feltételeinek megteremtésére. A fiatalok körében fel kell számolni az olyan foglalko­zásokkal szemben táplált előítéle­teket, mint a cipész, a vulkanizá- tor, a kőfaragó, a kéményseprő, a bádogos, a tetőfedő; meg kell adni nekik az életben való érvé­nyesülés perspektíváját és kialakí­tani annak tudatát, hogy a minősé­gi munkát végző szakembert a szocialista társadalom is meg­becsüli és érdemei szerint jutal­mazza. A lakossági szolgáltatásokat to­vábbra is a szocialista vállalatok útján fejlesztjük, miközben jóval nagyobb gondot fordítunk a szol­gáltatások kiegészítő formáira. Jobban akarunk támaszkodni a nemzeti bizottságok kisebb szol­gáltatóüzemeire, külön be akarjuk vonni a vállalatok kisüzemeit a szolgáltatómunkába a megsza­bott kalkulációk és a kis üzemek bérbevétele alapján, ezekben a bérlő saját számlájára fog dol­gozni a vállalat nevében s bizo­nyos összeget átad a vállalatnak Rugalmasabb szolgáltatásokat várunk el attól, hogy újfajta mun­kaviszonyt vezetnek be a helyi termelő- és szolgáltatóvállalatok a csökkent munkaképességű sze­mélyekkel és azokkal a nyugdíja­sokkal, akik képesek kisebb szol­gáltatások elvégzésére Ha a la­kossági szolgáltatásokat így sem tudják biztosítani, a nemzeti bi­zottságok engedélyezhetik egyes személyeknek, hogy főfoglalko­zásként saját számlájukra dolgoz­hassanak, természetesen idegen munkaerő alkalmazása nélkül. El­sősorban ez a nem kielégítő szol­gáltatásokra, pl. a cipőjavításra, a szabó- és az asztalosmunkára, az épületkarbantartásra, esetleg más munkákra vonatkozik. Lakossági szolgáltatásokat földmüvesszövetkezetek, ipari, építőipari és más szervezetek is nyújthatnának, főként szállítással, anyagfölöslegük eladásával vagy építőipari gépek kölcsönzésével A szolgáltatások e kiegészítő formáinak alkalmazása .semmi esetre sem jelenthet változást a társadalmi tulajdon fennálló for­máiban, csak azt jelentheti, hogy ezt teljes mértékben a szolgáltatá­sok fejlesztésére használjuk fel A környezet alakítása és védel­me terén fontos szerepet töltenek be a közhasznú szolgáltatásokat nyújtó, a nemzeti bizottságok által irányított szervezetek. Sokat kell javítani például a városok és a községek tisztán tartásának, a szilárd halmazállapotú hulladék eltávolításának és hatékonyabb felhasználásának, a zöldövezetek létesítésének és fenntartásának, a helyi utaknak és a közvilágítás­nak a helyzetén. Népgazdaságunk számára egyre nagyobb jelentősége van a másodlagos nyersanyagok gyűj­tésének és felhasználásának, ez gazdasági és ökológiai szempont­ból is fontos A másodlagos nyers­anyagok gyűjtésének intenzíveb­bé tétele végett a kerületi nemzeti bizottságoknak és az illetékes központi szerveknek kellő anyagi és műszaki feltételeket kell terem­teniük, még nagyobb mértékben kell aktivizálniuk a nemzeti bizott­ságokat, az iskolákat és a Nemzeti Front társadalmi szervezeteit. A lakossági szolgáltatások fej­lesztése terén egyre igényesebb feladatok hárulnak a belkereske­delem egész területére. Az elmúlt években sikerült lé­nyegesen bővíteni és korszerűsí­teni a szlovákiai üzlethálózatot, ja­vult az eladás kulturáltsága. De ezen a területen is vannak még problémák. Az emberek számos bíráló ész­revétele figyelmeztet az üzletháló­zat megoszlásának, az áruválasz­téknak, a nyitvatartási időnek és a kiszolgálás színvonalának fo­gyatékosságaira. A nemzeti bi­zottságok gyakran tanácskoznak ezekről a kérdésekről. Tudjuk, hogy nem oldhatnak meg és nem intézhetnek el mindent. Szüksé­ges azonban, hogy ezen a téren is sokkal hatékonyabban éljenek tör­vényadta jogaikkal és teljesítsék az új belkereskedelmi törvényből eredő kötelességeiket. Főként az általuk irányított területen működő kereskedelmi szervezetekkel szembeni ellenőrző szerepüket kell következetesebben érvénye­síteniük. Bírálatok hangzanak el a közét­keztetéssel, a szállodaipar mun­kájával, az ételek minőségével, a felszolgálás színvonalával és a környezet kulturáltságával kap­csolatban is. Gyakran megszegik az árrendelkezéseket. Komoly gondok vannak az idegenforgalmi és üdülőközpontokban. E számos probléma megoldásán