Új Szó, 1982. április (35. évfolyam, 77-101. szám)
1982-04-21 / 93. szám, szerda
A CSKP KB Elnökségének beszámolója ÚJ szú 5 1982. IV. 21. a nemzeti bizottságok feladatairól a párt XVI. kongresszusa után fFolytatás a 4. oldalról) ni a gyakran sokmillió koronát kitevő károk keletkezését. A közszolgáltatások a környezet alakításának fontos tényezői. Ezek közé tartozik a szilárd halmazállapotú háztartási hulladék elszállítása, az utak tisztítása és karbantartása. Számos nemzeti bizottság ezen a téren is jelentős munkát végzett. Ennek ellenére még bőven akad tennivaló. Mindenekelőtt átgondoltabban kell gondoskodni az egyes munkaterületek fejlesztéséről, jobban ki kell használni és korszerűsíteni kell a gépparkot, s a lehetőségek szerint egységesíteni kell a géptípusokat. A termelővállalatoknak sokkal nagyobb szerepet kell betölteniük az ehhez szükséges gépek szállítása, valamint a szerviz- és a javítómunkák elvégzése terén. A környezet védelme egyúttal a közélelmezési források megőrzésének kérdése. Ezért a nemzeti bizottságoknak az ellenőrző szervekkel szorosan együttműködve meg kell szigorítaniuk a mezőgazdasági földterület védelmét, nem szabad engedélyezni túl nagy számú kivételt, határozottan szembe kell szállni a mezőgazdasági földterület további indokolatlan csökkentése irányában gyakorolt nyomással. Egyúttal garantálniuk kell, hogy mezőgazdasági földterületet csak azzal a feltétellel adnak át, ha a beruházó saját költségén legalább ugyanakkora, eddig mezőgazdaságilag megmü- veletlen területet rekultivál. Ugyancsak a nemzeti bizottságok, valamint a mezőgazdasági és más vállalatok, a társadalmi és az érdekképviseleti szervezetek kötelessége, hogy a lakossággal együttműködve elősegítsék minden négyzetméter föld minél jobb felhsználását. A tömegpolitikai és a nevelő munka jelentősége a nemzeti bizottságok és a lakosság kapcsolatában Elvtársak! A nemzeti bizottságok és a lakosság kapcsolatának fontos része a tömegpolitikai és a nevelő munka. E munka hatása az emberek gondolkodására és cselekvésére döntő mértékben függ attól, menynyire kapcsolják össze a nevelő munkát az adott terület időszerű, gazdasági, szociális és kulturális problémáinak megoldásával, a lakosság szükségleteinek kielégítésével. Az embereknek a társadalomhoz, a szocializmushoz való viszonya jelentős mértékben attól függ, milyen munkát végez a nemzeti bizottság, hogyan gondoskodnak a város vagy a község fejlesztéséről, a lakosság szükséltetei- nek kielégítéséről. A nemzeti bizottságok szerepe, képviselőiknek és dolgozóiknak az emberekkel való élő kapcsolata nagy lehetőségeket biztosít azon a téren, hogy megnyerjék az embereket a becsületes munkára, táplálják az ilyen munka eredményei iránti tiszteletet, ösztönözzék az emberek társadalmi elkötelezettségét, új, valóban szocialista viszonyt alakítsanak ki bennük városukhoz, községükhöz és szocialista hazájukhoz. Ezért a nemzeti bizottságok kötelessége, hogy ezeket a lehetőségeket jól kihasználják, mélyítsék a nép hazafias és internacionalista érzését, fejlesz- szék nemzeteink és nemzetiségeink testvéri kapcsolatait, szilárdítsák a barátságot, a szövetséget és az együttműködést a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal. Tartós figyelmet kell fordítaniuk a nemzeti bizottságoknak a fiatal nemzedék szocialista nevelésére, munka- és társadalmi aktivitásának fejlesztésére, gazdag kulturális, sport-, üdülési és más önkéntes tevékenységek feltételeinek megteremtésére. Helyesen járnak el azok a nemzeti bizottságok, amelyek megteremtik a feltételeket ahhoz, hogy a fiatalok minél nagyobb mértékben bekapcsolódjanak a közügyek intézésébe, s a nemzeti bizottságok szerveiben és aktíváiban tevékenykedve kezdeményezést fejtsenek ki. Ez az az út, amelyen haladva növelni lehet a fiatal nemzedék felelősségét a községek és a városok további fejlődéséért, egész országunk fejlesztéséért. A nemzeti bizottságok jelentős mértékben hozzájárulnak oktató- nevelő rendszerünk továbbfejlesztéséhez. Az oktatási minisztériumokkal közös feladatunk, hogy megteremtsük a káder-, a szervezési