Új Szó, 1982. január (35. évfolyam, 1-25. szám)

1982-01-19 / 15. szám, kedd

ÚJ szú 5 1982. I. 19. Mint egy megértő család KELET-SZLOVÁKIÁBAN elég­gé köztudott, hogy a Perényi ( Pe­rín) Efsz már évek óta a Kas- sa-vidék (Košice-vidiek) járás, s egyúttal a kerület élvonalbeli mezőgazdasági üzemei közé tar­tozik. Ezt az elsőséget a gazdasá­gi eredményeivel és határában, valamint a gazdasági udvaraiban uralkodó takaros renddel egyaránt kiérdemelte. Persze nemcsak ezekkel, hiszen ahol a növényter­mesztésben is és az állattenyész­tésben is sorozatosan kiváló ered­mények születnek, ahol példásan ápolt a rét a mező, s ahol a leg- esősebb időszakban is úgyjuthatel az ember a műhelyből az istállóba, az istállóból pedig az irodaházba, hogy közben cipője sem lesz sá­ros, ott bizonyára a munkaszerve­zés, a dolgozók szaktudása és munkaerkölcse is jó. Ha azt akarnánk kideríteni, hogy ebben az egységes földmű­vesszövetkezetben a rend és az eredményes termelés kinek az ér­deme, nem csupán egy-két egyénhez vezetnének a szálak. Sokhoz. Többek között ahhoz a szocialista munkabrigádhoz is, amely tíz évvel ezelőtt alakult, melynek mind a 11 tagja megkap­ta az aranyérmet. A versenyző kollektívának Filip János a veze­tője. Bevallom, a jóban csak akkor tudok igazán hinni, ha azt magam is tapasztalom, látom. így vagyok ezzel a kiváló dolgozók esetében is. Amikor azonban elbeszélget­gondolkodik, töri a fejét, akkor va­lamit azért mindig csak kisüt. Arról, hogy a perényi gépesítők így is cselekednek, számos tény tanúskodik. Többek között a gaz­dasági udvarok példás közműve­sítése, a telefon- és villanyvezeték föld alatti elhelyezése. Az eredeti­leg nyitott oldalú kocsiszínek, fé­szerek ügyes átalakításával nyert szerelőcsarnokok és garázsok ki­világítása és fűtése szintén a gé­pesítésben dolgozó szövetkezeti tagok leleményességére és ügyességére vall. így ma az ötven traktorból negyven télen is lega­lább 10 fokos melegben pihen, s rajtuk kívül még tíz tehergépko­Filip János Rend a lelke mindennek tem a Filip-brigád tagjaival, név szerint Blažej Báránnyal, Bodnár Sándorral, Böőr Jánossal, Dezső Istvánnal Filip Jánossal, Jozef Go- leňával, Kapalo Gézával, Koncz Józseffel, Pavol Lochmannal, Vin­ter Gyulával és Vukusics József­fel, tovaszállt belőlem e csoport munkasikereiről szóló hírekben való kételkedés. Nem volt már okom erre, hiszen többségüket jól ismerem, és azt is tudom róluk, hogy dolgos, öntudatos, megbíz­ható emberek ők, s hogy szakmá­jukban képesek kiváló teljesít­ményt nyújtani. A perényi, hími és felsőlánci (Vyšný Lanec) gépjavítókból, illet­ve gépkezelőkből álló csoport eredményeiről vezetőjével, Filip Jánossal, a Kassai Gépészeti és Elektrotechnikai Ipari Középiskola egykori diákjából lett főgépesítővei beszélgettem. Ha néhány hónap­pal később keresném őt fel, akkor minden bizonnyal friss diplomás mérnökként fogadhatna, hiszen a Nyitrai (Nitra) Mezőgazdasági Főiskola gépészeti szakának vég­zős levelező hallgatója. AZ ÜZEMLÁTOGATÁS során nem volt egy épület, nem volt sarok az udvaron, hol „kezük nyo­ma“ ne látszott volna. Ez érthető, hiszen - amint elmondta - az egész szövetkezet műszaki dolgai­ért az általa vezetett részleg dol­gozói a felelősek.- Ha az állattenyésztők, vagy a növénytermesztők hozzánk for­dulnak segítségért, mi nem mod- hatjuk, hogy ezt, vagy azt lehetet­len megcsinálni, mert nem tudjuk, vagy mert hiányzik valamilyen al­katrész. A termelés nem állhat le, ezért számunkra sem létezhet le­hetetlen helyzet, mindig találni kell valamilyen elfogadható, hasznos megoldást. Ha az ember egy kicsit (A szerző felvételei) esi is elfér a garázsban. Az áram­kiesés már ismeretlen dolog a szövetkezetben, mert ha a főve­zeték áram nélkül marad, a saját áramfejlesztők harminc másod­percen belül automatikusan be­kapcsolnak, így a fejés, a tej hűté­se, a vízszolgáltatás és a baromfi- nevelde fűtése zavartalanul foly­hat. S hogy az évente egymillió kWó villanyáramot fogyasztó szö­vetkezet nem fizet árampazarlá­sért járó bírságot, az annak kö­szönhető, hogy gépesítői szak­szerűen alkalmazzák a kompen­zátorokat is.- Vagy itt van például a ter­ményraktár és a takarmánykészítő gépsor, az a kapott gépeken kívül szintén a saját munkánk eredmé­nye - álltunk meg a hatalmas épületegység előtt. - Négy éven át évente öt őszi és téli hónapot itt töltött, egy csoportunk. Persze, megérte, mert aratáskor a ter­mény tárolásával és szárításával, tisztításával már nincs bajunk, könnyűszerrel megoldható. Való­ban könnyűszerrel, hiszen ez a lé­tesítmény naponta ötven vagon terményt tud fogadni, s egyben tisztítani - műszakonként mind­össze két ember közreműködésé­vel. Régebben ennyi tennivaló el­végzéséhez legalább száz mun­kás kellett. AZ UDVARON tett séta után egy kimutatást is megnéztem. Az újításokról tájékoztatott Vukusics József; neve mellett például ez állt: - A Colmann szárító gázolaj helyett könnyű olajjal való fűtésé­nek megoldása. Utána: az újítás 1976-ban 35 ezer korona megta­karítást eredményezett. Jozef Goleňa a Škoda 180-as traktor levegőszűrőjét tökéletesí­tette - évente 10 ezer koronás haszon. Kapalo Géza egy rakodó­gép kötélrendszerű szerkezetét hidraulikusra változtatta. Ebben az esetben az üzemanyag- és mun­kaerőmegtakarítás értéke évente közel 10 ezer korona. A cukorré­pakombájnon végerehajtott módo­sítás szintén Kapalo Géza műve. A fejelőre szerelt seprűszerkezet jó megoldásnak bizonyult, hiszen 15 százalékról 5 százalékra csök­kent a szállítmányok földtartalma, ez pedig 350 vagonnyi termés be­szállításánál 35 fuvarral és ezer kilométerrel jelent kevesebbet az eddiginél. A Vukusics-Filip kettős a zöldségkertészet öntözőberen­dezését úgy oldotta meg, hogy a csőhálózat elkészítése 15 ezer koronával olcsóbb lett a tervezett­nél. Böőr János a pótkocsik igen egyszerű és biztos csukását oldot­ta meg. Persze, a brigád tagjain kívül a többi gépjavító is bekapcsolódik a feladatok megoldásába. Filip János szerint olyan ez a csoport, mint egy megértő csa­lád. Egységes a munkában, ha kell, éjszaka, vagy akár ünnepna­pokon is dolgozik, javít. Ugyanak­kor kirándulni, szórakozni jár, a tagjai nemcsak a munkahelyen, a magánéletben is segítik egy­mást.- Van egy munkatársunk, aki már egy jó ideje munkaképtelen. Nem szakítottuk meg a kapcsola­tot. Amiben csak lehet, támogatjuk őt. A GÉPJAVÍTÓ CSOPORT tag­jai szeretik a mezőgazdaságot, azon belül pedig szakmájukat. Bi­zonyítják a látottak, hallottak. És ennek tudatában az is biztosra vehető, hogy a Perényi Efsz mű­helyéből, illetve udvaráról a gépek az idei tavasz kezdetén is teljesen üzemképes állapotban vonulnak majd ki a határba. S nemcsak akkor, máskor is. GAZDAG JÓZSEF A piešťanyi Chi- rana Vállalat a múlt évben csaknem 2 millió koronával növel­te nyereségét, mert megkezdte egy új és 9 felújí­tott termék gyár­tását. A termék- fejlesztéssel a vállalat kutatási és fejlesztési alapjának 70 dol­gozóját bízták meg. A képen Michal Dzielava az egyik felújított terméket, a VÖD 46 balneológiai kádat vizsgálja. (Drahotín Šulla felvétele - ČSTK) Kutatóink a CSKP KB 4. ülése határozatainak végrehajtásáért Mostanában, amikor egyre nagyobb figyelmet fordítunk a hazánkban előforduló összes nyersanyag lehető legteljesebb hasznosítására, egyre több szó esik a faanyag hulladékmentes feldolgozásáról. Az elképzelé­sek megvalósítása érdekében számos új üzemet építettünk és építünk, miközben a meglevő gyárak korszerűsítésére is nagy figyelmet fordí­tunk. Közben - a világ más országaiban végbemenő fejlesztést is figyelembe véve - azt tapasztaljuk, hogy a hulladékmentes feldolgozás egyre teljesebbé tehető, így a faanyag olyan alkotóelemeiből is értékes tennék állítható elő, amelyek régebben csak a nem jelentéktelen környezetvédelmi problémákat előidéző szennyező anyagok mennyisé­gét növelték. A faipari és a mezőgazdasági szakemberek körében mind na­gyobb figyelmet fordítanak arra, hogy melasz nemcsak cukorrépá­ból, illetve cukornádból nyerhető, hanem fából is. A lehetőségeket egy kutatócso­port ismerte fel. Azt a feladatot kapták, tanulmányozzák minél el­mélyültebben a fa morfológiáját. Arról egyáltalán nem volt szó, hogy a takarmányprogram végre­hajtásához is hozzá kell járulniuk. Ezt csak mellékesen, saját kezde­ményezés eredményeként hajtot­ták végre. Ján Bučko docens, kandidátus, a Zvoleni Erdészeti és Faipari Fő­iskola tanárát nevezték ki annak idején a kutatási feladat „gazdájá­vá”. Ö röviden így foglalja össze az ösztönzést és a kutatási ered­mény lényegét: r ■ ■ r nagyon jó volt, problémák nem merültek fel. A Ponikyi Efsz-ben a szövetkezetiek elégedettek vol­tak a súlygyarapodással. A kutatá­sok e fázisában már a mezőgaz­daság Központi Ellenőrző és Mi­nőségvizsgáló Intézete is bekap­csolódott. Végső soron itt dőlt el, alkalmazható-e takarmányként a faipari melléktermék. Mert hiába bizonyították volna be, hogy a fa­melasz nem káros az állatok egészségére, és hogy a súlygya­rapodás is megfelelő, ha a bárá­nyok, illetve a bikák húsa élvezhe­tetlenné válna. Ján Bučko docens így összege­zi az eredményeket:- A famelasz takarmányként való alkalmazása kockázatmen­tesnek bizonyult. Az állomány kontrollcsoportjában répamelasz- szal való takarmányozás eredmé­Hulladékból takarmany- Főleg az ösztönzött bennün­ket a lehetőségek alaposabb ta­nulmányozására, hogy tudtuk: a nedves eljárással való fafor- gácslemezgyártás során cukrot tartalmazó alkotóelemek kerülnek a szennyvízbe. Feltettük a kér­dést: vajon nem lehetne ezt táp­anyagként hasznosítani? Ma már tudjuk, hogy erre van lehetőség. Persze, a feladat megoldása nem ment gyorsan, és nem volt egy­szerű. Egy tápanyagokat tartalmazó koncentrátum előállítása még egyáltalán nem bizonyítja, hogy a kérdéses anyag takarmányo­zásra is alkalmas, hiszen ha a ha­szonállatok révén bekerül a táplá­lékláncba, az végül is egészen az emberig eljut. így e téren semmit sem kockáztathatunk. A Ján Bučko docens vezette kutatócsoport kapcsolatba lépett a Szlovák Tudományos Akadémia Košicei Haszonállat-fiziológiai In­tézetének szakembereivel, egye­bek között Koloman Bod’a akadé­mikussal is. A népes kutatógárda tagjai fontos felismerést tettek: A faforgácslemezgyártás közben keletkezett szennyvízből elpárolog- tatással 50 százaléknyi száraza­nyagot tartalmazó sűrítmény állít­ható elő. Ez az anyag nagy meny- nyiségű energiát hordozó cukrokat tartalmaz. Ezek alkotják a keresett famelaszt. Előállították az új anyagot, de ez úgyszólván még csak a kezde­tét jelentette a kutatási folyamat­nak. Minden elméleti elképzelés próbaköve a gyakorlat, ami ezúttal azt jelentette, hogy a fából készült melaszt a Szlovák Tudományos Akadémia Haszonállat-fiziológiai Intézetének kísérleti telepén be­iktatták az ott levő bárányok ta­karmányadagjába.