Új Szó, 1982. április (35. évfolyam, 77-101. szám)

1982-04-22 / 94. szám, csütörtök

Vita a CSKP Központi Bizottságának 6. ülésén (Folytatás a 3. oldalról) oka, hogy Nagy-Britannia nem tartja tiszteletben az ENSZ határo­zatát a gyarmatok megszünteté­séről. Az Egyesült Államok jól tud­ta, hogy Argentina ezeket a szige­teket megszállja. Azzal számolt, hogy a békéltető szerepet fogja betölteni s ezzel Britannia és Ar­gentina számlájára előnyöket ér el. A helyzet azonban másként fejlődik. Az Egyesült Államok na­gyon kényes helyzetbe került. Bármiképp is ér véget ez a viszály, Latin-Amerikában tovább gyöngíti az Egyesült Államok helyzetét. Csehszlovákia a CSKP XVI. kongresszusa irányvonalának szellemében változatlanul a szoli­darizálás politikáját gyakorolja Ázsia, Afrika és Latin-Amerika for­radalmáraival, minden haladó ere­jével. Szilárd meggyőződésünk, hogy tekintet nélkül az imperializ­mus által megválasztott taktikára, a felszabadító mozgalom hatal­mas áramlata továbbra is utat tör a népek boldog jövője felé. A jelenlegi nemzetközi helyzet­nek az imperializmus kiéleződött agresszivitása következtében ki­váltott súlyosságát semmiképp sem szabad lebecsülni. Ha ebben az évben vagy a jövő esztendőben nem sikerül javítani és Európában megvalósulnak a NATO nukleáris rakéta-tervei, akkor a békeharc világviszonylatban jóval bonyolul­tabb feltételek között fog folyni. Az imperialista háborús előkészüle­tek az emberiséget eljuttatták a „hideg-" és a „lélektani" háború peremére. Mélységesen helytelen lenne azonban abszolutizálni a háború veszélyét, behódolni a borúlátás­nak és a tehetetlenség érzésének. Az ilyen magatartás csak az impe­rializmus és arra irányuló törekvé­sei malmára hajtaná a vizet, hogy aláássa a népi tömegek háborúel­lenes aktivitását. A világ fejlődését már régen nem határozzák meg csupán az imperializmus szándékai és kato­nai potenciálja, hanem ez ered­ménye a béke és a haladás, illetve a másik oldalon a háború és a re­akció erői közti küzdelemnek. Az Egyesült Államok és szövetsége­sei agresszív politikájával szem­ben felsorakozik az a hatalmas békepotenciál, amely képes a nukleáris katasztrófa veszélyé­nek elhárítására. Az imperializmus fö ellensúlya a Szovjetunió és a szocialista kö­zösség további országai, amelyek rendelkeznek azzal a gazdasági és védelmi potenciállal, amely ké­pes meggátolni az imperializmus­nak a katonai-stratégiai fölény ki­vívását célzó tervei megvalósulá­sát, megvédeni érdekeit és egyide­jűleg támaszát jelenteni a békéért és a társadalmi haladásért harcoló összes többi népnek. A Szovjetunió, hazánk és to­vábbi szocialista országok konkrét javaslatokat terjesztenek elő az alapvető nemzetközi' problémák megoldására. Ebben az igyeke­zetben a figyelem elsősorban Eu­rópában a nukleáris fegyverek csökkentésére irányul, az egyen­lőség és az azonos biztonság elve alapján. Ennek a feladatnak döntő jelentősége van a nukleáris világ­háború veszélyének elhárítása szempontjából. A Szovjetunió békekezdemé­nyezésének legújabb példája az a döntése, hogy a Szovjetunió európai részében egyoldalúan ér­vényesíti a közép-hatótávolságú nukleáris fegyverek telepítésének moratóriumát, s még ebben az évben saját kezdeményezéséből csökkenti közép-hatótávolságú rakétái számát, amennyiben ismét nem éleződik ki a nemzetközi helyzet. Ehhez a döntéshez, ame­lyet Brezsnyev elvtárs a szovjet szakszervezetek XVI. kongresz­szusán jelentett be, kötódik a nyu­gati partnerekhez intézett felhívás, hogy adjanak erre konstruktív vá­laszt. A felhívás többek között ma­gába foglalja azt a javaslatot is, hogy újítsák fel a stratégiai fegy­verek korlátozásáról szóló tanács­kozásokat. Brezsnyev elvtárs be­jelentése, hogyha Európában új amerikai rakétákat telepítenek, akkor a Szovjetunió kénytelen len­ne ellenintézkedéseket foganato­sítani, amelyek a másik felet, vagy­is az Egyesült Államokat és te­rületét hasonló helyzetbe hoznák, nem fenyegetés, hanem komoly óvaintés. Efölött el kell gondolkod­niuk nemcsak a politikusoknak, hanem a tudósoknak, az orvosok­nak és a technikusoknak is, min­den embernek. Mindent meg kell tenniük, hogy az Egyesült Államok ne játszhasson az emberiséget fe­nyegető tűzzel. A szovjet békekezdeményezés megfelel a csehszlovák nép létér­dekeinek és békevágyának is. Ezért fenntartás nélkül támogatjuk és készek vagyunk cselekvően elősegíteni megvalósulását. Ugyanígy támogatjuk a többi szovjet javaslatot is, amelyet Brezsnyev elvtárs nemrég a tas­kenti nagygyűlésen adott elő. Az Egyesült Államok és a NATO militarista terveivel szemben mind aktívabban lépnek fel a tőkés világ, elsősorban az amerikai kor­mányzat kalandorsága által legin­kább veszélyeztetett Nyugat-Eu­rópa társadalmi tömegmozgalmai. A különböző szociális származá­sú, politikai meggyőződésű ésfele­kezetű emberek arra a következ­tetésre jutnak, hogy ideje megkez­deni a tanácskozásokat, ha élni akarnak. Európában a negyvenes évek vége óta még nem volt ilyen erős a háborúellenes mozgalom, mint manapság. Mind erőteljesebb bírálat hangzik el az Egyesült Álla­mok címére, amely Európában ösztönzője a lázas fegyverkezés és a nukleáris háború kirobbantása új menetének. Még az Egyesült Álla­mokban is újra, hatalmas erők in­dulnak ismét harcba a béke meg­őrzéséért és a leszerelésért. A Szovjetunió elvszerű politiká­ja következtében, amelyet a szi­lárdság és egyidejűleg a rugal­masság jellemez a Békeprogram megvalósításánál, s egyúttal egyes amerikai szövetségesek erősödő békemozgalmának nyo­mására is Reaga,n már több ízben kénytelen volt módosítani irányvé­telét. Az amerikai kormányzatban először az a nézet uralkodott, hogy amennyiben a Szovjetunió párbeszédet akar az Egyesült Álla­mokkal, akkor magatartását a vi­lág különböző részeiben össze kell hangolnia az amerikai elkép­zelésekkel. Később az amerikai kormányzat kénytelen volt belee­gyezni abba, hogy tárgyalások kezdődjenek a Szovjetunióval Eu­rópában a közép-hatótávolságú nukleáris fegyverrendszerekről. Ezt követően színpadias gesztus­sal kifejezte egyetértését azzal, hogy Start elnevezéssel felújítják a stratégiai fegyverrendszerek korlátozásáról, a SALT-2-ről szó­ló tárgyalásokat. Nemrég pedig Reagan ajánlatot tett arra, hogy Leonyid Brezsnyev találkozik az ENSZ rendkívüli leszerelési ülés­szaka alkalmából, anélkül, hogy a szokásos előzetes feltételeket támasztotta volna. Reagan nem eléggé világos meghívására Brezsnyev elvtárs nagyon világos választ adott. Az amerikai kor­mányzat most a fejlemények nyo­mása alatt kénytelen manőverez­ni, módosítani diplomáciája takti­káját és megkísérelni Reagant úgy bemutatni - főleg a NATO-tanács ülésével kapcsolatos európai útja előtt - mint békeszerető államfér­fit. Csakhogy bármilyen is az Egyesült Államok taktikája, az eu­rópai népek - s a világ más részei­nek népei - nem hagyják magukat ezekkel a sza­megtéveszteni vakkal. Természetesen nincsenek illú­zióink azzal kapcsolatban, hogy az Egyesült Államok európai szö­vetségeseinek részben eltérő megközelítése kiléphetne a világ­imperializmus közös osztályér­dekeinek medréből, amelyeknek közös nevezője az a törekvés, hogy meggyengítsék a világ szo­cialista közösségének helyzetét és befolyását. Hiba lenne azonban észre nem venni azt, hogy a tőkés világban is élnek befolyásos sze­mélyek, akik nem veszítették el a realitás iránti érzéküket, akik képesek hatást gyakorolni az amerikai kormányzat irányvételére és bizonyos helyzetben szavuk­nak döntő súlya lehet. Csehszlovákia jó szándékot ta­núsít és hajlandó fejleszteni együttműködését a tőkés orszá­gok minden képviselőjével, akik reális módon közelítik meg Európa és a világ helyzetét, akik tisztában vannak azzal, hogy az enyhülési politika megfelel országuk érdeke­inek is. Bonyolult és viharos időszak­ban élünk. A világpolitika két irányzatának nagy harcában szi­lárdan ott állunk a Szovjetunió, a szocialista közösség, minden forradalmi és haladó erő oldalán. Meggyőződésünk, hogy tekintet nélkül az imperializmus ádáz ellen­állására, a szocializmus tovább fog fejlődni s a békét megőrizzük nemcsak gyermekeink és unoká­ink, hanem a jövő nemzedékei számára is. Legfontosabb hozzájárulásunk a világbékéért folytatott harchoz a szocializmus javára végzett munka legyen. Fegyelem, rend és lelkiismeretes munka nélkül a szo­cializmus nem építhető fel. Ezt az egyszerű igazságot azonban ér­vényesítenünk kell és politikai-ne­velő munkánkban szüntelenül fel kell rá hívnunk a figyelmet. Utunk irányát pártunk XVI. kongresszusának programja jelöli ki. Teljesítésének előfeltételeivel rendelkezünk. Amint azt Husák elvtárs jelentette ki a kongresszu­son, ezek az előfeltételek „progra­munk reális jellege, pártunk felzár­kózottsága, szoros kapcsolata a néppel, hazánk szilárd beillesz­kedése a szocialista közösségbe és főleg sokoldalú testvéri együtt­működésünk a Szovjetunióval". A CSKP Központi Bizottságá­nak ez az ülése kétségtelenül nagymértékben hozzájárul a nem­zeti bizottságok munkája javításá­hoz, mind a lakossági szükségle­tek biztosításában, mind a társa­dalmi feladatok teljesítésében. Az emberek életét megkeserítő számos hiányosság, kifejezetten ostobaság oka nem a szocializ­mus, sem a rosszabbá vált nem­zetközi helyzet, hanem konkrét emberek hozzánemértése és kö­zömbössége. Megindokolható és megérthető az, hogy nincs elég citrom, de hogy nincs toalettpapír, ágyneműhuzatra gomb stb. ezt nem indokolni kell, hanem az ezért felelős embereket meg kell bün­tetni. A szocializmus nemcsak kohó­kat, vegyi kombinátokat, gépko­csigyárakat jelent, hanem színvo­nalas lakásokat, közellátást, szol­gáltatásokat, magas fokú kultúrát, a városok és a falvak tisztaságát is, egyszóval mindazt, ami az éle­tet szebbé, elégedettebbé és örömtelibbé teszi. JOSEF MEVALD elvtársnak, a CSKP KB tagjának, a nyugat-csehországi kerületi pártbizottság vezető titkárának felszólalása A nyugat-cse­hországi kerületi pártbizottság, annak tudatá­ban, hogy a nemzeti bizott­ságok politikailag fontos láncsze­mek, a CSKP XVI. kongresz­szusa határoza­taival összhangban tartós figyel­met szentel tevékenységüknek és fö feladataik teljesítésének - mon­dotta Mevald elvtárs felszólalása bevezetőjében, majd így folytatta: - A kerület csaknem 12 ezer kép­viselőjében a politikai aktíva fon­szélt a képviselőkről való gondos­kodásról, nevelésükről, ami meg­teremti annak előfeltételeit, hogy meggátolják a nemzeti bizottsá­gok apparátusának a választott szervek fölé való kerekedését. Ilyen esetek még előfordulnak. Az apparátus egyes dolgozói kelletle­nek, amikor a képviselő tőlük vá­lasztópolgárai követelményeinek kielégítését szorgalmazza. Nem egyszer előfordul - mondotta-, hogy a nemzeti bizottságok