Új Szó, 1982. március (35. évfolyam, 50-76. szám)

1982-03-27 / 73. szám, szombat

ÚJ szú 5 1982. III. 27. A szocialista demokrácia a gyakorlatban Lenin hangsúlyozta, hogy a „Proletár demokrácia milliószor demokratikusabb bármelyik bur­zsoá demokráciánál, a szovjet ha­talom pedig milliószor demokrati­kusabb mint a legdemokratikusabb burzsoá köztársaság.“ Ez érvé­nyes ma is mind a Szovjetunióra, mind a szocialista közösség más országaira. A szocialista demokráciát, vagy­is a lakosság széles rétegeinek demokráciáját szüntelenül fejlesz­teni kell. Kiváltképpen fontos ez ma, amikor növekszik minden em­ber felelőssége a társadalommal szembeni kötelességek teljesíté­séért. Ennek fontosságát a CSKP XVI. kongresszusa ismét hangsú­lyozta. Figyelmeztetett arra, hogy a demokrácia fejlesztése során pótolhatatlan szerepük van a nemzeti bizottságoknak Az ál­lampolgárokkal való kapcsolat fő láncszemét alkotják, s a szocialis­ta demokrácia iskoláját jelentik. A fejlődés feltétele A nemzeti bizottságok szerepe és feladata állandóan nö. E szer­vek hatáskörüknek megfelelően nemcsak meghatározzák a fela­datokat, hanem összetételükkel kifejezik a szocialista államhata­lom és igazgatás népi jellegét. A képviselők szerepének meg­erősítése tekintélyüknek további megszilárdítása a városok, falvak, járások, kerületek és a két köztár­saság fejlődésének elengedhetet­len feltétele. De nemcsak e kérdésekről van szó. A társadalom fejlesztésével kapcsolatos feladatok ennél bo­nyolultabbak Növekszenek az igények a nemzeti bizottságok munkájának minőségével, fele­lősségével szemben is. Az állam- hatalmi és államigazgatási szer­veknek hatékonyabban össze kell hangolni munkájukat a gazdasági élettel, növelni kell a vállalatok, az üzemek, a szövetkezetek és más szervezetek részvételét a lakos­ság szükségleteinek kielégítésé­ben. Elengedhetetlenül szükséges tökéletesíteni a választott szervek munkamódszerét és elmélyíteni a kötelességtudatukat. A következő lépés A múlt év elején a párt- és állami szervek jóváhagyták a két köztársaság kormányának intéz­kedéseit, amelyek a nemzeti bi­zottságok választott szervei fela­datainak fokozását, irányító szere­pük elmélyítését és az apparátu­sok munkája minőségének javítá­sát célozzák. A cél világos: meg­erősíteni az állampolgárok részvé­telét az irányításban és a szocia­lista társadalom igazgatásában, s megerősíteni a nemzeti bizottsá­gok dolgozóinak felelősségtuda­tát, emelni munkájuk színvonalát. Nagyon fontos az ezt célzó in­tézkedések elfogadása, de ez csak a kezdet. Ahhoz, hogy min­dennapi gyakorlattá váljon, szük­séges számos módosítást végre­hajtani, és módosítani a nemzeti bizottságokról szóló törvényt. Ezek hatékonyságáról és arról, hogyan járulnak hozzá a nemzeti bizottságok szerepének tökélete­sítéséhez és ezzel együtt a szo­cialista demokrácia fejlesztésé­hez, az emberek, a képviselők, a nemzeti bizottságok aktívái, az apparátus dolgozói és az állam­polgárok döntenek. Megtárgyalni az emberek létfontosságú kérdéseit A soron levő változások tehát nemcsak a nemzeti bizottságok, a képviselők, aktívák és dolgozók ügye. Minden terület, minden ál­lampolgár életét érintik. Elsősor­ban a nemzeti bizottságok plená­ris ülései szerepének további fej­lesztéséről van szó. Jobban kell érvényesíteni befolyásukat a váro­sok, járások, kerületek gazdasági és szociális fejlesztési kérdések megoldásában és a lakosság szükségleteinek biztosításában. Ezért egyre nő koordinációs és ellenőrző szerepük. Nagyobb hangsúlyt kap a plenáris ülések hatása a közrend védelme és a szocialista törvényesség meg­tartásában. Ezzel együtt megte­remtik a tanácskozás kollektív és munka-jellegének kialakításához szükséges feltételeket. Ez azon­ban megköveteli, hogy a képvise­lők, az aktívák és az apparátus jobban kivegye részét a plenáris ülések megszervezésében. Első­sorban az apparátus kötelessége, hogy a tanácskozáshoz előkészít­se a jó, tömör, áttekinthető és kimerítő alapanyagot. Feltétlenül szükséges főleg olyan kérdéseket napirendre tűzni, amelyek fontosak és a terület fejlesztése, illetve a la­kosság élete szempontjából meg­határozó jellegűek. A szolgáltatá­sok minőségéről, fejlesztéséről, a lakásépítésről és karbantartásá­ról, a környezetvédelem fejleszté­séről van szó, tehát arról, ami közvetlenül érinti az embereket A képviselők meghatározó szerepe A két köztársaságban a képvi­seleti szervekbe való választások során csaknem kétszázezer kép­viselőt választoltak meg. Világos, hogy tőlük függ a választott szer­vek aktivitása, az állampolgárok kezdeményezésének fejlesztése és a szocialista törvényesség megtartása. Célunk, hogy tovább növeljük politikai aktivitásukat, erősítsük a nemzeti bizottságok végrehajtó szervei, valamint a te­rület, vállalatai és szervezetei te­vékenységére gyakorolt hatá­sukat. A nemzeti bizottságok képvise­lőinek fontos szerepére mutatott rá a CSKP KB Elnökségének 1979-es dokumentuma. A határo­zatok értelmében növekszik tekin­télyük, szerepük hatékonysága - elsősorban jogaik pontosításá­val és módosításával. Ugyanakkor meghatározzák a képviselők tör­vényes kötelességét, miszerint be kell számolniuk a választóknak a rájuk bízott feladatok teljesítésé­ről Az intézkedések lehetővé te­szik, hogy még nagyobb mérték­ben vegyenek részt a hiányossá­gok felszámolásában. A hangsúly a képviselők szerepén és felelősségén van Mivel egyrészt növekszik a nemzeti bizottságok plenáris üléseinek szerepe, a képviselők jogköre és felelőssége, tökéletesí­teni kell a tanácsok tevékenységét s meg kell erősíteni a bizottságok kezdeményező és ellenőrző sze­repét. Elsősorban a plenáris ülé­sek jó előkészítéséről, a tanács felelősségének pontosításáról van szó, hogy elmélyül a kapcsolat azon vállalatok és szervezetek kö­zött, amelyeket közvetlenül a nemzeti bizottságok irányítanak. A szakbizottságok munkájában a hangsúly az ellenőrzésen, s a kezdeményezés konkretizálá­sán van. Továbbra is érvényben marad, hogy a szakbizottság vég­rehajtó szerepének nagyságát a plenáris ülés határozza meg. Hangsúlyozni kell azt az elvet, hogy a szakbizottságok a plenáris ülés szervei. A tanács és a bizott­ságok irányító és koordinációs vi­szonya a bizottságok végrehajtó szerepéből fakad. Megkülönböz­tetett figyelmet kell fordítani a bi­zottságok összetételére a közpon­ti falvakban, s arra, hogy a köz­ponti falukhoz tartozó települése­ket az állampolgárok arányosan képviseljék. Meg kell tartani azt az elvet, hogy a bizottsági tagok többsége képviselő legyen. A nemzeti bizottságok jogköre széles körű, kiterjedt. Döntenek az emberek és a szervezetek szük­ségleteinek és érdekeinek kielé­gítéséről Az állampolgárok sze­mélyes ügyeik intézése során szerzett tapasztalatok alapján vé­leményt alkothatnak a nemzeti bi­zottságok munkájáról. A nemzeti bizottságok döntése az állampol­gárok ügyeiben politikailag is meghatározók. Sajnos, még mindig találkozunk negatív jelensé­gekkel: a nemzeti bizottságok dol­gozóinak viszonya az emberek­hez, sok esetben nem kielégítő, egy-egy ügy elintézése elhúzódik. A nemzeti bizottságok appará­tusában dolgozók munkája bonyo­lult, felelősségteljes és magas fo­kú politikai tevékenység. Mély szakmai ismereteket, az ügy iránti elkötelezettséget, politikai fejlett­séget, szervezőkészséget és ön- feláldozást igényel. Egyébként a nemzeti bizottságok apparátusa nem független hivatal, hanem a választott szervek, az állampol­gárok szolgálatában áll. A cél: el­mélyíteni az emberek részvételét a nemzeti bizottságok munkájá­ban, érvényesíteni a demokratikus centralizmus elvét - és szigorúan betartani a szocialista törvényes­séget. OLDFHCH BÍLOVSKÝ Kommunisták a kezdeményezések élén • A sza­vak és a tettek összhangja • Tíz és fél millió korona értékű áru terven felül A verebélyi (Vráble) Tesla vál­lalat udvarán szembeötlő faliújsá­gok, transzparensek adják hírül, hogy az üzem dolgozói év végéig 303 millió korona helyett 318 millió korona értékű árut gyártanak. A népszerű propagandaanyagok konkrét példákat is említenek egy- egy kollektíva követésre méltó kezdeményezéséről. A Borszéki Aladár mérnök vezette 362 tagú műszaki-racionalizációs üzem­ges intézkedést a rendellenessé­gek megszüntetésére, nem utol­sósorban pedig fokozzuk a gépso­rokon dolgozók felelősségét. František Kullač, a minőségirá­nyító osztály és a vállalat egyik legrégibb munkatársa, a napok­ban töltötte be 50. életévét, ő mondja:- Idestova 25 éve dolgozom a Teslában. Amikor ide kerültem, még kallantyúval felhúzható rúgós A nyilvános pártgyűlés tükrében Gondos szervezés, átgondolt program, tárgyilagos felmérés, igényes jövőbetekintés jellemezte a Királyhelmeci (Královský Chlmec) Gimnázium ifjúsági szer­vezetének konferenciáját. Michal Hadžega, a SZISZ városi bizottsá­gának elnöke felszólalásában in­dokoltan hangsúlyozta: a legered­ményesebben működő ifjúsági szervezet konferenciáján öröm a részvétel. Gazdag tevékenységet össze­gezett a két év munkáját elemző és értékelő beszámoló, melyet szlovákul az alelnök, Olga Stobo­dová, magyarul az elnök, Sápos Aranka, olvasott fel. Nem maradt ki a beszámolóból a hiányossá­gokra való utalás sem. És fontos szerepet kapott a lehetőségek fel­vázolása A vitában Eugen Mikláš tanár, az iskola pártszervezetének elnö­ke kért szót elsőként. Elmondotta, hogy a kommunista pedagógusok rendszeresen elemzik, értékelik az ifjúsági szervezet tevékenysé­gét, elégedettek az iskola ifjúsága eszmei, politikai és ateista nevelé­sének magas színvonalával, me­lyet szervezettség, s a fiatalok ak­tív érdeklődése jellemez. Ugyan­akkor sürgette az ifjúsági klub te­A tettek mérlegelése és tervezése vékenységének felújítását, a szemléltető agitáció adta lehető­ségek jobb hasznosítását. Szót kért Lénárt László, a gim­názium igazgatója is. A sikeres rendezvényeket méltatva megál­lapította: mindegyik becsületére vált az ifjúságnak, dicsőségére az iskolának. Megemlítve, hogy 440 a szervezett fiatalok száma és 17 alapszervezetbe tömörülve tevé­kenykednek, figyelmeztetett: több­re is képes lenne a fiatalok ilyen nagy serege, nagyobb lelkesedés­re, több kezdeményezésre van hát szükség. Javasolta, hogy az inter­nacionalista szellem elmélyítése érdekében tegyék gyakoribbá, tar­talmasabbá a baráti iskolákkal, a čáslavi, a beregi, a krompachi, a sárospataki gimnáziumok tanu­lóival rendezendő találkozókat. A vitában felszólaló fiatalok, Bodnár Imre, Geri Gabriella, Moni­ka Schudichová, Iveta Košlabová, Jozef Michalčik, meg a többiek, szám szerint tizenketten, a beszá­molóból kimaradt pozitivumoK em­lítésen kívül a szókimondó bírálat és önbírálat hangján arról beszél­tek, hogy mit kell másként, jobban tenni, hogyan tovább, mire ügyel­jen az új vezetőség. öröm volt hallani, hogy a fiata­lok milyen jól ismerik szervezetük feladatait, s tudják, hogy mit vár tőlük szocialista társadalmunk. Ebből a szempontból tették mér­legre azt a tényt is, hogy az ateista körök tevékenysége népszerű­ségnek örvend, és a további 12 szakkörben 157 diák foglalkozik rendszeresen az ismeretek meg­szerzésével. A pionírok és a fiatalok kapcso­lata is szóba került Iveta Kováčo- vičová felszólalása nyomán. Meg­állapítása szerint a gimnazisták nemcsak a helyi, hanem a kör­nyékbeli iskolák pionírjaival is fog­lalkoznak, s inkább az utóbbi a jel­lemző: a jövőben a városban is szervezzenek több, közös akciót a gimnazisták közreműködésével A mezőgazdasági üzemeket segítő idénymunkák megszerve­zéséről Kobák László, III. osztá­lyos tanuló szólt. Persze, nemcsak Molnár Judit, a SZISZ gimnáziumi szervezetének új elnöke ismertet­te a munkatervet ^ felvételt Molnár János készítette arról beszélt, hogy a gazdasági vezetők elismeréssel nyilatkoztak a diákok munkateljesítményéről, hanem a szervezés hiányosságait is elmondta. Tanulságként, jövőbe mutató figyelmeztetésként Ilyen vita után került sor a mun­katerv jóváhagyására. A legfonto­sabb: az új követelményekhez va­ló igazodás vállalása határozattá érett CSURKÓ DEZSŐ gramofonokat gyártottunk. Jólle­het a környező falvakból toboroz­tuk a munkásokat, aránylag rövid idő alatt elsajátították a szakma ismereteit. Igaz, a szakmai és a politikai nevelésben a pártszer­vezet is sokat segített, évekig nem volt baj a minőséggel. De amikor a megrendelői-szállítói kapcsola­tok kibővültek, nyomban jelent­keztek a problémák is. A pártszer­vezetek mindennapos munkájá­ban a gazdálkodással kapcsolatos kérdések központi helyet foglaltak el. Főleg az utóbbi öt év alatt állt be lényeges változás a gyárt­mánystruktúra fejlesztésében. Gyártmányaink, berendezéseink a mikroelektronikára épülnek, ezenkívül az atomerőművek egyik fontos mérőműszerének gyártásá­val is minket bíztak meg. Tehát a minőségi követelmény nemcsak érdekünk, hanem politikai társa­dalmi kötelességünk is. Dolgozó­ink megértették, hogy a műszak­szám növelése, a berendezések jobb kihasználása, az anyag- és energiatakarékosság, a kifogásta­lan minőség nemcsak népgazda­sági és vállalati, hanem egyéni érdek is. E kérdéseket előtérbe helyezzük az agitációs és a propa­ganda munkában is. Vladimír Guttmann, az 1. szá­mú pártszervezet elnöke ezzel kapcsolatban így fogalmazott:-Tapasztalatból mondhatom, hogy a kommunisták felvilágosító, mozgósító szavai csak abban az esetben találnak visszhangra, ha elsősorban ők mutatnak jó példát. A hanyag, a feladatát rosszul vég­ző párttag nem lehet példakép. Az elnök jó példának Stanislav Gálus fiatal párttagjelölt nevét em­lítette. Öt kérdezem.- Érdemes-e jól dolgozni?- A lakkozó üzemrészlegen dolgozom. Tavaly augusztusban vettek fel tagjelöltnek. Munkatár­saim František Višňovský, Bene­dikt Zrubec és Štefan Valašík, a mesterem, mind jól értik szak­májukat. Sokat tanulok tőlük. Mel­lettük nem lehet rosszul dolgozni. Nagy részük van abban, hogy munkámat és pártkötelességemet példásan teljesíthetem. Szerintem megéri jól dolgozni, ez egyébként nemcsak pénz, hanem becsület dolga is.- Milyen pártmegbízatást ka­pott az alapszervezettől?- Részlegünkön felelős vagyok a faliújság elkészítéséért. Én fog­lalkozom a szaktanintézetből kike­rülő pályakezdő fiatalokkal is. A harmadik számú alapszerve­zethez tartozó kommunisták is pél­dásan dolgoznak, s bátran bírálják a fogyatékosságokat, a munkáju­kat hanyagul végzőket is. Ezek között említették Ján Herha párt­csoportját is, melynek tagjai min­den évben legalább 250 órai tár­sadalmi munkával segítik a terme­lést. Július Šípoš, az üzemi pártbi­zottság propagandistája az emlí­tettekkel összefüggésben megje­gyezte:- A tömegpolitikai munka első­sorban a termelésre irányul. Mi az embereket munkájuk szerint mi­nősítjük. A nyilvános pártgyűlésen ezt a törekvésünket a pártonkívüli dolgozók is támogatják. Ennek kapcsán elmondották véleményü­ket, és javaslatokat tettek a jobb munkaszervezésre, a hibák eltá­volítására. Szóltak arról is, hogyan járulnak majd hozzá a 10,5 millió korona értékű többletáru kiterme­léséhez SZOMBATH AMBRUS részleg csoportja a gépek jobb kihasználásával 300 ezer, a tüze­lőanyagok és a villanyenergia ta­karékos felhasználásával pedig további 16 500 koronát takarít meg a vállalatnak. A kereskedelmi üzemrészleg 120 tagú kollektívája 0,5 millió koronával túlteljesíti a szocialista országokba irányuló áruszállítás tervét, ezenkívül 983 órát dolgoznak társadalmi munká­ban és 400 liter üzemanyagot ta­karítanak meg.- Szólnunk kell az újítók és a szocialista munkabrigádok fel­ajánlásairól is - mondja Jozef Lu­žica, a vállalat igazgatója. - Pél­dául a szakszervezetek X. orszá­gos kongresszusa és a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forradalom 65. évfordulója tiszteletére 3 millió ko­rona értékű felajánlást tettek. Gyá­runk politikai és gazdasági vezetői nagyra értékelik a dolgozók kez­deményezését, amelyben az öt pártszervezet kommunistái és a 60 szocialista munkabrigád leg­kiválóbb tagjai jártak elől jó példá­val. Természetesen a többterme­lésnek csak akkor van értelme, ha a gyártmányok megfelelnek a mi­nőségi követelményeknek és a piacokon elnyerik a megrende­lők tetszését.- Ezzel kapcsolatban elmond­hatom, hogy nincs miért szégyen­keznünk - kapcsolódik be a be­szélgetésbe Štefan Miklóš mér­nök, a gyár minőségirányító osztá­lyának vezetője. - Hiszen lemez­játszóink, hangosító és egyéb be­rendezéseink külföldön is kereset­tek, az igényes piacokon kiállták a próbát. Tavaly például a terve­zett 0,40-ről 0,30 százalékra csök­kentettük a selejtet. Az idén vi­szont 0,22 százalékra igyekszünk leszorítani ezt az arányt.- Milyen szervezési intézkedé­sekkel kívánják ezt elérni?- Elsősorban a folyamatos ellenőrzéssel. Az előkészületektől a végtermékekig, figyelemmel kí­sérjük az anyagok feldolgozásá­nak és szerelésének útját. Már gyártás közben igyekszünk kiszűr­ni a hibákat, s megtenni a szüksé-

Next

/
Oldalképek
Tartalom