Új Szó, 1982. április (35. évfolyam, 77-101. szám)
1982-04-24 / 96. szám, szombat
Vita a CSKP Központi Bizottságának 6. ülésén *ÚJ SZÚ 5 1982. IV. 24. (Folytatás a 4. oldalról) litikai munka jelentős hányadáról, a kulturális-nevelő tevékenység egységes terveiről - amelyek szerves részét alkotják a Nemzeti Front választási programjainak; - éppen a társadalmi szervezetek gondoskodnak. Hiszen minden szervezet a maga módján hozzájárulhat állampolgáraink, főleg a fiatal nemzedék neveléséhez. A Nemzeti Frontra és a nemzeti bizottságokra főleg ezen a területen az vonatkozik, hogy a propaganda, az agitációs és a tömegpolitikai munka és az állampolgár, a hazafi, az internacionalista, a Szovjetunió barátja, a fejlett szocialista társadalom építése nagy müvében cselekvöen részt vevő ember nevelése valamennyi formájában a minőségre és a hatékonyságra kell orientálódniuk. Nem kevésbé fontos feladat az állampolgárok részvételének sokoldalú fejlesztése a politika kimunkálásában, megvalósításában és ellenőrzésében, az állam irányításában és a közügyek igazgatásában. Éppen e tekintetben nagyon értékes eredményeket hozott a Nemzeti Front és a nemzeti bizottságok együttműködése. így például jelenleg a különböző fokozatú nemzeti bizottságok nagy többsége rendszeresen megtartja a nemzeti bizottságoknak és a Nemzeti Front szerveinek együttes üléseit. Ezeken foglalkoznak a választási program teljesítésének módjával, a helység, a város, a járás és a kerület fejlesztése legfontosabb kérdéseivel. Ritkábban tapasztalható az, hogy a Nemzeti Frontba tömörült szervezetek fontos kezdeményezésekkel keresik fel a nemzeti bizottságokat, együttműködnek a képviselőkkel, segítségükre vannak tisztségük gyakorlásában, biztosítják a sokkal nagyobb részvételt a nemzeti bizottságok plénumülé- sén, elősegítik a bizottságok, a polgári bizottságok munkájának fejlesztését, biztosítják tagjaik cselekvő részvételét a nyilvános gyűléseken stb. Egyszóval nagy tartalékai vannak annak, hogy a Nemzeti Frontba tömörült szervezetek, a nemzeti bizottságokkal együttműködésben, tagjaikat mind nagyobb mértékben bevonják a közéletbe, az együttműködésbe és a közös döntéshozatalba. A politikai rendszer valamennyi láncszeme, a nemzeti bizottságok és a Nemzeti Front, valamint a dolgozók tömegei elfogadják és megvalósítják a párt XVI. kongresszusának programját. Ezáltal szilárdul és tovább fejlődik a párt vezető társadalmi szerepe, ami népünk erkölcsi-politikai egységének döntő fontosságú előfeltétele, harmonikus összhangban a politikai rendszer valamennyi láncszemével. Ez egyszóval előfeltétele az egész társadalom további fejlődésének. A pártpolitikával és a választási programok formájában való megvalósításával kapcsolatban nagy előrehaladás tapasztalható a Nemzeti Frontban tömörült szervezetek kölcsönösen előnyös együttműködésében, a Nemzeti Front társadalmi és sajátosan érdekképviseleti szerepének betöltése során. Az egész Nemzeti Front kétségtelenül nagyra fogja becsülni a X. szakszervezeti kongresszus határozatát, amelyben az FSZM az eddiginél még határozottabban vállalja a részvételt a Nemzeti Front egész tevékenységében, továbbá a szerveivel, a benne tömörült szervezetekkel, valamint az államhatalmi szervekkel és a nemzeti bizottságokkal való együttműködést. A nemzeti bizottságok és az általuk irányított szervezetek munkája további tökéletesítését célzó dokumentumok nyilván nagy figyelmet keltenek az egész Nemzeti Frontban. Hiszen következetes megvalósításuk tükröződni