Új Szó, 1982. február (35. évfolyam, 26-49. szám)

1982-02-01 / 26. szám, hétfő

ÚJ szú 3 1982. II. 1. A rakoncátlan Ipoly Folyamszabályozási gondok Ipolyságon (Šahy) Nem túlzunk, ha azt állítjuk, hogy egy évszázados gond végle­ges megoldására van kilátás Ipolyságon. Az Ipoly kicsi (254 km) és szép folyó, de annál szeszélye­sebb és rakoncátlanabb. Illetve volt, legalábbis azon a szakaszon, amely Ipolyság várost érinti. Azért beszélhetünk a folyó eme koránt­sem kedvező tulajdonságáról múlt időben, mert a város keretében a folyamszabályozási munkák, építkezések a befejezéshez köze­lednek. Egyszer és mindenkorra megszűnik Ipolyság területének árvízveszélyes jellege. Nagy me­zőgazdasági terület használható majd a rekultiváció után igazi cél­jának: az örök idők óta csak mo­csár és árterületekként nyilvántar­tott hektárokon szánthat új baráz­dát az eke. Egyszóval: Ipolyság kataszterében végérvényesen és visszavonhatatlanul zablát kapott a rakoncátlan Ipoly.Szögei István, az Ipolysági Városi Nemzeti Bi­zottság elnöke ismerője az Ipoly- szabályozás múltjának, több száz­éves történetének.- Valóban évszázados problé­máról van szó - mondja Szógel István -, a folyó szabályozása, az árvízvédelem már elődeinket is foglalkoztatta. Az Ipoly a múlt szá­zadban is sokszor tönkretette a termést, veszélyeztette a várost és lakosait. A folyószabályozási igyekezetről írásos emlékeink is maradtak, a legrégebbiek múlt századi keltezésűek. Ezekből tud­juk, hogy a 19. század végén különböző társulatok alakultak. Sajnos, az ügy ennyiben maradt, vagyis a társulatok megalakulásá­nál több nem történt. Ezek magán- vállalkozók, részvényesek voltak. Igyekezetük, konkrét céljuk meg­volt, csak a legfontosabb hiányzott - a pénz. A monarchia közigazga­tásának pedig kisebb gondja is nagyobb volt az Ipoly szabályozá­sánál. Az első világégés alatt, per­sze, semmi sem történt. A burzsoá Csehszlovákia évei alatt ugyan néhányszor szó esett erről a gondk- ról, de semmi sem történt. Egy átfogó mederszabályozás évtizedekre csak álom maradt. Közben pusztult a termés, az ember által előállított javak, házak. A mi generációnkra hárult végül is az Ipoly okozta gondok enyhítése.- Az Ipoly-szabályozási prog­ram a folyó egész szakaszán már több éve folyik. A város a folyó középső szakaszán épült - látjuk, ha a térképre tekintünk. Messze van Ipolyság a forrástól, és mesz- sze a szobi torkolattól is, ahol a folyó a Dunába ömlik. Mikor vált égetően szükségessé a rendezés a városban?- Különösen akkor éleződött ki a helyzet - tájékoztat a vnb elnöke amikor megkezdődött az Ipoly felső szakaszának a szabályozása. Ezáltal ugyanis kizáródtak külön­böző nagy árvízterületek, és így a víz szintje áradáskor Ipolyságon érte el a tetőfokát. Ebben a hely­zetben nem kellett különösebben nagy áradás, hogy a víz veszé­lyeztesse városunkat, utcáinkat, az épületeket, lakosainkat. Ekkor szorgalmaztuk, a központi szervek tegyenek intézkedéseket, hogy Ipolyság belterületén a tervezett­nél hamarabb kezdődhessen az Ipoly-szabályozási program meg­valósítása. Azt is kértük, hogy a munkálatokat függetlenül a felső szakasz szabályozyásának folya­matától végezhessük. Ha erre nem kerül sor, és a felső szakasz munkálatai hamarabb elkészültek volna, mint itt lent, a veszélyezett- ség foka a városra nézve emelke­dett volna. A felsőbb szervek meg­értették gondunkat, és az Ipoly itteni szakaszának szabályozása hamarabb elkezdődhetett. A ren­dezést három szakaszra osztot­tuk, a két első szakasz már teljes égészében kész, és így városunk védettsége nagy részben megol­dódott Marad a harmadik szakasz felépítése, s amíg ez el nem ké­szül, pár utcánk még veszélyezte­tett marad.