Új Szó, 1982. február (35. évfolyam, 26-49. szám)
1982-02-02 / 27. szám, kedd
Tovább nőtt hazánk politikai és gazdasági ereje ÚJ SZŐ 3 1982. II. 2. (Folytatás az 1. oldalról) forgalom 10,6 százalékkal. Belső gazdasági kapcsolataink fejlesztésének alapját a szocialista orszá- goKKal, elsősorban a Szovjetnió- val folytatott gazdasági együttműködésünk képezte. Növekedett a személyi fogyasztás és a társadalmi fogyasztás részaránya a nemzeti jövedelemben. A személyi fogyasztás egy százalékkal nőtt. A bérek és a szociális juttatások további növekedése eredményeképpen 1980-hoz viszonyítva a nominál bérek 2,8 százalékkal növekedtek. A reálbérek 2 százalékkal lettek nagyobbak. Annak ellenére, hogy jelentős erőfeszítéseket tettünk a hazai piac stabilitásának megőrzésére, a választékban bizonyos fogyatékosságok fordultak elő. A kiskereskedelmi forgalom 2 százalékkal nőtt. 94 100 lakást építettünk. Tovább fejlődött az oktatás, a kultúra, az egészségügyi ellátás, javultak a munkakörülmények, s ezáltal tovább javultak a lakosság életfeltételei. T udományos-műszaki fejlődés Az elért eredmények ellenére a tudomány és technika eredményeinek gyakorlati alkalmazása nem felel meg a gazdaság szükségleteinek és lehetőségeinek. 1981-ben a műszaki fejlesztés állami tervének kutatási és fejlesztési feladatait 95,5 százalékra teljesítettük. Nem sikerült megfelelő mértékben a döntő feladatok megoldására összpontosítani a kutatási és fejlesztési alap erőit. Eredményesen oldottunk meg több kutatási és fejlesztési feladatot, így például a bányafolyosó- hajtás gépesítését, az elektronika és elektrotechnika területén a tervezés automatizálását, a forgó alkatrészek megmunkálásának rendszerét. Megkezdtük a forrasztható konstrukciós acél gyártását, a teljes mértékben automatizált centrifugák korszerűsített típusainak, a cseppfolyós kroma- tográfok, az önjáró szecskázógépek, a varratnélküli acélcsövek, a hibrid integrált többréteges áramkörök gyártását. Az elmúlt évhez viszonyítva 10,7 százalékról 15,3 százalékra nőtt az új termékek részaránya a termelés egész volumenében. Több licencszerződést kötöttünk a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal, elsősorban az atomerőmüvek üzemeltetése és az építéséhez szükséges berendezések gyártása területén. A licen- cek hozzájárultak a termékszerkezet felújításához és az új termelési technológiák bevezetéséhez. Tovább fejlődött az újító- és feltalálómozgalom. Bővült a tudományos-műszaki együttműködés a KGST-tagorszá- gokkal. A KGST keretében Csehszlovákia a tudományos-műszaki kutatás 50 koordinációs központjának munkájában vesz részt. Csehszlovákia és a Szovjetunió tudományos-műszaki együttműködése során 1980-ban több jelentős feladatot oldottunk meg. Beruházások 1980-hoz viszonyítva a beruházási munkák volumene alacsonyabb volt. A Z-akciót és a magánépítkezéseket is beleszámítva a beruházások értéke 144,8 milliárd korona volt. Jelentős összegeket fordítottunk a tüzelőanyag-energetikai alap fejlesztésére, a tervezett strukturális változások végrehajtása feltételeinek kialakítására és a komplex lakásépítésre. A beruházások tervét 98,6 százalékra teljesítettük. Nem teljesítettük a kivitelezési tervet a 2 millió koronánál nagyobb költségvetéssel épülő építkezéseken, míg a kisebb építkezéseken 0,5 milliárd korona értékű építőipari munkával többet végeztünk a tervezettnél. Nem sikerült nagyobb mértékben lerövidíteni az építések idejét és meggyorsítani az építkezések befejezését. Egyes fontos kapacitásokat nem helyeztek üzembe a kitűzött határidőben. A 107 kötelező építkezés közül tavaly 62-t sikerült átadni. Továbbra is fogya- > tékosságok merülnek fel az építkezések területi és tervezési előkészítésében. A tervezett időpontban helyezték üzembe a Fekete- Vágón az új vízerőművet, a Gorkij Bányát, a Rtyne Bányát, az oszt- ravai Klement Gottwald Vasművek új részlegét, a hodonicei új gabonasilót. Ipar A központilag tervezett iparban a termelés 1980-hoz viszonyítva 2,0 százalékkal nőtt, ami a tervezettnél 0,2 százalékkal kevesebb. Az ipar egyes ágazataiban a növekedés eltérő volt. Gyorsabb növekedést értünk el a feldolgozó- iparban, míg a nyersanyag- és energiaigényesebb ágazatokban a fejlődés lassúbb volt. A központilag tervezett ipar 2,4 százalékkal több terméket gyártott a termelői fogyasztásra, 2,6 százalékkal több terméket a szocialista kivitelre és 5,2 százalékkal több terméket a nem szocialista kivitel számára. A belkereskedelemnek 0,4 százalékkal több terméket gyártottak. Az áruszállítás struktúrája lassan módosult a gazdaság szükségleteihez. 1981 -ben az ipar termelési költségei csökkentek. Az összköltségek 1980-hoz viszonyítva 0,3 százalékkal, az anyagköltségek 1,1 százalékkal voltak alacsonyabbak. A bérköltségek enyhén növekedtek. Az egyes ágazatokban nem érvényesül megfelelő módon az anyagköltségek megtakarításának irányvonala. A központilag tervezett iparban a munkatermelékenység 1,6 százalékkal nőtt. A dolgozók havi átlagbére 2831 korona volt, ami 1,9 százalékkal több, mint 1980-ban. A munkatermelékenység és az átlagbérek növekedésének terv által előirányzott relációját nem sikerült betartani. Az iparban a munkások munkaidejének kihasználtsága 91,3 százalékról 91,5 százalékra növekedett. A túlórák részaránya 5,8-ról 5,6 százalékra csökkent. A műszakszám 1,325 volt. A központilag tervezett iparban 1981-ben 2 646 000 személy dolgozott, ami 11 ezerrel több, mint 1980-ban. Az egyes ágazatokban az alábbi eredményeket érték el: A szénbányászatban 122,8 millió tonna szenet és lignitet jövesz- tettek. Az évi tervet a nehéz időjárási viszonyok és a munkaerőhiány ellenére a 4. negyedévben 99,9 százalékra teljesítették. A népgazdaságot és a lakosságot folyamatosan láttuk el tüzelőanyaggal. 73,5 milliárd kilowattóra áramot gyártottunk, ami 1,0 százalékkal több, mint 1980-ban. A növekmény 83,6 százalékát az atomerőművek biztosították. Az alapnyersanyagok behozatalának csökkentésével kapcsolatban 0,1 százalékkal nőtt a vegyipari termelés. A fafeldolgozó iparban a termelés 1,8 százalékkal, a könnyűiparban pedig 2,5 százalékkal nőtt. Az építőanyagok gyártása 1,5 százalékkal nőtt, míg az élelmiszeriparban a termelés 1,5 százalékkal lett nagyobb. A mezőgazdasági nyersanyagok felvásárlási tervének nem teljesítése, valamint a behozatal csökkentése befolyásolta az élelmiszeripar egyes ágazataiban a feladatok teljesítését. így például a tejiparban 98,4 százalékra, a cukoriparban 91,4 százalékra, a konzerviparban 99 százalékra teljesítették a tervet. A kohászatban a termelés 0,9 százalékkal nőtt, míg a terv kisebb csökkenést irányzott elő. A gépipari termelés 3,9 százalékkal lett nagyobb, ami a tervezettnél 0,9 százalékkal kisebb növekedés. A gépipari termelés struktúrájában megerősítettük a korszerű progresszív ágazatokat, főleg az elektronika, az elektrotechnika, a nukleáris energetika és egyes közszükségleti ipari ágazatok alkatrészgyártását. SzázalékA fontos ipari termékek gyártása arány Egység 1981 1980-hoz viszonyítva kőszén 1000 t 27 513 97,6 barnaszén 1000 t 95 282 100,4 villanyáram mill. kWó 73 462 101,0 nyersacél 10001 15 270 100,3 hengerelt áru 10001 10 794 100,3 nitrogénműtrágya 1000 t/N 539,2 87,2 karbamidműtrágya 1000 t/K 202 205,8 101,4 műanyagok 1000t 912,9 102,1 műszálak 1000t 165,1 102,2 személygépkocsi- 1000 drb 3 229 103,4 gumiabroncsok személygépkocsik drb 180 590 98,3 tehergépkocsik drb 45 908 100,5 görgőscsapágyak 1000 drb 70 171 102,9 vegyipari gépek és mill. 1 061,5 120,0 korona berendezések mezög. gépek és berendez. 1/ mill. 2 471,2 103,1 korona háztart. hűtőszekrények 1000 drb 379,6 107,1 és mélyhűtők háztart. mosógépek 1000 drb 374,8 105,5 bútori/ mill. 6 637,5 99,9 korona pamutszövetek millió « 574,2 102,4 méter cipői/ millió pár 114,8 100,3 cement 10001 10 645,6 100,9 mész 1000t 3 234,3 107,2 1 / a helyi ipar és az Ipari Szövetkezetek Szövetsége nélkül Építőipar Az építőipari termelés állami tervét nem teljesítettük. 1980-hoz viszonyítva az építőipari vállalatok által elvégzett munkák volumene 2,0 százalékkal csökkent; az állami terv 2,7 százalékos növekedést irányzott elő. A tervfeladatokat elsősorban a beruházásokon és a komplex lakásépítkezésben nem teljesítették. A terv nem teljesítésének fő oka az, hogy az építőipari vállalatok lassan alkalmazkodnak a megváltozott feltételekhez, fogyatékosságok merülnek fel a munkaszervezésben, a dolgozók szakma szerinti összetételében, valamint a vállalatok anyagi-műszaki alapjának struktúrájában. A tervteljesítést továbbá negatívan befolyásolta a kapacitások szétaprózása, valamint a területi és tervelőkészítés fogyatékosságai. A kiemelt építkezéseken az elvégzett munkák volumene 1980- hoz viszonyítva 1,7 százalékkal nőtt, és az állami tervet 5,7 százalékkal túlteljesítették. A munkatermelékenység 1980- hoz viszonyítva 1,3 százalékkal alacsonyabb volt, míg az építőipari vállalatok dolgozóinak átlagbére 1,1 százalékkal nőtt és meghaladta a 2900 koronát. Közlekedés és távközlés A teherszállítást lebonyolító vállalatok 653,6 millió tonna árut szállítottak, ami 3,1 százalékkal több, mint 1980-ban. Az állami tervet 101,2 százalékra teljesítették. Az üzemek teherszállítása 1,8 százalékkal nőtt. A vasút 286,3 millió tonna árut szállított, ami hozzávetőleg ugyanannyi, mint 1980-ban. Nem sikerült lerövidíteni a vagonok körforgását, megoldani a szükséges pót- alkatrészek gyártását és a vasúti közlekedésben nem érték el a dolgozók tervezett számát. A közúti teherszállítás keretében 356,2 millió tonna árut szállítottak, ami 5,6 százalékkal több, mint 1980-ban. Pozitív jelenség, hogy a 100 km-re eső üzemanyagfogyasztást sikerült csökkenteni. A folyami hajók 11,1 millió tonnát szállítottak, ami 6,1 százalékkal több, mint az elmúlt évben. A Csehszlovák Gépkocsifuvarozási Vállalat által szállított személyek száma 48,2 millióval nőtt, míg a vasút 15,7 millió személlyel kevesebbe« szállított. A4, negyedévben a takarékossági intézkedésekkel összhangban nőtt a vasúton közlekedő személyek száma. A prágai metrón 1981-ben 254,8 millió személy közlekedett, ami 17,5 százalékkal több mint az előző évben. A telefonállomások száma 75,5 ezerrel nőtt, száz lakosra jelenleg 21 telefonállomás jut. Hat új rádióadót és egy televízióadót adtunk át. Mezőgazdaság A mezőgazdaságban az elmúlt évben elért eredmények nem felelnek meg a terv által kitűzött céloknak. Az elmúlt évhez viszonyítva csökkent a mezőgazdasági termelés, elsősorban a növénytermesztés. Az előzetes adatok szerint a bruttó mezőgazdasági termelés értéke 100,3 milliárd korona volt, ami 3,4 százalékkal kevesebb, mint 1980-ban. A növénytermesztés 1980-hoz viszonyítva 7,1 százalékkal csökkent, az állattenyésztési termelés pedig csaknem azonos volt az 1980. évi szinttel. Az eredményeket kedvezőtlenül befolyásolták az időjárási viszonyok, főleg a nyugat-szlovákiai és dél-morvaországi kerületben. 1981-ben a tervezettnél 63 000 hektárral kisebb területen termeltünk gabonát, 12 000 hektárral kisebb területen hüvelyeseket, és 3000 hektárról kisebb területen burgonyát. Rosszabb feltételek között végeztük a betakarítást, ami miatt nagy volt a veszteség, főleg a cukorrépánál. Negatív hatást gyakorolt a pótalkatrészhiány is. A hektárhozamok a burgonya, a siló kukorica és a széna kivételével az 1980. évi szint alatt maradtak. Az állami alapokba 3363 ezer tonna gabonát (kukorica nélkül), 195 000 tonna repcét és 835 000 tonna fogyasztásra szánt burgonyát vásároltunk fel. A gabona felvásárlási tervét (kukorica nélkül) 100,4 százalékra, a burgonyáét 102,3 százalékra teljesítettük. Az állattenyésztésben az átlagos évi tejhozam elérte a 3092 litert, ami az előző év szintjével azonos, egy tyúkra átlag 229,8 darab tojás esett. A vágómarha felvásárlásának korlátozása és a borjúelhullás csökkentése kedvezően hatott, a szarvasmarhaállomány alakulására. Az állomány 1980-hoz viszonyítva 102 ezer darabbal nőtt. Ennek ellenére a tervezett tehénállományt nem értük el. A szabályozó intézkedésekkel összhangban a sertésállomány 591 000 darabbal csökkent. Gazdasági kapcsolataink Sikerült elérnünk, hogy a kivitel gyorsabban fejlődjön, mint a behozatal. A külkereskedelmi forgalom növekedési üteme (1981-ben 1980-hoz viszonyítva) Külgazdasági kapcsolataink alapját a Szovjetunióval és a többi KGST-országgal folytatott együttműködésünk képezte. Árucserénk a KGST-országokkal 10,2 százalékkal, ebből a Szovjetunióval 16,5 százalékkal nőtt. A csehszlovák külkereskedelmi forgalom 71,9 százalékát 1981-ben a szocialista országokkal bonyolítottuk le. Életszínvonal 1981-ben a nehezebb külső és belső feltételek ellenére sikerült megőriznünk az elért magas élet- színvonalat. A teljes foglalkoztatottság mellett nőttek az átlagbérek, nőtt a reális pénzbevétel és a lakosság társadalmi fogyasztása. 1981-ben a népgazdaságban hozzávetőlegesen 7 390 000 személy dolgozott, ami 0,7 százalékkal több, mint 1980-ban. A betegség és balesetek okozta munka- képtelenség átlagos aránya 4,1 százalék volt. A lakosság pénzbevétele elérte a 366,9 milliárd koronát, ami 2,8 százalékkal több volt, mint 1980-ban. A bérek 2,8 százalékkal, a szociális juttatások 1,9 százalékkal nőttek. A népgazdaság szocialista szektorában a dolgozók átlagosan havi jövedelme 2690 koronára emelkedett. A lakosság betétállománya az év végén 166,2 milliárd korona volt. 1981-ben a kiskereskedelmi forgalom értéke elérte a 260,9 milliárd koronát, ami 5,8 milliárddal több, mint 1980-ban. Ennek ellenére az állami tervet nem teljesítettük, a lemaradás 0,3 milliárd korona. Nem sikerült elérnünk azt, hogy az ipari cikkek eladott meny- nyisége gyorsabban növekedjen, mint az élelmiszeré. A kereslet kielégítésében fogyatékosságok fordultak elő, főleg az iparcikkeket illetően. A lakosság ellátása általában megfelelő volt, a 4. negyedévben a fokozott vásárlások okozta helyi nehézségek ellenére is. Kivitel összesen 109,4 behozatal összesen 105,8 ebből a szoc. or- ebből a szoc. orszá- 109,8 szágokba 111,8 gokból a nem szoc. 104,0 a nem szoc. országok- 96,4 országokba ból A kiskereskedelmi árak indexe 1980-hoz viszonyítva 0,8 százalékkal volt magasabb. Az élelmiszerek és a közétkeztetés ára nem változott. Az ipari cikkek árindexe 1,5 százalékkal nőtt. Emelkedett az üzemanyagok ára és csökkent bizonyos fogyasztási cikkek ára. A háztartások megélhetési költségei összességükben 0,8 százalékkal nőttek. A lakosság társadalmi fogyasztása 3,2 százalékkal nőtt. A társadalmi fogyasztás keretében egy lakosra átlag 9221 korona jutott, míg 1980-ban 8938 korona. Szociális biztosításra 69,9 milliárd koronát fordítottunk. Az óvodákban 707 000 gyereket helyeztünk el, ami a 3-5 évesek 85 százalékát jelenti. Az 1981-ben alapiskolát befejezett 248 000 tanuló 60 százaléka szaktanintézetekben folytatta tanulmányait. A középiskolában 393 000 tanuló, a főiskolákon 156 000 diák tanult. Az egészségügyi létesítményekben 191 000 ágy van, egy orvosra 300 személy jut. A bölcsődékben 116,3 ezer gyereket tudunk elhelyezni. 94,1 ezer lakás építését fejeztük be, ami 15,7 ezerrel kevesebb a tervezettnél. A befejezett lakások 32 százalékát, főleg a műszaki ellátottság hiánya miatt nem tudtuk átvenni. Fogyatékosságok merültek fel a lakótelepek járulékos ellátottságában. Az év folyamán 87,9 ezer lakás építését kezdtük meg. A lakosok száma 1980-hoz viszonyítva 57 ezerrel nőtt. Az év folyamán 117 000 házasságot kötöttek, 34,5 ezer házasságot bontottak fel és 237 000 gyermek született. Az év végén Csehszlovákiának 15 339 000 lakosa volt. 1981-ben a népgazdaság fejlesztésében elért eredmények általában pozitívak voltak. A népgazdaság tovább fejlődött, amihez hozzájárult a dolgozók kezdeményezése, elsősorban a szocialista verseny keretében.