fog a Nemzeti Front szerveinek és a benne tömörült valamennyi szervezetnek életében is. Ez a párt központi bizottsága és elnöksége tartós gondoskodásának köszönhető, amellyel a szocialista társadalom politikai rendszerének egyik alapvető láncszemét veszi körül. Ez eredménye a felelősség- teljes, hosszú távú előkészítő munkának, példája a kritikus szellemű elemzésnek, amely jelzi a kiutat és javasolja a megoldások módját. Ez segítségére van azon problémák megoldásának is, amelyek összefüggnek a Nemzeti Front szerveinek, minden társadalmi szervezetnek tevékenységével. A központi községek nemzeti bizottságainak létrehozása során helyenként előfordultak és előfordulnak olyan tendenciák, hogy felszámolják a társadalmi szervezetek alapvető láncszemeit és a Nemzeti Front helyi bizottságait ott is, ahol tevékenységük jó feltételei adottak. Ezzel a tendenciával, amely a társadalmi életet és aktivitást gyengítené, politikai síkon idejében szembehelyezkedtünk és csak üdvözölhetjük, hogy ez nagyon egyértelműen kifeje- - zésre jutott ezen az ülésen is, az elnökségi beszámolóban. Az egész Nemzeti Front, a benne tömörült valamennyi szervezet, a párt vezetésével, együttműködésben a politikai rendszer valamennyi láncszemével, főleg a nemzeti bizottságokkal, saját elhatározása alapján mindent megtesz a párt XVI. kongresszusa programjának teljesítésére. Elsősorban törekedni fog az állampolgárok irányításában és a közügyek igazgatásában való teljes és egyenjogú részvételének elmélyítésére, a munka minősége és hatékonysága javításával kapcsolatos stratégiai irányvonalnak és valamennyi jóváhagyott feladatnak a teljesítésére. HELENA BAJTOŠOVÁ elvtársnőnek, a CSKP KB póttagjának, a sviti (poprádi járás) alapiskola igazgatóhelyettesének felszólalása A keletszlovákiai kerület poprádi járásának nemzeti bizottságai a pártszervek irányításával tevékenységüket és aikotó kezdeményezésüket a Nemzeti Front választási programjába foglalt feladatok következetes teljesítésére irányítják. Annak ellenére, hogy a választások óta aránylag rövid idő telt el, a nemzeti bizottságok a 7 ötéves tervidőszak első éve igényes feladatainak teljesítése során pozitív eredményeket értek el. Ez tükröződik a helyi gazdálkodási vállalatok, a szolgáltatások, a beruházási tevékenység, a Z- akció tervének teljesítésében a megkezdett építkezések számának csökkentésében stb. Ezek az eredmények annál értékesebbek, mivel abban az évben értük el ezeket, amikor járásunkban a képviselők 40 százaléka kicserélődött, s a nemzeti bizottságok funkcionáriusainak 30 százaléka is új emberekből áll. Képviselőink ismerik a lakosság problémáit és gondjait, megvitatják velük a plenáris ülések tanácskozásainak témáját, mozgósítják a lakosságot az elfogadott határozatok teljesítésére Főleg az egész társadalmat érintő követelményeket igyekeznek szem előtt tartani. Széles körű politikai munkát fejtettek ki a V. I. Lenin születése 112. évfordulója tiszteletére szervezett kerületi műszakok előkészítése és lebonyolítása során is. Munkájuk eredményeként az Z- akcióban 6 millió korona érték született. A poprádi járás jelentős turistaforgalmi központ. Természeti szépségei a hazai és külföldi turisták sokaságát vonzzák. A turista- forgalomban elért pozitív eredmények mellett azonban gondjaink is vannak. Ezek egyike a turistaforgalmi igények és az anyagi-műszaki alap reális lehetőségei közötti különbség. A turistáknak a Magas-Tátra üdülési központjai iránti érdeklődése jelentős mértékben meghaladja a turisták ellátásának lehetőségeit. Ahhoz, hogy ezen üdülőközpont megfelelően teljesíthesse szerepét, következetesebben, a lehetőségekhez mérten szabályozni kell a látogatottságot. Nem helyeseljük, hogy az utóbbi időben a turisták - a külföldiek is - a közétkeztetési létesítményekkel szemben mindinkább a kiskereskedelmi hálózat élelmiszer üzleteit részesítik előnyben. A szálláshelyeknél hasonló a helyzet, keresettebbek a fizető-vendéglátás szálláshelyei. Nézetünk szerint ennek a jelenségnek úgy vehetnénk elejét, ha a külföldi turisták kötelezően a szocialista szervezetek étkeztetési és elszállásolási szolgáltatásait vennék igénybe. Járásunk gyakran előforduló gondja az úthálózat állapota. Ez ugyanis nem felel meg a folyamatos és biztonságos közúti közlekedésnek. 1976 óta járásunkban az üzletek eladótere 6700 négyzetméterrel, a vendéglátóhelyek száma 3500-al, az állandó szálláshelyek száma pedig 1250-nel gyarapodott. A 6. ötéves tervidőszakban növekedett az élelmiszer- és ipar- cikk-fogyasztás, s ez megnyilvánult a lakosság életszínvonalában is. A kereskedelemmel kapcsolatban el kell mondanunk, hogy az üzletek éppúgy, mint más munkahelyek egész embert követelnek. Aki elárusít, annak tanácsolnia is tudnia kell. A kereskedelem dolgozói, elsősorban az élelmiszerüzletekben, gyakran tanúi a szállítók fölényének, s nem egyszer gondot okoz számukra, hogy a fogyasztókat jó minőségű és friss áruval láthassák el. Igyekeznünk kell, hogy az üzleteinkben forgalomba kerülő áruk a legjobb minőségűek legyenek, s a szolgáltatások skáláját is bővítenünk kell. Hazánk állampolgárai és a külföldiek is, akik megfordulnak járásunkban, fokozott figyelemmel és bírálóan értékelik a szolgáltatások fejlesztését és színvonalát, valamint az e téren dolgozók viszonyát a szolgáltatások igénylőihez. Ezért nagyobb gondot kell fordítanunk a szolgáltatások terén dolgozók felkészítésére és nevelésére. Nagy figyelmet szentelünk a lakáskörülményeknek is. A 6. ötéves tervidőszakban az állami lakások száma 1462-vel nőtt, a szövetkezeti lakásépítés pedig még gyorsabb ütemű volt. Gondot okoz azonban az új lakótelepek járulékos beruházásainak kivitelezése A nemzeti bizottságok nagy figyelmet szentelnek az oktatásügynek is. Ennek köszönhető, hogy járásunkban a 6. ötéves tervidőszakban és a 7. ötéves tervidőszak első évében bővült az óvodai férőhelyek száma, s ma az óvodás korú gyerekek 80 százalékát el tudjuk helyezni. A nemzeti bizottságok gondot fordítanak az alapiskolák és iskolai létesítmények anyagi-műszaki alapjának fejlesztésére, figyelembe véve az alapiskolai oktatási rendszer új tervezetét. EMIL LANGER elvtársnak, a CSKP KB tagjának, a Szocialista Munka Hősének, ostravai nyugdíjas bányásznak a felszólalása A nemzeti bizottságok hatáskörébe tartozó két tevékenységi területtel, a szolgáltatásokkal és a kereskedelemmel kapcsolatban szeretném kifejteni vélemékijelölt szolgáltató üzemben 20 órakor van a zárás. Bővült a szombaton is üzemelő szolgáltató hálózat. Az üzemanyag-keret nagyarányú korlátozása ellenére sikerült javítanunk és tovább bővítenünk a megrendelő lakásán nyújtott javítószolgálatot. Sikeresen fejlődött a megjavított tárgyaknak a megrendelő lakására történő szállítása is, pl. a gázfogyasztók, a tv-készülékek, a szőnyegek stb. esetében. Ez kétségtelenül szolgáltatásaink jelentős vívmányainak egyike. Mindennek ellenére nem lehetünk elégedettek. Számos szolgáltatás nem fejlődik. Maholnap nem lesz kőfaragó, kéményseprő, cipész, üveges, órás