Új Szó, 1982. március (35. évfolyam, 50-76. szám)
1982-03-22 / 68. szám, hétfő
ÚJ szú 3 1982. III. 22. Az együttműködés haszna A piešťanyi kooperációs körzet tapasztalatai A Bratislavai Mezőgazdasági Ellenőrző és Hitelesítő Intézet dolgozóira az idén sok feladat vár. Harmincezer vetőmagmintát kell megvizsgálniuk a csíraképesség, a nedvesség- tartalom, a tisztaság, a fajtatisztaság stb. szempontjából. A két szocialista munkabrigádnak köszönhetően idejében elkészültek a tavaszi vetőmagvak és ültetőanyagok vizsgálataival. A felvételen Mária Prochádzková, a szocialista munkabrigád-tag az elemzett anyag komponenseit méri (Felvétel: ČSTKBlažej Palkovič) Románia népgazdasági tervéről A piešťanyi kooperációs körzet az elmúlt napokban elismerő oklevelet kapott az SZLKP Nyugatszlovákiai Kerületi Bizottságától, a termelésben és a gazdaságfejlesztésben elért eredményekért, a színvonalas kooperációs kapcsolatok kialakításáért. Ebből az alkalomból néhány kérdést intéztem Emil Sedlák mérnökhöz, az ostrovi Haladás Efsz elnökéhez, aki egyben a piešťanyi kooperációs körzet elnöke is.- Pár évvel ezelőtt milyen céllal alakították meg a kooperációs tanácsot?- Szövetkezeteink között a jószomszédi kapcsolatok már korábban is kialakultak. Gyakran kértünk egymástól gépeket és szaktanácsért sem szégyeltünk átmenni ismerőseinkhez. Úgy gondoltuk, hogy ebben a körzetben minden szövetkezet sikeresebben gazdálkodhatna, ha lenne egy összehangoló központi szerv, amely lerögzítené az együttműködés formáit. Az elképzelést tett követte, önkéntesen megalakítottuk a kooperációs tanácsot, amely terv szerint rendszeresen ülésezik és foglalkozik az időszerű fejlesztési és termelési problémákkal. A kooperációba tömörülő efsz-ek önállóak, az együttműködésre meghatározott szabályok viszont minden taggazdaságra kötelezőek.- Az elismerő oklevelet főleg az indokolatlan termelési különbségek felszámolásáért kapták. Milyen konkrét adatokkal bizonyíthatna ezt a fejlődést?- Valóban jó munkát végeztünk, a növénytermesztésben és az állattenyésztésben egyaránt csúcseredmények születtek a hatodik ötéves tervidőszakban. A sűrűn vetett gabona átlagos hektárhozama 6,2, a kukoricáé 6,4 tonna volt. Több száz hektáros területen 8 tonna szemes kukoricát takarítottunk be hektáronként. A tapasztalatokat a növénytermesztési csoportokban elemezzük és úgy gondoljuk, hogy a jövőben még nagyobb területen ad ilyen bö termést a szemes kukorica.- Milyen szakmai segítséget kapnak a kutatóintézetek és a főiskolák szakembereitől?- Jó példaként említhetném a Trnavai Kukoricatermesztési Kutató Intézetet, amelynek dolgozóival nagyon szorosan együttműködünk. A legnagyobb eredménynek tartom, hogy a silókukorica termesztéséhez megfelelő vetőmagot ad el körzetünk gazdaságainak. Olyan hibrideket termeszthetünk, amelyek fokozatosan érnek be, és betakarításukat is kisebb erőfeszítéssel szakszerűen végezhetjük. A silógödröket gyorsan megtölthetjük és lefödhetjük. A gyors és jó munka eredménye, hogy a silótakarmány mind I. osztályú. Annyi tápanyagot tartalmaz, hogy a hízómarhákkal csak silókukoricát etetünk, amit cukorgyári melasszal és sörgyári melléktermékekkel ízesítünk. Az abraktakarmányt inkább tejtermelésre és sertéshús előállítására használjuk fel.- A kooperációban szövetkezetük mivel járul hozzá a jobb eredményekhez?- A társulást mi kezdeményeztük, ezért igyekeztünk, hogy termelési eredményeink is a legjobbak legyenek és tapasztalatainkat szomszédainknak is átadhassuk. Szövetkezetünkben az egy hektárra jutó termelés értéke 38 ezer korona. Minden hektárra 1300 liter tej termelése jut. Szintén a jó minőségű tömegtakarmány felhasználásának köszönhetjük, hogy egy liter tej termelésére 19-22 dkg abraktakarmányt használunk fel. A tehenek átlagos évi tejhozama meghaladja a 4 ezer litert.- Az oklevél átadásakor nagyra értékelték a szarvasmarha-te- nyésztés fejlesztésében elért eredményeiket is. Mi a véleménye, érdemes szarvasmarha-te- nyésztéssel foglalkozni?- A növénytermesztésben elért csúcseredmények főleg annak köszönhetők, hogy évek óta elegendő szerves trágyát juttattunk a földbe. A szarvasmarhatenyésztésből eredő bevételbe beleszámítjuk az istállótrágya értékét is. Szerintem még az árrendezések után is csak ilyen számítás alapján mutathatunk ki megfelelő tiszta hasznot a szarvasmarha-tenyész- tésben. Üzemgazdászunk ugyan kimutatta, hogy literenként 50 fillér a nyereség a tejtermelésben. Az értékelés nem teljes, és ezért említettem az előbb, hogy az istállótrágyát is fel kell értékelni, ha azt- akarjuk bizonyítani, hogy a szarvasmarhatenyésztés kifizetődő.- A hetedik ötéves tervidőszakban milyen irányban fejlődik szövetkezetükben az állattenyésztés?- A földterülethez viszonyítva eddig is elég sok szarvasmarhát tartottunk. Mivel a szemes és tömegtakarmány termelése nálunk nem túl nagy gond, mert a lehető legnagyobb hektárhozamokat érjük el, szövetkezetünk vezetősége úgy döntött, hogy 100 hektáronként legalább 130 szarvasmarhát tartunk. A gazdálkodás szempontjából ez azt jelenti, hogy a tervidőszak vége felé már annyi szerves trágyát állíthatunk elő, hogy kevesebb műtrágya felhasználásával is fokozhatjuk a hektárhozamokat. A szerves trágya elősegíti hogy a növények jobban felvehessék a talaj tápanyagtartalmát. A jövőben öntözőberendezéseinket is jobban kihasználjuk. Olyan terveink vannak, hogy a szemes és silókukoricára is vizet juttatunk mozgó berendezésekkel. A növények fejlődéséhez tehát kedvező feltételeket teremtünk.- Eddigi eredményeik alapján szövetkezetükben és a kooperációs körzetben teljesíthetőnek tartja, a 7. ötéves tervidőszakra előirányzott feladatokat?- Kooperációs körzetünk kezdeményezte, hogy az idei és a még hátralevő évekre szóló feladatokat túlteljesítsük. Erre megvan minden lehetőség, mert a kooperációs tanács egyre színvonalasabban működik. Javaslataival hozzájárul a körzetünkhöz tartozó szövetkezetek gazdálkodásának javításához. A tanácsüléseken a hibákért, mulasztásokért felelősségre vonjuk egymást, és ha valamely gazdaságban csökken a tejhozam, vagy mulasztást észlelünk, akkor intézkedéseket hozunk. A jövőben közös erőfeszítéssel még nagyobb mértékben felhasználjuk a hazai és a szomszédos szocialista országok haladó tapasztalatait, hogy eredményesebben dolgozhassunk. BALLA JÓZSEF Jó munka csak jó gépekkel végezhető, és ez a mezőgazdaságra is vonatkozik. Az iparban már egy éve a tervszerű népgazdaságirányítás tökéletesítését célzó komplex intézkedések feltételei közepette gazdálkodnak a vállalatok, a mezőgazdaságban pedig az új év elejétől érvényesülnek az új szabályozók. Tehát az ágazat joggal várja el a kiszolgáló ágazatoktól és a szolgáltató vállalatoktól, hogy hatékonyan segítsék munkáját. A Bratislavai székhellyel működik a Mezőgazdasági és Ellátó Vállalat gépgyára, amely ezen a téren ugyancsak sokat tehet. Gerendás Gyula, a vállalat igazgatója a tapasztalt szakember szemével ismertette, a vállalat tevékenységét.- A mi vállalatunk a Mezőgazdasági Felvásárló és Ellátó Vállalat keretében bizonyos mezőgazdasági gépek gyártásával és szerelésükkel foglalkozik, ötszáz dolgozónk van, három üzemegységben dolgoznak. Az alapüzem Bratislavában található, a további Ža- bokceky nad Nitrou ban, és a harmadik a morvaországi Želetaván működik. Ezenkívül van egy szerelőcsoportunk Nyitrán. Főleg a takarmányipar számára gyártunk bizonyos gépeket és berendezéseket, elsősorban szállító berendezéseket, keverőgépeket, vasszerkezeteket és egyéb kisebb berendezéseket. A múlt év nagyon sikeres volt vállalatunknál. A teljesítményeket 102,6 százalékra teljesítettük, a saját termelési érték mutatóját 100,8 százalékra, a nyereségét pedig 109 százalékra. A kedvező gazdasági eredmények ellenére különböző nehézségek mindig adódnak, és ezeket csak a dolgozók jó hozzáállásával lehet megoldani. 1980-hoz hasonlítva tavaly 2,1 százalékkal emelkedett a nemzeti jövedelem Romániában, az ipari termelés a tervezett 7-8 százalék helyett pedig csak 4 százalékkal emelkedett. Az árutermelés 2,6 százalékkal növekedett, ugyanakkor a nem értékesített áru körülbelül 25 milliárd lei értékű. 1981-ben 164 200 lakást adtak át az országban, a dolgozók átlagos havi jövedelme pedig 1 százalékkal lett magasabb. A beruházások értéke az 1980-as év színvonalán maradt és 208,5 milliárd leit tett ki, amelynek 49,4 százaléka esett az iparra. A tervezett feladatokat a mező- gazdaságban, sem sikerült megvalósítani. A netto mezőgazdasági produkció értéke 2,2 százalékkal csökkent, pedig a terv alapján 9 százalékkal kellett volna emelkednie. A 20 millió tonnás gabona- termelés szintén az 1980-as év- Elégedettek az itt készült gépekkel, berendezésekkel?- Ezt inkább a használóiktól kérdezze meg - válaszolja -, mi ugyanis közvetett kapcsolatot tartunk fenn a mezőgazdasági üzemekkel, tehát közvetve vagyunk érdekeltek az ágazat fejlesztésében. Meg kell mondani, hogy a takarmányipar megteremtése már a befejezése felé közeledik, és ez munkánkat is meghatározza. 1964-ben a 24-es kormányrendelet alapján kezdtük meg a takarmánykeverő-üzemek létesítését. Azóta már több új üzemet építettünk fel. A 7. ötéves tervidőszakban még mintegy 5-6 takarmánykeverő-üzemegység felépítése vár ránk. Ebben az ágazatban elértük azt a jó átlagot, ami a világban jelenleg van. A legfontosabb feladataink közé tartozik az idén is a takarmányipar további bővítése, a meglevő üzemegységek korszerűsítése. Az elmúlt években felépült gyárakat fel kell újítani, korszerűsíteni, gazdaságossá kell tenni termelésüket, amiben nagy szerep jut az általunk gyártott berendezéseknek, gépeknek is. Ennek érdekében vállalatunk dolgozói mindent megtesznek, de nem hallgathatom el, hogy gondjaink is vannak. Mint már említettem, Bratislavában van az alapüzemünk. A város és környéke munkaerőgondokkal küzd, s szinte a csodával határos, ha egy szakmunkás jelentkezik felvételre. A vállalatvezetés úgy döntött, hogy a vidéki üzemeket fejlesztjük, ahol a munkaerőgondok könnyebben enyhít- hetők, megoldhatók. Persze, mindennek ellenére igyekszünk feladatainkat teljesíteni és jó minőségű termékekkel akarunk hozzájárulni a mezőgazdasági termelés fokozásához, az ágazat céljainak eléréséhez. WIMMER ZOLTÁN színvonalán maradt. Emelkedett viszont a kivitel, 11,3 százalékkal, a behozatal pedig 2,4 százalékkal csökkent. Romániának 1981-ben 22,4 millió lakosa volt, a népgazdaságban 10,4 millióan dolgoztak, ebből 7,4 millió dolgozó az iparban és a szolgáltatások terén találta meg a számításait. (HÍZ) Folyami teherszállítás az NDK-ban A tavalyinál 3 millió tonnával több, vagyis 20 millió tonna nyersanyagot szállítanak majd 1985- ben az NDK folyóin. Addig természetesen újabb kikötők épülnek az országban és a hajók hatékonyabb ki- és berakodása érdekében különleges vállalati csoportosulások jönnek létre. (SH) Villanyvezeték a La Manche-csatornában Franciaország és Nagy-Britan- nia egyezményt írt alá a La Man- che-csatorna tenger alatt villany- vezetékének a kiépítését illetően. A tenger alatti kábelek első két párját 1985-ben helyezik üzembe, a hátralevő párt pedig egy évvel később. A két ország közötti első tenger alatti vezetéket 1961-ben adták át. (SH) Bulgáriából a nagyvilágba Az utóbbi években Bulgária a világ ötvenhét országába szállít elektronikai cikkeket. A legtöbbet a Szovjetunióba, az NDK-ba, a kapitalista országok közül pedig Dániában, Franciaországba, Olaszországba, az NSZK-ba, Ausztriába és Svájcba. A szállítmányok legnagyobb részét sžámítástech- nikai berendezések teszik ki, amelyeket telefonközpontokban, a vegyiparban és a mezőgazdaságban hasznosítanak. Az elmúlt esztendőkben előtérbe kerül az ipari robotok gyártása is; Bulgária e téren is előkelő helyet foglal el a szocialista országok táborában. (SH) Dánia gazdasági helyzetéről Egyre több a munkanélküli Dániában. Háromszázezer ember közül majdnem százezer huszonöt éven aluli. Hivatalos jelentések szerint az ország körülbelül 110 milliárd korona értékben adósodott el, az ipari termelés továbbra is csökken, s emelkedik az infláció. A megfigyelők szerint ennek egyik fő oka az, hogy az ország tagja a Közös Piacnak, ami annyit jelent, hogy Dánia nem folytathat független politikát, sem a kereskedelem, se a pénzügyek terén. (HÍZ) A két első hazai gyártmányú röntgenkészülék egy žižkovi bérház mosókonyhájában született 1922-ben. Ez az esemény a Méta cég létrejöttének kezdetét jelentette. A cég fokozatosan korszerű vállalattá fejlődött, s ma már a Chirana vállalat néven ismert. Székhelye Prága- Modranyban található. Jó nevét a konszernvállalat világviszonylatban is megőrzi, amit bizonyít, hogy tavaly a szocialista országokba 116 millió korona értékben, a kapitalista országokba pedig 16,3 millió korona értékben szállított árut. A különböző röntgenkészülékek nemzetközi viszonylatban is csúcsszínvonalúak, ami a modranyi technikusok és munkások rátermettségét, jó munkáját bizonyítja. A felvételen: Chiros- kop 7 röntgenkészüléket szerelnek. (Felvétel: ČTK - Jiŕí Kruliš) A mezőgazdaságot segítik summás
