Új Szó, 1982. január (35. évfolyam, 1-25. szám)

1982-01-15 / 12. szám, péntek

ÚJ szú 3 1982. I. 15. Schmidt - Mitterrand tárgyalások BONN ÉS PÁRIZS NYOMÁST KÍVÁN GYAKOROLNI LENGYELORSZÁGRA (ČSTK) - A Német Szövetségi Köztársaság és Franciaország to­vábbra is nyomást kíván gyakorol­ni Lengyelországra, hogy a kato­nai vezetés vonja vissza a szükség- állapotra vonatkozó rendelkezé­seket. Ez tűnt ki Helmut Schmidt nyugatnémet kancellár nyilatkoza­tából, amelyet Párizsban tett szer­dai villámlátogatása befejeztével. Mitterrand francia elnök és Helmut Schmidt háromórás meg­beszélésén szinte kizárólag a len­gyelországi helyzettel foglalkozott, s hivatalosan meghatározott célja az volt, hogy egyeztesse Francia- ország és az NSZK nézeteit a len­gyelországi események alakulását illetően. Franciaország nemrég bí­rálta Bonnt, amiért az kezdetben „mérsékelten” reagált a lengyel- országi eseményekre. Schmidt kancellár azért utazott Washing­tonba és most Párizsba, hogy a nézeteltéréseket „elsimítsa”. Szerda esti nyilatkozatában a kan­cellár már azt jelentette ki, hogy a két ország teljesen egybehang­zóan értékeli a lengyel helyzetet. Mitterrand és Schmidt lényegé­ben a NATO és a Közös Piac provokatív dokumentumaiban fog­lalt álláspontokhoz tartotta magát, amikor ismételten követelte, hogy Lengyelországban szüntessék meg a szükségállapotot, bocsás­sák szabadon az ellenforradalmi elemeket s újítsák fel a párbeszé­det a „Szolidaritással”. Állásfog- lásuk nem más, mint nyílt be­avatkozás a szuverén Lengyel- ország belügyeibe. A francia-nyu­gatnémet csúcstalálkozón azon­ban nem volt szó a lengyel- és szovjetellenes gazdasági szankci­ókról, ahogy azt az Egyesült Álla­mok követeli és a NATO hétfői nyilatkozata feltételezi. Párizsi megfigyelők úgy vélik, hogy Schmidt párizsi villámlátoga­tása Nyugat-Európa két vezető ál­lamának egységét kívánta de­monstrálni, s azt szolgálta, hogy „rehabilitálja” a bonni kormányt a nyugati reakciós politikai körök előtt. Schmidt kancellár még szerda éjjel hazautazott Bonnba. Tavaly Dániában tovább mélyült a gazdasági válság. Az ország külföldi adóssága elérte a 110 milliárd dán koronát, az infláció tíz százalékos, a munkanélküliek száma elérte a 275 000-et, ami a munkaképes lakosság 10 százaléka. Felvételünk egy dán munkaközvetítő irodában készült. . (ČSTK) CSEHSZLOVÁK FELSZÓLALÁS A BT-VITÁBAN A közel-keleti helyzetet Izrael agresszivitása veszélyezteti Jordánia előterjesztette hivatalos határozati javaslatát Mi veszélyezteti a békét? (ČSTK) - A tőkés világ legna­gyobb létszámú és legjobban fel­fegyverzett hadseregének, az Egyesült Államokénak 3 millió ka­tonát, illetve egymillió polgári al­kalmazottat számláló személyi ál­lománya van. Ezt az adatot a szovjet honvédelmi minisztérium kiadója által publikált A béke ve­szélyeztetésének forrása című könyv tartalmazza. A könyv részletesen elemzi az Egyesült Államok fegyveres erő és hadiipari komplexuma fejlődésé­nek fő irányzatait, ugyanis az amerikai kormány erőpolitikája megvalósítása során, melynek célja a Szovjetunió és a Varsói Szerződés - tagállamai feletti ka­tonai fölény megszerzése, ezekre támaszkodik. Az Egyesült Államok már több mint három évtizede állandóan fo­kozza a lázas fegyverkezést, min­denekelőtt a tömegpusztító fegy­verek gyártását, szüntelenül növe­li katonai potenciálját ezzel gya­korlatilag a világbékét veszélyez­teti, szögezi le a kiadvány. A má-, sodik világháború óta gyakorlati­lag mindig az Egyesült Államok volt az, amely kezdeményezte az új típusú tömegpusztító fegyverek gyártását, először az atombombá­ét, majd a stratégiai bombázó re­pülőgépekét, később az interkonti­nentális rakétákét, majd tavaly a neutronfegyverét. A Szovjetunió a második világháború óta, ellen­tétben az Egyesült Államokkal, so­hasem kezdeményezte új fegyver­fajták gyártását. Fegyveres erői­nek korszerűsítése során mindig a nyugati fenyegetésekre reagált. A Szovjetunió sohasem törekedett katonai fölényre és mindig is csak azokat a szükséges intézkedése­ket tette meg, melyek megbízha­tóan garantálják saját és szövet­ségesei biztonságát. (ČSTK) - Az ENSZ Biztonsági Tanácsa folytatta vitáját a Golan- fennsík izraeli bekebelezéséről, il­letve a Tel Aviv elleni szankciókról. Stanislav Suja, hazánk állandó ENSZ-képviselóje felszólalásában támogatta a vitában résztvevők túlnyomó többségének azt az ál­láspontját, hogy a BT az ENSZ Alapokmánya értelmében rendel­jen el szankciókat Izrael ellen. Su­ja nagykövet rámutatott Izrael foly­tatódó agresszivitására, amelynek következetében szüntelenül rom­lik a közel-keleti helyzet és nő a katonai konfliktus veszélye. En­nek az állapotnak a legfőbb oka az arab területek törvénytelen meg­szállása, Izrael rendszeres politi­kai annexiója. Az ENSZ-Alapok- mány és a nemzetközi jog alapve­tő normáinak megsértése, más népek törvényes jogainak megta­gadása az izraeli politika legjel­lemzőbb vonása. Az a tény, hogy az izraeli kormány nem tett eleget a BT követelésének, és nem vonta vissza a Golan-fennsík bekebele­A politikai nyomás tetőpontja Elmarasztaló vélemények a NATO brüsszeli határozatáról (ČSTK) - MOSZKVA - A TASZSZ hírügynökség kom­mentárban ítélte el a NATO-kü- lügyminiszterek nyilatkozatát. A NATO-országok külügyminisz­terei Lengyelország belügyeibe való beavatkozási kísérleteiket koholmányokkal akarták leplez­ni. Koholmányokkal arról, hogy Lengyelországban a rendkívüli ál­lapotot a Szovjetunió ösztönzésé­re hirdették ki. A rendkívüli állapot kihirdetéséről a lengyel állam leg­felsőbb szervei döntöttek az alkot­mánnyal összhangban. Mindaz, ami Lengyelországban történik, kizálrólag a lengyelek belső és nemzeti ügye és senkinek sincs joga beavatkozni döntésükbe és tevékenységükbe. A Lengyelországgal szemben új, megtorló intézkedések olyan megengedhetetlen nyomást jelen­tenek egy független államra, amely ellentétben áll a nemzetközi jog normáival, az ENSZ Alapok­mányával éfe a helsinki Záróok­mánnyal, pedig e dokumentumo­kat az Egyesült Államok és NATO- partnerei is aláírták. VARSÓ - Az utóbbi időben egyre gyakrabban meggyőződünk arról, hogy ha a tények nem felel­nek meg az amerikai politikusok koncepcióinak, akkor ez az ameri­kai politikusok szempontjából a té­nyekre nézve nagyon rossz - írja kommentárjában a PAP lengyel hírügynökség. Az amerikai politikusokat nem érdekli, hogy a szuverén lengyel állam kormánya kénytelen volt határozottan cselekedni, hogy megakadályozza a gazdaság tel­jes széthullását, és felszámolja a polgárháború veszélyét. Nem érdekli őket, hogy a lengyel kor­mány ismételten kijelentette: a szükségállapot korlátozásai ide­iglenesek, s a helyzet normalizálá­sával fokozatosan érvénytelenné válik valamennyi. Nem érdekli őket, hogy a haladó közvélemény jelentős része, ha nem is értett egyet, de legalább megértést ta­núsított a szükségállapot-intézke- désekkel. A Fehér Házban mindent job­ban tudnak: „Megbüntették“ a lengyeleket és propagandakam­pányt indítottak Lengyelország és a Szovjetunió ellen. Az Egyesült Államok európai szövetségesei nagyon jól tudják, mit jelent szá­mukra az enyhülés és a szocialis­ta országokkal való gazdasági együtműködés. Ezért nem nagyon siettek a Lengyelország és a Szovjetunió elleni megtorló in­tézkedések bevezetésével. Was­hingtonnak ez az álláspont nem tetszett. A NATO Tanács rendkí­vüli brüsszeli ülése a politikai nyomás tetőpontját jelenti - írja a PAP hírügynökség. BUDAPEST - A Brüsszelben kiadott közlemény nem más, mint beavatkozás a szuverén Len­gyelország belügyeibe, ami a hi­degháborúra emlékeztet bennün­ket - hangsúlyozza kom­mentárjában a Népszabadság. A Nyugat az elmúlt másfél év alatt számtalanszor felszólította a Len­gyelország belügyeibe való be nem avatkozásra. De amint mega­lakult a Nemzeti Megmentés Kato­nai Tanácsa, az Egyesült Államok képviselői azonnal megváltoztat­ták taktikájukat. Az amerikai elnök „beavatko­zással“ vádolja a Szovjetuniót, pedig semmilyen bizonyítékot nem tud felmutatni. „Szankciókat“ zéséről szóló döntést, tovább ront­ja a helyzetet ebben az amúgy is veszélyes térségben - mondotta a csehszlovák ENSZ-képviseló. A vitában felszólaló ománi, in­donéziai és spanyol képviselő is az Izrael elleni szankciók mellett foglalt állást. A Biztonsági Tanács szerdai ülésén Jordánia előterjesztette azt a hivatalos határozati javaslatát, amely Izrael ellen, agresszív akci­ója miatt, szankciókat követelt. A határozati javaslat, amelyet az Egyesült Államok minden jel sze­rint megvétóz, minden országot arra szólít fel, hogy ne adjon el fegyvert és ne nyújtson semmiféle katonai támogatást Izraelnek, állít­sa le ennek az országnak a gaz­dasági, pénzügyi és műszaki tá­mogatását, és vegye fontolóra a diplomáciai és konzuláris kap­csolatok megszakítását Izraellel. A szíriai külügyminiszter Moszkvában (ČSTK) - Tegnap a Szovjetunió Minisztertanácsának meghívására Moszkvába repült Abdái Halim Khaddam, a Szíriai Arab Köztár­saság külügyminisztere, a kor­mány alelnöke, az Arab Újjászüle­tés Szocialista Pártjának vezető­ségi tagja. Az 1980-ban megkötött szovjet-szíriai barátsági és együtt­működési szerződés értelmében a szíriai vezető Moszkvában And- „rej Gromikóval a kétoldalú kap­csolatokról, valamint a nemzetközi helyzetről, elsősorban a közel-ke- leti problémáról folytat tárgyalá­sokat. A repülőtéren a szír vendéget Andrej Gromiko szovjet külügymi­niszter és más hivatalos személyi­ségek üdvözölték. Szudán Sorozatos tüntetések (ČSTK) - Szudánban már má­sodik hete folytatódnak a tünteté­sek a kormány politikája ellen, s a zavargások a lakosság minden rétegére kiterjednek. Khartoumon kívül az ország más városaiban is sorozatos tüntetések voltak. A kairói látogatását befejező Haig amerikai külügyminiszter elu­tazása előtt tartott sajtóértekezle­tén hangsúlyozta, hogy az Egye­sült Államok érdekelt a szudáni stabilitás fenntartásában. Hoz­záfűzte, hogy Washington fokoz­za az országnak nyújtott támo­gatást. MÁRCIUS 5-ÉN PARLAMENTI VÁLASZTÁSOK ALGÉRIÁBAN (ČSTK) - Bendzsedid Sadli, az Algériai Demokratikus és Népi Köztársaság elnöke döntésének értelmében március 5-én tartják meg az országban a parlamenti választásokat. A Nemzeti Népi Gyűlés első ötéves megbízatási időszaka január végén jár le. Guatemala A haladó erők akcióegységének megszilárdításáért (ČSTK) - A tömegméretű terror a guatemalai diktatúra hivatalos politikájává vált - jelentette ki Re- ginaldo Soto, a Guatemalai Mun­kapárt Politikai Bizottságának tag­ja, a Neues Deutschlandnak adott interjújában. Soto hangsú­lyozta, hogy a diktátorrendszer nem tartja tiszteletben a demokrá­cia és a szabadság alapelveit és ezért a guatemalai népnek nincs más választása, mint harcolni a rezsim megdöntéséért. A guate­malai forradalmi erők küzdelme az ország indián lakosságának mind széles körűbb támogatásával ta­lálkozik - mondotta. A Guatemalai Munkapárt jól szervezett erő, szoros kapcsolat­ban van a dolgozók tömegszerve­fogadott el Lengyeior^zag ellen. Erős nyomást gyakorol szövetsé­geseire, hogy csatlakozzanak Washington politikájához. Hétfőn Brüsszelben ez részben sikerült neki. A NATO európai országai a látszólagos egység kedvéért en­gedtek az Egyesült Államok nyo­másának. Világos azonban, hogy ez az egység hovatovább, egyre töré­kenyebb. Nemcsak arról van szó, hogy Görögország nyíltan vissza­utasította a „szankciókat“. Schmidt szövetségi kancellár pl. annak ellenére, hogy lényegében elfogadta az Egyesült Államok koncepcióját, az amerikai tévéné­zők előtt a következőket mondta: Önök nenr remélhetik, hogy fe­nyegetésekkel befolyásolhatók más államok, legkevésbé a kommunista államok - állapítja meg a Népszabadság. BERLIN - A NATO-miniszterek fenyegetései rontják a nemzet­közti helyzetet. Ez nemcsak a szo­cialista országok érdekeit érinti, hanem minden állam és nép érde­keit. A NATO-külügyminiszterek nyilatkozata az európai béke alapjainak aláásására irányul. Hiba lenne azt gondolni, hogy a Szovjetunió és a többi szocialis­ta ország az Egyesült Államok nyomására tervezett NATO-akci- ók következtében letér a konstruk­tív külpolitikai irányvonalról. A szo­cialista országok számára a béke, a biztonság és az együttműkö­dés korparancs. Brüsszel követ­kezményeiért a közlemény szerzőit terheli a teljes felelős­ség. Végeredményben az ő távlati éredekeiket is károsítják - írja be­fejezésül a Neues Deutschland. zeteivel. Feladata a felszabadító harcban szüntelenül növekszik. A párt valamennyi haladó erő ak­cióegységének megszilárdítására törekszik, olyan közös front mega­lakítása mellett száll síkra, amely megdöntheti a véres diktatúrát - jelentette ki Soto. Guatemalai keltezésű jelenté­seikben a hírügynökségek tegnap arról számoltak be, hogy Argentí­na és Izrael guatemalai nagykö­vetsége, illetve haiti konzulátusa ellen tegnap bombatámadást haj­tottak végre. Annak ellenére, hogy a rendőrség beismerte: nem tud semmit az akció elkövetőiről, azonnal elrendelték a guatemalai forradalmi szervezetek elleni szé­les körű megtorló akciókat. A szerdán kezdődött brit vasutassztrájk megbénította az ország vasúti közlekedését. A 27 400 mozdonyvezető sztrájkkal próbálja kikényszeríteni a tavalyi bérmegállapodás teljesítését: a 3 százalékos béremelést. Az illetékes szakszer­vezet képviselői közölték, hogy tagjai mindaddig nem veszik fel a munkát, amíg a vasútigazgatóság nem teljesíti a bérkö­vetelést. Hírek szerint mára ideiglenesen megindul a vasúti közlekedés, azonban a mozdonyvezetők vasárnap, majd jövő szerdán és csütörtökön ismét sztrájknapot tartanak. Felvéte­lünk a bristoli vasútállomáson készült, ahol tegnap az expresszvonatok mozdonyai vesztegeltek. (ČSTK-felvétel)

Next

/
Oldalképek
Tartalom