alsóbb fokán a képviselők nem tudják elérni a választók jogos észrevé­teleinek elintézését. Ezért öröm­mel fogadjuk a nemzeti bizottsági képviselők jogkörét bővítő intéz­kedéseket. Rendkívül fontos a képviselők szüntelen kapcsolata a választó­polgárokkai. Tapasztalataink arról tanúskodnak, hogy ez a kapcsolat rendszeresebb és gyakoribb a községekben és a kisebb tele­püléseken, ezzel szemben a nagy városi lakótelepeken nyilvánvaló­ak a problémák, nem sikerült még leküzdeni bizonyos anonimitást. Néhány évvel ezelőtt célul tűz­tük ki a nemzeti bizottságok appa­rátusa munkájának tökéletesítését az államigazgatás gyakorlásában és megszilárdítottuk fölötte a vá­lasztott szervek ellenőrzését - mondotta a továbbiakban Me­vald elvtárs. - Elsősorban arra törekedtünk, hogy gyorsabban in­tézzék el az állampolgárok és a szervezetek ügyeit. A munka egy részének elvégzésére a járási nemzeti bizottságok kihelyezett munkahelyeket létesítettek. Ennek köszönhetően az államigazgatás sok esetben közelebb került a la­kossághoz. Mevald elvtárs ezután a nemze­ti bizottsági dolgozók politikai és szakmai fejlettsége rendkívül idő­szerű kérdéseivel foglalkozott. Rámutatott továbbá arra, hogy 1980 óta a nyugat-csehországi kerületben többnyire fejlődtek a szolgáltatások. A szolgáltatások továbbfejlesz­tésének előfeltételét látjuk abban, hogy a szolgáltatóüzemek mente­süljenek' attól a tevékenységtől, amelyet a központilag irányított ipar számára fejtenek ki. Tekintet­tel arra, hogy többnyire előnyös programokról van szó, a szolgálta­tóüzemek nem akarják feladni az ilyen termelést. Ennek átdiszpo­nálása pedig a gazdasági törvény­könyvbe ütközik, amely meghatá­rozza, hogy ilyen esetben biztosí­tani kell más termelőüzemet. Eh­hez feltétlenül szükséges a köz­ponti iparágazatokat irányító mi­nisztériumok együttműködése. Mevald elvtárs felszólalása zá­rórészében rámutatott arra, hogy a kerület párt- és állami szervei nem csekély figyelmet fordítanak a szolgáltatások szakmunkásta­nulóinak képzésére is. Valószínű­leg külön figyelmet kell szentelni annak, hogy átértékeljék azokban a szolgáltatási ágakban az oktatá­si formákat és az anyagi ösztön­zést, amelyek számára körülmé­nyes szakmunkástanulókat meg­nyerni, de amelyek nélkül nem lehetünk meg. LADISLAV MARTINÁK, elvtársnak, a CSKP KB tagjának, Bratislava főpolgármesterének felszólalása tos részét látjuk. Tekintetbe véve kötelességeik terjedelmét, és fő­leg munkájuk eredményeit, hatá­rozottan megállapíthatjuk, hogy ez munkaszeretö és kezdeményező aktíva. A legutóbbi választások megteremtették a nemzeti bizott­ságok hatékonyabb tevékenysé­gének kedvezőbb előfeltételeit. A képviselői tisztségekbe elsősor­ban élenjáró munkásokat, ipari és mezőgazdasági szakembereket, továbbá a politikai és a közéleti tevékenységben, a tudomány, a kultúra stb. területén tapasztala­tokkal rendelkező embereket vá­lasztottak. Mevald elvtárs részletesen be­Bevezetőben Ladislav Marti­nák elvtárs ki­emelte a nagy­városokban, kü­lönösen a fővá­rosban működő nemzeti bizottsá­gok igényes munkáját. Arra törekszünk, hogy Bratislava szo­cialista főváros legyen, nemcsak fejlődésének in­tenzitását, hanem lakosságának életkörülményeit tekintve is. Az el­múlt tíz esztendőben Bratislava lakossága egynegyedével növe­kedett, ami főként a lakosok beá­ramlásának és a viszonylag ma­gas természetes szaporulatnak tudható be. Bratislava fejlődésé­nek -kedvező szempontjai azon­ban számos gondot és problémát is okoznak, amelyeket meg kell oldani, némelyeket nagyon sürge­tően. Bratislavának jelenleg 390 ezer állandó lakosa van, további 140 ezer rendszeresen bejár. Az utób­bi csoportba tartozók nagy száma - amely már majdnem megfelel a város összlakossága számának a felszabadulás idején -, bizonyos nehézségeket okoz a közlekedés­ben, a szolgáltatásban és az ellá­tásban. A közlekedésben további nehéz­ségeket okoz a lakosságnak a Duna jobb partján, az újonnan felépített petrzalkai városnegyed­ben való koncentrációja, hiszen ott már több mint 70 ezer ember él. Petrzalkának 1985-ben több mint 110 ezer lakosa lesz, s csúcsforgalom idején óránként 31 ezernél több utast kell átszállí­tani a Duna másik oldalára. Ezért a legfelsőbb párt és állami szervek támogatták azt a javaslatunkat, hogy Petrzalka és a városközpont között már 1986-tól gyorsvasút szállítsa az utasokat. A közleke­dési feladatok megoldása során törekszünk az emberek megelé­gedettségére, a maximális gazda­ságosságra, az üzemanyagtaka­rékosságra és a környezetvéde­lemre. Ebben a városban a legfej­lettebb a trolibuszközlekedés, de csak azért, mert nem hódoltunk a divatnak, és nem szüntettük meg, mint egyes más városokban. A trolibuszok és villamosok vi­szonylag kevés utast szállítanak, ezért a környezet védelme céljá­ból igyekszünk a villamosvonta­tást kiterjeszteni. Ezt azonban akadályozzák az anyagi-műszaki ellátás problémái. Természetes, hogy minden na­gyobb városban nagyobbak az igények a szolgáltatásokkal szem­ben. Bár átlagosan Bratislava min­den lakosa tavaly több mint ezer koronát költött szolgáltatásokra és ez országos viszonylatban kedve­ző szám, nem érjük be ennyivel. A szolgáltatások fejlesztését a 2000-ig terjedő időszakra kidol­gozott távlati koncepció alapján irányítjuk. Ezt a jelenlegi bonyolul­tabb feltételek ellenére tisztelet­ben tartjuk s jelenleg a javítómun­kák részarányát növeljük. A szol­gáltatások színvonalának emelé­séhez azonban az is hozzájárulna, ha már-maguk a termelők állítaná­nak elő jobb termékeket és gon­doskodnának elegendő pótalkat­részekről. A nemzeti bizottság már sok éve nagy gondot fordít a beruhá­zások előkészítésére és lebonyo­lítására. Igyekezünk rendet terem­teni a szállítói-megrendelői kap­csolatokban, javítani az új beruhá­zások előkészítését, jobban ellen­őrizni a határidők megtartását. A javulás további lehetőségét látjuk az irányítási és a tervezési kapcsolatok hatékony és átfogó elmélyítésében, az ágazati és a területi szükségletek hatéko­nyabb összekapcsolásában. Eh­hez hathatósabban kell kooperál­niuk a város területén levő reszort­vállalatoknak és szervezeteknek a nemzeti bizottság gazdasági szervezeteivel. Martinák elvtárs a továbbiakban a történelmi városközpont re­konstruálásáról majd a lakásépí­tés problémáiról szólt. Megállapí­totta, hogy Bratislavában 16 olyan lakótelep van, amelyek viszonylag önálló egységet alkotnak, s eze­ken a lakótelepeken több mint 200 ezer ember él. Az ottani lakosok politikai és társadalmi életének formálása a szervező és a politi­kai-nevelő munka új formáit köve­teli meg. A városi nemzeti bizott­ságok aktíváiként ún. lakótelepi bizottságok alakulnak, amelyek feladata, hogy egybehangolják a polgári bizottságok tevékenysé­gét, javasolják a nemzeti bizottsá­gok szerveinek azt, hogyan kell "megoldani a lakótelepen élők élet­feltételei optimálissá tételének kérdéseit. Arra törekszünk - hangsúlyozta végezetül Martinák elvtárs -, hogy Bratislava még jobban betöltse a Szlovák Szocialista Köztársaság fővárosának szerepét, hogy lako­sai elégedetten dolgozzanak és éljenek. ÚJ SZÚ 4 1982. IV. 22.

Next

/
Oldalképek
Tartalom