- Milyen pusztításokat végzett a közelmúltban városukban az Ipoly? Azokra gondolok, amelyek nem éppen kellemes emlékként még élnek az emberek emlékeze­tében.- Különösen veszélyeztetve voltunk 1963-ban, ekkor saját erőnkből már nem is bírtunk véde­kezni. A nyúlgátak ekkor csak mi­nimális, vagy talán semmi védel­met sem nyújtottak. A víz ebben az évben betört az utcákba, és 259 családot kellett a vízből ki­menteni és biztonságba helyezni. De hát ilyen eset többet nem for­dulhat elő, a két rendezési sza­kasz elkészülése után a város na­gyobb része biztonságban van. A harmadik szakasz befejezésé­vel teljes védelmet kap az úgyne­vezett homokvárosrész is, amely Ipolyság külvárosa az Ipoly túlsó partján.- A város biztonsága a rende­zés egyik vitathatatlan eredmé­nye, de a mezőgazdaság szem­szögéből is jelentős. Hány hektár árterület szabadul fel?- A múltban 400 hektár földte­rület volt használhatatlan, csak a mi körzetünkben. Ennek egyszer s mindenkorra vége, ez a terület bővíti a jövőben földalapunkat. Természetesen a szabályozás be­fejeztével sok feladat vár földmű­veseinkre, hiszen ezeket a földte­rületeket rekultiválni kell, megmű- velhetővé kell tenni, és szükség van az öntözőrendszer kiépítésére is.- A város életében, történeté­ben páratlan akció tehát az Ipoly- szabályozási program, nagyságá­ra való tekintettel bizonyára nem kis erőfeszítést követelt meg az illetékesektől. Mikor, milyen körül­mények között, milyen befektetés­sel kezdődtek a munkák - erre a kérdéscsokorra már Farkas Ká- rolytól, a vnb építésügyi osztályá­nak vezetőjétől kapok választ.- A kivitelezési tervek alapján 1976-ban kezdődött a reguláció Ipolyság és Pereszlény közti sza­kaszon. A beruházás értéke 42 millió korona; ebben az összeg­ben benne van a vízduzzasztó építésének a költsége is. Az első két szakasz, amely már kész, kö­rülbelül 20 millió koronába került. A harmadik szakasz szabályozá­sát a tervek szerint 1982 végén, esetleg a jövő év tavaszán kezd­jük el. Jelenleg a kivitelezési ter­veken dolgoznak, a beruházó vál­lalat javasolta ezeket az esedékes terminusokat. Az Ipoly szabályo­zása korántsem a városunk kizá­rólagos gondja, hanem Magyaror­szágé is, hiszen délen az Ipoly természetes államhatár. A teen­dőket az egész szakasz hosszá­ban koordináljuk. Számunkra rendkívül nagy előnyt jelentett, hogy nem kellett megvárnunk a felső szakasz rendezésének be­fejezését. Egy évszázados árvízkrónika utolsó lapjait írják tehát Ipolysá­gon. Az egykor pusztító, szeszé­lyes folyó folydogálhat tovább. Győzött az ember. POLÁK LÁSZLÓ Növekszik a japán cégek tőkéje külföldön Egyre inkább növekszik a japán cégek tőkéje a külföldi piacokon. Ha a helyzet továbbra is ilyen marad, az idén 1 milliárd dollárral emelkedik a japán társaságok tő­kéje külföldön. Az elmúlt év adatá­val összehasonlítva, ez éppen a kétszeresét jelenti, ám a meg­adott irányvonalnak árnyoldala is van, hiszen a nagy piacok japán értékpapírokkal való elárasztása a kínálat és a kereslet egyensúlyát veszélyezteti. Élelmiszerbázis a BAM körzetben A megállapítások szerint burgo­nya és zöldségfélék termelésére alkalmas a Bajkál-Amur vasútvo­nal körzete. A hét évvel ezelőtt megkezdett kísérletek eredményei alapján a szakemberek arra a meg­állapításra jutottak, hogy a BAM mentén elsősorban olyan élelmi­szerek termelését kell biztosítani, amelyek kevésbé alkalmasak a szállításra. Tejről, tojásról, gyü­mölcsről, és zöldségfélékről van szó, s mindez lehetővé is válik, hiszen mintegy 120 ezer hektár termőföld áll kihasználatlanul. (SH) Napenergiát szállít Románia Constanca, Craiova és Temes­vár mellett Bukarest is felhasznál­ja már a napenergiát. A vízmelegí­tést elősegítő napkollektorok Bu­karest legújabb lakónegyedében is felkerültek a házak tetejére és csaknem 1500 lakásban biztosít­ják majd az állandó melegvíz-ellá­tást A berendezést román szak­emberek alkották és a bukaresti Frigocom gyártja. A korábbi nap- kollektoroktól eltérően az újban acéllemez pótolja a drága alumíni­umot. A feltételezések szerint fő­leg nyáron használható ki legin­kább a napkollektor, amely jelen­tős mennyiségű tüzelőanyagot pótol. (SH) Együttműködés a találmányok terén A múlt évben a világ találmá­nyainak csaknem fele jutott a KGST-országokra. Tíz eszten­dővel ezelőtt ez a számarány kö­rülbelül 30 százalék volt. Az elmúlt ötéves tervidőszak során a szo­cialista országokban évente körül­belül 50 ezer műszaki újdonságot vezettek be a gyakorlatba. Ennek eredményeként jelentős mérték­ben tökéletesedtek a műszaki fo­lyamatok, s olyan új típusú beren­dezések születtek, amelyek a vi­lágpiacon is nagy feltűnést keltet­tek. A Szovjetunióra a világ talál­mányainak csaknem egyharmada esik, ezek az atomenergia, az elektronika, a gépipar és a kohá­szat terén születnek. A KGST- országok közötti együttműködést állandó szervezet irányítja, ame­lyet 1973-ban alapítottak. Azóta mintegy 800 közös találmány szü­letett a KGST-tagállamok között. (SH) Fejlődik a textilipar Brazíliában Csaknem egyharmadával, azaz egymillió tonnával nőtt a gyapot­termelés Latin-Amerikában. En­nek csaknem fele Brazíliába ke­rült, ahol az elmúlt tíz év alatt megkétszereződött a gyapotfel­dolgozó vállalatok teljesítménye. Ugyanebben az időszakban 140 százalékkal emlelkedett az ország műszál-szükséglete. Amerikai adatok szerint az elmúlt időszak­ban nőtt az ország textilkivitele is, az össztermelés 25-30 százaléka külföldön talál vásárlókra. (HÍZ) Licenc-export az NDK-ból A Német Demokratikus Köztár­saság az elmúlt tíz év alatt 1600 licencet értékesített a világpiacon. Ezek a licencek a nehézipar, a ko­hászat, a hegesztési technika és a mezőgazdaság terén születtek. (HÍZ) A Karlíni Tesla Konszernvállalat hazánk legnagyobb telefonköz- pont-gyártói közé tartozik. Termékeinek 61 százaléka a szocia­lista országokba, s ezen belül a fele a Szovjetunióba kerül. Hogy a hetedik ötéves tervidőszak további esztendeiben is megtartsák külföldi vevőiket, szüntelenül a szemük előtt tartják a hatékonyság növelését és a minőség javítását. Több korszerű megoldást eszközöltek a technológiai eljárásban is. A felvételen Ilona Nedbalová a második generációjú telefonközpont szerelése közben. (Felvétel: ČSTK - Jan Šváb) Két évvel hamarabb Ivan Tamaškovic