kívül arra is szükség van, hogy a szolgáltatá­sok szerkezete alkalmazkodjon a kereslethez és nagyobb mérték­ben előmozdítsa a vendéglátóipari szolgáltatások korszerű és éssze­rű formái nak érvényes ítését. A köz - étkeztetés területén a nemzeti bizottságoknak - mint irányító szerveknek - meg kell szüntetniük az olyan egészségtelen jelensé­geket, mint a fogyasztók károsítá­sa és a munka nélkül szerzett bevétel. A népgazdaság folyamatos te­vékenysége és a lakosság szük­ségletei megkövetelik, hogy a 7. ötéves tervidőszakban biztosítsuk a közlekedés egész rendszerének kiegyensúlyozott fejlődését és he­lyes működését. A kerületi nemze­ti bizottságoknak nagy gondot kell fordítaniuk a progresszív szállítási rendszerek bevezetésére s a tár­sadalmi szükségletekkel össz­hangban a közúti személy- és te­herszállítás fejlesztésére, s ezt egybe kell hangolni a vasúti sze­mélyforgalommal. Elsőrendű kö­vetelménynek tekintjük, hogy ja­vuljon az utazás kulturáltsága, a dolgozók és a tanulók szállítása különösen az ipari központokban és a nagyvárosokban. A közlekedési szolgáltatások fejlesztésének egyre inkább meg­határozó gazdasági tényezőjét je­lentik az üzemanyagok és az energiahordozók. Ez megköveteli a szállítás következetes ésszerű­sítését és a járművek kihasznált­ságának fokozását. A jelenlegi fel­tételek átfogó takarékossági intéz­kedéseket követelnek meg. Ez nemcsak a nemzeti bizottságok által irányított közlekedésre, ha­nem az üzemi szállításokra is vo­natkozik. Az intézkedéseknek nem szabad hátrányosan befolyá­solniuk a közlekedési szolgáltatá­sok minőségét és fejlődését. El kell érni. hogy az emberek meg­értsék: a járatok számának csök­kentése elkerülhetetlen volt. A lakosság gazdag kulturális életének fejlesztéséért Elvtársak! A nemzeti bizottságok teljes mértékben hozzájárulnak szocia­lista közoktatásunk minőségi vál­tozásaihoz és oktató-nevelő rend­szerünk tökéletesítéséhez. Érde­meket szereztek az oktatás anya- gi-műszaki alapjának megterem­tésében. A Nemzeti Front válasz­tási programjainak teljesítésével sikerült túlteljesíteni a feladatokat az óvodaépítés terén, így Szlová­kiában ma már a 3-5 éves gyer­mekek 81,7 százaléka óvodába jár. Területenként azonban jelen­tősek a különbségek. Ugyancsak sikerek születtek az alap- és a kö­zépiskolák építése terén. Az el­múlt hat esztendőben 2644 alapis­kolai osztályt adtak át. Az iskolai és az iskolán kívüli nevelés területén a nemzeti bizott­ságok a XVI. pártkongresszus ha­tározataival összhangban kötele­sek megteremteni a szervezési, a káder- és az anyagj feltételeket a csehszlovák oktató-nevelő rend­szer továbbfejlesztését célul kitű­ző dokumentum feladatai megva­lósításának befejezéséhez. Az oktatás átalakításával kap­csolatban nagy gondot kell fordíta­ni a szakmunkásképzés átszerve­zésére és irányítására. A nemzeti bizottságok ezt a munkaterületet mindeddig eléggé elhanyagolták. Szükséges, hogy a nemzeti bi­zottságok nagyobb mértékben előmozdítsák azt, hogy az iskolák a család és a társadalom közre­működésével hatékonyabban for­málják a fiatalok eszmei, politikai, erkölcsi és szakmai profilját, jó hazafiakat és internacionalistákat, dolqos és becsületes állampolgá­rokat neveljenek belőlük. A nemzeti bizottságok hatáskö­rébe tartozik, hogy fejlesszék a dolgozók gazdag kulturális éle­tét. Sürgető feladat, hogy még szorosabbá váljon a szocialista kultúra és művészet kapcsolata a dolgozókkal, elmélyüljön az egyes akciók politikai és eszmei nevelő hatása az emberek szemé­lyiségének szüntelen fejlődésére, gondolkodásuk és érzésük formá­lására a szocialista eszmék, a szocialista erkölcs és létbizton­ság szellemében. Ez megköveteli a szakköri, a művészeti, a kulturá­lis és a népművelő tevékenység sokoldalú támogatását. A városokban és a falvakban a kulturális és a népművelési léte­sítmények szilárd anyagi-műszaki alapja épült fel, de ezt a kapacitást nem mindig és mindenütt használ­ják ki eléggé. A kulturális nevelő munka egységes terveit úgy kell (Folytatás az 5. oldalon) ÚJSZIf 4 1982. IV. 27.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom