Új Szó, 1982. január (35. évfolyam, 1-25. szám)

1982-01-04 / 2. szám, hétfő

Lengyelország REND ÉS NYUGALOM AZ ÚJ ÉV ELSŐ NAPJAIBAN (Folytatás az 1. oldalról) buzdítottak, s így további jelentős károkat okoztak a népgazdaság­nak. Ugyancsak bizonyítást nyert, hogy a dolgozókat gátolták mun­kájuk végzésében. A Trybuna Ludu szombaton tet­te közzé a lengyel zloty új árfolya­mát, amely a dollárhoz viszonyítva 56,8 százalékkal értékelődött le. xxx A szükségállapot fokozatosan létrehozza annak feltételeit, hogy az ország leküzdje a válságot, megszűnjön az anarchia - írja szombati számában a Trybuna Ludu. A szocializmus ellenségei azt szeretnék, ha a szükségálla­potot minél előbb megszüntetnék, hogy folytathassák korábbi akciói­kat. Álmaik azonban illuzórikusak, ugyanis elképzelhetetlen az, hogy Lengyelország visszatérjen az 1981. december 13-a előtti állapo­tokhoz, a szocialista rendszer megdöntésére irányuló akciók idő­szakához. A Zolnierz Wolnosci című var­sói lap ugyancsak szombati szá­mában megállapítja, hogy ismét beigazolódott a népi mondás igaz­sága: bajban ismered meg az igaz barátot. Épp most, amikor Lengyelországnak az ellenforra­dalmi erők hosszú ideig tartó akti­vitása következtében különösen szüksége van a támogatásra, ami­kor a tőkés országok reakciós erői szabotálják a lengyel hatóságok­nak a helyzet normalizálására irá­nyuló erőfeszítéseit és Lengyel- országgal szemben diszkriminációs intézkedéseket foganatosítanak, a lengyel népgazdaság rendkívül értékes segítséget kap megbízha­tó barátaitól, a Szovjetuniótól és a többi szocialista országtól. GHANA RAWLINGS INTÉZKEDÉSEI (ČSTK) - A Ghánából érkező hírek szerint Jerry Rawlings, a lé­gierő hadnagya, a szerdai puccsot követően megalakult ideiglenes katonai tanács vezetője bejelen­tette, hogy eltávolította hivatalából az eddigi elnököt, Hilla Limannt, hatályon kívül helyezte az alkot­mányt, és feloszlatta az ország­ban működő hat politikai pártot Rawlings tévé- és rádióbeszédé­ben a megbuktatott elnököt és kormányát korrupcióval és bűntet­tekkel vádolta, és változásokat ígért a demokrácia helyreállítása érdekében. A külpolitikai irányvo­nalat illetőleg hangsúlyozta, hogy Ghana a jövőben is el nem kötele­zett politikát követ. KÉSZÜLTSÉG ÉSZAKKELET-INDIABAN (ČSTK) - A delhi központi kor­mány készültségbe helyezte a biz­tonsági erőket az ország északke­leti részében. A félhivatalos Natio­nal Herald közlése szerint az in­tézkedés összefügg azokkal az aggasztó hírekkel, melyek szerint Maidana életveszélyben (ČSTK) - Antonio Maidaná­nak, a Paraguayi Kommunista Párt Központi Bizottsága első titkárának élete veszélyben van. A kubai Granma a para­guayi rezsimhez közel álló kö­rökből származó forrásokra hi­vatkozva jelentette, hogy Mai­danát egy másik paraguayi ha­zafival, Emilio Roával az em- boscadai koncentrációs tábor­ból átszállították a fővárostól mintegy 450 km-nyire, az egyik szigeten levő Pena Hermos koncentrációs táborba. India északkeleti részében fokoz­zák aktivitásukat a Kína-barát szeparista szervezetek. Az in­diai biztonsági szerveknek már ré­gebben tudomására jutott, hogy a szeparatisták tevékenységét a CIA különféle „jótékony“ ke­resztény szervezetei ösztönzik. TEHERÁNBAN vasárnap az el­lenzéki Népi Mudzsaheddin szer­vezet újabb öt tagját végezték ki. A Kejhan című lap szerint államel­lenes tevékenységgel vádolták őket. További két személyt kábí­tószer-csempészés miatt állítottak kivégzőosztag elé. A kivégzettek száma így az elmúlt két hétben 146-ra emelkedett. CLAUDE CHEYSSON francia külügyminiszter szombaton rövid hivatalos látogatásra Kairóba ér­kezett. Tegnap találkozott Muba­rak elnökkel, akinek átadta Mitter­rand francia államfő személyes üzenetét, s megbeszélést folyta­tott egyiptomi kollégájával, Kamal Hasszan Alival. ABDUSZ SZATTAR bangla- deshi elnök tíztagú nemzetbizton­sági tanácsot nevezett ki, amely a korábbi nemzetvédelmi tanács feladatait látja el. Politikai megfi­gyelők szerint Szattar ezzel az intézkedésével a hadsereg rész­vételét az ország politikai irányí­tásában nagyobb mértékben sze­retné biztosítani. A BRIT ÁLLAMPOLGÁROK 73 százaléka nem ért egyet a kon­zervatív kormány politikájával. Ez tűnik ki abból a közvélemény-ku- tatásból, amelyet a Daily Star cí­mű lap szervezett. REAGAN amerikai elnök nép­szerűsége csökken. Az AP hír- ügynökség és a NBC televíziós tár­saság által közösen rendezett közvélemény-kutatás eredményei szerint 1981 áprilisához viszonyít­va 18 százalékkal csökkent azok száma, akik egyetértenek az elnök tevékenységével. LÍBIÁBAN bejelentették, hogy több mint egyéves megszakítás után az ország felújítja diplomáciai kapcsolatait Szaúd-Arábiával. A világ haladó közvéleménye továbbra is különböző akciók során fejezi ki szolidaritását Kuba, Nicaragua és Közép-Amerika más országainak népével, amely az amerikai imperializmus dühödt támadásainak van kitéve. A mexikói főváros lakossága az elmúlt napokban szolidaritási nagygyűlésen biztosította támogatásáról az imperializmus ellen harcoló népeket. (ČSTK felvétele) HATVANÉVES A CHILEI KP A PÁRT ÉL ÉS HARCOL A chilei dolgozók és velük együtt a nemzetközi kommu­nista és munkásmozgalom ezekben a napokban emléke­zik meg a Chilei Kommunista Párt megalakulásának 60. év­fordulójáról. A marxista orien­tációjú Szocialista Munkáspárt 1922. január 2-án - IV. kong­resszusán - döntött arról, hogy a párt kommunista párttá válto­zik, és kérte felvételét a Kom­munista Internacionáléba. A chilei kommunisták már pártjuk megalakulásának első napjaitól kezdve kemény megpróbáltatásoknak voltak kitéve, szembe kellett szállniuk a párt, illetve a szakszervezeti mozgalom soraiban felszínre jutott ellenségeskedésekkel. A kommunisták növekvő aktivi­tását, a munkásmozgalom mind nagyobb szervezettségét a reakciós polgárság 1927- ben katonai diktatúrával akarta meggátolni. A párt és a szak- szervezetek egyaránt kényte­lenek voltak illegalitásba vo­nulni. Azonban a Chilei KP a nehéz körülmények között sem adta fel harcát a dolgozók jobb életkörülményeiért. A kö­vetkező években számos sztrájkot és más politikai akciót szervezett, amely végül is a diktátort menekülésre kény­szerítette. A harmincas évek második felében, amikor a fa­siszta tendenciák ismét erő­södtek, a párt egységes nép­front létrehozását javasolta. A második világháború idején és az azt követő években a párt többször vonult illegali­tásba, vezetőit és tagjait ül­dözték. A Chilei KP kezdeményezé­sére 1953-ban alakul meg a Chilei Dolgozók Egységes Központja, majd 1956-ban a Népi Akciófront, mint a balol­dali pártok egységének a kife­jezője. A párt ismét legálissá válik, s 1961-ben a KB főtitká­rát, Luis Corvalánt megvá­lasztják a szenátusba. A Chilei Kommunista Párt történetének legjelentősebb kongresszusa a XIV, volt, amely 1969 novemberében jó­váhagyta az antiimperialista, a monopolellenes és az agrár­forradalom új programját, s ez a szocialista forradalomba való fokozatos átmenetet határozta meg. A kommunisták irányvona­lának eredményeképp 1969- ben megalakult a Népi Egység, amelyben az ország vala­mennyi baloldali pártja egye­sült, s jelöltje, Salvador Allende győzött az 1970-ben tartott el­nökválasztásokon. A chilei dol­gozók álmai fokozatosan kezd­tek valóra válni, ám a Népi Egység kormányának erőfe­szítéseit véres fasiszta puccs szakította meg. Az 1973. szep­tember 11-én végrehajtott ál­lamcsíny után a hatalomra ke­rült Pinochet-rezsim betiltotta a Kommunista Pártot. A fasisz­ták több mint 15 ezer embert gyilkoltak meg, börtönbe, illet­ve koncentrációs táborba ve­tettek mindenkit, aki nem értett egyet velük. A kegyetlen körülmények sem törték meg a chilei kom­munisták áldozatkész harcát 1981 szeptemberében a párt valamennyi ellenzéki párt és szervezet elé bocsátotta azt a minimális programot, amely a fasizmussal szembeni alter­natíva lett. Ennek alapja mind­azon erők egységes fellépé­se, amelyek a demokráciához való visszatérésre törek­szenek. A munkásosztály és élcsa­pata - a kommunista párt - tör­ténelmi feladatának végrehaj­tását nem gátolhatja meg Pi­nochet fasiszta rendszere sem. A Chilei Kommunista Párt él és harcol. (P) Izraeli provokáció Irak ellen (ČSTK) - Két F-15 típusú izraeli vadászbombázó vasárnap 60 km- nyire behatolt Irak légiterébe. Az iraki légierő visszavonulásra kény­szerítette a támadókat. Bagdadi kormányképviselő az esettel összefüggésben emlékeztetett Iz­rael tavaly, december 13-án vég­rehajtott hasonló provokációjára. ARBATOV CIKKE A MOSZKVAI PRAVDÁBAN WASHINGTON VÁLSÁG ELŐIDÉZÉSÉRE TÖREKSZIK (ČSTK) - A moszkvai Pravda „Washington válság előidézésére törekszik“ cím­mel közölte Georgij Arbatov akadémikusnak a Washing­tonban folyó lengyel- és szovjetellenes kampányról szóló cikkét. A szerző a cikk­ben többek között leszögezi: E címmel jellemezhető legin­kább Washington magatartása Lengyelországgal szemben. Min­dent elkövet annak érdekében, hogy bonyolítsa Lengyelország belpolitikai, ezen belül gazdasági helyzetét. Lépéseket tesz a válság „internacionalizálására“, az ese­ményeket a nemzetközi helyzet további kiélezésére, nem utolsó­sorban a Szovjetunióhoz fűződő kapcsolatok befagyasztására akarja kihasználni. A sajtó jelentéseiből jól ismer­tek azok a mindennapos akciók, melyeket az USA kormánya az említett cél érdekében tesz. Ezek az akciók már széles körű politikai kampánnyá erősödtek, melyet számos magas beosztású was­hingtoni kormánytisztviselő tovább szít. Ennek legutóbbi ékes példája Reagan elnök karácsonyi nyilatko­zata, melyben önkényesen a Szovjetuniót teszi felelőssé a Lengyelországban bevezetett szükségállapotért, és ezért a Szovjetuniót különféle szankci­ókkal „bünteti“. Mindez bizonyos általánosításra késztet bennünket. A dolog erkölcsi oldalával kezde­ném, sőt, ha egész pontos akarok lenni, lényegében a kampány amorális vonatkozásával, annak álszent jellegével, amely mindent felülmúl. Annál is inkább, mert a kampány szervezői ürügyként éppen erkölcsi indokokat kerestek - nevezetesen a lengyel nép jövő­jéért és jólétéért érzett „aggodal­mat“. Valójában azonban mit tesznek a lengyelek jólétéért? Először is leállítják az élelmi- szer-szállításokat, a hitelnyújtást, lényegében gazdasági háborút hirdetnek meg, melybe Washing­ton be szeretné vonni nyugat-eu­rópai szövetségeseit. Ugyan ki hi­szi el azokat az állításaikat, hogy az említett intézkedések állítólag a lengyel kormány, nem pedig a nép ellen irányulnak? Sőt, Jesse Helms szenátor, az amerikai ultra­konzervativizmus „oszlopos tag­ja“ a közelmúltban kijelentette: Országunk nem fordíthat hátat olyan népnek, amely a téli hóna­pokban súlyos ellátási gondokkal néz szembe. (Más kérdés, hogy Helmsnek mint a szenátus mező- gazdasági bizottsága elnökének meg kell védenie az amerikai far­merek érdekeit, akiket érzékenyen érint a washingtoni kormány dön­tése.) Másodszor: Az USA, az ott működő hivatalos és titkosszolgá­latok, rádióállomások és egyéb propagandaközpontok mindent el­követnek annak érdekében, hogy támogassák a legszélsőségesebb lengyel elemeket és meggyőzzék őket arról, hogy folytatniuk kell a szembenállást a kormánnyal, sót ezt az ellenállást fokozni kell, meg kell akadályozniuk a helyzet normalizálására irányuló kísérle­teket. Az USA minden befolyását latba veti annak érdekében, hogy Lengyelországot konfrontációba, anarchiába, káoszba s nem utol­sósorban polgárháborúba sodorja És ezt érti a lengyelek jövője feletti aggodalmon! Természetesen felmerül a kér­dés, mik is a lengyel fejlemények kapcsán elindított washingtoni kampány valódi motívumai, tény­leges céljai. Ez nem egyszerű kér­dés, nem is egyszerűsíthető le csupán a jelenlegi amerikai veze­tők szocialista ellenes akcióira. Ez esetben nem csupán az amerikai elnökre, legbefolyásosabb minisz­tereire gondolok, hanem a was­hingtoni bürokrácia szélesebb ré­tegeire. Sót, elsősorban a kor­mány tagjaira, azok helyetteseire, az elnök legfontosabb tanácsadói­ra, egyes kormányszervek vezető­ire. Es erről a „második vonalról“ felelősségem teljes tudatában ál­líthatom, hogy e vonal túlnyomó részét extrémisták, a hatalmon le­vő osztály szélsőségesen milita­rista szárnya képviseli. Különböző nézetek alakultak ki azzal kapcsolatban, hogy az elnök mennyire veszi figyelembe e szél­sőséges erők véleményét. De ép­pen ő az, aki az említett szélsősé­ges egyéneket felelős funkciókkal bízta meg, és ezek a személyek lényegében megszabják a kor­mány irányvonalát. Ezért a jelen­legi amerikai politikai irányvonal meghatározóinak kell tekintenünk őket. Amit az említett egyénekről tu­dunk, azok alapján több végkövet­keztetést szűrhetünk le. Egyik kö­zülük az, hogy az említett szemé­lyek válsághelyzetek hullámain ju­tottak fel a csúcsra, és ha nincs válsághelyzet, úgy érzik magukat, mint a partra vetett hal. XXX Lengyelországgal kapcsolatban számos csalódás érte az amerikai vezetést. Elsősorban az, hogy - amint azt Henry Commager ne­ves amerikai történész egyik inter­jújában megállapította - „a len­gyelek nem hirdettek meg általá­nos sztrájkot, nem idéztek elő fel­kelést, hanem a józan észre hall­gattak“. Elképzelhetjük, hogy ez a csalódás milyen mértékben fo­kozódott a Nemzeti Megmentés Katonai Tanácsának a helyzet normalizálása érdekében életbe léptetett energikus intézkedéseit követően. Feltételezhető, hogy éppen e csalódást követően kez­dődött meg a válság új szakaszá­nak a megszervezése. Washing­tonban szenvedélyes hévvel ve­tették magukat ebbe a munkába. A washingtoni héják ugyanis egy ilyen válság segítségével saját problémáikat szerették volna megoldani. Az amerikai vezetők egy cso­portjának jelenleg szüksége van a válságra mint további politikai sikereinek feltételére, sőt, a politi­kai túlélésre. És ennek érdekében bizonyára mindenre elszánták magukat. Senki sem várta, és nem is várhatta, hogy az amerikai kor­mánykörök és más tőkés orszá­gok vezetői a lengyel kommunis­tákkal rokonszenveznek, azokkal, akik Lengyelországban a szocia­lizmust védik. E kérdésben a vá­lasztóvonal pontosan kifejezi az osztályérdekeket, a rokonszenvet és a világnézetet. Az utóbbi időben a hivatalos Amerika ismételten megfeledke­zik korszakunk realitásairól. Többek között arról, a helyzet ön­magában is elég veszélyes ah­hoz, hogy azt ne terheljük mes­terségesen előidézett válsá­gokkal. ÚJ SZÚ 2 1982.1.4.

Next

/
Oldalképek
Tartalom