stb. A lakosok jogosan bírálják ezt a helyzetet. A szolgáltatásokban nem lehet az egyik szakterület sikerességével kiegyensúlyozni a másik sikertelenségét. A szolgáltatások nem megfelelő szerkezeti fejlődésének egyik okát abban látom, hogy a jelenlegi gazdasági-szabályozórendszer - a komplex intézkedések érvényesítése ellenére - nem ösztönöz erre. A helyi ipar és a szolgáltatások fejlesztésének tervezésekor ugyanis hasonló volumen-mutatókat alkalmaznak, mint a nagy vállalatok esetében Termelési értéket, saját termelési értéket, lakosságtól származó bevételeket, teljes költséget és nyereséget terveznek A tervben nem veszik figyelembe a javításban, a szolgáltatások különböző területein megnyilvánuló eltéréseket Kizárólagosan az indexmódszert alkalmazzák, mégpedig a központtól egészen le a vállalatig. Az említett módszer alkalmazása - vagyis az évi 4-5 százalékos növekedés kijelölése - korántsem ölelheti fel a szolgáltatások sokrétűségét. Langer elvtárs a továbbiakban rámutatott a személyi közszükségleti cikkek tartósságának növelésével kapcsolatos összefüggésekre. Elmondotta többek között, hogy a cipőipar mintegy 260 fajta női cipősarkat gyárt. A cipészek csupán 70 félét kapnak, mégpedig korlátozott mennyiségben. Már régen közismert, hogy a szállítói-megrendelői kapcsolatok alacsony színvonala a szolgáltatóiparban is érezteti hatását, elégtelen az anyagellátás, a nyersanyag-ellátás és kevés a pótalkatrész. Már megszokott, hogy a vállalat szükségleteit 30-40 százalékra elégítik ki, és nem ritkaság, hogy például kohászati anyagból és fűrészáruból a kereskedelem és a szolgáltatás ellátása tételesen olykor csak a 20 százalékot éri el, ugyanakkor számos központilag irányított vállalatnál ezekből az anyagokból fölösleg van és pazarlóan gazdálkodnak velük. Gazdasági gyakorlatunkban gyökeret vert az a vélemény, hogy a helyi gazdálkodási vállalatok szükségleteit a gazdasági kapcsolatokban nem kell figyelembe venni, s ismert az a gyakorlat is, hogy ezek igényléseit az utolsó helyre teszik A CSKP KB elé terjesztett javaslatok, mindenekelőtt ,,A fizetett szolgáltatások hatékonyabb irányításának és rugalmasabb fejlesztése biztosításának alapelvei“ teljességükben minőségileg új feltételeket teremtenek a lakosság igényei kielégítése számára a szolgáltatások minden szakaszán, és megoldást kínálnak azokra a problémákra, amelyekről szóltam.1 Sajnos, elég széles a hiánycikkek skálája, ha egyet felszámolunk, újabb lép a helyére. Kerületi szervek szintjén tanácskoztunk a Cseh Szocialista Köztársaság kereskedelmi miniszterével és a kereskedelmi vezérigazgatókkal az egész morva terület kereskedelmi ellátásának javításáról. Megállapítottuk, hogy számos árucsoportban a szállítások nagysága nem éri el a Cseh Szocialista Köztársaság többi kerületébe szállított áru mennyiségét. Ez azt bizonyítja, hogy az áruterítésben az elosztásnál^ e szervek nem szentelnek kellő figyelmet. A kiskereskedelmi forgalom tervének nagyarányú túlteljesítése ellenére nem elégítik ki a fogyasztói keresletet számos ipari árucikk vonatkozásában, nem beszélve a hiánycikkekről. A lakosság legnagyobb bírálatát számos iparcikk, mint például a tányér, az edény, a mosószer, a toalettpapír, a gyertya stb. hiánya okozta, s ez a politikai hangulatban is visszatükröződik. Nem elégítették ki a színes tv-készülékek iránti keresletet sem, hiányos volt az ellátás varrógépből, háztartási hűtőkből, haszonüvegből, divatos textiláruból és pótalkatrészekből. A termelők felelőtlen hozzáállása fölöslegesen leterheli a közlekedést, kapacitást von el a javító szolgáltatástól, és hozzájárul a hiánycikkek skálájának bővüléséhez is. Számos nehézség oka a gépi berendezések rossz állapotában és abban rejlik, hogy nincs elegendő deviza a géppark felújítására. Hogy nagyon sok esetben hogyan állnak hozzá az ilyen komoly kérdések megoldásához, azt egy példán keresztül szeretném bemutatni. Az Ostravai Élelmiszer Vállalat azzal a kéréssel fordult a Prágai Cukoripar vezérigazgatóságához, hogy kockacukorból javítsa az ellátást. A vállalat gazdasági igazgatója válaszában kifejtette, hogy azért korlátozták a kockacukorgyártást, mert öt kockacukorgyártó részlegen jelentősen elhasználódottak a gépek és nagyarányú a meghibásodásuk, s ezek a gépek tőkés piacról származnak. Ahhoz, hogy kielégíthessék az igényeket, mintegy 50 millió devizakorona értékű új berendezés behozatalára lenne szükség. Ugyanakkor azonban a vállalat az ésszerűsítési program keretében újabb berendezést fejleszt ki a bridge cukor gyártására, amit egyébként az idén megkétszereznek, 1984-ig pedig 12-szerese lesz a jelenlegi szintnek. Ez azt jelenti tehát, hogy a kockacukorgyártási problémák továbbra is fennállnak, s a termelés a bridge cukort kínálja a vásárlónak kilogrammonként 13 koronáért, szemben a kockacukor kilónkénti 8 koronájával. Úgy vélem, hogy teljesen indokolatlan innovációról van szó Az élelmiszeripari vezérigazgatóságnak mindenesetre fontolóra kell vennie azt is, hogy a kereskedelemből nem hiányozhat a zsiradékok egész választéka, a szalonnától kezdve a margarinig. A CSSZSZK 1981-1985-ös esztendőkre szóló gazdasági és szociális fejlesztésének fő irányelveiben az élelmiszeripar számára feladatul adták, hogy a nyersanyagok nagy kihozatalú feldolgozását érjék el, s hogy fejlesszék tovább az integrációs és kooperációs kapcsolatokat a feldolgozó iparral, a mezőgazdasággal és a kereskedelemmel. Központi bizottságunk 4 és 5. ülése ezt a követelményt ismételten hangsúlyozta és konkretizálta. A húsiparban van elegendő olyan dolgozó, aki tudja, mi a megoldás. Arra van szükség viszont, hogy - a vezérigazgatóságoktól kezdve az üzemekig bezárólag - ezeket a nehézségeket ki is küszöböljék. A szolgáltatás és a kereskedelem fejlesztésén kívül igényes feladatokat kell végrehajtanunk a lakásépítésben, a közlekedésben, a közrend megteremtésében, városaink és falvaink szépítésében. A CSKP KB 6. ülése által jóváhagyásra előterjesztett intézkedéseket az első lépéseknek kell tekintenünk. Ezzel összefüggésben Langer elvtárs elmondotta, hogy Ostraván nagy feladatok várnak az építőkre, főleg a komplex lakás- építési feladatok teljesítésében. A 6 ötéves tervidőszakban éppen ezért a pártszervezetek nagyobb figyelmet fordítottak a város 2000- ig szóló fejlesztési terve kidolgozásának. Ennek az igyekezetnek az eredménye, hogy 1980-ban a Cseh Szocialista Köztársaság kormánya jóváhagyta a területi fejlesztési tervet. A nemzeti bizottságnak ezt az igyekezetét azonban jelenleg kedvezőtlenül befolyásolja, hogy a központi szervek utólagos határozatai csökkentik a fejlesztési tervnek, mint döntő irányítási eszköznek a hatékonyságát. nyemet. Ostrava területén 15 helyi gazdálkodási vállalat és ipari szövetkezet működik. A lakosság elvárásainak a hozzáférhetőség és a rugalmasság szempontjából túlnyomó többségük eleget tesz. A megrendelők nagyobb fokú elégedettsége érdekében módosították a begyűjtőkben a nyitvatartási és üzemelési időszakot, s néhány
