Új Szó, 1982. február (35. évfolyam, 26-49. szám)
1982-02-11 / 35. szám, csütörtök
\ A humanizmus és a forradalom ára Elmúlt az az idő, amikor a világ első szocialista országára gyakorolt összpontosított katonai, politikai, gazdasági és diplomáciai nyomást a ,,bíráló“ tekintélyek irodalmi alkotásaival ,,egészítették ki“. Napjaink imperializmusa, amelyet alapjaiban rázott meg a kapitalizmus általános válsága, összehangolt ideológiai felforgató tevékenységet folytat a Szovjetunió és a reális szocializmus többi országa ellen. Ezt a harcot, amelynek célja a kapitalizmus bukásának elodázása, a Nyugat állami központjai, ,,tudományos“ intézetei és intézményei folytatják. MEGVÁLTOZOTT AZ IDEOLÓGIAI HARC TARTALMA? Ilyen körülmények között joggal merül fel a kérdés: miben változott a szocializmus elleni ideológiai harc tartalma? Különböző formáinak és változó módszereinek elemzése azt mutatja, hogy a burzsoá ideológia a Nagy Októberi Szocialista Forradalom óta egy célt követ: megcáfolni a szocialista forradalom humanista tartalmát. Ez a burzsoá tábor állandó ideológiai harcának alfája és ómegája. Vegyük figyelembe pl. csupán az Egyesült Államok legutóbbi ismert politikai doktrínáit. Azt látjuk, hogy Carter az ún. „emberi jogokkal“ lépett fel, Reagan pedig ,,a nemzetközi terrorizmus elleni harccal“ mesterkedik. A burzsoázia, a reformisták és a revizionisták minden kísérlete, amely a fejlődés megállítására és visszafordítására irányul, minden ellenforradalom mindig „a humánus szocializmus“ jelszava alatt lépett fel. Ilyen volt mindig és ilyen ma is a „humanizált“ szocializmus, amely kizárja a proletárdiktatúrát és a szocializmus építésének más általános érvényű törvényszerűségeit. Az említett magyarázatok közös alapja az, hogy az absztrakt és osztálytartalomtól megfosztott humanizmust ellentétbe állítja a hasonlóan absztrakt módon értelmezett forradalmi erőszakkal, amelyből kizárja azt a tényt, hogy a munkásnak joga van védelmezni életét az állandó kizsákmányolással és az erőszakkal szemben. Az ideológiai harc lényege azóta sem változott. A nagy szavak mögött a bu rzsoáziának az osztályuralom megőrzéséért vívót harca, munkásellenes és antihumá- nus tartalma húzódik meg A FORRADALOM ÁRA Az egyik elméleti forrás, amelyre a burzsoá és reformista ideológia épül, Masaryk burzsoá reformista koncepciója és hívének, a szociológus Szorokinnak a koncepciója. A masaryki reformizmus összekapcsolta az imperializmus „status quójának“ megőrzésével kapcsolatos koncepciót a demokrácia, a humanitás, a szabadság jelszavával, létkérdésekkel és a kispolgári pszichológiával. A szocialista forradalom antihu- mánus magyarázatának lényege ezzel a munkásokra és a többi dolgozó tudatára gyakorolt ideológiai hatás legjobb eszközévé vált. Szorokin ennek a reformizmusnak „tudományos“ jelleget kölcsönzött azzal, hogy összekapcsolta a szociológiai funkcionalizmust a reformizmussal. Természetes, hogy kevés ember olvasta el Masaryk Szociális kérdés című munkáját, vagy Szorokinnak a Szociológiai forradalom című munkáját. A burzsoá propaganda apparátusa azonban a filozófusok szótárából az egyszerű polgár szótárába becsempészte az absztrakt, konkrét tartalomtól megfosztott humanizmus, demokrácia, szabadság, diktatúra és erőszak fogalmát, hogy számára „érthető“ legyen, de ugyanakkor ügyelt arra, hogy a tényleges tartalom minél jobban rejtve maradjon. Masaryk és Szorokon lényegében meghatározta a forradalom árának kérdését. A forradalom „árának“ kérdése ettől az időtől fogva minden burzsoá szerző számára elsőrendű kérdés. Mindez azért, mert ebben összpontosul korunk humanizmusának egész kérdésköre. Masaryk és Szorokin kidolgozta e kérdés meghatározásának módszertanát. Masaryk megfogalmazta a kérdést, Szorokin pedig megindokolta. A szocialista forradalom radikális eljárásával hatálytalanítja a „polgári“, vagyis a burzsoá társadalom valamennyi értékét, és egészen új értékrendszert