mérnökkel, a bratislavai Doprastav hídépítő gárdájának tagjával már vagy fél órája járjuk az épülő harmadik bratislavai Duna-híd jó négy és fél méter hosszú, másfél méter szé­les makettjét. Magyarázza, hogy milyen is lesz a helyzet a munkák befejezése után. A jól fűtött ta­nácsterembe nemcsak a kinti ala­csony hőmérséklet miatt hátrál­tunk be, hanem azért is, mert a maketten már nyomon követhe­tő a gyakorlatban csupán néhány év múlva elkészülő része is e ha­talmas beruházásnak. Mégis, hogy jól, pontosan tájékoztasson, most a jelenlegi és a közeljövőben érvényes állapotot magyarázza.- Örömmel közölhetem, hogy már az első eredetileg meghatáro­zott átadási időpontot sem tartjuk be - mondja, s vár egy kicsit, hogy e döbbenetes kijelentés reám gya­korolt hatását minél jobban élvez­hesse. Mulatságos lehet, ahogy reagálok, mert jóízűen fölnevet. - Nem tartjuk be, mert sokkal korábban készülünk el a kitűzött munkával, mint azt eredetileg ter­veztük - egészíti ki az iménti mon­datát. - A módosított terv, aminek teljesítésére dolgozóink is szavu­kat adták, kereken két évvel köze­lebb hozza az új híd részbeni átadásának időpontját.- A gyakorlatban tehát mikor adják át a hidat?- A közlekedés a híd egy ré­szén már jövőre megindulhat. lesz, az útelágazások sűrűjében halad, biztonságos távolságot tart­va a közúti közlekedéstől. Külön felhívnám a figyelmét a baloldalon épülő szétágazásokra, amelyeket egy későbbi időpontban fejezünk be. Amint látja, háromemeletes út­kereszteződés ez itt, az egyik szinten körforgalommal.- Ezekkel mikorra készülnek el?- Két év^el később. Akkorra viszont már nemcsak a többi be- és összekötő útszakasszal szeret­nénk elkészülni, hanem a műút­szakaszt is meg akarnánk hosz- szabbítani, úgy, hogy ezen a gép­kocsik a híd felső részén tovább­haladva elérhessék egészen a Košická utcát. A műúton zajló forgalom azon a ponton éri el ezt az utcát, ahonnan a jövőben majd az ötödik bratislavai hídra jut­hatnak.- Ha ott lesz az ötödik híd, akkor bizonyára lesz negyedik is. Az hol épül föl?- A negyedik hidat a Lafranconi nevű diákszálló közelében építjük fel. Ennek is nagyon fontos szere­pe lesz, hiszen általa hozzuk létre majd a bratislavai nagykörutat. Neki főleg a nemzetközi kamion- forgalomban részt vevő gépkocsi- vezetők, valamint azok, akik Bra- tislavát elkerülve szeretnének gyorsan tovább utazni, örülnek majd. A Trnava felől érkezők pél­dául úgy haladhatnak majd aka­dálymentesen Brno felé, ha a har­madik hídon átmennek Petržalká­A maketten ugyan nagyon bonyolultnak tűnik a több szintes útkereszte­ződés, de a gyakorlatban majd nagyon könnyű lesz áthaladni rajta. (A szerző felvétele) 1983 decemberében, itt, ezen a szakaszon például - mutat a makettre - a következőképpen közlekedhetünk. A Duna jobb felé­ről, vagyis Petráikéról egy félkör­szerű föllépő úton juthatunk majd a híd koronájára, ahol a nemzet­közi előírásoknak is megfelelő műút lesz. A vasúti közlekedés, mert a híd alsó részében az is ra, onnan még mindig a műúton vissza a negyedik hídon a bratis­lavai félre, s a Malomvölgyön, keresztül a Brnóba vezető autópályán haladhatnak tovább. Lehet, hogy hangzásra ez nem egyszerű, de meggyőződésem, hogy a gyakorlatban minden gép­kocsivezető meg lesz elégedve. K. B. Bratislavai hídépítés ma és holnap

Next

/
Oldalképek
Tartalom