Új Szó, 1982. február (35. évfolyam, 26-49. szám)

1982-02-03 / 28. szám, szerda

h ÚJ SZÚ 3 1982. II. 3. A leszerelési bizottság felújította munkáját (ČSTK) - A genfi leszerelési bizottság megkezdte idei ülés­szakát. A résztvevők megvitatják az általános és teljes leszereléssel összefüggő kérdéseket, valamint az egyes fegyverfajták korlátozá­sával, illetve teljes betiltásával összefüggő konkrét lépéseket. Napirenden szerepel még az ENSZ-közgyűlés második rend­kívüli leszerelési ülésszakának előkészítése. Negyven állam - köztük Cseh­szlovákia - képviselője a bizott­ság ülésszakán a nukleáris és vegyi fegyverek gyártásának kor­látozásával, a neutronbomba be­tiltásával fog foglalkozni. A Szov­jetunió kezdeményezésére a genfi leszerelési bizottság megvitatja azt a javaslatot, amely megtiltaná a fegyvereknek az űrben való el­helyezését. Plenáris ülés Genfben (ČSTK) - Genfben ismét plená­ris ülést tartott az európai nukleá­ris fegyverek korlátozásáról tár­gyaló szovjet és amerikai küldött­ség. Mint ismeretes, a tárgyalások november 30-án kezdődtek, és a karácsonyi szünet után, január 12-én újították fel őket. Kanada elutasítja a Kuba elleni blokádot (ČSTK) - Fidel Castro kubai államfő fogadta a kanadai parla­menti latin-amerikai és karibi albi­zottságának 8-tagú delegációját amely Haiti, Jamaica, Trinidad, és Tobago, Costa Rica és Nica­ragua után három napot töltött Kubában. A találkozón a karibi térség, valamint Közép-Amerika problémáiról volt szó. Maurice Dupras, a parlamenti albizottság elnöke kijelentette, hogy Kanada továbbra sem ért egyet az Egye­sült Államok Kuba-ellenes blokád­politikájával. Korea egyesítésének fő akadálya az amerikai katonai jelenlét az ország déli részén Phenjani nyilatkozat Salvadorban az elmúlt három évben már több mint 30 ezren estek áldozatául a junta terrorjának. A valóságban ez az adat valószínűleg jóval magasabb, mivel a kormánycsapatok túlnyomórészt vidéken hajt­ják végre,, tisztogató hadműveleteiket“, s innen nehezen szerezhetők be az információk. A félkatonai fasiszta bandák a kormánycsapatokkal karöltve gyakran végeznek mészárlást a vidéki lakosság körében. Képünkön: a terror néhány áldozata egy cukornádültetvényen. (Telefoto - ČSTK) Fegyveres intervenció készül Salvador ellen Washington zsoldosokat toboroz az akcióhoz (ČSTK) - Korea egyesítésé­nek legfőbb akadálya az, hogy az ország déli részén amerikai egységek állomásoznak - han­goztatja az a nyilatkozat, amelyet Kim II, a Koreai NDK alelnöke, az ország békés egyesítése céljából létrehozott bizottság elnöke adott ki Phenjanban. A Koreai Munkapárt és a KNDK kormánya a korábbiakban saját javaslatot tett az ország egyesíté­sére, de készek tárgyalni más konstruktív javaslatokról is - han­goztatja a dokumentum. A közelmúltban tett dél-koreai indítvány azonban figyelmen kívül hagyja a reális helyzetet. Esze­rint ugyanis „konzultatív konferen­(ČSTK) - A Reagan-kormány külföldi katonai egységek segítsé­gével közvetlen fegyveres inter­venciót készít Salvador ellen- jelentette ki egy mexikói lapnak adott interjújában Cayetano Car- pio, a Farabundo Marti Nemzeti Felszabadítási Front (FMLN) ve­zetőségének tagja. A Salvador elleni agresszióban hajlandó részt venni Chile, Ar­gentína, Venezuela, Honduras és Guatemala. Washington számít a kubai ellenforradalmárok, vala­mint a somozisták bekapcsolásá­val is. Ezért a salvadori népnek joga van felkérni barátait arra, hogy nyújtsanak neki segítséget a védekezéshez - hangsúlyozta Carpio. Gus Hall a reagani külpolitikáról Keveslik a negyedmilliót (ČSTK) - A bonni és a was­hingtoni kormány új megálla­podást készül aláírni arról, hogy „feszültség“ esetén to­vábbi hat amerikai hadosztályt helyeznek el az NSZK terüle­tén - mondotta a Quick című nyugatnémet magazinnak adott interjújában Hans Apel bonni hadügyminiszter. Az NSZK számára e terv megva­lósítása a katonai költségvetés legkevesebb 50 millió márká­val való évi növelését jelente­né. Az NSZK-ban jelenleg mintegy negyedmillió amerikai katona állomásozik. ciát“ kellene összehívni az egye­sítésről, amelyen az északi és a déli országrész képviselői ven­nének részt, kidolgoznák az új alkotmányt, s ezt követően kerül­ne sor a népszavazásra az új alkotmányról, majd az általános választásokra. Teljesen világos, hogy az álta­lános választásokat nem lehet megrendezni addig, amíg Dél- Koreában idegen csapatok állo­másoznak. Ugyancsak szüksé­ges, hogy a dél-koreai nép jogá­ban álljon részt venni az ország egyesítését érintő problémák megoldásában. Ezek az alapvető feltételei az ország egyesítésé­nek, és e feltételek teljesítése kizá­rólag a dél-koreai hatóságokon múlik. Amennyiben e kérdésekben jóakaratról tesznek tanúbizonysá­got, készek vagyunk bármikor tár­gyalóasztalhoz ülni képviselőikkel - hangsúlyozza a nyilatkozat. Megalakult Szenegambia (ČSTK) - A Szenegál és Gam­bia egyesítéséről szóló megálla­podás hétfőn lépett érvénybe. Szenegambia államfője Abdou Diouf volt szenegáli elnök, alelnö­ke pedig Dawda Kai raba Jawara, az eddigi gambiai államfő lett. A két ország egyesítéséről szó­ló megállapodás előirányozza a pénznem, a gazdaság, a távköz­lés, a fegyveres erők egyesítését, valamint a külpolitika egyezte­tését. (ČSTK) - Gus Hall, az Egyesült Államok Kommunista Pártjának főtitkára erőteljesen bírálta az amerikai kormányzatot amiatt, hogy vonakodik építő párbeszé­det folytatni a Szovjetunióval Jordán önkéntesek az iráni frontra? (ČSTK) - Hírügynökségek az elmúlt napokban arról számoltak be, hogy a jordániai király arról döntött: önkéntesekből egysé­geket hoznak létre, s ezeket az iráni frontra küldik. Ahmed Azizi iráni külügyminiszter-he­lyettes ezt a lépést úgy érté­kelte, hogy Jordánia hadat üzent Iránnak. a fegyverzetkorlátozásról, beleért­ve a nukleáris fegyverek korláto­zását. A szovjet hírügynökség tudósí­tójának adott nyilatkozatában Hall hangoztatta, hogy a fegyverkezési hajsza feltartóztatására irányuló komoly tárgyalások kölcsönös en­gedményeket követelnek mindkét fél részéről. A mostani amerikai kormányzat azonban továbbra is arról ábrándozik, hogy az egész világra rákényszerítheti akaratát. Jövőre összehívták a PKP kongresszusát (ČSTK) - Lisszabonban nyilvá­nosságra hozták a Portugál Kom­munista Párt Központi Bizottságá­nak nyilatkozatát, amelyet a KB ülésének befejeztével hagytak jóvá. A nyilatkozat bevezetőül hang­súlyozza, hogy amennyiben a kor­mánypártok hatalmon maradnak, az az ország és a nép számára katasztrofális következményekkel RC KÉPCSARNOK Franklin Delano Roosevelt Száz évvel ezelőtt született Franklin Delano Roosevelt, aki 1933-tól 1945-ig négyszer egy­más után volt az Egyesült Államok elnöke, ami egyedülálló az USA történelmében. Lincoln és Was­hington mellett ót tartják az USA egyik legnagyobb elnökének. A demokrata párti Roosevelt rendkívül súlyos bel- és külpoliti­kai helyzetben került a világ veze­tő tőkés országának élére. Tom­bolt a világgazdasági válság, felü­tötte fejét a fasizmus, s a háború közvetlen veszélye. Roosevelt ne­véhez számos olyan intézkedés fűződik, amely kétségkívül reál­politikusi mivoltára vall. Említsük csak a két legfontosabbat: a gaz­dasági válság leküzdésére ki­dolgozott programját - a New Deal-t - valamint a Hitler-elle- nes koalíció létrejöttében betöl­tött szerepét. Habár politikai el­lenfelei többször is vádolták azzal, hogy „szocialista“ intézkedéseket hoz, valójában ő sohasem ezt tet­te. Egy nagygyűlésen is ezzel bé­lyegezték meg, de jómaga utasí­totta vissza a vádat azzal, hogy reformjaival „megmenti Ameri­kát a kommunizmus veszélyé­től“. B eiktatásakor, 1933-ban elké­pesztően súlyos volt a gazda­sági helyzet: a túltermelés miatt az üzemek leálltak, a bankok bezár­tak, és 14 milliónyi volt a munka- nélküliek száma. Az új elnökre várt, hogy friss vért öntsön ebbe a teljesen szétzilálódott tőkés gaz­daságba. Részéről szerencsés húzásnak bizonyult, hogy elődjei­től eltérően tanácsadói mindenek­előtt közgazdászok, filozófusok, történészek és jogászok voltak, s ők alkották az ismert harmincta­gú „agytrösztöt“, amely a későb­bi rendeleteket kidolgozta. Az ő ja­vaslatukra született meg a roose­velti életmű már említett és egyik legismertebb akciója, a New Deal (Új Irány,) amely reformintézkedé­sekkel a tőkés rend feltámasztása útját egyengette. A New Deal a munkanélküliség enyhítésére, a munkanélküli segély folyósításá­ra, a dolgozók öregségi biztosítá­sára irányult, megszabta a bérek alsó határát, betiltotta a gyermek- munkát. A program magvát a munkanélküliséget enyhítő in­tézkedések képezték, hiszen az „éhségmenetek“ Amerika-szerte valóságos forradalommal fenye­gettek. Maga Roosevelt is úgy vélekedett, hogy az állástalanok támogatása az egyedüli mód an­nak elkerülésére, hogy erőszak­hoz kelljen folyamodni, mert az felbőszítené és „egy nemzedékre forradalmivá változtatná őket“. így hangzott tehát a tókések jelszava: ha fenn akarunk maradni, refor­mokat kell végrehajtanunk. A reformok tehát elsősorban a társadalmi feszültség leszere­lését szolgálták. Ez volt a célja annak az „agytröszt“ javaslatára született ötletnek is, miszerint a fia­tal városi munkanélkülieket erdei munkára vitték élelem, ruha és bér fejében. Maga Roosevelt is úgy vélekedett: ezzel kivonták a „rob­banóanyagot“ a városokból. A re­formok része volt a tőkés gazda­sági életbe való fokozott állami beavatkozás politikája is. E lnökségének első éveiben a hazai gazdasági gondok kö­tötték le energiáját, azonban figyel­me az európai baljós hadi fejlemé­nyek irányába orientálódott. Roo­sevelt nem volt szűklátókörű politi­kus: tudta, napról napra romlik a nemzetközi helyzet. Egyre az foglalkoztatta, hogyan lehetne az adott világpolitikai helyzetben megvédeni az amerikai érdeke­ket. Kezdettől fogva felháborította a fasizmus nemzetközi önkénye. Roosevelt idejében felismerte, hogy a fasiszta veszély az egész világot fenyegeti, így az USA-t is. Náci ellenszenvének teljes mértékben megfelelt, a Szovjet­unió következetes elvi állásfogla­lása a fasizmus és a háború ve­szélye ellen. Elhatározta, hogy ti­zenhat év után elismeri a Szov­jetuniót. 1933 november 16-án került sor a diplomáciai kapcsola­tok újrafelvételére, melyben Roose­velt vitathatatlan érdemeket szerzett. A reakciós hazai erőket háttér­be szorítva az USA külpolitikáját a fasiszta hatalmak ellen fordítot­ta. Viszont pártatlan történelem­írók is bírálják kiváró, taktikázga- tó magatartásáért Hitler szovje­tellenes inváziójának éveiben. Igaz ugyan, hogy a Németország­gal hadban állókat fegyverrel látta el, de a szovjeteknek készpénz­ben kellett fizetni ezekért a fegy­verekért. A washingtoni politika e támogatás nyújtásakor abból in­dult ki: ha nem segítik a szovjete­ket, Hitler netán Amerika ellen for­dul. Roosevelt nem váltotta be idejében Churchillel közösen Sztálinnak tett ígéretét, hogy meg­n yitja a második frontot. R oosevelt utolsó nyilvános nemzetközi szereplése a jal­tai konferencia 1945. februárjá­ban. Churchillel és Sztálinnal kö­zösen körvonalazták a háború utáni Európa jövőjét. Közös nyilat­kozatban szögezték le: „szilárd és megingathatatlan elhatározásunk, hogy megsemmisítjük a német mi- litarizmust, és gondoskodunk ar­ról, hogy Németország soha ne zavarhassa a világ békéjét“. Roose- veltnek az volt a meggyőződé­se, hogy az antifasiszta koalíció hatalmainak az együttműködése békeidőben is fenntartható. A kon­ferencia után két hónappal, 1945 áprilisában bekövetkezett halála megakadályozta abban, hogy sze­repet vállaljon a békés együttmű­ködésben. Halálával az amerikai politikában lezárult egy reálpolitikai elképzelésekre támaszkodó kor­szak, melyet a féktelen hideghá­ború érája követett. S zámos értékelés szerint, ha van ideje tervei megvalósítá­sára, valószínűleg másként alakult volna a háború utáni amerikai kül­politika. Utóda, Truman letért a roosevelti útról és a „szocializ­mus feltartóztatására“ irányuló stratégia útjára lépett. Ronald Rea­gan, a jelenlegi amerikai elnök nem Franklin Delano Roosevelt reálpolitikáját, hanem Harry Tru­man már egyszer csődbe jutott és megbukott konfrontációs politiká­ját igyekszik-követni, figyelmen kí­vül hagyva nemcsak az objektív tényeket, hanem saját országa ta­pasztalatait is. P. VONYIK ERZSÉBET járhat. Szüntelenül növekszik ugyanis Portugália függősége a nemzetközi imperializmustól, és a jelenlegi kormány teljesen alá­rendeli magát az amerikai érde­keknek - hangsúlyozza a nyilat­kozat. A portugál kommunisták ugyan­csak rámutatnak, hogy a kormány belpolitikai tevékenysége a dolgo­zók valamennyi demokratikus vív­mányának felszámolására, a nagytőke pozícióinak visszaállí­tására irányul. A pártplénum teljes támogatá­sáról biztosította a szái<szerveze- tek által február 12-re meghirde­tett általános sztrájkot. A PKP Központi Bizottsága 1983 első felére hívta össze a párt X. kongresszusát. Tüntetés ­letartóztatásokkal (ČSTK) - Az amerikai rendőr­ség tegnap szétkergette annak a háborúellenes tüntetésnek a résztvevőit, akik Livermore kali­forniai városban az atomfegyverek új fajtáit fejlesztő laboratórium épülete előtt tüntettek. A 159 letar­tóztatott tüntető között van Daniel Ellsberg neves tudós, a Pengaton volt vezető munkatársa. A Szabadság-szobor mai talap­zata (A Basler Zeitung karikatúrája)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom