Új Szó, 1982. április (35. évfolyam, 77-101. szám)

1982-04-21 / 93. szám, szerda

A CSKP KB Elnökségének beszámolója a nemzeti bizottságok feladatairól a párt XVI. kongresszusa után (Folytatás az 5. oldalról) s jelentős eszközöket fordítot- jnk arra, hogy fokozatosan meg­büntessük a város és falu közti .‘vszázados különbséget. Jelenleg ígyre nyilvánvalóbban megmutat- ;ozik, hogy a települési viszonyok örténelmileg létrejött nagyarányú agolódása miatt gazdasági szem- jontokból és a hasznosítás szem­pontjából sem lehetséges, hogy ninden községben oktatási- sgészségügyi, kulturális és más ntézmények legyenek. Ezért már az ötödik és a hatodik tervidőszak­ban a lakások és a járulékos léte­sítmények építését tervszerűen a kiemelt központi községekbe koncentráltuk. Fokozatosan csök­ken a legkisebb falvak lakosainak száma; elsősorban a lakosság munkaképes része a központi községekbe és a városokba te­lepül. Mindezek a tényezők és a szo­cialista nagyüzemi mezőgazdasá­gi termelés fejlődése előmozdítot­ták a kisközségek helyi nemzeti bizottságainak integrálódását na­gyobb egységekbe, központi köz­ségek létrejöttét. Ez semmiképpen nem jelenti a kisközségek életé­nek elszegényedését, csak azt, hogy az új építkezések és a szol­gáltatások megoszlása a fejlődési távlatoknak feleltek meg, a gazda­sági lehetőségek határain belül, de reális feltételeket teremtettünk a vidéki lakosság szükségleteinek jobb kielégítéséhez. Ahol a közös nemzeti bizottság létrehozására, vagy az egyesülés­re jól felkészültek, ahol az új nem­zeti bizottság munkájára elegendő gondot fordítanak, ott az eredmé­nyek is jók. Egyúttal az is bebizo­nyosodik, hogy ez igényes folya­mat, amely megköveteli a politikai és a gazdasági összefüggések, a történelmi és a távlati szempon­tok tiszteletben tartását. A nagyobb területi és közigaz­gatási egységek fokozatos létre­jöttét ezért semmi esetre sem sza­bad adminisztratív módon meg­gyorsítani, hanem az objektív fel­tételeket figyelembe véve politikai szempontból rugalmasan kell ezt a folyamatot irányítani. Ez a folya­mat csak annyiba jogos, amennyi­ben pozitív sikereket eredményez az emberek számára, javítja a köz- igazgatást, rugalmasabbá teszi az emberek ügyeinek intézését és javítja szükségleteik kielégítését. Nézetünk szerint jelenleg nem az a feladat, hogy a községek egyesítésének folyamata folyta­tódjon, hanem hogy nagy erőt és figyelmet fordítsanak a központi községek nemzeti bizottságai munkájának javítására. Szüksé­ges, hogy valóban növekedjen szerepük és jogkörük, hogy a vál­tozások az e községekben élő emberek életét és munkáját szol­gálják. A CSKP KB Elnöksége és a Mi­niszterelnökség jóváhagyta a köz­ponti községek nemzeti bizottsá­gai munkája tökéletesítésének el­veit, amelyek törvényes rendelke­zés formájában a közeljövőben hatályba lépnek. Ezzel összhang­ban úgy növelik a központi köz­ségek nemzeti bizottságainak jog­körét, hogy jobban tudják meg­szervezni a szolgáltatásokat és dönthessenek a község életével és fejlesztésével kapcsolatos kér­dések széles skálájáról. Megkap­ják azon feladatok egy részét, amelyeket eddig a járási nemzeti bizottságok láttak el, s az appará­tusból is az ennek megfelelő részt. Növekszenek azon szervezetek­kel szembeni jogaik is, amelyeket központilag vagy a magasabb szintű nemzeti bizottságok irányí­tanak, valamint a szövetkezeti és más szervezetekkel szemben is. Az emberekkel való kapcsolatok­ban el kell érni, hogy ügyeiket az alapszintű nemzeti bizottság in­tézze. Akár saját jogkörében, akár magasabb szintű nemzeti bizott­sággal, esetleg más államigazga­tási szervekkel együttműködve. Az a célunk, hogy a központi községek a társadalmi fogyasztás és a lakossági szolgáltatások bá­zisaivá váljanak vonzási körzetük­ben, ezek legyenek a társadalmi és a kulturális élet további fejlesztésé­nek alapjai. Ehhez a járási és a ke­rületi nemzeti bizottságoknak is meg kell teremteniük a feltételeket, ezt az illetékes pártszerveknek- és szervezeteknek is elő kell segíte­niük. Fontos, hogy azokon a helye­ken, ahol már nem működik helyi nemzeti bizottság, ne gyengüljön a lakosság kezdeményezése és társadalmi élete, hanem sikeresen tevékenykedjenek a polgári bizott­ságok, valamint a társadalmi szer­vezetek. A nemzeti bizottságok egész rendszerének fejlesztésében nö­vekszik a kerületi és a járási nem­zeti bizottságok munkájának fon­tossága és felelőssége. Az alap­szint jogkörének bővítése és az operatív feladatoknak erre a szint­re való átruházása lehetővé teszi és megköveteli, hogy jelentősen megnövekedjen a kerületi és a já­rási nemzeti bizottságok irányító és ellenőrző szerepe, pótolhatat­lan feladata a területrendezésben, a beruházások irányításában, te­rületegységeik erőforrásainak és eszközeinek mozgósításában és teljes mértékű felhasználásában. A mi feltételeink között a szom­szédos községek, városok és já­rások tevékenysége hatékonyabb egybehangolásának is nagy jelen­tősége van, mert ez elősegíti a lé­tesítmények gazdaságosabb fel- használását, a szolgáltatási gon­dok közös megoldását, a társadal­mi és a kulturális élet fejlesztését és más olyan kérdések rendezé­sét, amelyek az erők megfelelő és célszerű összevonását és az eljá­rás egybehangolását követelik meg. A választott szervek és a képviselők teljes mértékben éljenek jogkörükkel Elvtársak! A nemzeti bizottságok szerepé­nek növelése a társadalom szociá­lis és gazdasági fejlesztésének jelenlegi szakaszában megköve­teli tevékenységük demokratikus jellegének elmélyítését, a szakirá­nyítás színvonalának emelését, a társadalmi ellenőrzés szilárdítá­sát, valamint a nemzeti bizottsá­gok és az emberek kapcsolatának erősítését. Ezért a CSKP XVI kongresszusán a szocialista állam fejlesztésével kapcsolatban elfo­gadott határozatokkal összhang­ban előtérbe kerül az a követel­mény, hogy növekedjen a válasz­tott szervek - a plénumok, a taná­csok, a bizottságok valamint a nemzeti bizottságok egész irá­nyító és szervező szférájában te­vékenykedő képviselők szerepe. Nem törődhetünk bele abba, hogy nem minden nemzeti bizott­ság választott szervei látják el megfelelően szerepüket, hogy a fontos kérdésekről nem egyszer az apparátus dönt, vagy ezek a kérdések csak részben kerülnek a plenáris ülések napirendjére és gyakran csak formálisan vitatják meg őket. A nemzeti bizottságok plenáris ülésein olyan kérdésekről kell tár­gyalni és dönteni, amelyek alap­vető jelentőségűek a lakosság munkája és élete szempontjából Törődni kell azzal, hogy az ülések előkészítésébe minél több képvi­selőbizottság és aktíva kapcsolód­jon be, hogy a képviselők konkrét javaslatokat hozzanak választóke­rületeikből, igényesen értékeljék az eredményeket és keressék a problémák megoldásának leg­hatékonyabb módjait. Az a cél, hogy a plenáris ülések munkajel- legűek legyenek, s különösen a községekben és a városokban a lakosság minél nagyobb részvé­telével folyjanak. Az elfogadott döntésekről is jobban kell tájékoz­tatni az embereket, következete­sebben kell megszervezni és elle­nőrizni a határozatok végrehaj­tását. A szocialista demokrácia elmé­lyítése és az emberek szükségle­teinek jobb kielégítése érdekében tovább kell szilárdítani a nemzeti bizottságok együttműködését a társadalmi szervezetekkel, vala­mint a Nemzeti Front szerveivel E téren már számos tapasztalatra tettünk szert. Elsősorban a Forra­dalmi Szakszervezeti Mozgalom­mal kifejtett sikeres együttműkö­dés ösztönzi jobb munkára a nem­zeti bizottságokat. Szükséges, hogy a társadalmi szervezetek, főleg a szakszerve­zetek, a SZISZ, a Csehszlovák Testnevelési Szövetség, a Cseh­szlovákiai Nőszövetség, valamint a Nemzeti Front szervei, a nemze­ti bizottságok tanácskozásain elő­terjesszék javaslataikat, állást fog­laljanak a megvitatott kérdésekről, aktívabban járuljanak hozzá a nemzeti bizottságok gazdasági-, szociális- és kulturális politikájá­nak formálásához és megvalósítá­sához. A nemzeti bizottságoknak más állami szervekkel, főként a közbiz­tonsági testülettel együttműködve sokkal hatékonyabban kell védel­mezni az emberek jogait és jogos érdekeit. Ezért főként a községek és a városok nemzeti bizottságai plenáris üléseinek élniük kell tör­vényadta jogkörükkel, a közbiz­tonsági testületet közrendvédelmi feladatokkal kell megbízniuk és figyelemmel kell kísérniük e fela­datok teljesítését. Határozottab­ban szembe kell szállni a vanda­lizmus és a huliganizmus, az utcai bűnözés megnyilvánulásaival, min­den ilyen és ehhez hasonló káros társadalmi jelenséggel. A plenáris ülés szerepének nö­velése nagyobb rugalmasságot és operatív jelleget követel meg a nemzeti bizottságok tanácsainak irányító, döntést hozó és ellenőrző munkájában. Az a cél, hogy növe­kedjen felelősségük a plénumok- kal szemben az ülések előkészíté­se és a határozatok végrehajtása terén, hogy ügyeljenek a döntés- hozatal kollektív jellegére, és rendszeresen számoljanak be te­vékenységükről a plénumnak. Másrészt fontos, hogy növekedjen szerepük az apparátus és a nem­zeti bizottságok hatáskörébe tar­tozó szervezetek irányításában és munkájuk ellenőrzésében, az egyes osztályok tevékenységének összehangolásában A tanácsok feladata, hogy fej­lesszék a nemzeti bizottságok együttműködését a központilag irányított vállalatokkal a körzet gazdasági és szociális fejlesztése terén, valamint a Nemzeti Front szervezeteivel. A tanácsoknak egyúttal kedvezőbb feltételeket kell teremteniük a nemzeti bizott­ságok egyes bizottságainak mun­kájához. Törekedniük kell kezde­ményező és ellenőrző szerepük növelésére és arra, hogy a bizott­ságok tevékenyen, nagyobb mértékben működjenek együtt a lakossággal, s felhasználják a nemzeti bizottságok által irányí­tott szervezetek és a lakosság szükségleteit kielégítő más intéz­mények munkaeredményei ellen­őrzésének tapasztalatait. A polgári bizottságok jelentős munkát végeznek. Tevékenysé­güknek tovább kell irányulnia arra, hogy az emberek fokozott mérték­ben részt vegyenek a közügyek megoldásában, valamint a köz­ségek és a városok fejlesztésé­ben. Szükséges, hogy a polgári bizottságok nagyobb mértékben járuljanak hozzá a községek és a városok tisztaságának megőrzé­séhez, a beteg és az idős embe­rek szociális gondozásához, a közrend és a szocialista együtté­lés szilárdításához. Jogukban áll, hogy indítványaikkal a városi és a helyi nemzeti bizottságok taná­csaihoz és más szerveihez fordul­janak, amelyeknek viszont köte­lességük, hogy foglalkozzanak a polgári bizottságok javaslataival és tájékoztassák őket a javaslatok intézéséről. Ahhoz, hogy a polgári bizottságok betölthessék szerepü­ket, szorosan együtt kell működni­ük a képviselőkkel. A polgári bi­zottságoknak csak a nemzeti bi­zottság plenáris ülése vagy taná­csa adhat feladatokat A választott szervek munkája hatékonyságának növelésében döntő szerep hárul a nemzeti bi­zottságok képviselőire. A képvise­lő fontos politikai személy, válasz­tóit reprezentálja az államhatalmi szervnél. Hivatott arra, hogy kife­jezze és védelmezze jogos szük­ségleteiket, s ezeket egybekap­csolja a társadalmi érdekekkel. A nemzeti bizottságok csaknem 200 000 képviselőinek kezdemé­nyező és áldozatkész munkája nagy mértékben felelős és fontos. Ezért senkinek nincs joga bármi módon lebecsülni ezt a munkát, vagy lenézően bánni a képviselő­vel, ahogy ezt a nemzeti bizottsá­gok apparátusának egyes dolgo­zói és gazdasági tisztségviselők nemegyszer megteszik. A képviselők munkájának támo­gatásához, tekintélyük növelésé­hez nyilvánvalóan hozzájárul a CSKP KB Elnökségének és a kormánynak az a döntése is, hogy bővítik jogaikat, szilárdítják helyzetüket. Megkapják egyebek között azt a jogot is, hogy tájékoz­tatást kérhetnek a választókerüle­tükben működő állami szervek, vállalatok és szervezetek képvise­lőitől. Ezekhez a szervekhez és intézményekhez továbbíthatják a lakosok javaslatait, bejelentéseit és panaszait, s tájékoztatást kér­hetnek intézésükről. A CSKP Központi Bizottsága nagyra értékeli a képviselőknek, valamint a nemzeti bizottságok to­vábbi több ezer aktivistájának munkáját. Arra kötelezi a pártszer­veket és -szervezeteket, a Nem­zeti Frontban és a gazdasági szer­vezeteknél tevékenykedő kommu­nistákat, hogy teremtsék meg a feltételeket munkájukhoz és te­kintélyük növeléséhez, s nyújtsa­nak nekik hathatós segítséget ah­hoz, hogy elláthassák feladataikat a nemzeti bizottságok szerveiben és választókerületükben. Az irányítás és a közigazgatás demokratizmusának elmélyítése szempontjából nagy jelentőségük van a népi ellenőrző szervek, va­lamint a nemzeti bizottságokkal kapcsolatos más bizottságok és aktívák, például a lakásgazdálko­dási vállalatok bizottságai, a lakó­bizottságok, a kereskedelmi ellen­őrző szervek kezdeményező tevé­kenységének. Minél sokrétűbbé válik munkájuk, annál széleskó- rűbben vesznek részt a képvise­lők, az aktivisták és a lakosok a döntéshozatalban és az ellenőr­zésben, annál nagyobb az embe­rek bizalma, annál hatékonyabban lehet küzdeni a különféle visszás­ságok ellen. A nemzeti bizottságok apparátusának nagy felelőssége Elvtársak! A nemzeti bizottságok munká­jában fontos szerepet tölt be az apparátus. Erre is vonatkozik a nagy személyi felelősség, az alkotó hozzáállás, valamint a tel­jes hozzáértés és tárgyi ismeret követelménye. Megbecsüljük a nemzeti bizott­ságok azon dolgozóit, akik mun­kájukat szeretettel, a nagy társa­dalmi felelősség tudatában végzik Azonban a lakosság számos, többnyire jogos panasza arról ta­núskodik, hogy a nemzeti bizott­ságok apparátusának munkájá­ban nemegyszer fellelhető a bü­rokratizmus, a huzavona, a kö­Elvtársak! Gustáv Husák elvtárs a CSKP Központi Bizottságának 4. ülésén zárszavában ezt mondotta: „Alap­vető fordulatra van szükségünk az irányító munka színvonalában és hatékonyságában. Ez a legfonto­sabb. Ez az egész pártra vonatko­zik, fentről egészen le, a központi bizottságoktól az alapszervezete­kig. Ehhez hasonlóan a szövetsé­gi kormánynak, a nemzeti kormá­nyoknak, a minisztériumoknak, a nemzeti bizottságoknak, a vezérigazgatóságoknak, a válla­latoknak is lényegesen emelniük kell, állami és gazdasági vonatko­zásban egyaránt, az irányító és a szervező munka színvonalát“. Ezzel összhangban hangsú­lyozni kell a kormányok felelőssé­gét a nemzeti bizottságok irányítá­sáért. Már a Košicei Kormány- programban rögzített elvek alap­ján abból indulunk ki, hogy a nem­zeti bizottságok irányítása a köz­től, nagyobb perspektivitással és felelősségtudattal biztosítva a rá­juk bízott feladatok teljesítését és nagy figyelmet szentelve a dolgo­zók észrevételeinek és javaslatai­nak. Jogos állampolgári követel­mény az is, hogy jobban szervez­zék az apparátus munkáját s így megkönnyítsék kapcsolatukat a nemzeti bizottságok egyes szak­osztályaival. A nemzeti bizottsá­gok apparátusában végzett mun­ka nem egyszerű foglalkozás, ha­nem elsősorban hivatás. Napja­inkban is érvényes a nemzeti bi­zottságokra a gottwaldi meghatá­rozás, hogy „Nem a nép van a hi­vatalok kedvéért, hanem a hivata­lok a nép kedvéért“. juk. A problémák hatékonyabb megoldásának módja a nemzeti bizottságok jogkörének és kezde­ményező tevékenységének teljes mérvű érvényesítése, alapvető láncszemeik hatáskörének növe­lése, de következetes összefüg­gésben nagyobb felelőségükkel. Ezzel egyidejűleg el kell mélyí­teni a minisztériumok és a többi központi szerv felelősségét a nemzeti bizottságok hatásköré­be tartozó valamennyi ágazat szakmai irányításáért és fejlődé­sük szabályozásáért. Ezeket a kö­telességeiket elsősorban a terv és a költségvetés kimunkálásánál, az ágazati koncepciók kidolgozásá­nál, a tudományos-műszaki fejlő­dés irányításánál és a káderek nevelésénél kell teljesíteniük. A nemzeti bizottságokkal karöltve rendszeresen elemezni kell egyes szakaszaik fejlődését és a kormá­nyok elé kezdeményező javasla- (Folytatás a 7. oldalon) ÚJ SZÓ 6 1982. IV. 21. zömbösség, a felelőtlenség, az emberek iránti érzéketlenség, má­sok lenézése, sőt a korrupció. Ezeknek a visszás jelenségek­nek kiküszöbölése érdekében a választott szerveknek a nemzeti bizottságok minden fokán el kell mélyíteniük az államigazgatás gyakorlása, a nemzeti bizottságok és intézményeik dolgozóinak te­vékenysége és cselekvése fölötti felügyeletet és ellenőrzést, s a megállapított fogyatékossá­gokból le kell vonniuk a következ­tetéseket. A nemzeti bizottságok dolgozói­nak is kezdeményezőbben kell el­járniuk, mentesülve a napról napra történő rutinszerű hivataloskodás­Színvonalasabb irányítást társasági kormányokat illeti meg. Ezek irányítják a nemzeti bizottsá­gokat egész hatáskörükben, sza­vatolják az egységes állampolitika megvalósítását a kerületek komp­lex fejlesztésében, valamint a nemzeti bizottságok által irányí­tott ágazatok fejlesztése kérdései­ben is. A CSKP XVI. kongresszu­sa hangsúlyozta, hogy a köztrása- sági kormányoknak az eddiginél hatásosabban kell összehangolni­uk és egyeztetniük a minisztériu­moknak és az államigazgatás töb­bi központi szervének a nemzeti bizottságokkal kapcsolatos tevé­kenységét. A nemzeti bizottságok egész rendszerében érvényes a demok­ratikus centralizmus elve. Időkö­zönként előfordulnak olyan néze­tek, mintha a ma előforduló prob­lémák megoldásának útja lenne visszatérésünk a nagyobb centra­lizáláshoz. Ezeket a nézeteket és tendenciákat helyteleneknek tart­

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom