Új Szó, 1982. február (35. évfolyam, 26-49. szám)
1982-02-05 / 30. szám, péntek
ÚJ szú 3 1982. II. 5. Az USA Argentínától katonákat kér nicaraguai felforgató akciókhoz A Fehér Ház nem hajlandó az értesülés kommentálására (ČSTK) - Az Egyesült Államok felkérte az argentin kormányt, hogy küldjön titokban katonákat Nicaraguába. Az értesülést az ABC amerikai rádióállomás közölte. Az argentin katonáknak a Nicaraguába való beszivárgás után az lenne a feladatuk, hogy inkognitóban szervezzék az ellenforradalmi erőket. Ezenkívül „meg kellene akadályozniuk azt is, hogy Nicaragua segítséget Mitterrand Japánba készül (ČSTK) - Francois Mitterrand francia köztársasági elnök áprilisban Japánba látogat - jelentette be Párizsban Claude Cheysson külügyminiszter. Hangsúlyozta: Mitterrand személyében első ízben tesz hivatalos látogatást francia államfő a távol-keleti országban. nyújtson a salvadori partizánoknak“. Az ABC szerint eddig nem tudni, hogy Argentína eleget tesz-e a kérésnek. Az UPI azt jelentette, hogy a Fehér Ház szóvivője sem volt hajlandó az értesülés kommentálására. A nicaraguai külügyminiszter az AP hírügynökségnek adott nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok a világ közvéleménye előtt úgy próbálja feltüntetni Nicaraguát, hogy ez az ország felelős a közép-amerikai válságért. Miguel d’Escoto szerint Washingtonnak azért van szüksége a Nicaragua ellen koholt vádakra, hogy ezzel igazolja saját katonai és politikai beavatkozását a salvadori válságba. Az Egyesült Államok már többször vádolta Nicaraguát, hogy fegyvereket küld a salvadori felkelőknek, azonban egyetlen alkalommal sem tudtak kézzelfogható bizonyítékokkal szolgálni. A moszkvai Krokodil karikaturistája így látja Washington közel-keleti törekvéseit, s tények bizonyítják, hogy ebben lényegesen több az igazság, mint Reagan szavaiban. A szenátorokat is megdöbbentette a csillagászati összeg A Pentagon jövőre 255 milliárd dollárt kíván fegyverekre költeni (ČSTK) - Weinberger, az USA hadügyminisztere a képviselőház védelmi bizottsága elé terjesztette az Egyesült Államok jövő évi katonai költségvetésének tervezetét. A tervezet előirányozza, hogy az októberben kezdődő jövö költségvetési évben az idei 222 milliárd helyett már 255 milliárd dollárt fordítanak katonai célokra, vagyis 15 százalékkal többet, mint az idén. Az Egyesült Államok USA-ellenes tüntetések Görögországban (ČSTK) - Újabb Amerika- és NATO-ellenes tüntetési hullám söpört végig Görögországon. Rhodosz-szigetén a helyi békebizottság kezdeményezésére szervezett békemenet résztvevői tiltakozó nyilatkozatot adtak át az Amerika Hangja rádióállomás képviselőjének, követelve a szigeten levő rádióadó eltávolítását. A Közép-Görögország nyugati Begin mindenre elszánt a haladó erők ellen (ČSTK) - Tel-Avivban ülésezett az Izraeli KP Központi Bizottsága. Az ülésen határozatot hagytak jóvá, amelyben a központi bizottság kifejezi komoly aggodalmát az izraeli kormány tervei miatt, melyek célja újabb agresszió végrehajtása Libanon és Szíria ellen. Az ENSZ Biztonsági Tanácsában az amerikai vétó, amely megakadályozta, hogy szankciókkal sújtsák Izraelt a Golan-fennsík bekebelezéséért és az amerikai fegyverszállítmányok növelése arról tanúskodik, hogy a Begin-kormány és az amerikai imperializmus „stratégiai együttműködése“ keretében mindenre képes, csakhogy felszámolja a Palesztin Ellenállási Mozgalmat, Libanon nemzeti és hazafias erőit és a szíriai imperialistaellenes rezsimet, állapítja meg a határozat. Az Izraeli KP KB felszólítja az összes békeszerető erőt, hogy fokozza a harcot az újabb háború veszélye ellen. Weinberger a Közel-Keleten (ČSTK) - Caspar Weinberger amerikai hadügyminiszter csütörtökön három országot érintő kö- zel-keleti körútra indul - jelentette be á Pentagon. Weinberger Sza- úd-Arábiába, Ománba, és Jordániába látogat. részén levő Préveza megyeszékhelyen az ellen tüntettek, hogy a környéken az amerikai katonai támaszpontokat kiszolgáló berendezéseket, raktárakat építsenek. történetében ilyen óriási összeget sosem, fordítottak egy év alatt fegyverkezésre. A védelmi bizottság zártkörű üléséről kiszivárgott értesülések szerint a hadügyminiszter által előterjesztett csillagászati összeg még a szenátorokat is megdöbbentette. _ A törvényhozás hétfőn kezdi meg a jövő évi költségvetési tervezet vitáját. Az Egyesült Államok felelős az izraeli agressziókért Amerikai figyelmeztetés Izraelnek az ENSZ-közgyűlésből való kizárása esetére (ČSTK) - Washingtoni magas rangú képviselők közlése szerint Jeane Kirkpatrick, az USA állandó ENSZ-képviselője Iszmat Kit- tanival és az ENSZ-tagállamok képviselőivel közölte az Egyesült Államok „figyelmeztetését“, miszerint az USA-nak az ENSZ-ben való további részvételére és az ENSZ amerikai támogatására súlyos következményekkel járhat bármilyen arra irányuló próbálkozás, hogy Izraelt kizárják az ENSZ-ből, vagy megfosszák jogától, hogy részt vegyen a Közgyűlés vagy az ENSZ más szervei tanácskozásán. Az Egyesült Államok szemmel láthatóan arra törekszik, hogy befolyásolja az ENSZ-közgyülés rendkívüli ülésszakát, amely a napokban vitatja meg a szíriai Golan-fennsík izraeli bekebelezésének ügyét. Míg a Biztonsági Tanácsban az USA vétójával megakadályozta a szankciók bevezetését Izrael ellen, ezt nem teheti meg a Közgyűlésben. Ezért fenyegetőzik most megtorlásokkal arra az esetre, ha a világszervezet indokolt lépéseket tesz Izrael ellen. Az ENSZ-ben most azzal a határozati javaslattal ismerkednek a diplomaták, amelyet az arab országok csoportja dolgozott ki, s mely szerint „Izrael eddigi viselkedése és akciói azt bizonyítják, hogy nem békeszerető ország“, Reagan-Mubarak találkozó Az egyiptomi elnök nem osztja vendéglátója nézeteit (ČSTK) - Ronald Reagan amerikai elnök Washingtonban fogadta az egyiptomi államfőt. A Fehér Ház előtti hagyományos fogadási ceremónia során Reagan röviden „elemezte“ a közel-keleti problémakört és arra a következtetésre jutott, hogy a térségben minden veszélyes megmozdulásért a Szovjetunió a felelős és ezek gyógyításának egyetlen orvossága a Camp Da- vid-i különszerződés. A tényekkel ellentétben álnok módon azt állította, hogy az Egyesült Államok nem törekszik állandó katonai támaszpontok megszerzésére a térségben, csak kétoldalú megállapodásokra, amelyek a közel-keleti biztonságot szolgálják. Hoszni Mubarak a hagyományoktól eltérően ezúttal nem osztotta Reagan szovjetellenes nézeteit. Kijelentette, hogy a közel- keleti béke kulcsa a palesztin kérdés megoldása. A palesztinok önrendelkezési jogának biztosítása egyúttal Izrael biztonságának legjobb garanciája is - szögezte le Mubarak. és nem teljesíti azokat a kötelezettségeit, amelyeket az ENSZ Alapokmányának aláírásával vállalt. A határozati javaslat különböző szankciók bevezetését követeli Izrael ellen. A szavazásra a határozati javaslatról a tervek szerint ma kerül sor. Nyugati hírügynökségek szerint a javaslat elfogadása lehet az első lépés ahhoz, hogy Izraelt megfosszák a Közgyűlés tanácskozásain való részvétel jogától. A szerda esti vitában felszólalt Rácz Pál, Magyarország képviselője. Leszögezte, hogy az Egyesült Államok a Közel-Keleten csak saját nagyhatalmi érdekeit tartja szem előtt, és nem hajlandó felelősséget vállalni a világbéke és a nemzetközi biztonság megőrzése érdekében. Izrael csakis az amerikai támogatásnak köszönheti, hogy folytathatja agresszív politikáját. Magyarország érvénytelennek tekinti a szíriai Golan- fennsík bekebelezését és reméli, hogy sikerül megakadályozni Izrael további agresszív akcióit. Támogatja továbbá a szovjet javaslatot egy nemzetközi konferencia összehívására, amely a közel-keleti kérdéssel foglalkozna. NATO-ÜLÉS ISMÉT A LENGYEL HELYZETRŐL Brüsszeli „magatartásminta“ Rengeteg rágalmazás-kevés kézzelfogható eredmény A napokban már röviden közöltük, hogy az amerikai katonai légierő vezérkara szabad utat adott az új típusú B-1-es stratégiai bombázó gyártásához. A Pentagon mintegy száz darab gyártását tervezi, ami 2,2 milliárd dollárt emészt fel. Felvételünkön az új típusú bombázó. (CSTK- Repró) (CSTK) - Brüsszelben befejeződött a NATO-tagországok kormányszintű képviselőinek egynapos tanácskozása, melynek napirendjén ismét egyetlen kérdés, a lengyel helyzet és az agresszív katonai tömb lengyelellenes „megtorló intézkedéseinek“ konkIRÁN Ünnepségek - szépséghibával (ČSTK) - Iránban tegnap folytatódtak a monarchiaellenes forradalom 3. évfordulójának ünnepségei. Számos nagygyűlésre és tüntetésre került sor, melyek résztvevői támogatták a jelenlegi kormányt és főleg a nem hivatalos államfőt, Khomeini imámot. Az ünnepségeken 50 országból közel 300 külföldi vendég is részt vett. Sajnálatos incidenst okozott az amerikai rendőrség, amely nem engedélyezte az ünnepségekre meghívott amerikai muzulmán papok küldöttségének elutazását. retizálása szerepelt. A résztvevők leszögezték, hogy „a lengyel helyzet nem javul, és ezért a Nyugatnak folytatnia kell lengyel- és szovjetellenes diszkriminációs politikáját.“ Görögország, akárcsak korábban, ezúttal is visszautasította a szankciókat. Nyugati hírügynökség értékelései szerint -* mint ahogy előre várható volt - a tanácskozás nem hozott semmi kézzelfogható eredményt, viszont annál több újabb rágalmazást Varsó és Moszkva címére. A NATO-tagországok képviselői mindenképpen kivezető utat keresve a zsákutcából mindössze abban állapodtak meg, hogy a Washington által egyre inkább sürgetett szankciókat az egyes kormányok külön-külön valósítsák meg. Az ülésen csupán arra futotta erejükből, hogy valamiféle „magatartásmintát“ dolgoztak ki, melyhez igazodniuk kellene a nyugati országoknak a Szovjetunióval és Lengyel- országgal fenntartott kapcsolataikban gazdasági, kereskedelmi, tudományos és kulturális területen egyaránt. JEGYZET-----------------------A le xander Haig januárban kétszer is járt Izraelben és Egyiptomban - főleg két okból: Az első ok a Szíriához tartozó Golan- fennsík Izrael által történt bekebelezésének ügye, a másik a bűvös dátum, a Sínai félsziget végleges kiürítése határidejének közeledése. Az egyik ok súlyosabb mint a másik. Ami a Golan-ügyet illeti, már . kezdettől fogva nyilvánvaló volt, hogy a Biztonsági Tanácsban az amerikai képviselő feltétlenül élni fog vétójogával. Ugyanis Washingtonban az izraeli lobby legalább annyira befolyásos, amilyen fontos Izrael az amerikai stratégiai elképzelések szempontjából a közel-keleti térségben. Tehát a vétónak két nyomós indoka is volt, de - bizonyos veszélyeket is maga után vonhat. ÉRTÉKREND A veszélyek között első helyen áll, hogy az USA kihívja maga ellen a konzervatív arab rezsimek haragját. Márpedig ezeknek közel-keleti politikájában ugyanakkora szerepet szán, mint Izraelnek. Csakhogy ezek az arab rezsimek - mint ahogy az hivatalos képviselőik legutóbbi nyilatkozataiból és diplomatáiknak az ENSZ- közgyűlés most folyó rendkívüli ülésszakán elhangzó felszólalásaiból egyaránt kitűnik - a Golan bekebelezését az egész arab világ elleni kihívásnak tekintik. És - természetesen - Izrael ennek megfelelő mértékű megbüntetését követelik; élesen bírálják az Egyesült Államokat a vétóért és a Tel Aviv- nak nyújtott sokoldalú támogatásért. Látnunk kell azonban azt is, hogy míg Szaúd Arábia, Kuvait, vagy az emírségek egyfelöl az olajfegyver bevetésével fenyegetőznek, másfelől csillagászati olajbevételeik szép csendesen, visz- szavándorolnak a tengerentúlra: korszerű fegyverek, luxuscikkek vételáraként. Ami a haladó arab rezsimek „veszélyességének“ megítélését illeti, ebben is szinte teljes a nézetazonosság. A másik veszélyességi tényező, hogy ez az egyeztetett izraeli-amerikai kihívás esetleg az új kairói rezsimet sem készteti teljes mértékű tétlenségre. A Mubarak-kor- mány esetében a Fehér Ház csak abban reménykedhet, hogy április 25-ig Kairó mindenképpen meghagyja magának a véleményét, s utána sem tehet sokat Camp David-ben gúzsbakötött kezével. Az ún. sínai multinacionális erők gerincét amerikai csapatok alkotják majd. Igaz, hogy Washington rábírta egyes NATO-partnereit a sínai erőkben való részvételre, de ezek a nyugat-európai kontingensek nyilván csak arra szolgálnak majd, hogy legyen egy olyan kirakat, amely mögött az amerikaiak nyugodtan lebonyolíthatják piszkos ügyleteiket. Ahhoz ugyanis nem fér kétség, hogy a sínai erők csak a térségben való amerikai katonai jelenlét fokozását és részben legalizálását hivatottak szolgálni. Izrael biztonságának állítólagos garantálása rendkívül átlátszó ürügy. M indebből egyértelműen az következik, hogy Washington közel-keleti politikáján eligazodni nehéz feladat. Annak ellenére, hogy lényege nagyon is világos. Ami a Közel-Kelet robbanás- veszélyes, de több szempontból is rendkívül fontos térségét illeti, nagyon zavaros az amerikaiak értékrendje. Nemcsak az egymást váltó kormányok, de egy-egy kormány tagjai is mást és mást helyeznek előtérbe. Volt itt már minden. A „fontos szövetséges“ szerepkört Izrael mellett - s az iráni sah után - kiosztották már Egyitom- nak, Szaúd Arábiának, Jordániának, sőt, Szudánnak is; kacérkodtak már a palesztinokkal való tárgyalások gondolatával, megpróbálták magukhoz édesgetni a Szilárdság Frontja egyik-másik tagját, stb. stb. Most már az érdekelt, s főleg a közvetlenül érintett feleken a sor, hogy ezek után felállítsák saját értékrendjüket, s abban az USA-t a megfelelő helyre tegyék. GÖRFÖL ZSUZSA