- A kísérletek nem okoztak csa­lódást - mondotta Koloman Bod'a akadémikus. - Meggyőződhettünk róla, hogy a famelasszal pótolha­tó a cukorrépából készült hagyo­mányos melasz. Ezzel azonban még távolról sem zárult le a kutatási folyamat. A ku­tatók derűlátását még konkrét gazdaságban elért eredmények­kel is alá kellett támasztani. E fela­datot dr. Ivan Zeleňák állatorvos szakvezetésével hajtották végre kisebb testsúlyú növendékbiká­kon. Az új takarmány kipróbálásá­nak színhelyéül az Újb<?dvai (Nová Bodva) Efsz-t jelölték ki. Itt is arra a végkövetkeztetésre jutottak, hogy a famelasz állategészség­ügyi szempontból nem káros. Az állomány ígéretesen fejlődött, a súlygyarapodás nem maradt el a szokásostól. A későbbiek során végrehajtot­tak még egy takarmányozási kí­sérletet. Itt nagyobb testsúlyú nö­vendékbikákon próbálták ki az új takarmányt. Az eredmény itt is nyeként 0,909 kg-os napi súlygya­rapodást értünk el. Abban a cso­portban, amelyben famelasszal kombinált takarmányt alkalmaz­tunk, 0,910 kg volt a napi súlygya­rapodás. A famelasszal etetett állatok hú­sa nem különböztethető meg a többi állatétól. Amikor ezt megál­lapították, végre befejezettnek te­kinthették a kutatást. Csak érde­kességként jegyezzük meg, hogy hat tagú ízlelő csoport kapcsoló­dott be a vizsgálatokba. Hagyo­mányos módon előállított hús mel­lé az új takarmányféle felhaszná­lásával előállított hús is az asztalra került. Az érdekes vizsgálatba be­vont személyek nem tudtak kü­lönbséget tenni, ami azt bizonyítja, hogy nagy jövő áll a famelasz előtt. Az élelmiszeripari szakem­berek alaposan megvizsgálták az új módszerrel előállított hús illatát, ízét, nedvességtartalmát, szem­ügyre vették finomságát és azt is, hogy mennyire omlós a frissen- sült. A pontozás eredménye: a hatvan lehetséges jó pontból az új takarmánnyal előállított hús mindössze 3 tized pontot veszített. Vajon érvényesül-e viszonylag rövid időn belül e kutatási ered­mény a gyakorlatban? A legilleté­kesebb szakemberek véleménye szerint érvényesülhet, ha a fafor- gácslemez-gyártásban beveze­tésre kerül a kettős prés, amely egyelőre csak importálható. Nyil­vánvaló, hogy az ilyen beruházás viszonylag gyorsan visszatérül, ugyanakkor nem kétséges, hogy szükség van a fontos takarmány­pótló anyagra. A kutatóintézet dol­gozói jelentősen hozzájárultak a CSKP KB 4. ülése határozatá­nak végrehajtásához. Az új eljá­rással készített melasz különösen a szarvasmarha-tenyésztésben érvényesülhet, amelynek tovább­fejlesztésére a jövőben oly nagy figyelmet fordítunk. A fafeldolgozó vállalatoknak a takarmánypótlék előállítása mil­liós hasznot hozhat. Ugyanakkor az is kétségtelen, hogy a szenny­víz ilyen hasznosításával csök­kennek a nem jelentéktelen kör­nyezetvédelmi gondok. A Banská Bystrica-i Smrečina vállalat pl. ed­dig minden évben sok ezer korona környezetvédelmi bírságot fizetett a Garam szennyezése miatt. A ku­tatócsoport tagjainak véleménye szerint a famelasz gyakorlati hasznosítása iránt nemcsak ha­zánkban érdeklődnek az ipari, fő­leg pedig a mezőgazdasági szak­emberek. A lehetőségek felisme­rése és alapos tanulmányozása annak köszönhető, hogy az ere­deti kutatási feladattal megbízott munkacsoport nem leszűkítve ér­telmezte a feladatait, hanem az összes népgazdasági összefüg­gés figyelembevételével. JÁN RAJNIČ

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom