Új Szó, 1982. február (35. évfolyam, 26-49. szám)

1982-02-04 / 29. szám, csütörtök

ÚJ szú 5 1982. II. 4. FELTÁRT LEHETŐSÉGEK Növényi eredetű fehérjék felhasználása a monogasztrikus állatok etetésére Keserű tapasztalatok egy cukrászműhelyben Az eredményes nagyüzemi ser­téshizlalás jó minőségű takar­mánykeverék nélkül ma már el­képzelhetetlen - ez tény, tudja minden zootechnikus, tisztában van vele minden állatgondozó. De vajon rendelkezünk-e olyan takar­mánykeverékkel, mellyel a hízó­sertések jó súlygyarapodása biz­tosítható? Nos, a kérdés minden­képpen jogos, és a választ nem is nehéz rá megadni: igen, rendelke­zünk ilyennel, jóllehet korlátozott mennyiségben. Ennek pedig az az oka, hogy például a VULIN-takar- mánykeverék olyan állati eredetű fehérjéket is tartalmaz, melyeket importálni vagyunk kénytelenek. E fehérjekoncentrátumoknak a vi­lágpiaci ára pedig csak az utóbbi fél évtized alatt a 3,5-szörösére nőtt! Mindezek után magától adó­dik a kérdés is: vajon van-e annak reális lehetősége, hogy Szlovákiá­ban olyan takarmánykeveréket ál­lítsunk elő, amelyhez nincs szük­ség importból származó adalékra? A kérdésre Dr. Vaskó László kandidátus, a kassai (Košice) Ál­latorvosi Főiskola Biokémiai és Ag­rokémiai Intézetének dolgozója ad választ.- A 7. ötéves tervidőszakban az egyik legfontosabb állami kutatási feladatunk a növényi eredetű fe­hérjék felhasználása a mono­gasztrikus állatok etetésénél. E kutatási feladatok főkoordináto­ra Štefan Ivanko professzor, az intézetünk vezetője. A probléma megoldásába rajtunk kívül az állat­orvosi főiskola takarmánytan tan­széke, a Michalovcei Mezőgazda- sági Komplex Racionalizációs Ál­lomás, a Szlovák Tudományos Akadémia kassai Állatfiziológiai Kutatóintézete is bekapcsolódott. Az eddigi eredmények biztatóak, sőt bátran kimondhatjuk: a hízó­sertések takarmányozása során igen is tudjuk növényi eredetű fe­hérjékkel helyettesíteni az állati eredetű fehérjéket.- Eddig a tudomány azt állította, hogy a növényi eredetű fehérjék nem teljes értékűek...- Igen, főleg a növényi eredetű fehérjék emészthetősége jelentett gondot, ugyanis rossz volt az ami- nosav-összetételük. Olyan növé­zálódásával összefüggésben mind Európában, mind a világ töb­bi részében érvényesíteni és meg­honosítani a sajátosan amerikai nézeteket és elméleteket. A többi tőkés ország elé példaként állítják azt az Egyesült Államokban tapasz­talható törekvést, hogy ellenőriz­zék a társadalomtudományi kuta­tás eredményeit, megteremtsék függőviszonyát az anyagi támoga­tástól és szüntelenül szembetűnő­en elmélyítsék a társadalomtudo­mány ideológiai funkcióját. Az USA-ban a társadalomtudományi kutatás műszaki bázisának mesz- szemenő korszerűsítését, a filozó­fia, a lélektan, a pedagógia, a pe­dagógiai lélektan, a különféle egyéb társadalomtudományi disz­ciplínák, a kultúra, az esztétika, az etika és általában a művészet fel- használását a közvélemény mani­pulálására nem szabad lebe­csülni. A figyelem homlokterébe kerül­nek a békéért, a békés egymás mellett élésért, a leszerelésért folytatott harc kérdései. A béke kérdése az eddiginél jóval na­gyobb figyelmet érdemel. A gya­korlati politikának és a propagan­datevékenységnek szüksége van a béke kérdése eddiginél sokkal több elméletileg megalapozott elemzésére. Az olyan kutatómun­kára, amely felméri, hogy ezekben a kérdésekben hogyan alakul a dolgozók társadalmi tudata, mi­képp formálódik a szocialista élet­mód, milyen pozitív és negatív tényezők teszik lehetővé, illetve gátolják az ember szocialista vo­násainak sikeres kifejlődését. Szükség van az olyan burzsoá irányzatok és módszertani alapel­vek mélyreható elméleti elemzé­sére, amelyek gondolkodásmó­dunk bizonyos hagyományai. Ez vonatkozik például a pozitivizmus, a strukturalizmus stb. hagyomá­nyaira. nyi eredetű fehérjék is vannak ugyanis, melyek mérgezöek, illet­ve olyan biológiai anyagot tartal­maznak, melyek blokkolják az emésztést, a felszívódást. Ezeket, persze, genetikailag is lehet építe­ni. Nekünk már vannak olyan fe­hérjedús növényeink, melyek ami- nosav-összetétele nem rossz. Megítélésünk szerint hazánkban már a közeljövőben megoldható lesz az egygyomrú állatok hazai takarmánykeverékkel való hizla­lása.- Van már ilyen takarmányke­verékünk?- Igen. VOR-nak neveztük el. (Výkrm ošípaných rastlinami- a szerk. megj.) Ennek a takar­mánykeveréknek optimális fehér­je- és energiatartalma van, s olyan növényekből tevődik össze, me­lyek az egész ország területén kellő mennyiségben és részarány­ban jól termeszthetők. A három legfőbb komponens ennél a takar­mánykeveréknél is a búza, a ku­korica és az árpa, a többi viszont borsó, lóbab, sajtolt napraforgó­törmelék és lucerna. E takarmány- keverék esetében tehát a szóját, a hallisztet mi borsóval és lóbab­bal igyekeztünk pótolni.- Kipróbálták már valamelyik gazdaságban ezt a takarmányke­veréket?- 1981. május végén a Buzitai Május 1 Efsz-ben 40 darab, hízó­sertést kezdtünk etetni a VOR- takarmánykeverékünkkel. Ugyan­ennyi sertésnél - kontrollként- a legjobb csehszlovák takar­mánykeveréket a VULIN-t hasz­náltuk. (A VULIN 6 százalék szó­ját, 1,5 százalék állati eredetű fe­hérjét, 50 százalék kukoricát tar­talmaz és az árpa részaránya is nagyobb, mint a búzáé!) A kísérlet elindításakor mi nem vártunk cso­dát. Nem terveztük, hogy a mi takarmányunk lesz jobb, mint a VULIN, mégis ez lett az ered­mény. De hadd idézzem a számo­kat, azok most úgy is beszédeseb­bek. b VULIN-el etetett hízóserté­seknek a 49 kg-os súlytól a 115 kg-os súlyeléréséig 112 napra volt szükségük, a VOR-el etetett állo­mánynak 95 napra! A VULIN ese­tében 4 kg takarmányra volt szük­SZÜKSÉGES AZ IDŐELŐNY Jóllehet a társadalomtudomá­nyi munkahelyek az elmúlt évti­zedben bizonyos sikereket értek el éppen a burzsoá ideológiai és a revizionizmus elleni harcban. Az eddiginél jóval nagyobb időelőny­nyel kell kifejteniük munkásságu­kat, tudományosan előrelátva azokat a problémákat, amelyeket a burzsoá ideológia és a burzsoá társadalomtudomány fel akar majd használni az ideológiai harc­ban. Ezekre a problémákra idejé­ben fel kell készülni. Ezen túlme­nően, az eddiginél sokkal nagyobb mértékben kell az ideológiai harc­ban érvényt szerezni saját témá­inknak, cselekvően felhasználva és a tőkés világ dolgozóinak tuda­tába plántálva a létező szocialis- mus építése során elért eredmé­nyeket. A burzsoá ideológiát bírál­va, a figyelmet összpontosítani kell legfontosabb irányaira, eset­leg egyes képviselőire. Jobban kell kihasználni a burzsoá ideoló­gia iskolái, valamint a társadalom- tudományi diszciplínákon belüli különféle irányzatok közti ellenté­teket. A tudatos anti kommun isták­tól gondosan meg kell különböz­tetni azokat, akik nem kommunis­ták, illetve az olyan polgári tudóso­kat, akik nem marxisták, de sok vonatkozásban eltérnek a burzsoá tudománytól. Nem érvényes tehát semmiféle általánosítás, hogy az, aki nem tart velünk, ellenünk van, mint ahogy az sem, hogy aki nincs ellenünk, az velünk tart. Itt szüksé­ges a dialektikus megközelítés, a konkrét történelmi megítélés, a feltételek, a hely és az idő vizs­gálata. Ismerni kell a burzsoá or­szágok alapvető társadalomtudo­mányi fejlődésének tendenciáit és irányait. A társadalomtudomány területén a burzsoá ideológia elle­ség 1 kg súlygyarapodás elérésé­hez, a VOR-ból 3,50 kg elegendő volt! A buzitai efsz-ben ezt követő­en egy modern ötezres istállóban 200 hízósertésen ismét kipróbál­tuk ezt a takarmánykeveréket és az eredmény újfent beigazolódott. A szövetkezet e korszerű hizlaldá­jában évente 12 500 disznót hiz­lalnak. Kiszámítottuk, hogy a VOR-takarmánykeverékhez szükséges növények termeszté­séhez még ezer hektárnyi földte­rületre sem volna szükség. Az adott szövetkezetben ez a meny- nyiség a vetésterület egynegyedét tenné ki, ami éppen ideálisnak mondható.- Ez a takarmánykeverék ezek szerint rövidesen országszerte is alkalmazható lesz?- A mezőgazdasági és élelme­zésügyi minisztérium illetékesei nagy érdeklődéssel figyelték kuta­tásainkat és örülnek a már felmu­tatott eredményeknek. Számítá­sainkat egyébként szlovákiai vi­szonylatban is elvégeztük. E sze­rint 84 000 hektár megfelelő pil­langós növény elvetésére van szükség ahhoz, hogy a VOR kellő mennyiségben előállítható legyen. 1982-ben a kívánt terület 50 szá­zaléka már minden bizonnyal be lesz vetve borsóval, illetve lóbab­bal és a gazdaságok - a lehetősé­gekhez mérten - a napraforgó vetésterületét is növelni fogják. A Kelet-szlovákiai Mezőgazdasági Felvásárló és Ellátó Vállalat igaz­gatója egyébként ígéretet tett arra, hogy ők 1982 áprilisától hozzálát­nak a VOR-takarmánykeverék ké­szítéséhez. Máskülönben a pillan­gós virágúak termeszlése több szempontból is gazdaságos. A már említett gazdag fehérjetar­talmukon. kívül tudni kell róluk, hogy előveteményként is rendkí­vül ideálisak. A borsó illetve a ló­bab után vetett gabona hektáron­ként 0,5-1 tonnával magasabb hozamot ad, ami abból következik, hogy a pillangósok kb. 200 kg tiszta nitrogént hagynak maguk után egy hektáron a talajban. Gondoljunk csak bele, mennyi műtrágya megtakarítását jelenti ez! SZASZÁK GYÖRGY ni hatékony harc egyben elvszerű­séget követel meg önmagunkkal szemben. Az alkotó kereséssel nem té­veszthető össze a polgári társada­lomtudománnyal való kokettálás, mi több, a burzsoá társadalomtu­domány eredményeinek átvétele. A burzsoá ideológiával szembeni bármiféle meghátrálás, a megal­kuvás és az elvtelenség megbosz- szulja magát és teljesen törvény­szerűen a burzsoá és a kispolgári ideológia recidiválásához vezet. A burzsoá ideológia más osztály- szemszogből oldja meg az egész világot foglalkoztató, például kör­nyezetvédelmi, népességi és más problémákat. Az osztályszem­pontból megosztott világban az egész emberiséget érintő problé­mák sem kendőzhetik el a szocia­lista és a tőkés társadalom közti antagonista ellentéteket és e problémák kutatásának ellenté­tességét sem. Nem szabad meg­feledkezni a materialista dialektika alkalmazásáról és látni kell, hogy az osztályszempontból megosz­tott világban kölcsönösen befolyá­solják egymást az objektíve anta­gonista és nem antagonista ellen­tétek. A szocialista társadalom építésének egyes fejlődési szaka­szait sem szabad átugorni. Fedoszejev akadémikus, a Szovjetunió Tudományos Aka­démiájának alelnöke, rámutatott arra, hogy a termelőerők és a ter­melési viszonyok kölcsönös kap­csolatának vizsgálata során mi­lyen következményekkel jár a ma­terialista dialektika szem elől té­vesztése. Hangsúlyozta, hogy a szovjet társadalomban sem sza­bad ezt a törvényt abszolutizálni és szem elől téveszteni az esetle­ges ellentéteket, a termelési vi­szonyok fejlődésének esetleges lemaradását a termelőerők fejlő­dése mögött. Ennek ellenére a közelmúltban,- Beszélt már cukrásszal?- Nem, még nem.- Akkor jól jegyezze meg: a cukrász mindenkinél többnek ér­zi magát. Még a péknél is... Ilyen és még ennél is furcsább megállapításokat sorakoztat fel Szabó Mária, a dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) cukrászüzem részlegvezetője, amikor megtudja, hogy először járok cukrászok kö­zött, akik mind jobban féltik évtize­dekkel ezelőtt megalapozott tekin­télyüket.- ön is cukrásznak érzi magát? - kérdezném, de a harmadik szó után már mondja is;- Nem, és nem is gondoltam soha, hogy itt fogok kikötni. A bra­tislavai Szlovák Műszaki Főiskola vegyészmérnöki karán élelmiszer- ipari szakot tanultam, s a duna­szerdahelyi pékség lett az első munkahelyem, 1976-ban. Azután három év múlva ide kerültem...- Egy kívülről modern, belülről szegényesen felszerelt műhelybe, igaz?- Nézze, a gépesítés terén va­lóban nagy az elmaradásunk, de úgy hiszem, ez indokolt is. Ilyen igények mellett felesleges lenne a korszerű berendezés. Százhúsz bolttal van kapcsolatunk a járás­ban, havonta 20-22 tonna süte­ményt készítünk, ehhez megfelel­nek a régi gépek is.- Munkaerőgondjaik sin­csenek?- Ha a létszámra gondol, akkor azt kell mondanom, hogy telt ház van nálunk. Harmincöt dolgozónk közül huszonnégyen cukrászok, s ennek éppen a fele tanulta ki a szakmát. A többi segédmunkás. Tehát nem vagyunk annyian, mint az üzemekben általában, ennek ellenére mégsem mondhatom azt, hogy csupa összetartó, egyet aka­ró ember dolgozik itt. Már csak a régi cukrászmesterek tudják, hogy ebben a szakmában nem mindig nyolc és fél órás a munka­idő, hiszen az áru frissesége min­dennél fontosabb. Ennek ellenére a többség másodrangúnak találja ezt a szempontot, fél négy után már nem nagyon érdekli őket, hogy a megrendelők igényét ki kell elégíteni. Először ugye, az anyák néha pedig mindmáig, előfordult és előfordul magának a marxista dialektikának nem dialektikus ér­telmezése. A termelőerők és a ter­melési viszonyok összhangját nem dialektikusán fogták fel, tár­sadalmunk ellentétjeit néha szub­jektív módon hibákként vagy téve­désekként értelmezték, elutasítot­ták azt a lehetőséget, hogy bizo­nyos objektív feltételek között, amikor túl sok fogyatékosság és hiba tornyosul fel, s ezt tetézi a külső hatás, a nem antagonista ellentétek a szocialista társada­lomban is átalakulhatnak antago­nista ellentétekké. Ezek a tények csak kiemelik, hogy társadalomtu­dományunk fejlődése szempontjá­ból milyen nagy jelentősége van a valóban alkotó megközelítés­nek, az alkotó szellemű vitáknak, az elmélet és a gyakorlat kapcso­latának, szakembereink együtt­működésének a Szovjetunió szak­embereivel, valamint a szocialis­ta közösség országainak tudomá­nyos dolgozóival is. A CSKP XVI. kongresszusa elismeréssel szólt a társadalomtu­dományról, elsősorban ,,A társa­dalomtudomány egységes prog­ramja“ feladatainak teljesítésében elért eredményeként. Ez arra kö­telez bennünket, hogy szüntelen figyelmet szenteljünk a tudomány és a gyakorlat kapcsolatának, ál­landóan szem előtt tartsuk és a gyakorlatban megvalósítsuk a XVI. kongresszus követelmé­nyét: ,,A következő ötéves tervidő­szakban a társadalomtudomány legfontosabb feladatainak egyike Csehszlovákiában a fejlett szocia­lista társadalom építése időszerű kérdéseinek kutatása. A társada­lomtudomány fejlődése nem lehet híján az alkotó vitáknak, a kritikus légkörnek, a merész keresésnek, s főként az elvszerű, pártos meg­közelítésnek.“ LADISLAV HRZAL szedelőzködnek, mert menni kell a gyerekért, aztán a fiatalok kö­szönnek el; más is megy, akkor miért éppen ők maradjanak, mondják. Végül is a legidősebb gárda fejezi be a munkát. Higgye el, nem is olyan könnyű hatni az emberekre. Legalább is az itteni­ekre. Mert a pékeknél ennek ép­pen az ellenkezőjét tapasztaltam. Náluk valahogy sosem szorult háttérbe a kollektív összefogás. Itt meg állandóan nyomnom kell a szöveget, amíg mindenki meg­érti, hogy az egész járásban vár­nak a süteményeinkre. A legha­marabb éppen azzal tudnak kihoz­ni a sodromból, ha látom az arco­kon, hogy „utánam a vízözön“. Talán az a legnagyobb baj, hogy még mindig sokan vannak, akik elszigetelten élnek. Ha közelebb kerülnének egymáshoz, hiszem, hogy a munkához is más lenne a viszonyuk.- De a tervet azért teljesíteni szokták, igaz? Például az elmúlt évet hogyan zárták?- Sajnos, nem úgy, ahogy sze­rettük volna. Úgy látszik, egyre többen tartják szem előtt az ész­szerű táplálkozás elvét, így csök­kent az érdeklődés a termékeink iránt. Ilyenkor aztán a tartós süte­mények gyártására állunk át, de habcsókból, piskótából, mézeska­lácsból, teasüteményekből és tö­rökmézből nem tudunk olyan érté­ket kitermelni, mint amilyet a terv előír. Tehat a gazdasági mutató­kat tekintve nem sikerült teljesíte­nünk a tervet. Hangsúlyozom: nem rajtunk múlott.- Ezek szerint ebben az évben is hasonló gondjaik lesznek?- Nincsenek illúzióink... A gár­da jó produktivitással dolgozik, és a munkaidő kihasználásával sin­csenek elakadásaink. Fél négyig kivétel nélkül mindenki pontosan végzi a munkáját és kötelezettsé­get vállaltunk, hogy idén teljesíteni fogjuk a tervet. De hadd legyenek akkor nekünk is elvárásaink, pél­dául a folyamatos nyersanyagellá­tást illetően. Legyen elég mogyo­ró, ananász és kókuszliszt. Meg dió. És végül arról, hogyan véleked­nek a szakmáról maguk a cukrá­szok.- Magas a terv, nagyon magas - mondja Polin Zoltán, az egyik legidősebb mester, aki 1939-től cukrászkodik.'- Jóformán csak ar­ra tudunk összpontosítani, hogy minél rövidebb idő alatt minél több süteményt készítsünk. Az én időmben, amikor még fával tüzel­tünk és kézzel vertük a habot, nemcsak ízletes, hanem mutatós is volt az áru. Igaz, akkor a kon­kurencia is sokkal nagyobb volt. Tokovics Miklós, a gárda legfia­talabb képviselője, az üzem egyik élenjáró dolgozója azt hangsú­lyozza, hogy csak otthon van lehe­tősége igazi süteményeket készí­teni.- Lehet, a katonaság után el­megyek innen - mondja de akkor olyan munkahelyet keresek magamnak, ahol nem sürget eny- nyire az idő. Mert hiszem, hogy a mai cukrászok is jobban helytáll- nának, ha nyugodtabb körülmé­nyek között dolgozhatnának. SZABÓ G. LÁSZLÓ A hengermű-gyártó szakágazat­ban kitűzött állami célprogram tel­jesítése érdekében a škoda Kon­szernvállalat Plzeň-Doudlevice-i Elektrotechnikai Üzemében beve­zették az építőelem-rendszerű gyenge- és erősáramú elosztók gyártását. A felvételen Rudolf No- váček és Véra Hovjanská szereli a villamos elosztót. (Felvétel: ČTK - Jifí Vlach)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom