Új Szó, 1982. április (35. évfolyam, 77-101. szám)

1982-04-24 / 96. szám, szombat

Vita a CSKP Központi Bizottságának 6. ülésén PETER COLOTKA elvtársnak, a CSKP KB Elnöksége tagjának, az SZSZK miniszterelnökének felszólalása A nemzeti bi­zottságok a dol­gozó nép sze­mében kompro­mittált polgári bürokratikus ap­parátussal szö­ges ellentétben jöttek létre, for­málódtak és ma­radéktalanul beváltak a gyakorlat­ban. Csehszlovák hazánk történe­tében tulajdonképpen az első va­lóban népi, hatalmi és közigazga­tási szervek lettek. Csaknem négy évtizedes létük igazolja, hogy a dolgozók, legsajátabb ügyeik igazgatásában való részvételének megfelelő, valóban létfontosságú platformját jelentik. A nemzeti bizottságok munká­jának hatékonysága szempontjá­ból fontos az, hogy ez a tevékeny­ség az egész társadalmi szerve­zettől nem elszigetelten fejlődik, hanem ellenkezőleg, szoros együttmüködésben a felsőbb fokú szervekkel, egészen a központi szervekig, amelyeknek a kommu­nista párt vezető szerepe érvé­nyesítését szolgáló politikája teljes mértékben lehetővé teszi hatáskö­rük reális gyakorlását. A nemzeti bizottságok adott hatáskörükben a feladatok teljesítésével, valamint a helyinél szélesebb méretű kez­deményezésük kibontakoztatásá­val is, nagymértékben részt vesz­nek a párt és a szocialista állam politikájának kimunkálásában és megvalósításában. Ebből az kö­vetkezik, hogy a nemzeti bizottsá­gok alapvető bázisát képezik a va­lóban reális demokráciának, szo­cialista államunknak, s egyidejű­leg olyan láncszemek, amelyek közvetítésével nagy mértékben valósulnak meg a társadalmi ér­dekek. Ezzel összefüggésben legalább néhány kérdéssel szeretnék fog­lalkozni, elsősorban abból a szemszögből, hogyan akarunk a Szlovák Szocialista Köztársa­ságban a kormány, az egyes tár­cák és a nemzeti bizottságok köl­csönösen összehangolt együttmű­ködésével eljárni, hogy elérjük azokat a célokat, amelyeket a kongresszusi határozatokkal kapcsolatban időszerűvé tesz az előadott beszámoló. Irányító tevékenységünk hatás­fokát elsősorban azzal akarjuk nö­velni, hogy következetesen érvé­nyesítjük a demokratikus centra­lizmus bevált alapelvét. Azt az alapelvet, amely lehetővé teszi mind a szükségletek kielégítését és a helyi kezdeményezés kibon­takozását, mind ennek a társadal­mi érdekekkel való összehango­lását. Nyilván mindenki megérti, a la­kossági szükségletek kielégítése döntő mértékben attól függ, ho­gyan birkózunk meg a gazdasági feladatokkal, elsősorban a kiemelt programokkal. A munka és az élet kedvező feltételeinek megterem­tésétől, a lakáskérdés megoldásá­tól, a közlekedés, a kereskedelem, a szolgáltatások zavartalanságá­tól, a környezeti viszonyok minő­ségétől, és általában a közrendtől függ az emberek elégedettsége, amely aztán nagymértékben visz- szahat munkateljesítményükre és állampolgári aktivitásukra. Ilyen felfogásban a központi szervek nemzeti bizottságokkal kapcsolatos tevékenysége nem nyilvánulhat meg hatalmi jelleggel, mi több, öncélú utasítások oszto­gatásában, hanem, ellenkezőleg, lényege munkájuk cselekvő befo­lyása és irányítása, hogy az össz­hangban legyen a párt és a szo­cialista állarrwpolitikájával. Az előadott beszámoló a nem­zeti bizottságok és a központi szervek differenciáltan felfogott hatásköréből és felelősségéből in­dul ki, amivel kétségtelenül előse­gíti a központ és a nemzeti bizott­ságok lépéseinek összehango­lását. Az SZSZK kormánya a nemzeti bizottságok iránti viszonyában már eddig is ilyen irányban igye­kezett tevékenykedni. Munkájuk­ban súlyt fektetett elsősorban az egyes szakaszok alapvető kérdé­seinek megoldására, a nézetek összehangolására, valamint a gazdaság, az iskola- és az egészségügy, a kultúra és az egyéb területek problémáinak megoldása során az egységes alapelveknek és a konkrét törvé­nyek követelményeinek érvénye­sítésére. Az utóbbi években a nem­zeti bizottságok tevékenységének elmélyítése és tökéletesítése ér­dekében számos alapvető anya­got tárgyaltunk meg. Ezek foglal­koztak például a környezet védel­mével, a komplex lakásépítéssel, a szolgáltatások fejlesztésével, az egészségügyi berendezések és az iskolák hálózatának fejleszté­sével, általában az oktatási-neve­lési rendszer átépítésével, a nyersanyag hulladék hasznosítá­sával Megtárgyaltuk a különböző fokozatú nemzeti bizottságok te­vékenysége komplex felülvizsgá­latának ellenőrző jelentéseit is. Felmérve azt, hogy miképp ér­tük el a kormány által jóváhagyott programok alapján a kitűzött célo­kat, az igazságnak megfelelően meg kell mondani, hogy a gyakor­lati eredmények nem egyszer elté­rőek. Ebben szerepet játszik, hogy az eredményeket felterjesztők és maga a kormány is mennyiben tudta reálisan értékelni a feladatok teljesítésének objektív és szubjek­tív kiindulópontjait és előfeltételeit, főleg pedig amilyen következetes­séget tanúsítottak az egyes tár­cákkal és a nemzeti bizottságok­kal együtt a feladatok gyakorlati megvalósításának szorgalmazá­sában. Nemzeti kormányunk tevékeny­ségében el akarjuk mélyíteni komplex hozzáállásunkat a nem­zeti bizottságok irányításához, mi­közben egyidejűleg mindenkép­pen igényelni fogjuk a tárcák na­gyobb együttműködését a nemzeti bizottságokkal, A jelenlegi fejlődési szakasz, amelyben feltárjuk a gazdaságos­ság és a hatékonyság minden erő­forrását, az előzőeknél még in­kább megkívánja, hogy a nemzeti bizottságokat ne hagyjuk önma­gukra utalva olyan fontos felada­tok megoldásánál, amilyenek pél­dául a beruházások, a közlekedés ésszerűsítése, az energia és az üzemanyag megtakarítása, avagy a társadalmi fogyasztás eszközei­nek gazdaságosabb felhasználá­sa. A másik oldalon a tárcák a nemzeti bizottságok hatékony segítsége híján aligha birkózná­nak meg olyan problémákkal, ami­lyen a lakosság folyamatos ellátá­sa, a termőföld védelme, a mun­kaerők szabályozása, a fő, és a középiskolák végzettjeinek elhe­lyezése. Ezért jobban fogunk ügyelni a központi szempontok összehan­golására a helyi szükségletek konkrét megismerésével, ami a helyes döntések és ügyintézés alapvető előfeltétele. A nemzeti bizottságok viszony­latában különleges helyzetük van nemzeti belügyminisztériumaink­nak, amelyek többé-kevésbé a nemzeti kormányok integráló szerveinek szerepét töltik be a nemzeti bizottságok irányításá­nak kérdéseiben. Noha sok vonat­kozásban pozitívan értékelhető az SZSZK Belügyminisztériumának eddigi munkája, egyeztető és ellenőrző tevékenysége, annak színvonalát tovább kell emelni Főleg azokról a feladatokról van szó, amelyek összefüggnek a köz­ponti községek és a városok nem­zeti bizottságai hatáskörének bő­vítésével, a differenciált jogkörük meghatározása és a káderellátott­ságuk iránti érzékeny megközelí­téssel, azzal, hogy az ügyintézők politikailag és szakmailag képzett dolgozók legyenek. Szorgalmazni fogjuk azt, hogy a Belügyminisztérium még igé­nyesebben érvényesítse a törvé­nyesség megtartását, tökéletesít­se az államigazgatás gyakorlását a nemzeti bizottságok minden fo­kán, aktívabban fejlessze a többi minisztériummal kapcsolatos egyeztető szerepét, az irányítás­ban merészebben alkalmazza a haladó elemeket, beleértve az ügynintézés munkaigényességé­nek csökkentését és a jogszabá­lyok leegyszerűsítését. A nemzeti bizottságokkal összefüggésben a kormány és az egyes tárcák munkájának néhány kérdéséről szólva, ki kell emel­nünk az egész csehszlovák föde­rációban munkánk egyeztetésé­nek és irányításának jelentőségét. Ez a munkánk az irányítás szoká­sos formái mellett felöleli azt is, hogy a nemzeti bizottságok tevé­kenységének alapvető fontosságú kérdései szerepelnek a szövetségi kormány tanácskozásának napi­rendjén. Véleményem szerint teljesen indokolt, hogy a CSKP Központi Bizottsága fontos gazdasági és politikai kérdésként veti fel a fize­tett szolgáltatások fejlesztése kér­désének gyors megoldását. Mindannyian tudjuk, a lakossá­gi szolgáltatások bázisát bizonyos mértékben, s nem egyszer az is gyengítette, hogy a helyi gazdasá­gi szervezetek ösztönösen kap­csolódtak be a központi irányított ipar feladatainak teljesítésébe. S a központi - föderális és nemze­ti - irányítás nevében beszélve meg kell mondanunk, hogy ehhez kissé mi is hozzájárultunk. Ma és nyilván a jövőben is a szükségleteket kielégítő alapve­tő forma a szocialista nagyüzemi termelés. A szükségleteknek jelle­ge és főleg sokrétűsége azonban nem egyszer törvényszerűen megkívánja, elsősorban a helyi gazdaság szférájában, a szükség­letek kielégítése formáinak válto­zatosabbá tételét. Ezzel összefüg­gésben logikusnak tűnik a beszá­molóban előterjesztett javaslat, hogy ott, ahol ez gazdaságilag indokolt, ebben a tevékenységbe - természetesen korlátozott mér­tékben, nehogy ez érintse azokat az alapelveket, amelyekre szocia­lista társadalmunk épül, - bekap­csolódhassanak egyes állampol­gárok is. Fontos probléma, amelynek rendkívüli figyelmet kell szentelni­ük mind a központi szerveknek, mind a gazdasági szervezeteknek és a nemzeti bizottságoknak, a környezet védelme és formálá­sa. Az elmúlt években a tisztító berendezések nagyobb mérvű lé­tesítésével meggátoltuk a víz és a levegő szennyezésének fokozá­sát és helyenként elértük a helyzet javulását is. Korlátozott beruházá­si eszközök mellett is folytatnunk kell a környezet védelmét célzó tevékenységet. A nemzeti bizottságoknak jóval nagyobb figyelmet kell fordítaniuk a környezet cselekvő formálására. Hangsúlyozni kell, hogy felelnek a lakások, a járulékos beruházá­sok és egyéb építkezések város- rendészeti és építőművészeti ar­culatáért. El kell érni azt, hogy városaink és falvaink rendezettek, esztétikusak legyenek, s ezzel egyidejűleg rendesen működjön a lakótelepi szervezetek minden eleme. Ennek érdekében jobban fel kell használni a választási programokat és a városszépítési akciókat is. Az előző években ezekben az akciókban immár ha­gyományosan ismét figyelemre méltó sikereket értünk el. Ezek ösztönözzenek bennünket arra, hogy ilyen eredményekre azok a nemzeti bizottságok is töreked­jenek, amelyek ezen a területen lemaradnak. Ugyanakkor ez a tö­rekvésünk még jobban orientálód­jon községeink és városaink élete olyan problémáinak megoldására, amelyek mind helyi, mind társa­dalmi szempontból megéraemlik fokozott figyelmünket. A figyelmünk homlokterébe ke­rülő problémák egyike kétségtele­nül a termőföld védelme. Ebben a kérdésben a kormánynak, az egyes tárcáknak, a termelési-gaz- dasági egységeknek és a nemzeti bizottságoknak az eddiginél sok­kal szigorúbb rendet kell teremte­niük. Tapasztalatunk az, hogy a nemzeti bizottságok, de a köz­ponti szervek is ezt a kérdést nem kezelik mindig megfelelő felelős­ségtudattal. Ez megnyilvánul a földvédelmi törvény jóváhagyá­sa óta is. Az óva intő jelzések ellenére olyan törekvésekbe ütkö­zünk, hogy megengedhetetlen kompromisszumokat kötnek és megkísérlik a törvény megkerülé­sét is. Az illetékes szerveknek, főleg a mezőgazdasági és az élel­miszeripari, az építésügyi és a műszaki minisztériumnak, vala­mint a nemzeti bizottságoknak is szigorúan kell őrködniük afölött, nehogy a termőföldet könnyelmű­en felhasználják nemcsak mély- és az ipari építkezésekre, hanem a mezőgazdasági építkezésre, a lakások és járulékos beruházá­sok építésére is. Ezért meg kell gyorsítani a kerületi tervek felül­vizsgálását és idejében elő kell készíteni az építőipari munkálato­kat a rosszabb minőségű földe­ken. Nagyobb mértékben élhet­nénk a községek belterületén is az építkezési lehetőségekkel, főleg ott, ahol a lakásállomány rossz minőségű és átépítésre alkal­matlan. A legjobbak példáját követve, valamennyi nemzeti bizottságnak, a mezőgazdaság szférájával együttmüködésben, rugalmasab­ban és gyorsabban kellene meg­teremtenie annak előfeltételeit, hogy a nagyüzemi megművelésre alkalmatlan földterületet felhasz­nálhassák a kiskerttulajdonosok és a kistermelők. Az élelmiszerel­látás javítása e kiegészítő forrásá­nak kiaknázására világos irányel­vek jelentek mea. Ezeket teljesíte­ni kell! A fő gyümölcs- és zöldségfaj­tákkal történő ellátás tekintetében a nemzeti bizottságoknak és a mezőgazdasági igazgatásnak saját érdekében és a lakosok ér­dekében is orientálódnia kellene járási viszonylatban a nagyobb mérvű önellátottságra, mentesül­ve az eddigi kényelemszeretö el­képzelésektől, hogy az ellátás csak az áru más területekről törté­nő átdiszponálásával, illetve be­hozatallal oldható meg. A CSKP KB Elnökségének be­számolója Prága főváros mellett jelentős figyelmet szentel Bratisla- vának, az SZSZK fővárosának is. Ezzel összefüggésben ki kell emelni ennek a városnak felsza­badulás utáni rohamos fejlődését s egyidejűleg értékelni azt, hogy a beszámoló rámutatott azokra az alapvető problémákra, amelyekre irányulnia kell a központi szervek, valamint a város nemzeti bizottsá­gai figyelmének. E város fejlődése további két fontos kérdésével szeretnénk még foglalkozni. Az első ipari arcéle kialakításának igénye, elsősorban a gépipari termelés fejlesztése út­ján. Feladatunk az, hogy Bratisla­va aktív gazdasági hozzájárulása érdekében a társadalmi szükség­letek szempontjának megfelelően hatékonyabban aknázzuk ki a vá­ros és a környéke demográfiai fejlődésének előnyös erőforrásait. Ebből a szemszögből nézve sür­gető feladatnak tekintjük a gép­ipari termelés bővítését, főleg leg­fontosabb szakaszain. * Egyelőre ennek a problémának megoldásá­ban lemaradunk, mivel hosszadal­mas a város jövőbeli gépipari pro­filjának tisztázása. A bratislavai gépipari termelés fejlesztésében, gazdasági jelentő­sége mellett, szem előtt tartjuk azt a fontos politikai vonatkozást is, hogy elmélyüljön a munkásosztály befolyása a város életére, ami te­kintettel Bratislavának Szlovákia és az egész állam életében betöl­tött helyzetére, nem elhanyagol­ható feladat. A közlekedés problé­májával nem kívánok foglalkozni, ehhez visszatérünk nemzeti kor­mányunkban, s úgy hiszem, hogy további rendezéséhez megértésre találunk az e tekintetben helyette- síthetetlen szövetségi kivitelező tárcában is. TOMÁŠ TRÁVNIČEK elvtársnak, a CSKP KB tagjának, a CSSZSZK Nemzeti Frontja Központi Bizottsága aieinökének felszólalása A párt XVI. kongresszusa a következő fela­datot tűzte ki a Nemzeti Front elé: ,,A Nemzeti Front, amely nemzeteink és nemzetiségeink közösségében politikai megtestesítője a munká­sok, a földművesek és az értelmi­ség osztályszövetségének, to­vábbra is egyesítse a kommunis­ták, a pártonkívüliek és a többi politikai párt tagjai igyekezetét a szocialista építésben, mélyítse el teljes, egyenjogú részvételüket az irányításban és a közügyek igazgatásában és teremtse meg a különféle állampolgári érdekek, politikai jogaink és szabadságjo­gaink érvényesülésének, tehát a szocialista demokrácia fejlődé­sének kedvező előfeltételeit“. A szocialista demokrácia reális bizonyítéka például az a tény, hogy a választások előkészítésé­ért és szervezéséért, a jelöltek ki­választásáért és javasolásáért, a Nemzeti Front választási prog­ramjainak kidolgozásáért a part vezetésével a képviseleti szervek­kel együtt felel az egész Nemzeti Front. Bizonyítéka továbbá az a tény, hogy a pártkongresszus után a választások hosszú távú előkészítésében mind nagyobb mértékben vesznek részt az ál­lampolgárok százezrei és milliói Az új pártvezetés azonban nagyon bölcsen úgy döntött, hogy lénye­gében felújítja azt a kissé már háttérbe szoruló módszert, amely minden állampolgárnak lehetővé teszi konkrét részvételét a társa­dalom további fejlesztése prog­ramjának megvalósításában és a politika valamennyi láncszemé­nek együttmüködését, mégpedig olyan formán, hogy a társadalom továbbfejlesztésének programja a kongresszus után mindig orszá­gos választási programmá válik, amelyet a választást megelőző szakaszban élénken megvitatnak. A pártpolitikának ezt a prog­ramját azután a helységekben, a járásokban és a kerületekben komplex módon konkretizálják a Nemzeti Front választási prog­ramjai. Ez a gyakorlat teljesen bevált és tovább fejlődik. A szocia­lista társadalom politikai rendsze­re valamennyi láncszemének együttmüködése, állampolgáraink aktív, áldozatkész tevékenysége, a nemzeti bizottságok együttmü­ködése a Nemzeti Front szerveivel és szervezeteivel a párt vezetésé­vel meghozza gyümölcsét a Nem­zeti Front választási programjai­nak teljesítésében. Községeink és városaink szebbek, életünk gaz­dagabb. A Nemzeti Front szervei, a társadalmi szervezetek és tagja­ik. a választási programok kimun­kálásában, megvalósításában és teljesítésük ellenőrzésében részt­vevő állampolgárok tulajdonkép­pen az adott helység, város, járás és kerület feltételei között hozzá­járulnak a pártpolitika kidolgozá­sához, megvalósításához és telje­sítése ellenőrzéséhez. Ez elmélyí­ti és fejleszti a szocialista demok­ráciát, széleskörűen lehetővé teszi a részvételt az irányításban és a közügyek igazgatásában. Ennek során a Nemzeti Frontba tömörült valamennyi szervezet­nek, a nemzeti bizottságoknak és az egyes szervezeteknek, kezdve a Forradalmi Szakszervezeti Moz­galomtól egészen a Méhészek Szövetségéig, konkrét feladataik vannak. Tanácskozásunk a társadalmi szervezetek előtt feltárja a lakos­sági szolgáltatások biztosításának és fejlesztésének új lehetőségeit A Nemzeti Front Központi Bizott­sága a közeljövőben felelősség- teljesen foglalkozni fog ezzel a fel­adattal. A mindannyiunk, a politikai rendszer valamennyi láncszeme számára közös további fontos fel­adat a szocialista módon gondol­kodó és cselekvő ember nevelése. E tekintetben a nemzeti bizottsá­gok együttmüködése a Nemzeti Front szerveivel és szervezeteivel, különösképpen a figyelem hom­lokterébe kerül. Az elemzések ar­ról tanúskodnak, hogy a tömegpo- (Folytatás az 5. oldalon) ájszú 4 1982. IV. 24. i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom