Új Szó, 1982. március (35. évfolyam, 50-76. szám)
1982-03-27 / 73. szám, szombat
AZ ATOMENERGIA FELHASZNÁLÁSA HŐSZOLGÁLTATÁSRA KIS _____ NYELVŐR „V iszonylatban“ és „viszonylatában“ A tömegtájékoztatás hatékonysága megkívánja, hogy küzdjünk a közlést bonyolító bürokratikus fordulatok, közhelyek ellen Egyesek ezek közül azonban olyan szívós ellenállást tanúsítanak, hogy helyzetük az ellenük folytatott évszázados harc ellenére is megingathatatlannak látszik. Az ilyenek közé tartoznak a viszonylatban, viszonylatában névutószerü szóval alkotott kapcsolatok is. E szó jelentése: valamire vontakoztatva, valamilyen összefüggésben. Olyankor szokták használni, ha más eszközzel nem tudják a mondatrészeket egymásra vonatkoztatni, vagy pedig egyszerűen csak kényelemből. Azonban az így fogalmazott mondatok fölöslegesen körülményesek s nem is mindig egyértelműek íme a bizonyíték: ,,A nem szocialista országok viszonylatában úgy kell fejleszteni az ágazatot, olyan termékszerkezetet kell biztosítani, hogy lényegesen javuljon az ágazat külkereskedelemhez fűződő kapcsolata. “ E körülményesre sikerült mondat jelentéséből olyasmi dereng ki, hogy megfelelő termékszerkezet kialakításával javítani kell az ágazat és a külkereskedelem kapcsolatát. Valószínűleg így kellene egyszerűen és egyértelműen elmondani mindezt: ,,A nem szocialista országok számára folyó termelést az ágazatnak úgy kell fejlesztenie, olyan termék- szerkezetet kell kialakítania, hogy lényegesen javuljon részesedése a külkereskedelemben." A mondatrészek kevésbé körülményes kapcsolása volna kívánatos ebben is: „Növelni kell a bútorgyártást és javítani a bútorok minőségét; a hazai és a külföldi piacra szánt termékek viszonylatában egyaránt.“ Ennek hangzása túlságosan hivatalos, mondanivalója pedig „elvont“. „Hivatalos díszei“-től megfosztva így egyszerűsödnék: „Növelni kell a bútorgyártást és javítani a gyártott bútorok minőségét, a hazai és a külföldi piacra szánt termékekét egyaránt.“ íme, egy másik mondat: „A párt bizonyította, hogy sikeresen tudja szervezni népünket a mind boldogabb, anyagi és kulturális viszonylatban gazdagabb és teljesebb életért folytatott küzdelemben.“ A viszonylatban nélkül így egyszerűsödik és válik pontosabbá. „A párt bebizonyította, hogy sikeresen tudja szervezni népünket a mind boldogabb, anyagiakban, kultúrában gazdagabb és teljesebb életért folytatott küzdelemben.“ Akad olyan mondat is, amelyben a kérdéses szó csupán a nagyobb, .szakszerűség“, azaz a bürokratikus színezés eszközeként szerepel: „A népgazdaság igényeinek kielégítése céljából a hatodik ötéves tervidőszak végéig évi viszonylatban 857 millió koronával kell növelniük árutermelésük értékét “ Tömörebben, kevésbé hivatalosan. „A népgazdaság igényeinek kielégítése céljából.. .évi 857 millió koronával kell növelniük árutermelésük értékét.“ MORVAY GÁBOR Náluk vagy közülük? Régóta zavar, sőt bosszant a sporthíreknek az a gyakori hibás megfogalmazása, amely szerint egy-egy versenyen a férfiaknál X, a nőkné/ Y lett az első, holott nyilvánvaló, hogy X nem a férfik nál, hanem a férfiak közül, X pedig nem a nőkné/, hanem a nők közül lett az első. A nál, né! rag hibás használata nem csupán germanizmus, hanem egyúttal a gondolkodás restségére is utal, hiszen adós marad az összefüggések világos megjelölésével. A felnőttek hanyagsága minduntalan visszhangzik diákjaim mondataiban is. íme néhány példa a sok közül. „Ady költészeténél feltűnő a szimbólumok sejtelmessége.“ Helyesen: Ady költészetében. „A példa megoldásáná/ a Pythagorasz tételt használtam fel.“ Helyesen: a példa megoldásához. „A válságná/a legfontosabb ok a túltermelés volt.“ Helyesen, a válság legfontosabb oka. „Az új tagok felvételéné/arra kell vigyáznunk...“ Helyesen: az új tagok felvételekor..., vagy -r nem visszariadva az összetett mondattól - „Amikor új tagokat veszünk fel, arra kell vigyáznunk, hogy...“ A -nál,-nél ragnak természetesen megvan a maga tisztességes funkciója a magyar nyelvben. Semmi baj sem történik, ha azt mondom, hogy szép számmal akadnak sportújságírók is meg diákok is, akik jóval gondosabban beszélnek és írnak az átlagosnál. Az ellen sincs okunk berzenkedni, ha valaki így ír: „Már a második fordulatnál kattogni kezdett a gép“, holott ez a fajta használat is aránylag új fejlemény. A minduntalan való, ködösítő nálnél-ozás azonban nyelvi szegénységről, igénytelenségről árulkodik G. TÍMÁR GYÖRGY Újrakiadás vagy új kiadás? Egy könyv új kiadásának neve szlovákul - idegen eredetű szóval - reedícia. A magyarban ennek lehetne a megfelelője a reedíció, ha általánosan használnák ezt a szót a magyar nyelvterületen. De nem használják. (Az idegen szavak szótára sem közli.) Valójában nincs is szükségünk erre az idegen szóra, hiszen van jó magyar szavunk, új kiadás, illetőleg ha egészen pontosak akarunk lenni, beszélhetünk második, harmadik stb. vagy bővített, javított, átdolgozott kiadásról is Igen ám, de ki tudja, miért, megszületett egy más szókapcsolat: az újrakiadás. Senki sem mondja, hogy újra kiadás nincsen. Van, csakhogy az újra kiadás cselekvést jelent, azt a folyamatot, tényt jelöljük vele, hogy újra kiadjuk ezt vagy azt a sajtóterméket. Például: foglalkozunk a mű újra kiadásával. De az újra kiadással (régen úgy mondták volna, újra való kiadással) jelölt cselekvésnek az eredménye nem az újrakiadás, hanem az új kiadás, ha tetszik, a második, harmadik stb. kiadás. A kiadás főnév jelenti a cselekvést is, meg a cselekvés eredményét is, de az az újra kiadás (ismét való, újonnan való kiadás) csak a cselekvést jelenti, az eredményét nem. MAYER JUDIT AZ ENERGETIKA jelenlegi helyzetét szerte a világon a jó minőségű szerves tüzelőanyagok (kőolaj, földgáz) hiánya, valamint a klasszikus energiaforrások káros környezetszennyező hatása elleni fokozott küzdelem jellemzi. A drága szerves energiahordozók a közeljövőben valószínűleg már nem lesznek elérhetők városok és ipari körzetek hőellátására. A kevésbé drága üzemanyagokra való átállás (barnaszén, nagy kéntartalmú szén) a környezet jelentős szennyeződésével járhat. Ezért irányul a figyelem napjainkban az atomerőművi hőszolgáltatással való megoldásra A mérsékelt és hidegebb éghajlatú fejlett ipari országokban a hőszolgáltatás a teljes energiafogyasztás mintegy 50 százalékát teszi ki, és a szolgáltatott hő legnagyobb részét fűtésre használják. A magenergia békés célú fel- használása eddig csaknem kizárólagosan az atomerőművi villa- mosenergia-termelés területén valósult meg, márpedig a villamos- energia-fogyasztás részaránya a világ összes energiafogyasztásában csupán 25 százalék. A nukleáris energia hasznosítása ipari és kommunális-háztartási hőszolgáltatásra ennek az energiafajtának ésszerűbb felhasználásához vezet. Az atomerőművek eddigi üzemvitele által nyert tapasztalatok szerint a bevált reaktortípusok alapján megbízható és a sugárzás szempontjából biztos központi hő- szolgáltató rendszerek építhetők ki. E rendszerekben az atomerő- művi kapcsolt hő és villamosener- gia-termelés valósulna meg. A megoldásnak kétségtelen gazdasági előnyei vannak, és a környezet égéstermékek által okozott szennyezése sem lép fel. Igaz ugyan, hogy az atomerőműveket a városoktól távolabb kell építeni, de a hőszállítás járulékos költségeit a termelt hő kisebb önköltségével lehet egyensúlyozni. Az atomerőművekből a hő általában magas hőmérsékletű víz vagy nagy nyomású gőz formájában jutna a fogyasztóhoz. Radioaktív anyagok fogyasztókhoz kerülésének meggátolására megbízható műszaki megoldásokat dolgoztak ki a sorba kapcsolt fűtőkörökre alapozva. Az eddig kidolgozott sok atomerőművi hőszolgáltatási terv közül jelenleg még csak kevés valósult meg, pl. az Agesta atomerőmű Svédországban, a szovjet Bilibino atomerőmű stb. NAGYVÁROSOK hőellátása nukleáris fűtőművekkel is megoldható. Ezekben, eltérően az atomerőművektől, csupán hőfejlesztés folyik. Szerkezetük egyszerűbb az atomerőművekénél, sok szempontból viszont a hőszolgáltató atomerőmű gazdaságosabb Nukleáris fűtőművek létesítéséhez a már bevált könnyüvizes reaktorok egyszerűbb típusait fejlesztik ki. Előnyben részetítik a vasbeton tartályban elhelyezett primérköri berendezések tömbösített kialakítását, amely a primérkörnek minimális méreteket biztosít. így a reaktortartályon belül nyer elhelyezést az aktív zóna, a hőcserélők, a térfogatkiegyenlítő és a teljes segédüzemi rendszer. A minimális méretezés azért is fontos, mert a fűtőművekkel szemben követelmény a lakótelepek közelébe való telepítés. A fűtőművek reaktorait speciális védőburokkal is ellátják annak megakadályozására, hogy nagyobb mennyiségű radioaktív termék jusson a környezetbe. A hőszolgáltató erőművek hőterhelése folytán a maximális terhelés évi kihasználási óraszáma az alaperőművekéhez képest kicsiny (fütőterhelésnél 3000-5000 óra) év, alapterhelésnél - hőszolgáltatás ipari célokra - 7000 óra (év). Ez a villamos energiát nem termelő nukleáris fűtőmüveknél a gazdaságossági mutatók romlását okozza. Jelenleg az üzembiztonság, az üzemvitel, a szabályozás minőségének, valamint a tervezés és létesítés bonyolultságainak feltételeiből és az eddigi tapasztalatokból arra következtetnek, hogy célszerűbb könnyűvizes reaktorú hő- szolgáltató atomerőműveket létesíteni, mint nukleáris fűtőműveket. A hazai atomenergetika továbbfejlesztése is ebben az ágazatban halad. HAZÁNKBAN nagy erőfeszítések történnek annak érdekében, hogy minél előbb megkezdjék az atomenergia felhasználását hőigények kielégítésére. A WER-440 és WER-1000 típusú reaktorok, amelyek a már működő vagy építés alatt levő atomerőműveink hőforrásai, szekundérköri berendezéseik módosításával lehetővé teszik a hőszolgáltatást 150/70 C fok hőmérsékletű víz formájában A hőszolgáltatás gőz formájában a biztonsági követelmények kielégítése miatt a meglevő berendezések további tökéletesítését és újabb berendezések kifejlesztését kívánja. A KGST-országokban a hőszolgáltatás e formája még sehol sincs megoldva. Minden valószínűség szerint hazánk első városa, ahol az ipar és a lakosság hőellátását atomerőműből (a Jaslovské Bohunice-i atomerőmű) biztosítják, Trnava lesz. Noha a hőteljesítmény átviteléhez 22 km hosszú csővezeték megépítése szükséges, a gazdasági mutatók kedvezőbbek, mint annak a széntüzelésű fűtőműnek az esetében, melyet az eredeti városfejlesztési tervek alapján akartak megépíteni. A kivitelezési munkákat 1983-ban kezdik el A hőforrás még jobb kihasználása érdekében a 8 ötéves tervidőszakban további városokat is be akarnak kapcsolni a bohunicei hőellátó rendszerbe: Hlohovec, Leopoldov, Piešťany és Nové Mesto nad Váhom. Az épülő dukovanyi atomerőműből Brno, a mochovcei atomerőműből Nyitra (Nitra), Levice és Tlmače, a temelíni atomerőműből pedig České Budéjovice hőellátását kívánják megoldani. Az egyes hőellátó rendszerek kiépítésére ütemterveket dolgoztak ki, melyek megtartása azonban függ a beruházási lehetőségektől, az atomerőművi blokkok üzembe helyezésének időpontjától stb E tervek szerint például České Budéjovice atomerőművi hőellátása a 9. ötéves terv keretein belül valósulna meg. Az atomerőművektől távol eső (több mint 50 km) agglomerációk atomenergia-hőforrásból való hőellátása csak nukleáris fűtőművek segítségével történhet. A hazai viszonyoknak legjobban az AST-500 típusú szovjet fűtőmű 300 MW-os változata felelne meg. Távlati terveink szerint' azonban 2000-ig hazánkban nukleáris fűtőmű építésére nem fog sor kerülni ÖSSZEFOGLALÁSUL elmondható, hogy az energetikai kutatásoknak a jövőben fokozottabb figyelembe kell venniük azt a tényt, hogy az energia legnagyobb részét hő formájában igénylik részben technológiai folyamatokhoz, részben fűtés céljára. A jövő szempontjából legjobb megoldásként az atomenergiával történő hőszolgáltatás jelentkezik. A sugárbiztonság és üzemvitel tekintetében megbízható atomenergiaforrások műszaki lehetőségét az eddigi atomerőművi tapasztalat igazolta. Az atomerőmű kapcsolt hő és villamosenergia-termelés megvalósítása több országban jó úton halad. A nukleáris fűtőmű- vekkel szembeni bizalmatlanság élesebb formában jelentkezik, mivel ezeket a városok közelében kívánják felépíteni. KOVÁCS ZOLTÁN Startolnak a csehszlovák mikroprocesszoros számítógépek A Banská Bystrica-i Számítás- technikai Vállalat (a korábbi Tesla) három évvel ezelőtt megkezdte az új, korszerű számítógépek gyártását. A szocialista országok közös programja alapján készülő mikroprocesszoros számítógépekre a KGST összes országa igényt tart; a legtöbbet a Szovjetunióba szállít majd a vállalat. A mikroprocesszoros számítógépek felhasználási területe nagyon széles körű - elég, ha csak arra gondolunk, hogy a termelés irányítását tekintve a legkülönfélébb technológiai eljárásoknál'alkalmazhatóak, s mind nagyobb szerepük van ezeknek a berendezéseknek a hatékonyság növelésében. Az üzem szakemberei több hazai és külföldi tudományos, kutatási és termelési munkacsoporttal teremtettek kapcsolatot, s elsősorban a szocialista országokkal: a Szovjetunióval, Lengyelországgal, az NDK-val és Magyarországgal.- Vállalatunknál az elmúlt két évben 30 százalékról 68 százalékra növekedett a termelés - mondja Pavol Leporisz mérnök, az üzem igazgatója. - Az első elektronikus sornyomtatók kivitele után, amely a Szovjetunióba irányult, más szocialista országokba is megkezdtük a szállítást. 1980-ban a kivitel 40 millió korona értékű volt, tavaly pedig ennek a kétszerese. És a következő esztendőkben egyre nagyobb lesz az exportunk. Tavaly az NDK-ba és Magyar- országra is szállított a vállalat Az észak-csehországi barnaszénmedencében tavaly 36 millió tonna szenet jövesztettek. E mennyiség zömét - 32 millió tonnát - a külszíni bányákban termelték ki, és csupán 4 millió tonnát hoztak felszínre a körzet mélyművelésű bányáiból. A mai Békevédők Bányája területén működött régebben a Humbolt II. mélyművelésű bánya is, ahol 50 esztendővel ezelőtt a nagy mosti sztrájk kezdődött. A felvétel a Békevédók Bányájában készült, ahol František Kratochvíl, a K 1000/21 nagykot- rőgép kezelőszemélyzetének vezetője és Josef Šidlo (jobbról), a szocialista munkabrigád vezetője a munka menetét ellenőrzi (Felvétel: ČTK - Libor Zavoral) mikroprocesszoros számítógépeket. A žilinai számítástechnikai kutatóintézet kollektívájával együtt a Banská Bystrica-i vállalat szocialista kötelezettségvállalást tett, amelynek értelmében egy évvel rövidítik a mikroprocesszoros számítógépek gyártásának idejét. Az együttes kötelezettségvállalásnak eleget téve már tavaly megkezdték az SMEP-50/40 és az SMEP-50/50 jelzésű számítógépek sorozatgyártását. A tudományos megítélések alapján kimondhatjuk, hogy magas a gépek műszaki színvonala. Peter Weber, a Žilinai Számítás- technikai Kutatóintézet mérnöke szerint már nemcsak a KGST- országok tartanak számot a mikroprocesszoros számítógépeinkre, hanem tőkés országok is S ez csöppet sem véletlen. A minszki és a kijevi számítástechnikai vállalatokkal fenntartott kapcsolatok egyre jobb eredményekhez vezetik a Banská Bystrica-i vállalatot, amelynek gyártmányait az iskolaügyben és az egészségügyben is kihasználják A múlt évben aláírt gazdasági szerződés alapján az üzem Szovjetunió- és NDK-beli, magyarországi és lengyelországi elektronikai üzemekkel működik majd együtt. A Banská Bystrica-i üzemében, valamint annak námesto- vói részlegén korszerű berendezésekkel ellátott laboratórium működik, amely a gépek megbízhatóságát és minőségét is megítéli. JÁN RAJNIČ ÚJ SZÚ 4 1982. III. 27.
