Új Szó, 1982. február (35. évfolyam, 26-49. szám)

1982-02-01 / 26. szám, hétfő

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KOZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA HÉTFŐ 1982. február 1. XXXV. évfolyam 26. szám Ára 50 fillér LEHETŐSÉG A TARSOLYBAN , I Évekkel ezelőtt történt, hogy az egyik műszaki főiskola tanévnyitó ünnepélyén az oktatási intézmény vezető tisztségviselője - egyéb­ként a technikai tudományok nemzetközi hírű művelője - az elsőé­vesekhez szólva merész parafrázisra ragadtatta magát: „önök a logarléc mellett a tarsolyukban hordják az egyelőre még.aláíratlan igazgatói kinevezést, amely az iparban legalább annyit jelent, mint az egykori hadvezér seregében a marsallbot...“ Az elsőévesekből öt esztendővel később mérnökök lettek, akik szétszéledtek az ország legkülönbözőbb ipari munkahelyeire. Van­nak közöttük olyanok, akiknek a társadalom azóta már aláírta az annak idején még csak lehetőségként megjövendölt igazgatói kine­vezést, mások szerényebb beosztásban dolgoznak. Az azonban mindenképpen tény, hogy valamennyien olyan munkahelyen tevé­kenykednek, amelynek működése százak, sőt ezrek teljesítményére, munkakedvére, közérzetére hat. Az egykori pályakezdő mérnökök teljesítménye, helytállása milliós értékek sorsát, gyarapodását, végső soron pedig mindannyiunk jólétét befolyásolja. És az országnak sok sikeresen érvényesülő műszaki dolgozóra, közgazdászra, kutatómérnökre, nem utolsósorban pedig hozzáértő szakmunkásra van szüksége ahhoz, hogy értekeink, és így elosz­tásra szánható javaink is eredményesen gyarapodjanak. Mi a sike­res érvényesülés alapvető feltétele? Legyen szó akár műszaki dolgozóról, akár vezérigazgatóról, illetve szakképzett munkásról, az eredményes munkához világos koncepcióra, az adott és a várható lehetőségek mindenkori ismeretére kell alapoznia, ellenkező eset­ben óhatatlanul belekerül a megszokottság, az újítástól való félelem hálójába. Jóllehet minden gazdasági vezető tisztában van gazda­ság- és társadalomfejlesztési koncepciónk legfőbb vonásaival, nem minden vállalat eredményei bizonyítják, hogy a gyakorlatban is mindnyájan elkötelezték magukat ezeknek a szándékoknak. Az elkötelezettség ugyanis nem csupán azt jelenti, hogy „betéve“ tudják az ide vonatkozó párthatározatokat, hanem főleg azt, hogy minden munkahelyen ezek szellemében cselekedjenek. Az 1981-1985-ös gazdaság- és szociális fejlesztési fő feladataink meghatározásakor a XVI. pártkongresszus kimondta: „A párt politi­kájának fő célja a lényegesen nehezebb külső és belső feltételek között is az elért magas életszínvonal és az ezzel kapcsolatos szociális biztonság megőrzése a népgazdaságfejlesztésben elért eredményekkel összhangban.“ A külső és belső gazdasági feltételek jellemzése nagyon sok fórumon elhangzik, és az már úgyszólván mindenki {tudatába bevé­sődött, hogy a 7. ötéves tervidőszakban szerényebb alapokból kiin­dulva kell teljesíteni a korántsem szerényebb mértékű feladatainkát. Minderről Ľubomír Štrougal elvtárs is nyíltan szólt a bányászok és energetikai dolgozók körében a múlt héten Ostraván megtartott gazdasági aktívaértekezleten. Feladatainkat és lehetőségeinket ele­mezve többek között hangsúlyozta: „Az irányítási alapelvek lehe­tővé teszik, hogy helyes érvényesítésük révén az a kollektíva, amelyik a piacon új, igényelt, alacsonyabb termelési költséggel előállított termékkel jelentkezik, az lényegesen több anyagi elisme­résben részesüljön... Minek a függvénye mindez? Elsősorban annak, hogy milyen mértékben és gyorsan érvényesítjük a tudomá­nyos-műszaki haladás eredményeit a gyakorlatban, milyen gyorsan emelkedik egy-egy szakágazat műszaki-gazdasági színvonala, hogyan növeljük az exportképességet. Ez pedig - sajnos - olyan terület, amelyen nagyon lassan jutunk előre, és e szempontból az irányításban és minden más területen sok fogyatékosságról kell számot adnunk.“ A lehetőség, hogy ezeket a fogyatékosságokat felszámoljuk, és az űrt olyan tettekkel töltsük ki, amelyek tudásra, kockázatvállalásra és a párt gazdaságpolitikája iránti határozott elkötelezettségre épülnek - a népgazdaság miden ágazatában, munkahelyén adott. Sok jó példa van országszerte, hogy miként lehet kitartással és tudással exportképes gépet gyártani, miként lehet a rossz időjárás ellenére magas hektárhozamot elérni, hogyan lehet ésszerű és rugalmas termékváltással hazai forrásból, alapanyagokból kielé­gíteni a keresletet bizonyos termékből. Vannak munkahelyek, van­nak gazdasági vezetők, ahol, akik gyanakodva fogadják az újat, és csalást sejtve a kiváló eredmények mögött legfeljebb legyintenek: Könnyű nekik, van anyaguk, vannak korszerű gépeik, jó szakembe­reik, újítóik... Azt már nem tudják, pontosabban nem akarják észrevenni, hogy a példaként eléjük állított munkahelyeken követke­zetesek a technológiai és a tervfegyelem megtartásában, hogy a komplex intézkedések szellemében a műszaki-fejlesztési eredmé­nyektől teszik függővé a nyereséget és az anyagi ösztönzésre szánt alapot, hogy a minőségi szempontok határoznak a prémium elosztá­sában, hogy minden ötletet, észrevételt meghallgatnak. Tény, hogy népgazdaságunk nincs könnyű helyzetben. Az erőfor­rások képzése, az elosztható javak létrehozása egyre nehezebb körülmények között folyik. Ezért kell mindenütt következetesebben küzdeni az intenzív gazdaságfejlesztési alapelvek, gazdasági szabá­lyozók érvényesítéséért. Mindez viszont lényegében a gazdasági vezetők és a műszaki szakemberek kezében van. A műszakiak kezében azért, mert ötletekkel, gazdaságosabb termelést eredmé­nyező technikai megoldásokkal járulhatnak hozzá az intenzív fej­lesztési alapelvek gyakorlati alkalmazásához. A gazdasági vezetö- Kében pedig azért, mert végül is ők döntenek arról, hogy az általuk irányított gazdasági egységben milyen irányt vegyen a fejlődés, milyen feltételek között dolgozhatnak a munkások. Ahol hagyják érvényesülni a rátermett és előrelátó műszakiakat, ott olyan ener­giák szabadulhatnak fel, amelyek döntően előrelendítik a vállalatot, végső soron pedig az országot is a fejlődésben. PÁKOZDI GERTRUD Csehszlovák és szovjet egységek a baráti találkozón (A ČSTK felvétele) Véget ért a Barátság ’82 hadgyakorlat (ČSTK) - A Barátság ’82 had­gyakorlat utolsó napján a cseh­szlovák néphadsereg, a szovjet hadsereg és a magyar néphadse­reg szárazföldi csapatainak és lé­gierőjének tagjai baráti találkozón vettek részt. A testvéri hadseregek egységeit Martin Dzúr hadsereg­tábornok, a CSSZSZK nemzetvé­delmi minisztere köszöntötte. A találkozón jelen volt Pacsek József altábornagy, a magyar honvédelmi miniszter helyettese, Dmiitrij Litovcev vezérezredes, a Varsói Szerződés tagállamai egyesített fegyveres erői főpa­rancsnokának rangidős képvise­lője, Mihail Tyerescsenko vezér- ezredes, a Varsói Szerződés tag­államai egyesített fegyveres erő (Folytatás a 2. oldalon) Kerületi szakszervezeti konferenciák Eredményes munkáról adtak számot (CSTK) - A X. szakszervezeti kongresszus előkészítése keretében szombaton Csehszlovákia tíz kerületében volt kerületi szakszervezeti konferencia, illetve Bratislavában városi szakszervezeti konferencia. A tanácskozásokon, amelyeken részt vettek a Szakszervezetek Köz­ponti Tanácsának, a kerületi pártbizottságoknak a küldöttségei, valamint az állami és társadalmi szervek képviselői, megvitatták a szakszerveze­tek fontos küldetését társadalmunk életében, hozzájárulásukat feladata­ink teljesítéséhez, a szocialista verseny fejlesztéséhez. A konferenciák megválasztották az új kerületi szakszervezeti szerveket, valamint a cseh és a szlovák szakszervezeti kongresszus küldötteit. A munkaidőt jobban ki kell használni A bratislavai szakszervezeti konferencián Jozef štolf, a Szak- szervezeti Tanács elnöke beszá­molójában leszögezte, hogy a vá­ros dolgozóinak 86 százaléka kapcsolódik be a szocialista ver­seny különböző formáiba. Rámu­tatott, hogy a szocialista munka­brigádok tevékenységében a figye­lemreméltó eredmények ellenére - fogyatékosságok is előfordul­nak, amelyek kiküszöbölésére a szakszervezeteknek fokozott fi­gyelmet kell fordítaniuk. Beszélt a szovjet munkamódszerek érvé­nyesítéséről a bratislavai üzemek­ben, majd rámutatott, hogy az előttünk álló igényes feladatokat csakis úgy teljesíthetjük, ha a dol­gozók fokozott mértékben vesz­nek részt az irányításban, és a szakszervezetek az eddiginél nagyobb mértékben segítik elő a termelési alapok, a munkaidő jobb kihasználását, a munkater­melékenység növelését. A szociá­lis gondoskodásról beszélve ki­emelte, hogy a szakszervezetek főleg a dolgozók egészségügyi el­látása tökéletesítésének tulajdoní­tanak nagy jelentőséget. A beszámolót követő vitában a bratislavai dolgozók számos idő­szerű kérdéssel és Bratislava sa­játságos problémáival, így a kör­nyezetvédelem kérdéseivel foglal­koztak. Gejza Šlapka az SZLKP KB Elnökségének tagja, a városi párt- bizottság vezető titkára a városi pártbizottság küldöttségének ve­zetője, többek között kiemelte, hogy helyesen kell reagálni az igényesebb gazdasági követelmé­nyekre, vagyis minden munkahe­lyen új utakat kell keresni a haladó munkamódszerek érvényesítésé­ben. A Szakszervezetek Központi Tanácsának küldöttsége nevében Ladislav Jašík, az SZKT titkára köszöntötte a küldötteket, rámu­tatva a szakszervezetek időszerű feladataira. A Bratislavai Szakszervezeti Tanács elnökévé ismét Jozef štolfot választották. A kezdeményezés fejlesztését szorgalmazták Az újító- és feltalálómozgalom jelentősen hozzájárul a tudomá­nyos-műszaki haladáshoz és a munkatermelékenység növelé­séhez - állapította meg beszámo­lójában Jozef Dovala, a Nyugat­szlovákiai Kerületi Szakszervezeti Tanács elnöke Bratislavában, a kerületi szakszervezeti konfe­rencián. Elmondotta, hogy a kerü­letben a szakszervezeti tagok 44 százaléka kapcsolódott be a szo­cialista munkabrigádok mozgal­mába. A bevált szovjet munka- módszerek érvényesítése fontos szerepet játszik a munka és a technológiai fegyelem megszi­lárdításában. Nyugat-Szlovákiá- ban a szocialista kötelezettségvál­lalások egyik sajátságos formája a műszaki, gazdasági és irányító dolgozók alkotó tervei. Míg 1977- ben ezt a módszert csak a fém­iparban alkalmazták, ma a textil-, ruházati és bőrfeldolgozó iparban, valamint a mezőgazdaságban is eredménnyel érvényesítik. A felszólalók a vitában főleg a munkakezdeményezés fejlesz­tésével és a szociális programok teljesítésével foglalkoztak. Több észrevétel hangzott el a munkavé­delmi eszközökkel, illetve a gyer­mekintézmények hálózata bővíté­sével kapcsolatban. Ignác Janák, az SZLKP KB Elnökségének tagja, a nyugat­szlovákiai kerületi pártbizottság vezető titkára, a kerületi pártbizott­ság küldöttségének vezetője nagyra értékelte a szakszervezet szerepét a kerület gazdasági fej­lesztésében és a dolgozók jogos követelményeinek kielégítésében. Rámutatott, hogy az idei igényes feladatokat csakis akkor teljesít­hetjük, ha az eddiginél eredmé­nyesebben érvényesítjük a gya­korlatban a tudományos és a tech­nikai ismereteket. A Szakszerve­zetek Központi Tanácsának kül­döttsége nevében Viliam Kožík, az SZKT titkára köszöntötte a kül­dötteket. (Folytatás a 2. oldalon) % V Befejeződött a Csehszlovák Szocialista Párt konferenciája Felelősségteljesen teljesítik feladataikat társadalmunk építésében (ČSTK) - Prágában szombaton befejeződött a Csehszlovák Szo­cialista Párt VIII. országos konfe­renciája. A háromnapos tanácsko­záson részt vett a CSKP Központi Bizottságának, a CSSZSZK Nem­zeti Frontja Központi Bizottságá­nak küldöttsége Jozef Korčák- nak, a CSKP KB Elnöksége tagjá­nak, a CSSZK kormánya elnöké­nek vezetésével. Továbbá jelen volt a Csehszlovák Néppárt, a Né­met Liberális Demokrata Párt és a Lengyel Demokrata Párt küldött­sége. A konferencia vitájában 47 kül­dött és vendég szólalt fel. Meg­erősítették, hogy a Csehszlovák Szocialista Párt tagjai felelősség­teljesen teljesítik feladataikat a fej­lett szocialista társadalom építé­sében, készen állnak, hogy a CSKP vezetésével még na­gyobb mértékben járuljanak hozzá társadalmi életünk fejlesztéséhez. A konferencia küldöttei zárt ülé­sen megválasztották a párt új köz­ponti bizottságának tagjait, - pót­tagjait és a központi ellenőrző bi­zottság tagjait. A párt elnökévé egyhangúlag ismét Bohuslav Ku- čerát választották a párt alelnöke Karéi Löbl és központi titkára Jirí Fleyberk lett. A konferencia több mint 400 küldötte levelet intézett a Cseh­szlovák Nemzeti Front Központi Bizottságához, a Külfölddel Baráti és Kulturális Kapcsolatokat Ápoló Szovjet Társaságok Szövetségé­hez, és jóváhagyta a párt szerve­zeti szabályzatának módosítását.

Next

/
Oldalképek
Tartalom