épít ki. A burzsoáziát megfosztja gazdaságpolitikai bázisától, vagyis a hatalom bázisától. Beavatkozik azokba a viszonyokba, amelyek között „még“ dolgoznia is kell. A megdöntött burzsoázia szempontjából a forradalmi erőszak apokaliptikusnak, a proletárdiktatúra pedig antihumánusnak tűnik. A szocialista forradalom a történelem folyamán első ízben biztosított a dolgozók milliói számára emberi körülményeket. Eltávolította a sokoldalú társadalmi fejlődés és az ember sokoldalú fejlődésének útjában álló ősi akadályokat. Ezért az eredményért hosszú évezredeken szenvedéssel és nyomorral fizettek. A szocialista forradalom épp ezért igazi emberi értelemmel értelmezi a forradalom árát. A dolgozó emberek, ha tudatosítják, ha nem, nagyon sokat nyernek az új történelmi korszakot nyitó szocialista forradalommal. A történelem során először teremtődnek meg a feltételek a személyiség tényleges fejlődéséhez, vágyaik beteljesüléséhez, az igazi szabadsághoz és demokráciához. A forradalom ún. árának kérdését a burzsoá propaganda találta ki azért, hogy az egyszerű embereket, a munkásosztályt eltávolítsa a forradalomtól. HUMANIZMUSUK REÁLIS A reális humanizmust pontosan meghatározták a marxizmus-leni- nizmus klasszikusai. Ók már rég, az absztrakt humanizmus masary- ki-szorokini eszményei előtt bírá- lóan elutasították a szociális-gazdasági alapon kívül épített emberiesség fogalmát. A tudományosan meghatározott humanizmus jelentős jellemzője volt, hogy az egyént beillesztette az adott történelmi időszak temrészetes társadalmi viszonyai közé. Ezért a marxizmus klasszikusai nem egyszerűen helyezték a korábbi humanizmus -témakört materialista alapra. Következetesen, konkrétan elemezték a társadalmi viszonyokat a termelői viszonyoktól egészen az osztály-, politikai, ideológiai, erkölcsi és nemzetiségi viszonyokig. Ezért kezdettől fogva a humanizmus kérdését összekapcsolták a társadalmi-gazdasági formáció, a termelőerők, a termelői viszonyok, az osztályharc, a munkás- osztály történelmi szerepének, a szocialista forradalom, a proletárdiktatúra, a munka jellege, az életstílus és az életkörnyezet problémáival. Ez azt jelenti, hogy a szocializmus az ember életkörülményei, munkája radikális változásainak komplex programja, vagyis az emberiség harmonikus fejlődésének programja. A marxizmus-leninizmus klasszikusai joggal figyelmeztettek arra, hogy a reális humanizmusnak nincs nagyobb ellensége, mint a spekulatív idealizmus, amely a valóban individuális ember helyett az „öntudatra“ vagy a „lélekre“ épít, s az embernek csak elméletben teszi lehetővé a szabadság „átélését“, a tényleges élet változatlan marad. Érthető, hogy a burzsoá ideológusok támadásaikat a szocialista forradalom történelmi-materialista alapja ellen irányították, rágalmakat konstruáltak a szocialista forradalom humanista tartalma ellen. Masaryk és Szorokin módszere, amely összekapcsolta a burzsoá, vagyis absztrakt humanizmust a reformizmus elméletével és gyakorlatával, nyíltan kijelentette, hogy a humanizmus csupán erkölcsi kategória, osztályon felüli norma, amelyben lehetséges az anta- gonisztikus osztályok együttműködése. Ilyen „etikai szocializmussal“ támadja ma a burzsoá ideológia a leninizmust, amely hét évtizeden át biztosan, a fejlett szocializmus konkrét példáján bizonyította be, hogy a reális humanizmus felé egyedül és kizárólag a szocialista forradalmon keresztül vezet az út. A szocialista forradalom ma új eszközökkel fejleszti a humanizmust. Kezdetben munkát és kenyeret adott az embereknek. Ma az emberi munka jellegének megváltoztatásával kapcsolatos kérdések kerültek napirendre. A szocializmus megkezdte fejleszteni humanizmusának új lehetőségeit. A szocialista humanista itt is forradalmár, aki szüntelenül változtatja a társadalmi élet körülményeit, és megvédi a forradalmat a külső és belső ellenségtől. Internacionalista marad, mert egy-egy országban az ember felszabadítása nem lenne teljes az egész emberiség teljes felszabadítása nélkül. MILADA ŠMEJCOVÁ ŕ— KOMMENTÁLJUK VERSENYVÁLLALÁSOK - ÚJSZERŰEN Most folynak az év eleji párttaggyűlések, majd sor kerül a földművesszövetkezetek zárszámadásaira. Ha a statisztikát készítenénk, hogy a múlt év értékelése és az új feladatok számbavétele során mi volt az a megállapítás, ami e tanácskozásokon leggyakrabban elhangzott, minden bizonnyal: „Az idén a tavalyinál nehezebb feltételek között, jobb eredményt kell elérni“ mondat vinné el a pálmát. Nehezebb feltételek mellett a korábbinál jobb eredményt csak újszerű eljárások, egyre gazdaságosabb és hatékonyabb technológiák bevezetésével lehet elérni. Az új elgondolások, ötletek mérlegelése, a gazdálkodás újabb és újabb lehetőségeinek keresése során az egyik legnagyobb tartalékot rejtő erőforrásról, a szocialista munka versenyről sem szabad megfeledkezni. A felajánlások ugyanis a munkaverseny keretében, a társadalomért a munkaköri kötelességeknél többet tenni akarók elhatározásaiból születnek, s az adott szó törvényszerűen nagyobb felelősségre, gondosságra és kitartásra serkent. Bizonyítékként szolgáljon két gyakorlati tapasztalat. Az elmúlt őszutón a dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) Dukla Efsz hodosi (Vydrany) központjában a vállalások teljesítéséről beszélgettünk. Az üzemi pártbizottság elnöke elmondta,- az év folyamán nyilvánvaló lett, hogy a növénytermesztők az időjárás okozta kiesések miatt vállalásuk egyes tételeit nem tudják teljesíteni. Ebbe azonban nem tudtak csak úgy egyszerűen belenyugodni, hanem már a nyári hónapoktól kezdve minden igyekezetükkel azon voltak, hogy a vártnál kisebb gabonahozamokat más szakaszokon ellensúlyozzák. Ez lényegében sikerült is, így tettek eleget adott szavuknak. Hetekkel ezelőtt a Csilizköz (Medzičilizie) Egységes Földművesszövetkezetben hasonlóan értékelték az emberek példamutató kezdeményezését és a termelési eredmények alakulásáért érzett felelősséget. Az üzemi pártbizottság elnöke ennek elsődleges feltételét ott is a szocialista munkaversenyben látja. A versenyvállalásoknak ez az újszerű formája valóban a versenymozgalom megújulását jelenti a mezőgazdaságban. Azzal ugyanis, hogy az adott üzemen belül az egyes termelési ágazatok dolgozói összehangolják vállalásaikat, egy-egy kooperációs körzet jó és gyengébb mezőgazdasági üzemei közös szocialista vállalást tesznek, s ilyen szellemben keresik a többlettermelés lehetőségeit a körzethez tartozó mezőgazdasági szolgáltató üzemek és központok dolgozói is, az erők nagyarányú összefogására kerül sor. Erre pedig az idei, a valóban nagyon igényes feladatok teljesítéséhez nagy szükség van. A kezdeményezésben, az első lépések megtételében a közös szocialista vállalások, a termelő, szolgáltató üzemek, központok, kísérleti intézetek dolgozóinak összefogásában a kommunistáknak kell elől járniuk. EGRI FERENC Ha a bírálat nem címre szóló EGY TAGGYŰLÉS TANULSÁGA Šumjac községben a 350 férőhelyes agitációs központban került sor a pártgyűlésre. A pártbizottság elnöke, Mišurda elvtárs olvasta föl a beszámolót, mely rámutatott, hogy bár a község kommunistái nem dolgoztak kévést, ám mégsem annyit, hogy elégedettek is lehetnének. A XVI. pártkongresz- szus határozatait ugyan lebontották a saját feltételeikre, s konkrét feladatokat tűztek maguk elé, de nem mindegyiket teljesítették. A pártcsoportok közül az iskolában működővel a legelégedettebbek, de jól dolgozik a hnb kommunista alkalmazottjainak pártcsoportja is. Ezzel szemben teljesen passzív az efsz-ben létrehozott pártcsoport, amely az évfolyamán mindössze egy ülést tartott. Pedig a helyi szövetkezetben éppen elegendő a megoldásra váró gond. Ám, egyelőre nélkülözik az alapos A Modranyi Chirana konszernvállalat, amely a röntgenműszerekbe szolgáló lámpák egyedüli gyártója hazánkban, termékeit a világ minden tájára exportálja. A konszernvállalat dolgozói tavaly a nem szocialista országokba 121,7 százalékra, a szocialista országokba pedig 104,7 százalékra teljesítették kiviteli tervüket, mégsem sikerül eleget tenniük a külföldi megrendelők valamennyi kívánságának. A vállalat az idén ünnepli fennállásának 60. évfordulóját, és ezt a jubileumot azzal akarják méltó módon köszönteni, hogy a külföldi megrendelők elvárásainak a lehető legnagyobb mértékben eleget tesznek. A felvételen Jirí Cerman hegeszti az állványt a forgó röntgenlámpára (Felvétel. ČTK - Jan Vrabec) ellenőrzést, pedig szükség lenne rá. Egýik-másik mezei munkát például nagyon hanyagul végezték el. Ennek következtében a burgonyából a tervezett terméshozam felét sem érték el. Az igaz, hogy a község határa köves, így kedvezőtlen természeti feltételek mellett kell gazdálkodniuk, de ez nem menti a gyönge eredményeket. Mindenekelőtt az efsz-ben dolgozó kommunistáknak kell eltöprengeniük azon, hogy megtet- tek-e mindent a jobb eredményekért. A vitában rámutattak az alacsony hektárhozamok okára, meg arra is, miért nem kielégítőek a szövetkezet állattenyésztési ágazatainak gazdasági eredményei. Többek közt azért - mondta Ján Tajboš mert bár eleget kaszáltunk, de a fű már elöregedett, ebből már nem lehetett jó minőségű széna, sajnos, a burgonyatermés kilátásai erre az évre sem kecsegtetőek, hisz az istállótrágyát nem ősszel juttattuk a talajba. Kár, hogy nem voltak jelen a tanácskozáson azok a szakemberek és tervezők, akik jóváhagyták a szövetkezet tehénistállójának építését. Az objektum ugyanis nagyon hideg, a bádogtető mindig nedves és az állatok sokat fagyoskodnak. Az a kérdés is felvetődött, hogy egy etetőt mi serkentsen a több hús kitermelésére, ha jutalma állandó, vagyis akár jobb eredményt ér el, akár gyengébbet, mindig egyforma. Rosszul gazdálkodnak a szövetkezetben az amúgy is kevés szántóterülettel: a traktorok járműveikkel keresztül-kasul járnak a mezőn. 320 hektárnyi területet erdősítenek, de a legelő, melynek helyére az erdő kerül, nagyon fog hiányozni a szövetkezetnek. Az elhangzó bírálatokat Ján Óúr mérnök a Banská Bystrica-i Mező- gazdasági Termelési Igazgatóság igazgatója gondosan följegyezte, s így remélni lehet, hoy a szövetkezetnek az elkövetkező időszakban az előzőnél nagyobb támogatást nyújtanak. Kár, hogy sem a beszámolóban, sem az egyes felszólalásokban nem szóltak elég részletesen az egyes párttagokról, főleg azokról, akik nem teljesítik feladatikat. Nem kért szót a szövetkezet bírált pártcsoportjának vezetője, és nem válaszolt például arra a kérdésre, hogy miért ülésezett csak egyszer a pártcsoportjuk Nyíltan rá kellett volna mutatnia arra is, kik azok a kommunisták a szövetkezetben, akik dolgoznak, s kik azok, akik csak a mások munkájából húznak hasznot. Az helyes, hogy a felszólalások nagy része bírálta a szövetkezetben tapasztalt fogyatékosságokat, ám bizonyára sokkal kevesebb lenne a bírálnivaló, ha az efsz mind a 24 kommunistája egyaránt aktívan dolgozna és szembefordulna azokkal, akik hátráltatják az előrehaladást. Igen, a rend megteremtését a szövetkezet kommunistáinak is saját maguknál kell elkezdeniük. A helyi nemzeti bizottság munkájáról elismerő szavakkal beszéltek. Nem véletlenül, hiszen a községben az elmúlt időszakban figyelemre méltó eredmények születtek. Ennek egyik ékes bizonyítéka maga az agitációs központ épülete, melynek értéke 1,9 millió korona. A korszerű háromszintes épület mindössze 15 hónap alatt készült el.- Ezt úgy értük el, hogy a párttagok és a képviselők példát mutattak, így a nagyszabású építkezésbe szinte mindenkit be tudtunk vonni, örvendetes, hogy ebben az esztendőben is megvalósult az az elképzelésünk, hogy minden család legalább három napot fordít falufejlesztésre - mondta a pártelnök. A šumjaciak év eleji taggyűlése tehát megmutatta, hol szorul javításra a pártszervezet munkája, s ha a tapasztalatokra építenek, akkor eredményeik ebben az évben túlszárnyalhatják a tavalyiBÁTORI ISTVÁN ÚJ SZÚ 4 1982. II. 11.