és az anyagi feltételeket valamennyi iskola és a nemzeti bizottságok által irányított létesítmények sikeres munkájához. A járási nemzeti bizottságoknak gondosabban kell elbírálniuk az alapiskolák hálózatának módosításait. Az ezzel kapcsolatos javaslatokat meg kell vitatni a helyi nemzeti bizottságokkal, ismerni kell az emberek nézeteit és alaposan fontolóra kell venni a tanulók iskolába szállításával, étkeztetésével és az iskolán kívüli idejük eltöltésével összefüggő minden kérdést. A kerületi nemzeti bizottságoknak rendkívül nagy gondot kell fordítaniuk a szakmunkásképzés átalakítására, főként a szakmunkásképző intézetek hálózatának megteremtésére. A minisztériumoknak, a vállalatoknak, a szövetkezeteknek a nemzeti Dizottsá- gokkal együtt elsőrendű feladatuknak kell tartaniuk a szakmunkás- képzést, s meg kell teremteniük az anyagi és a káderfeltételeket a szakmunkásképző intézetek jó munkájához. A szocialista életmód fejlesztése terén a nemzeti bizottságok a kulturális eszközöket is egyre nagyobb mértékben felhasználják. Ehhez a kulturális és a nevelési létesítmények széles alapja áll a rendelkezésükre. Feladatuk, hogy jól gondoskodjanak a dolgozók sokrétű szükségleteinek kielégítéséről és céltudatosan hozzájáruljanak nevelésükhöz. Az összes társadalmi erőforrás és eszköz hatékony felhasználása érdekében a nemzeti bizottságok az általuk irányított területen működő más kulturális intézmények munkáját is kötelesek egybehangolni, mégpedig főként a kulturális nevelő munka egységes terveinek segítségével. A nemzeti bizottságok felelősek az általuk irányított területen szervezett minden kulturális eseményért Nem tagadhatjuk, hogy az ilyen akciók egy részének alacsony a művészi színvonala és gyakran minimális a társadalmi haszna. Egyes rendezvények még negatív hatást is keltenek. Ezért a nemzeti bizottságoknak sokkal jobban kell élniük engedélyező jogkörükkel és céltudatosabban kell támogatniuk az olyan aktivitást. amely valódi értékekkel gazdagítja az emberek életét és előmozdítja a szocialista ember harmonikus fejlődését. Érdemdús munkát végeznek a polgári ügyek testületei, segítenek megteremteni az új szocialista hagyományokat. Ezért a nemzeti bizottságok kötelesek megteremteni a kellő anyagi feltételeket e testületek tevékenységéhez. A műemlékvédelem mindig nemzeteink kulturális hagyományai közé tartozott. Ezt a hagyományt tovább ápoljuk. Szocialista államunk jelentős eszközöket fordít az előző nemzedékek nagy kulturális örökségének megőrzésére. Szükséges azonban, hogy a nemzeti bizottságok és a műemlékvédelmi szervek szigorú gazdaságosággal járjanak el a műemlékek karbantartása és védelme terén, és vegyék fontolóra a kulturális örökség társadalmi felhasználását. Ugyancsak a nemzeti bizottságok feladata, hogy előmozdítsák a sport és a testnevelés további fejlődését, egybehangolják az eszközök felhasználását és megteremtsék a sport és a testnevelés további tömeges fejlesztésének lehetőségeit, elsősorban az ifjúság körében. A nemzeti bizottságok munkájának oszthatatlan részét képezik a lakosság honvédelmi nevelésének feladatai. II. A fejlett szocialista társadalom építésének szükségleteivel összhangban tökéletesítjük a nemzeti bizottságok egész rendszerét Elvtársak! Az elmúlt időszakban, különösen a hetvenes években mélyreható változások mentek végbe országunk életében. Gyorsan fejlődött a népgazdaság, nagy méreteket öltött a lakásépítés, a járulékos és az ipari beruházás, jelentősen emelkedett az életszínvonal és megváltozott az emberek életmódja. Ide soroljuk a lakosság szerkezetében végbement nagy változásokat is. Elegendő megemlíteni, hogy 1960-ban a lakosság több mint 40 százaléka 2000-nél kisebb lélekszámú községekben élt, 1980-ban már csak 30 százaléka. Ezzel szemben a városlakók számaránya 1960-ban még csak 50 százalék körül mozgott, ma viszont csaknem 67 százalék. A települések szerkezetének ilyen alakulása miatt növelni kell a szociális és a gazdaságfejlesztés irányításának hatékonyságát az egyes területeken s ezzel párhuzamosan a nemzeti bizottságok szerepét is. Mindez szükségessé teszi, hogy további lépéseket tegyünk a különböző szintű nemzeti bizottságok szerepének meghatározására, tevékenységük demokratikus alapjainak erősítésére, munkamódszereik és stílusuk fejlesztésére. A fejlett szocialista társadalom építésének szükségletei, a köz- igazgatás további demokratizálása és az emberekhez való közelítése szempontjából elsőrendű jelentősége van a nemzeti bizottságok alapfokozata, a városi és a helyi nemzeti bizottságok munkájának. Ebből kiindulva kell tökéletesíteni a nemzeti bizottságok egész rendszerét. Ezért a CSKP XVI. kongresszusa is kiemelte, hogy növelni kell a városok, a központi községek és a lakótelepek nemzeti bizottságainak jogkörét. Az elmúlt években városaink sokat fejlődtek. Új lakótelepek, új ipari központok jöttek létre. A városok fejlesztésére és átépítésére a szocialista társadalom jelentős eszközöket fordított. A lakosság gyors áramlása a nagyvárosokba és az iparvidékekre számos új kérdést vet fel, nemegyszer konfliktust idéz elő. Nagy igényeket támaszt a beruházások irányításával, a hő-, az energia- és a vízellátással, a közlekedés tökéletesítésével, a környezetvédelemmel, a lakótelepek ellátottságával, a városok életébe való beiktatásával, a városközpontok regenerálásával szemben E problémák megoldásáért már sokat tettünk, értékes tapasztalatokat gyűjtöttünk, de még mindig sok a fogyatékosság, a megoldatlan kérdés. Sok városban már az első pillantásra szembetűnik, hogy gondoskodnak a fejlesztésről, az ipari és az urbanisztikai rendezésről, a környezet védelméről. Másutt az emberek joggal panaszkodnak a lakásállomány karbantartásának fogyatékosságaira, a szolgáltatóipar és a kereskedelem rossz munkájára, a városi közlekedés prolémáira a szennyezettségre. Ugyancsak előtérbe kerül, hogy a koncepciózus város- rendezési kérdéseket a társadalom reális lehetőségeivel összhangban dolgozzák ki. Annak szükségességével együtt, hogy emelkedjen a városi nemzeti bizottságok színvonala és növekedjen felelősségük, megérett a helyzet arra: hogy jogkörrel ruházzuk fel őket, amely lehetővé teszi, hogy megbirkózzanak az új feladatokkal, hatékonyabban tudják irányítani a város életét, egybehangolni a területükön működő vállalatok és szervezetek tevékenységét és összevonni eszközeiket, hogy minél jobban intézhessék az emberek ügyeit. Egyszóval jobb feltételeket kell teremteni az emberek életéhez. E problémák megoldása végett a CSKP KB Elnöksége és a miniszterelnökség lényegbevágó döntéseket hozott a városi nemzeti bizottságok jogkörének kiterjesztéséről. E döntések végrehajtása lehetővé teszi, hogy hatékonyabban érvényesüljön a városok szerepe az ország szociális, gazdasági és kulturális fejlesztésében. A városi nemzeti bizottságoknak egyúttal nagyobb lehetőségeket adunk saját gazdálkodásuk fejlesztéséhez. Joguk lesz szervezeteket létrehozni és irányítani a lakosság és a városok szükségleteinek kielégítése érdekében, szervezni a szokványos szolgáltatásokat, a lakásállomány karbantartását, a városok tisztántartását és a közlekedést. Ott, ahol ezt a tevékenységet helytelenül centralizálták, helyre kell hozni a hibát, és mindezt a városi nemzeti bizottság hatáskörébe kell visszaadni. Az intézkedések azt is lehetővé teszik, hogy a városi nemzeti bizottságok aktívabb befolyást gyakoroljanak a területrendezésre, kötelező érvénnyel elbírálják a beruházások megoszlását, az üzemek és a szövetkezetek termelő- munkáját, ha ez közvetlenül összefügg a városok és lakosságuk szükségleteinek kielégítésével. A cseh és a szlovák kormány, valamint az illetékes kerületi nemzeti bizottságok részéről önálló megoldást tesz szükségessé az idegenforgalmi központok és a fürdőhelyek, például a Magas Tátra, az Óriáshegység, Karlovy Vary, Marianské Lázne és Pieš- tany irányítása és fejlesztése. A városfejlesztésnek különösen fontos kérdése a nemzeti bizottságok tevékenysége a lakótelepeken. Az utóbbi években több száz új, korszerű lakótelep épült, ahol főként fiatal családok százezrei élnek: a prágai lakótelepeken például a lakosság több mint egyhar- mada, Bratislavában 51 százaléka, Kladnóban 43 százaléka, Trnavában 58 százaléka. Ezért tulajdonítunk akkora fontosságot annak, hogy a lakótelepek lakói igazi ptthonaivá váljanak, hogy a lakótelepeken jók legyenek a szolgáltatások, fejlődjön a társadalmi élet. Joggal emelte ki ezeket a kérdéseket a CSKP XVI. kongresszusa is. Ezért a nemzeti bizottságoknak fokozott figyelemmel kell kísérniük a beruházó és az építőipari szervezetek feladatainak teljesítését, elő kell mozdítaniuk a szolgáltató üzemek helyes elosztását, a kereskedelem munkájának és a közlekedésnek jav tását. Erre a tevékenységre ti maszkodva a lakótelepeken a po gári bizottságoknak úgy kell mű ködniük, hogy saját kis körzetük ben közvetlenül befolyásolni tue ják a rend megtartását, a lakóhá zak és környékük tisztántartásá s rendelkezniük kell ehhez a meg felelő eszközökkel. A viszonylag önálló egysége képező nagyvárosi lakótelepe nemzeti bizottságainak helyzeté vei és jogkörével minél rövidebi időn belül foglalkoznia keilen* a cseh és a szlovák kormánynak hogy sokkal rugalmasabban é: hatékonyabban oldhassák me< a lakótelepek problémáit, a köz igazgatást közelebb hozzák a; emberekhez és gyorsabban szá molják fel a joggal bírált fogyaté kosságokat. A CSKP Központi Bizottsági ugyancsak megköveteli, hog^ a pártszervek, a társadalmi és a; érdekképviseleti szervezetek nag^ gondot fordítsanak a lakótelepei- társadalmi életének és az ott végzett politikai munkának fejlesztésére. A városfejlesztési problémál< különösen Prágában, hazánk fővárosában összpontosulnak. A legújabb kori történelemben példátlan Prága átépítése és fejlesztése, amelynek az elmúlt évtizedben lehetünk szemtanúi. A földalatti vasút, az új lakótelepek, a Kultúrpalota építése, a műemlékek javítása és rekonstrukciója, a korszerű úthálózat valamint a lakosság igényeit kielégítő sport- és más létesítmények építése fontos lépést jelentenek abban az irányban, hogy Prága valóban korszerű szocialista nagyvárossá váljon. Erre joggal vagyunk büszkék. Tudatában vagyunk azonban annak is, hogy Prága fejlesztése és átépítése, a gazdaságfejlesztés, az új szükségletek és igények, valamint az emberek életmódjának megváltozása nagy gondokat okoznak, amelyekkel a prágaiaknak mindennap meg kell küzdeniük. És itt nyíltan meg kell mondani, hogy az erőfeszítések ellenére a nemzeti bizottságok munkaeredményei nem felelnek meg teljes mértékben a város életével, a lakosság szükségleteinek kielégítésével szemben támasztott igényeknek. Számos égető kérdés vetődött fel az új létesítmények építésével, a városi közlekedéssel, az egészségügyi ellátással, a lakásállomány karbantartásával, a szolgáltatások színvonalával, a város tisztaságával és környezetének védelmével kapcsolatban. A jelenlegi helyzet megköveteli, hogy ebből a szempontból kiindulva értékeljék az eddig elfogadott intézkedések hatékonyságát, elbírálják a városkerületi és a helyi nemzeti bizottságok jogkörének növelését, kitűzzék a főváros további fejlesztésének és a lakosság szükségletei jobb kielégítésének útjait. Ezek a kérdések a közeljövőben a CSKP KB Elnöksége és a kormányok tanácskozásainak napirendjén szerepelnek. Az utóbbi években jelentős fejlődésnek indult Bratislava, a Szlovák Szocialista Köztársaság fővárosa. A város lakosai életének javítása érdekében meg kell oldani, a városi közlekedésnek és a lakótelepek építése befejezésének problémáit, gondoskodni kell a történelmi városközpontról. Fokozott figyelmet követel meg a szolgáltatások fejlesztése és javítása és különösen a környezet védelme. E feladatok megvalósítása érdekében pontosabban meg kell határozni a bratislavai fővárosi nemzeti bizottság és a városkerületi nemzeti bizottságok jogkörét és felelősségét, valamint viszonyát a város környékéhez. A helyi nemzeti bizottságok szerepének növelése Elvtársak! A nemzeti bizottságok rendszere fejlesztésének további kulcskérdése a községek helyi nemzeti bizottságai szerepének növelése. A szocializmus építésének éveiben a községek élete és arculata a felismerhetetlenségig megváltozott. Nagy erőfeszítéseket tettünk (Folytatás a 6. oldalon)
