Új Szó, 1982. március (35. évfolyam, 50-76. szám)

1982-03-05 / 54. szám, péntek

tfJJ szú 5 198í?. III. 5. A tudományos-műszaki fejlesztés szolgálatában Az Adamovi Gépgyár dolgozói hatékonyan kihasználják a tókés országoktól vásárolt gépeket és berendezéseket. A gyárban 28 ilyen gép működik, s ezeket két műszakban 98,5 százalékra használják ki. Munkájukat ezenkívül az is dicséri, hogy a tavaly és tavalyelőtt vásárolt berendezéseket a megérkezés utáni két hóna­pon belül teljes kapacitással beindították. A képen: Ludvík Moc programozó (baloldalt) és Jaroslav Kratochvíl az Acton megmun­kálóközpontban CNC mikroprocesszoros rendszerrel dolgozik. (Vít Korčák felvétele - ČSTK) TÁVLATI PROGRAM Javuló szolgáltatások Az Érsekújvári (Nové Zámky) Szerszámgépipari Kutatóintézet mindössze tíz évvel ezelőtt kezdte meg működését. Ez idő alatt számtalan olyan fémmegmunkáló eszköz és módszer kifejlesztésé­vel hívta fel magára a figyelmet, amelyeket a nagyvállalatok a szerszámgép-gyártástechniká- ban országszerte és a külföldön is sikeresen alkalmaznak. Intézetünk kutatómunkája köz­vetlen kapcsolatban áll a gyakor­lattal, s ezáltal törvényszerűen ré­szese a tudomány termelőerővé válásának, sokoldalúan alkalmaz­kodik a gépipari ágazat elé tűzött társadalmi feladatok megoldásá­hoz. Ez indokolja fokozódó együtt­működésünket különösképpen az esztergakések és más forgácsoló szerszámok szerkezeti kivitelezé­sének szüntelen tökéletesítésé­ben a KGST-tagországok hasonló intézményeivel. E rövid szemléltetésből is kitű­nik, hogy a 73 párttagot számláló alapszervezetünkre nagy felada­tok hárulnak. A népgazdaság kö­vetelményei és szükségletei gyors iramban növekednek, ezért a ku­tatómunkánkban kétszeresen ér­vényes, hogy nem elégedhetünk meg azzal, amit eddig elértünk. A februári értékelő taggyűlésünk is kihangsúlyozta, hogy a tudomá- nyos-műszaki fejlődés gyorsabb érvényesítése érdekében minde­nekelőtt kapcsolatainkat kell töké­letesítenünk, meg kell javítani a tudomány-technika-termelés- felhasználás ciklus valamennyi láncszemének munkáját. Az eltelt tíz év folyamán a párt gazdaságpolitikai céljainak ered­ményeképpen széles körű kutatá­si-fejlesztési bázist sikerült kiépí­tenünk. Intézetünk felsőfokú kép­zettségű munkatársai közül eddig négyen, a hetedik ötéves tervidő­szak végéig pedig további 17-en szerzik meg a tudományok kandi­dátusa fokozatot. A műszaki értel­miség részarányának megfelelően az alapszervezet munkájában és szakterületén is fontos pártmegbí­zatásokat teljesít, közülük többen sikeresen elvégezték a Marxiz- mus-Leninizmus Esti Egyetem hároméves tanfolyamát. Amarxizmus-leninizmuselsajá- títása és fejlesztése alapvető fel­tétele az alkotó tudományos gon­dolkodásnak és kutatásnak. En­nek figyelembe vételével szervez­tük meg a középfokú pártoktatást, melynek keretében a párttagokkal együtt 10 pártonkívüli munkatár­sunk eszmei-politikai nevelését mutatott a szociáldemokrata veze­tőknek a béke és a demokrácia kérdéseiről alkotott véleménye el­lentmondásaira és következetlen­ségeire. Többet közülük megfertő­zött az antikommunizmus. Néhá- nyan belekeverednek a kapitaliz­mus által a szocializmus eNgn szervezett kampányokba s az ún. atlanti szolidaritásra hivatkozva igazolják a lázas fegyverkezést. Érthető, hogy az ilyen politika nem felel meg a dolgozók érdekeinek, ezért határozottan elítéljük, mon­dotta Leonyid Brezsnyev. A következetlenség egyik pél­dája az SPD 1981-es márciusi határozata. Az SPD vezetősége megtárgyalta a leszerelés kérdé­seit, és síkraszállt a béke biztosí­tását szolgáló enyhülési politika folytatása, a béke érdekeit és a nemzetközi biztonságot szolgáló európai együttműködés kibővítése mellett, s ezzel együtt a Kelet és a Nyugat párbeszédének folytatá­sa mellett, aminek célja a fegyver­kezési verseny korlátozását rögzí­tő megállapodás megkötése. A SPD vezetősége ugyanakkor fellépett a közepes hatótávolságú nukleáris rakétafegyverek morató­riumára tett szovjet javaslat ellen az állítólagos szovjet fölényre hi­vatkozva. Ismételten támogatta a NATO 1979-es határozatát, mi­szerint amerikai nukleáris rakéta­fegyvereket kezdenek gyártani, és Európába telepítik őket. Annak ellenére, hogy az SZKP megjegyzi ezeket és az ehhez hasonló megnyilvánulásokat, ko­runk égető kérdéseinek megoldá­sában mégis a szociáldemokra­tákkal való együttműködésre tö­rekszik. A szociáldemokrácia sze­biztosítottuk. Arra neveljük a hall­gatókat, az egész párttagságot, hogy ne csak szemléljék a fejlődés folyamatait, hanem törvényszerű­ségeiket megértve, legyenek a társadalmi haladás előmozdítói, hogy a helyes tudományos szem­lélet anyagi erővé válva kifejeződ­jék mindennapos cselekvésükben. Intézetünk munkája jól szolgálja a XVI. kongresszus határozatai­nak teljesítését. Ebben a pártalap- szervezetnek - ha a kommunista tisztségviselők és kutatók népgaz­dasági érdeket és pártpolitikát mindig szem előtt tartó tevékeny­ségét tekintjük - oszthatatlanok az érdemei. A kommunisták ezenkívül kedvezően befolyásolják a társa­dalmi szervezetek, köztük a szak- szervezet és a Csehszlovák Tudo­mányos-Műszaki Társaság üzemi munkakollektívájának tevékeny­ségét is. Erre utal az a tény, hogy intézetünk állami, reszort és a CSSZTMT, valamint a gépipari vállalatokkal megkötött, gazdasági szerződésben rögzített feladatait a kötelességeik rangján teljesítet­te. A CSSZTMT munkakollektívája és a gazdasági vezetés által ren­dezett tanácskozások mind gyak­rabban válnak a tudományos eredmények feltárására, illetve az időszerű gyakorlati tennivalók ki­dolgozására alkalmas fórumokká. A pártbizottság tagjai rendszere­sen jelen vannak a tanácskozáso­kon s nagy a befolyásuk a legidő­szerűbb kutatómunkák ösztönzé­sére. Tudományos eredményeink ellenőrzésére jó alkalmat nyújtanak a megmunkáló-, formáló és a szerszámgépek nemzetközi részvétellel megrendezett kiállítá­sai. Ilyen volt a 3. EMO milánói seregszemléje, nemkülönben a 4. EMO hannoveri kiállítása, melyen az öt kontinens mintegy 35 orszá­ga vonultatta fel a szerszámgépek legkorszerűbb változatait. Jóllehet a tőkésvállalatok univerzális és több munkafolyamat elvégzésére alkalmas automata berendezései lekötötték a látogatók figyelmét, gépi szerszámaink egyedi teljesít­ményeit nem szárnyalták túl, vi­szont jó tanulságul szolgált arra, hogy a szerszámok gyártásában milyen úton kell haladnunk. „Fel kell számolni azt a kedve­zőtlen állapotot - olvashatjuk a XVI. kongresszus dokumentu­maiban hogy számos vállalatunk­nál nem vezetik be rugalmasan a tudományos-műszaki fejlesztés repével kapcsolatos gondolatok, amelyek a kongresszuson hang­zottak el, mind a vezető dolgozók, mind pedig a szociáldemokrata pártok egyszerű tagjai számára kétségkívül elgondolkodtatóak, mondotta Borisz Ponomarjov, majd így folytatta: Ismét nagy hangsúlyt kapnak a szociálde­mokrácia lehetőségei, óriási törté­nelmi felelőssége a népek békéjé­ért és biztonságáért. A kommunis­ták ebben az évszázadban ismét segítő kezüket nyújtják a szociál­demokratáknak a közös harchoz, azért, hogy az emberiség meg­szabaduljon az új, pusztító hábo­rúktól, hogy békében éljen. Az ideológiai kapcsolatok Az SZKP XXVI. kongresszusá­nak dokumentumai a kommunis­ták és a szociáldemokraták ideo­lógiai kapcsolatairól is tartalmaz­nak téziseket. Ott, ahol alapvető különbségek vannak a forradal­márok és a reformisták között, ott nincs lehetőség a kompromisz- szumra - most éppúgy nincs, mint Lenin korában. A Szovjetunió gaz­dasági és szociális fejlesztésének fő irányelvei, amelyeket a kong­resszus hagyott jóvá az 1981-1985-ös évekre és 1990-ig, a társadalomtudományok egyik feladataként jelölik meg az anti­kommunizmus, a társadalmi fejlő­dés burzsoá és revizionista kon­cepciójának kritikáját és a marxiz- mus-leninizmus hamisítóinak le­leplezését. A hetvenes években a szociál­demokrácia eszmei alapelvei vál­eredményeit, habár ennek nép- gazdasági haszna biztosítható“. S ebből számunkra is az a tanul­ság, hogy korlátozzuk a kutatási feladatok számát, erőnket a nép­gazdaság, az ágazatok és a válla­latok döntő fontosságú problémái­ra összpontosítsuk. Véleményem szerint csakis az erők koncentrá­lása eredményezheti a határidő lerövidítését és a kutatások mű­szaki-gazdasági mutatóinak növe­lését. Pártalapszervezetünk taggyűlé­sein sok bíráló megjegyzés hang­zik el azzal kapcsolatosan is, hogy a beruházási építkezés tervét a Priemstav Vállalat csak 48,8 százalékra teljesítette. Emiatt a városban széttagoltan vagyunk kénytelenek dolgozni, ami nem­csak az irányítást, hanem a kuta­tómunka hatékonyságát is kedve­zőtlenül befolyásolja. Dolgozóink azonban mindent elkövetnek, hogy a tudományos-műszaki fej­lesztés szolgálatában növeljék a kutatómunka eredményességét. JÁN KOVÁČ, az Érsekújvári (Nové Zámky) Szerszámgépipari Kutatóintézet pártbizottságának elnöke A Rimaszombati (Rimavská So­bota) Jnb 1979-ben határozatot hozott a szolgáltatások távlati fej­lesztéséről. Ennek értelmében a Bratislavai Helyigazdálkodási Kutatóintézetet bízták meg egy hosszú távú, 1990-ig, illetve az ezredfordulóig terjedő fejlesztési program kidolgozásával, mivel a járás szolgáltató hálózata mind az ellátottság, mind a teljesítmé­nyek terén elmaradt a szlovákiai átlagszinttől. Kiindulási alapként az 1979-es állapotot vették figye­lembe. Régi épületek, elavult gépek A legnagyobb és a leggyako­ribb hiányosságok az üzemeltetési körülményekkel kapcsolatosak. Régi épületekben, elavult beren­dezésekkel üzemel számos mo­soda és tisztító, s a fodrászat! és kozmetikai szolgáltatások körül­ményei sem mindig kulturáltak. Hasonló jellegű gondjai vannak a javítói szolgáltatásoknak, főként az elektromos gépeket és hűtőbe­rendezéseket javító műhelyekben. tozatlanok maradtak. Megőrizték a társadalmi fejlődéssel kapcsola­tos szubjektív idealista hozzáállást és az antikommunizmust mint a „demokratikus szocializmus" jellemzőjét. E koncepció szerint a társadalmi átalakulás fő útja a szociálreformizmus. Követői azt állítják, hogy a kapitalista társada­lom reformok segítségével a „de­mokratikus szocializmus“ felé ha­lad, amely nem hasonlít sem a ka­pitalizmushoz sem pedig a létező szocializmushoz. Az említett években azonban néhány új irány­zat jelent meg a szociáldemokrá­cia ideológiájában: kísérletek arra, hogy a „demokratikus szocializ­mus“ eszmei-módszertani alapjait neopozitivista és indusztrialista eszmékkel „gazdagítsa“, hogy így korszerűbb és dinamikusabb jelleget öltsön. Mindezt arra töre­kedve teszik, hogy a szociálde­mokratákat a múlt és a jelen hala­dó eszméinek - beleértve a mar­xizmust is - örököséül tüntessék fel, és megerősítsék társadalom- politikai eszményük jövőben vár­ható jellegét. Ezek felhívások arra, hogy jobban figyelembe vegyék a munkásosztály érdekeit. A mun­kásosztály, a jelenlegi kapitalista társadalomban működő más réte­gek, a baloldali szociáldemokra­ták, valamint a reális szocializmus elméletének és gyakorlatának ha­tására erősödnek a szociáldemok­raták orientációjában a dolgozók égető szükségleteit kifejező célok. Ide tartoznak: a társadalom de­mokratizálása, a monopóliumok hatalmának korlátozása, az élet- körülmények javítása. A szociáldemokraták körében azonban a burzsoá és kispolgári A járás területén a szolgáltatá­sokat nagyrészt a Járási Ipari Vál­lalat és a Járási Szolgáltató Üzem biztosítja, ezenkívül a nemzeti bi­zottságok kisüzemei is jelentős segítséget nyújtanak. A jövőben az előbbi két szolgáltató szektor szerepe fokozódik, úgyhogy az évtized végére a szolgáltatásokból már 96 százalékban részesülnek. A Járási Ipari Vállalat évközi teljesítménynövekedése 1990-ig eléri a 4,8 százalékot, s a bevétel évi 5 százalékos növekedésével számolnak. A Járási Szolgáltató Üzem első­sorban a kozmetikai, mosási-tisz­títási és a szervizszolgáltatások tökéletesítésére törekszik. Az év­század végéig 3,3 százalékos év­közi forgalomnövekedésre lehet számítani. Megkezdődik a korszerűsítés A tervezett feladatok megvaló­sítása a munkakörülmények javí­tását és a megfelelő műszaki anyagi bázis megteremtését fel­tételezi. Már az idén kicserélik az rétegek uralkodó hatása ahhoz vezetett, hogy az említett irányza­tok lényegében arra redukálódtak le, hogy a szociáldemokrácia hiva­talos ideológiája a válságjelensé­gekhez, a kapitalista társadalom­ban dúló osztályharc kiéleződésé­hez, a reális szocializmus és a tu­dományos kommunizmus befolyá­sának növekedéséhez és a nem­zetközi feszültség enyhüléséhez alkalmazkodik. A kommunisták bírálóan elemzik a szociáldemokrácia ideológiáját. A kommunisták és a szociálde­mokraták között meglevő ideológi­ai különbségeknek nem szabad akadályozniuk a békéért, a lázas fegyverkezés megállításáért és más időszerű kérdések sikeres megoldásáért vívott küzdelmet. A kommunisták pozitívan értékelik a szociáldemokraták számos akci­óját a nemzetközi kapcsolatok te­rén, és felhívják őket a törekvések egyesítésére a békéért, a demok­ráciáért és a társadalmi haladásért vívott harcban. Támogatjuk a le­hető legszélesebb körű párbeszé­det - a kormányok között, a legje­lentősebb társadalmi erők között, természetesen a kommunisták és a szociáldemokraták között is, hangsúlyozta Leonyid Brezsnyev azon a díszvacsorán, amelyet Willy Brandt tiszteletére adott, majd hozzátette: Nagyra értékel­jük a szociáldemokraták és a szo­cialisták részvételét a lázas fegy­verkezés, az atomháború veszé­lye ellen, a béke megszilárdításá­ért vívott küzdelemben, s mindig készek vagyunk az együttműkö­désre. VLAGYIMIR NYIKITYIN asztalosműhelyek gépi berende­zéseit, s új gépeket kapnak a sza­bóság és a cipészet dolgozói is. Korszerűsítik az autóparkot, ezen­kívül Rimaszombatban új üzem­csarnok és szociális létesítmé­nyek épülnek az asztalosok és a kárpitosok számára. A következő ötéves tervidő­szakban mintegy 30 millió koronás költséggel üzemcsarnok épül a hűtőberendezések javítására, s Tornaiján (Šafárikovo) befedik a két asztalosműhely közötti sza­bad területet is. Kétmillió koronát meg nem ha­ladó beruházással motortekércse- lő részleget, raktárépületet és vil­lamos gépeket javító műhelyt épí­tenek Rimaszombatban. A beruhá­zásokra 16,9 millió koronát, gépi berendezésekre pedig 6 millió ko­ronát költenek. A századforduló végéig új szolgáltatóházak épül­nek Tisovecen, Feleden (Jesens-' ké) és Rimaszécsen (Rimavská Seč). A vidéki szolgáltatóközpon­tok gépi berendezéseinek korsze­rűsítésére mintegy tízmillió koro­nát költenek* A Járási Szolgáltató Üzemben 1981-1985 között a legnagyobb beruházások egyike lesz a rima- szombati virágkertészet és üveg­ház rekonstrukciója, illetve az új részleg építése. Tornaiján (Šafári­kovo) ugyanebben az időszakban kétmillió koronás beruházással új mosoda épül. A következő tervidőszak (1986-1990) éveiben Rimaszom­batban is korszerűsíteni kell a régi épületekben üzemelő tisztítókat és mosodákat. Csupán új gépekre és berendezésekre 16 millió koro­nát költenek majd. Az utolsó évti­zedben korszerű szolgáltató köz­pontokat kell létesíteni Rimaszom­batban, Hnúšťán és Tornaiján. Eb­ben az időszakban mintegy 30 millió koronás fejlesztésre lehet számítani. A nemzeti bizottságok mellett működő kis üzemeket nem veszé­lyezteti a szolgáltatások fejleszté­se. Az apró javításokat, iparos­munkákat a falvak többségében már most is működő műhelyekben végzik el. 2000-ig nagy figyelmet szentel­nek a járásban a pihenést és üdül­tetést szolgáló létesítmények fej­lesztésének. Ilyen célokra az elkö­vetkező tíz év alatt 36,6 millió koronát költenek. A legnagyobb gondot jelenleg a szolgáltatások kedvezőtlen terü­leti elosztása okozza. A járás né­pesedése az előrejelzések szerint az' elkövetkező évtizedekben sem változik lényegesen. Az 1000-2000 lakosú településeken túlnyomórészt a mozgó begyűjtők állnak majd a lakosság szolgála­tára, míg az ötezer lélekszám- nál nagyobb községekben és vá­rosokban korszerű szolgáltatóköz­pontok kialakítását tervezik. HACSI ATTILA

Next

/
Oldalképek
Tartalom