Új Szó, 1982. február (35. évfolyam, 26-49. szám)

1982-02-11 / 35. szám, csütörtök

\ A humanizmus és a forradalom ára Elmúlt az az idő, amikor a világ első szocialista országára gyakorolt összpontosított katonai, politikai, gazdasági és diplomáciai nyomást a ,,bíráló“ tekintélyek irodalmi alkotásaival ,,egészítették ki“. Napjaink imperializmusa, amelyet alapjaiban rázott meg a kapitalizmus általános válsága, összehangolt ideológiai felforgató tevékenységet folytat a Szovjetunió és a reális szocializmus többi országa ellen. Ezt a harcot, amelynek célja a kapitalizmus bukásának elodázása, a Nyugat állami központjai, ,,tudományos“ intézetei és intézményei folytatják. MEGVÁLTOZOTT AZ IDEOLÓGIAI HARC TARTALMA? Ilyen körülmények között joggal merül fel a kérdés: miben változott a szocializmus elleni ideológiai harc tartalma? Különböző formái­nak és változó módszereinek elemzése azt mutatja, hogy a bur­zsoá ideológia a Nagy Októberi Szocialista Forradalom óta egy célt követ: megcáfolni a szocialista forradalom humanista tartalmát. Ez a burzsoá tábor állandó ideoló­giai harcának alfája és ómegája. Vegyük figyelembe pl. csupán az Egyesült Államok legutóbbi ismert politikai doktrínáit. Azt látjuk, hogy Carter az ún. „emberi jogokkal“ lépett fel, Reagan pedig ,,a nem­zetközi terrorizmus elleni harccal“ mesterkedik. A burzsoázia, a re­formisták és a revizionisták min­den kísérlete, amely a fejlődés megállítására és visszafordítására irányul, minden ellenforradalom mindig „a humánus szocializmus“ jelszava alatt lépett fel. Ilyen volt mindig és ilyen ma is a „humani­zált“ szocializmus, amely kizárja a proletárdiktatúrát és a szocializ­mus építésének más általános ér­vényű törvényszerűségeit. Az említett magyarázatok közös alapja az, hogy az absztrakt és osztálytartalomtól megfosztott hu­manizmust ellentétbe állítja a ha­sonlóan absztrakt módon értelme­zett forradalmi erőszakkal, amely­ből kizárja azt a tényt, hogy a munkásnak joga van védelmezni életét az állandó kizsákmányolás­sal és az erőszakkal szemben. Az ideológiai harc lényege azó­ta sem változott. A nagy szavak mögött a bu rzsoáziának az osztály­uralom megőrzéséért vívót har­ca, munkásellenes és antihumá- nus tartalma húzódik meg A FORRADALOM ÁRA Az egyik elméleti forrás, amely­re a burzsoá és reformista ideoló­gia épül, Masaryk burzsoá refor­mista koncepciója és hívének, a szociológus Szorokinnak a kon­cepciója. A masaryki reformizmus összekapcsolta az imperializmus „status quójának“ megőrzésével kapcsolatos koncepciót a demok­rácia, a humanitás, a szabadság jelszavával, létkérdésekkel és a kispolgári pszichológiával. A szocialista forradalom antihu- mánus magyarázatának lényege ezzel a munkásokra és a többi dolgozó tudatára gyakorolt ideoló­giai hatás legjobb eszközévé vált. Szorokin ennek a reformizmusnak „tudományos“ jelleget kölcsön­zött azzal, hogy összekapcsolta a szociológiai funkcionalizmust a reformizmussal. Természetes, hogy kevés em­ber olvasta el Masaryk Szociális kérdés című munkáját, vagy Szo­rokinnak a Szociológiai forradalom című munkáját. A burzsoá propa­ganda apparátusa azonban a filo­zófusok szótárából az egyszerű polgár szótárába becsempészte az absztrakt, konkrét tartalomtól megfosztott humanizmus, demok­rácia, szabadság, diktatúra és erőszak fogalmát, hogy számára „érthető“ legyen, de ugyanakkor ügyelt arra, hogy a tényleges tar­talom minél jobban rejtve ma­radjon. Masaryk és Szorokon lényegé­ben meghatározta a forradalom árának kérdését. A forradalom „árának“ kérdése ettől az időtől fogva minden burzsoá szerző szá­mára elsőrendű kérdés. Mindez azért, mert ebben összpontosul korunk humanizmusának egész kérdésköre. Masaryk és Szorokin kidolgozta e kérdés meghatározá­sának módszertanát. Masaryk megfogalmazta a kérdést, Szoro­kin pedig megindokolta. A szocialista forradalom radiká­lis eljárásával hatálytalanítja a „polgári“, vagyis a burzsoá tár­sadalom valamennyi értékét, és egészen új értékrendszert épít ki. A burzsoáziát megfosztja gazda­ságpolitikai bázisától, vagyis a ha­talom bázisától. Beavatkozik azokba a viszonyokba, amelyek között „még“ dolgoznia is kell. A megdöntött burzsoázia szem­pontjából a forradalmi erőszak apokaliptikusnak, a proletárdikta­túra pedig antihumánusnak tűnik. A szocialista forradalom a törté­nelem folyamán első ízben bizto­sított a dolgozók milliói számára emberi körülményeket. Eltávolítot­ta a sokoldalú társadalmi fejlődés és az ember sokoldalú fejlődésé­nek útjában álló ősi akadályokat. Ezért az eredményért hosszú évezredeken szenvedéssel és nyomorral fizettek. A szocialista forradalom épp ezért igazi emberi értelemmel értelmezi a forradalom árát. A dolgozó emberek, ha tuda­tosítják, ha nem, nagyon sokat nyernek az új történelmi korszakot nyitó szocialista forradalommal. A történelem során először terem­tődnek meg a feltételek a szemé­lyiség tényleges fejlődéséhez, vá­gyaik beteljesüléséhez, az igazi szabadsághoz és demokráciához. A forradalom ún. árának kérdését a burzsoá propaganda találta ki azért, hogy az egyszerű embere­ket, a munkásosztályt eltávolítsa a forradalomtól. HUMANIZMUSUK REÁLIS A reális humanizmust pontosan meghatározták a marxizmus-leni- nizmus klasszikusai. Ók már rég, az absztrakt humanizmus masary- ki-szorokini eszményei előtt bírá- lóan elutasították a szociális-gaz­dasági alapon kívül épített emberi­esség fogalmát. A tudományosan meghatározott humanizmus jelen­tős jellemzője volt, hogy az egyént beillesztette az adott történelmi időszak temrészetes társadalmi viszonyai közé. Ezért a marxizmus klasszikusai nem egyszerűen he­lyezték a korábbi humanizmus -témakört materialista alapra. Kö­vetkezetesen, konkrétan elemez­ték a társadalmi viszonyokat a ter­melői viszonyoktól egészen az osztály-, politikai, ideológiai, erköl­csi és nemzetiségi viszonyokig. Ezért kezdettől fogva a humaniz­mus kérdését összekapcsolták a társadalmi-gazdasági formáció, a termelőerők, a termelői viszo­nyok, az osztályharc, a munkás- osztály történelmi szerepének, a szocialista forradalom, a prole­tárdiktatúra, a munka jellege, az életstílus és az életkörnyezet problémáival. Ez azt jelenti, hogy a szocializmus az ember életkö­rülményei, munkája radikális vál­tozásainak komplex programja, vagyis az emberiség harmonikus fejlődésének programja. A marxiz­mus-leninizmus klasszikusai jog­gal figyelmeztettek arra, hogy a reális humanizmusnak nincs na­gyobb ellensége, mint a spekulatív idealizmus, amely a valóban indi­viduális ember helyett az „öntu­datra“ vagy a „lélekre“ épít, s az embernek csak elméletben teszi lehetővé a szabadság „átélését“, a tényleges élet változatlan marad. Érthető, hogy a burzsoá ideoló­gusok támadásaikat a szocialista forradalom történelmi-materialista alapja ellen irányították, rágalma­kat konstruáltak a szocialista for­radalom humanista tartalma ellen. Masaryk és Szorokin módszere, amely összekapcsolta a burzsoá, vagyis absztrakt humanizmust a reformizmus elméletével és gya­korlatával, nyíltan kijelentette, hogy a humanizmus csupán erköl­csi kategória, osztályon felüli nor­ma, amelyben lehetséges az anta- gonisztikus osztályok együttműkö­dése. Ilyen „etikai szocializmus­sal“ támadja ma a burzsoá ideoló­gia a leninizmust, amely hét évti­zeden át biztosan, a fejlett szocia­lizmus konkrét példáján bizonyí­totta be, hogy a reális humaniz­mus felé egyedül és kizárólag a szocialista forradalmon keresz­tül vezet az út. A szocialista forra­dalom ma új eszközökkel fejleszti a humanizmust. Kezdetben mun­kát és kenyeret adott az emberek­nek. Ma az emberi munka jellegé­nek megváltoztatásával kapcsola­tos kérdések kerültek napirendre. A szocializmus megkezdte fejlesz­teni humanizmusának új lehetősé­geit. A szocialista humanista itt is forradalmár, aki szüntelenül vál­toztatja a társadalmi élet körülmé­nyeit, és megvédi a forradalmat a külső és belső ellenségtől. Inter­nacionalista marad, mert egy-egy országban az ember felszabadítá­sa nem lenne teljes az egész em­beriség teljes felszabadítása nélkül. MILADA ŠMEJCOVÁ ŕ— KOMMENTÁLJUK VERSENYVÁLLALÁSOK - ÚJSZERŰEN Most folynak az év eleji párttaggyűlések, majd sor kerül a földművesszövetkezetek zárszámadásaira. Ha a statisztikát készítenénk, hogy a múlt év értékelése és az új feladatok számbavétele során mi volt az a megállapítás, ami e tanács­kozásokon leggyakrabban elhangzott, minden bizonnyal: „Az idén a tavalyinál nehezebb feltételek között, jobb ered­ményt kell elérni“ mondat vinné el a pálmát. Nehezebb feltételek mellett a korábbinál jobb eredményt csak újszerű eljárások, egyre gazdaságosabb és hatéko­nyabb technológiák bevezetésével lehet elérni. Az új elgon­dolások, ötletek mérlegelése, a gazdálkodás újabb és újabb lehetőségeinek keresése során az egyik legnagyobb tartalé­kot rejtő erőforrásról, a szocialista munka versenyről sem szabad megfeledkezni. A felajánlások ugyanis a munkaver­seny keretében, a társadalomért a munkaköri kötelességek­nél többet tenni akarók elhatározásaiból születnek, s az adott szó törvényszerűen nagyobb felelősségre, gondosságra és kitartásra serkent. Bizonyítékként szolgáljon két gyakorlati tapasztalat. Az elmúlt őszutón a dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) Dukla Efsz hodosi (Vydrany) központjában a vállalások teljesítésé­ről beszélgettünk. Az üzemi pártbizottság elnöke elmondta,- az év folyamán nyilvánvaló lett, hogy a növénytermesztők az időjárás okozta kiesések miatt vállalásuk egyes tételeit nem tudják teljesíteni. Ebbe azonban nem tudtak csak úgy egy­szerűen belenyugodni, hanem már a nyári hónapoktól kezdve minden igyekezetükkel azon voltak, hogy a vártnál kisebb gabonahozamokat más szakaszokon ellensúlyozzák. Ez lényegében sikerült is, így tettek eleget adott szavuknak. Hetekkel ezelőtt a Csilizköz (Medzičilizie) Egységes Földmű­vesszövetkezetben hasonlóan értékelték az emberek példa­mutató kezdeményezését és a termelési eredmények alaku­lásáért érzett felelősséget. Az üzemi pártbizottság elnöke ennek elsődleges feltételét ott is a szocialista munkaver­senyben látja. A versenyvállalásoknak ez az újszerű formája valóban a versenymozgalom megújulását jelenti a mezőgazdaság­ban. Azzal ugyanis, hogy az adott üzemen belül az egyes termelési ágazatok dolgozói összehangolják vállalásaikat, egy-egy kooperációs körzet jó és gyengébb mezőgazdasági üzemei közös szocialista vállalást tesznek, s ilyen szellem­ben keresik a többlettermelés lehetőségeit a körzethez tar­tozó mezőgazdasági szolgáltató üzemek és központok dol­gozói is, az erők nagyarányú összefogására kerül sor. Erre pedig az idei, a valóban nagyon igényes feladatok teljesítésé­hez nagy szükség van. A kezdeményezésben, az első lépé­sek megtételében a közös szocialista vállalások, a termelő, szolgáltató üzemek, központok, kísérleti intézetek dolgozói­nak összefogásában a kommunistáknak kell elől járniuk. EGRI FERENC Ha a bírálat nem címre szóló EGY TAGGYŰLÉS TANULSÁGA Šumjac községben a 350 férő­helyes agitációs központban került sor a pártgyűlésre. A pártbizottság elnöke, Mišurda elvtárs olvasta föl a beszámolót, mely rámutatott, hogy bár a község kommunistái nem dolgoztak kévést, ám még­sem annyit, hogy elégedettek is lehetnének. A XVI. pártkongresz- szus határozatait ugyan lebontot­ták a saját feltételeikre, s konkrét feladatokat tűztek maguk elé, de nem mindegyiket teljesítették. A pártcsoportok közül az iskolá­ban működővel a legelégedetteb­bek, de jól dolgozik a hnb kommu­nista alkalmazottjainak pártcso­portja is. Ezzel szemben teljesen passzív az efsz-ben létrehozott pártcsoport, amely az évfolyamán mindössze egy ülést tartott. Pedig a helyi szövetkezetben éppen ele­gendő a megoldásra váró gond. Ám, egyelőre nélkülözik az alapos A Modranyi Chirana kon­szernvállalat, amely a rönt­genműszerekbe szolgáló lám­pák egyedüli gyártója ha­zánkban, ter­mékeit a világ minden tájára exportálja. A konszernvál­lalat dolgozói tavaly a nem szocialista or­szágokba 121,7 százalékra, a szocialista or­szágokba pedig 104,7 százalék­ra teljesítették kiviteli tervüket, mégsem sikerül eleget tenniük a külföldi megrendelők valamennyi kívánságának. A vállalat az idén ünnepli fennállásának 60. évfordu­lóját, és ezt a jubileumot azzal akarják méltó módon köszönteni, hogy a külföldi megrendelők elvárásainak a lehető legnagyobb mértékben eleget tesznek. A felvételen Jirí Cerman hegeszti az állványt a forgó röntgenlámpára (Felvétel. ČTK - Jan Vrabec) ellenőrzést, pedig szükség lenne rá. Egýik-másik mezei munkát például nagyon hanyagul végez­ték el. Ennek következtében a burgonyából a tervezett termés­hozam felét sem érték el. Az igaz, hogy a község határa köves, így kedvezőtlen természeti feltételek mellett kell gazdálkodniuk, de ez nem menti a gyönge eredménye­ket. Mindenekelőtt az efsz-ben dolgozó kommunistáknak kell el­töprengeniük azon, hogy megtet- tek-e mindent a jobb eredménye­kért. A vitában rámutattak az ala­csony hektárhozamok okára, meg arra is, miért nem kielégítőek a szövetkezet állattenyésztési ágazatainak gazdasági eredmé­nyei. Többek közt azért - mondta Ján Tajboš mert bár eleget kaszál­tunk, de a fű már elöregedett, ebből már nem lehetett jó minősé­gű széna, sajnos, a burgonyater­més kilátásai erre az évre sem kecsegtetőek, hisz az istállótrá­gyát nem ősszel juttattuk a talajba. Kár, hogy nem voltak jelen a ta­nácskozáson azok a szakemberek és tervezők, akik jóváhagyták a szövetkezet tehénistállójának építését. Az objektum ugyanis na­gyon hideg, a bádogtető mindig nedves és az állatok sokat fagyos­kodnak. Az a kérdés is felvetődött, hogy egy etetőt mi serkentsen a több hús kitermelésére, ha jutal­ma állandó, vagyis akár jobb ered­ményt ér el, akár gyengébbet, min­dig egyforma. Rosszul gazdálkod­nak a szövetkezetben az amúgy is kevés szántóterülettel: a traktorok járműveikkel keresztül-kasul jár­nak a mezőn. 320 hektárnyi terü­letet erdősítenek, de a legelő, melynek helyére az erdő kerül, nagyon fog hiányozni a szövetke­zetnek. Az elhangzó bírálatokat Ján Óúr mérnök a Banská Bystrica-i Mező- gazdasági Termelési Igazgatóság igazgatója gondosan följegyezte, s így remélni lehet, hoy a szövet­kezetnek az elkövetkező időszak­ban az előzőnél nagyobb támoga­tást nyújtanak. Kár, hogy sem a beszámoló­ban, sem az egyes felszólalások­ban nem szóltak elég részletesen az egyes párttagokról, főleg azok­ról, akik nem teljesítik feladatikat. Nem kért szót a szövetkezet bírált pártcsoportjának vezetője, és nem válaszolt például arra a kérdésre, hogy miért ülésezett csak egyszer a pártcsoportjuk Nyíltan rá kellett volna mutatnia arra is, kik azok a kommunisták a szövetkezetben, akik dolgoznak, s kik azok, akik csak a mások munkájából húznak hasznot. Az helyes, hogy a felszó­lalások nagy része bírálta a szö­vetkezetben tapasztalt fogyaté­kosságokat, ám bizonyára sokkal kevesebb lenne a bírálnivaló, ha az efsz mind a 24 kommunistája egyaránt aktívan dolgozna és szembefordulna azokkal, akik hát­ráltatják az előrehaladást. Igen, a rend megteremtését a szövetke­zet kommunistáinak is saját ma­guknál kell elkezdeniük. A helyi nemzeti bizottság munká­járól elismerő szavakkal beszél­tek. Nem véletlenül, hiszen a köz­ségben az elmúlt időszakban fi­gyelemre méltó eredmények szü­lettek. Ennek egyik ékes bizonyí­téka maga az agitációs központ épülete, melynek értéke 1,9 millió korona. A korszerű háromszintes épület mindössze 15 hónap alatt készült el.- Ezt úgy értük el, hogy a párt­tagok és a képviselők példát mu­tattak, így a nagyszabású építke­zésbe szinte mindenkit be tudtunk vonni, örvendetes, hogy ebben az esztendőben is megvalósult az az elképzelésünk, hogy minden csa­lád legalább három napot fordít falufejlesztésre - mondta a párt­elnök. A šumjaciak év eleji taggyűlése tehát megmutatta, hol szorul javí­tásra a pártszervezet munkája, s ha a tapasztalatokra építenek, akkor eredményeik ebben az év­ben túlszárnyalhatják a tavalyi­BÁTORI ISTVÁN ÚJ SZÚ 4 1982. II. 11.

Next

/
Oldalképek
Tartalom