Új Szó, 1982. január (35. évfolyam, 1-25. szám)

1982-01-04 / 2. szám, hétfő

ÚJ szú 3 1982.1.4. KÜLKERESKEDELEM A SZÖVETKEZETEKNEK Az utóbbi években - részben a kedvezőtlen világgazdasági vál­tozások következtében — kevés az olyan külkereskedelmi vállala­tunk, amely azzal dicsekedhetne, hogy tervét nagyobb mértékben sikerült túlteljesítenie. Nem csu­pán a tőkés piacokon fokozódnak az áruval szemben támasztott kö­vetelmények; egyre inkább jellem­ző ez a szocialista államok keres­kedelmi kapcsolatainak fejlődésé­re is. Napjainkban a nagyméretű világgazdasági változásokon kívül és azoknak következtében tanúi lehetünk annak, hogy a politikai életben a gazdasági kérdések je­lentősége egyre növekszik. Külke­reskedelmi vállalataink sikeres te­vékenysége hozzájárul a szocia­lista integráció elmélyítéséhez, a különböző társadalmi rendszerű országok kapcsolatainak gazdagí­tásához és a csehszlovák népgaz­daság termékeinek versenyké­pessége révén annak fejlettségét is bizonyítja. Külkereskedelmi vál­lalataink számára tehát egyre sür­getőbb, s egyre igényesebb fela­dat helytállni, megtartani az eddig kiharcolt pozíciókat és - nem utol­sósorban - teljesíteni a kitűzött tervet. Mindebben a bratislavai In- tercoop szövetkezeti vállalat való­ban az élenjárók közé tartozik. A vállalatot 1969-ben alapította a három nagy szlovákiai szövetke­zeti csoportosulás - a lakásszö­vetkezetek, az ipari és a fogyasz­tási szövetkezetek - szövetsége. A kezdeti nehézségek után, amelyek főleg egy újonnan induló vállalat tapasztalathiányából ered­tek, nagy fellendülés következett. Ezt bizonyította • tavaly a CSSZSZK kormánya és a Szö­vetkezetek Központi Tanácsa által adományozott kitüntetés a terv mi­nőségi és mennyiségi mutatóinak határidő előtti teljesítéséért. Fi­gyelembe véve az Intercoop üzleti sikereit is, elmondhatjuk, hogy fontos láncszeme külkereskedel­münknek. Tevékenysége során elsősor­ban szövetkezeti külkereskedelmi vállalatokkal kerül kapcsolatba, amelyeknek a hazai szövetkezetek termékeit, olykor pedig egyes álla­mi vállalatok, vagy a nemzeti bi­zottságok irányítása alatt álló üze­mek termékeit kínálja és adja el. Az árustruktúrája, melynek gerin­cét élelmiszeráru, illetőleg külön­böző fogyasztási cikkek képezik, éppen ezért rendkívül gazdag. Mintegy kétezerötszáz árucikk szerepel kereskedelmi tevékeny­ségének listáján. Behozatalában főleg azokra az árukra összponto­sítja figyelmét, amelyekből a bel­földi piacon hiány mutatkozik, és amelyek iránt a hazai szövetkeze­tek érdeklődést tanúsítanak. Egy­szóval: hozzájárul a belkereske­delem árukínálatának gazdagítá­sához és a lakosság áruellátásá­nak javításához. A fogyasztási cikkeken kívül, melyeknek forgalmazásával a Jednota üzlethálózata foglalko­zik, a behozatallal igyekszenek ki­elégíteni a hazai szövetkezetek igényeit is. A földmüvesszövetke- zetek számára Magyarországról napos csibéket hoznak be, a la­kásszövetkezeteknek épületele­meket, amelyek felhasználásával meggyorsul az építkezés befeje­zése. Változatosnak mondható a vál­lalat kereskedelmi tevékenysége is. A közvetlen árucserén kívül foglalkozik a határmenti árucsere­forgalommal is, amely tulajdon­képpen a külkereskedelmi árucse­re olyan kiegészítője, melynek el­sődleges célja a fogyasztási cik­kek választékának kölcsönös szé­lesítése. Ezenkívül részt vesz az áruházak csereakcióinak meg­szervezésében is. Ez utóbbi kere­tein belül szovjet, magyar és NDK áruk heteit rendezik meg a fo­gyasztási szövetkezet nagyáruhá­zaiban. Karol Cermák, a szocialista ke­reskedelmi osztály igazgatója a la­kosság és külkereskedelmi tevé­kenységük szempontjából is na­gyon előnyösnek tartja a határ­menti árucsere-forgalmat, illetve az áruházak csereakcióit. Véle­ménye szerint a vásárlóközönsé­get így tulajdonképpen azzal az áruval tudják ellátni, amelyet ál­lampolgáraink utazásaik során külföldről akarnak behozni. Ugyanakkor a vállalat maga is job­ban fel tudja mérni, milyen áru iránt mutatkozik kereslet a hazai piacon, és az így szerzett tapasz­talatait felhasználja üzletkötései során. Kivételében ugyanúgy széles árukínálatra támaszkodhat. Ma­gyar partnereinek például bútort, fűtőtesteket, ruhanemű és külön­böző iparcikkeket szállít, Albániá­ba és Kóreáfca festékárut, a Szov­jetunióba konfekciót, bizsut és szőnyegeket, Bulgáriába üvegipa­ri termékeket, Romániába sört, Kubába poharakat és ragasztókat. Külkereskedelmi tevékenysége elsősorban a szocialista világpiac­ra irányul. Itt bonyolítja le kereske­delmi forgalmának 93-94 százalé­kát. Állandó partnerei közé tartozik például a moszkvai Szojuzcoop, a szófiai Bulgarocoop, a magyar Hungarocoop, s az ulánbátori Choroslimpex is. Nagyon jó kap­csolatokat alakított ki Albániával, pedig ez sokáig bevehetetlen pi­acnak számított mind a szocialis­ta, mind a tőkés vállalatok szá­mára. A szövetkezeti termelés rugal­massága lehetővé teszi a vállalat számára, hogy külföldi partnerei kívánságainak a lehető legrövi­debb időn belül eleget tegyen. Ezen a területen viszont még szá­mos tartaléka van. Egyelőre meg­lehetősen hosszadalmas a szer­ződéskötés folyamata a külföldi megrendelőkkel, és ez elriaszthat­ja a vállalat nyugati partnereit at­tól, hogy nálunk vásároljanak. Meg kell jegyezni ugyan a vállalat védelmére, hogy az idővesztesé­gek nem a vállalat adminisztráció­jában keletkeznek, hanem a kivi­teli engedélyek beszerzése során, és ezek elintézésének gyorsasá­gára a vállalat nincs hatással. Az egyes kereskedelmi osztá­lyokon belül szocialista munkabri­gádok alakultak. Kezdeményező­készségük, szakmai felkészültsé­gük és tapasztalatuk rendkívül fontos szerephez jut a tervfelada­tok teljesítése során. Különlege­sen jó eredményeket érnek el az oly általánossá váló gazdasági kö­vetelmény kielégítésében, mint a különféle költségek csökken­tése. A távol-keleti szocialista orszá­gokkal - Vietnammal, Laosszal és Koreával - folyó árucserében igénybe veszik az 1978-ban alapí­tott szovjet-bolgár-magyar-cseh- szlovák vegyes vállalat menet­rendszerű szállítóhajóit. így nem­csak hogy olcsóbban, de jóval rö- videbb idő alatt ér el az áru a ren­deltetési helyére. Fölöslegessé vált a kikötőben való várakozás és a hosszadalmas átrakodás. A Du­nán uszályok szállítják az árut, és a kikötőbe érve az Interlighter óriás­hajója nem vesztegeti idejét át­rakodással, mert a 40 méteres uszályokat emeli egyenesen a fe­délzetre és szállítja az ázsiai kikö­tők partjaihoz, vagy onnan a Duna torkolatához. Jelentős megtakarításokat ér­nek el a hagyományos szállítási útvonalak átszervezésével, lerövi­dítésével. Utoljára a spanyol vörös bor behozatala útvonalának meg- változatatásával több mint száze­zer koronát takarítottak meg a szállítási költségeken. Sokkal jelentősebb viszont az, hogy a szállítási költségek csökkenését (az Interlighter szállítás esetében is) konvertibilis devizában számol­hatják el. Ugyanakkor a kamion­szállítást is igyekeznek minél gaz­daságosabban megszervezni, te­hát véglegesen megszüntetni az úgynevezett üresjáratokat. FEKETE MARIAN melés a legkorszerűbb szovjet és bolgár gépsorokat használja fel, s a környezet tisztán tartásához különböző porelszívó berendezé­sek szolgálnak. Ami a gyár terveit illeti, 1990-ig olyannyira bővül a termelés, hogy a kombinát egye­dül is kielégíti az ország népgaz­daságának szükségleteit. (Sh) Több lesz a kőolaj Peruban Az idén 20 százalékkal emelke­dik Peruban a kőolajtermelés, s ennek eredményeként a deviza- bevétel is 1 milliárd dollárral lesz magasabb. A jelentést az amerikai Occidental Petroleum Company perui képviselője adta ki. (Sh) A japán monopolok nyereségei Az 1980-as év az elmúlt tíz esztendő legnagyobb nyereségét jelentette a japán monopóliumok számára. Tokiói jelentések szerint a legnagyobb ötven cég bevétele 51,9 százalékkal növekedett. A legnagyobb sikert a Toyota gép­kocsigyártó társaság könyvelheti el; 304,7 milliárd jenes nyeresége 48,3 százalékkal magasabb, mint az előző évben. (HÍZ) Jozef Hojčka darukezelő KÉSZEK ÚJ CSÚCSTEUESÍTHÉNYEKRE Afganisztán ásványi kincsei A Mi Gazdaságunk című könyv szerzője, Ruhul Habib 160 milliárd köbmétert jelöl meg Afganisztán földgáztartalékait illetően. Hang­súlyozza, hogy a természeti forrá­sok, az ásványi kincsek és a me­zőgazdasági feltételek szempont­jából Afganisztán nagyon gazdag ország. A legfontosabb ágazatnak továbbra is a mezőgazdaság szá­mít, így a termőföldek elárasztása a jövőben is elengedhetetlen. A mezőgazdaság azonba még most is vízgondokkal küszködik, habár az afgán folyók bővizűek. Ruhul Habib arról is beszámol könyvében, hogy Közép-Afga- nisztánban, pontosabban Bánján környékén nagy vasérctelepek hú­zódnak. Kabultól délre, Logar tar­tományában pedig a világ legna­gyobb rézlelőhelye található.(HÍZ) Citrustermelés Kubában Rendkívül gazdag volt a citrus- termés Kubában. Jobb a gyümöl­csök minősége, ennek eredmé­nyeként az export is szélesebb körű, hiszen Kuba a nemzetközi piacon is elismerést szerzett. Isla de La Juventud (Fiatalok szigete) az elmúlt évben 50 ezer tonna grapefruitot adott a piacra. A kubai citrusfélék legjelentősebb meg­rendelői közé tartoznak az európai szocialista országok; Csehszlová­kiába az elmúlt évben 20 ezer tonna grapefruitot és 15 ezer ton­na narancsot szállítottak Kubából. A szocialista országok közül a Szovjetunió a legnagyobb meg­rendelő, a tőkés országok közül pedig Kanada. (Sh) Alumíniumgyártás Bulgáriában Az elkövetkező években csök­ken Bulgária alumíniumbehozata­la, hiszen Sumen városában felé­pült a legnagyobb alumíniumgyár. Termelési programja a következő: 750-féle alumíniumprofil, 10 és 100 milliméter átmérőjű csövek, alumíniumlemezek és -fóliák. Ater­A legtöbb vasércet a Szovjet­unióból kapjuk, így kohóink első­sorban a szovjet szállítóknak kö­szönhetik a vas-, illetve az acél­gyártás fokozását. A vasércet két úton - vasúton és vízi úton impor­táljuk. Ez utóbbi számunkra a leg­előnyösebb, egyrészt mert a leg­olcsóbb, másrészt pedig azért, mert tehermentesíti a fő vasútvo­nalat. A vízi úton érkező ércet Komáromban (Komárno) és Bra- tislavában rakják át. Nagyobb át­rakó-teljesítménnyel viszont két­ségtelenül Komáromban dol­goznak. xxx. Egy napos délelőtt érkeztünk Komáromba. A Komárom-Érsek­A kisebb hibákat saját maguk is meg tudják javítani. A hatalmas darukat Pavel Hojč­ka társaságában tekintettük meg. A dunai kikötőben 1500 tonnás teherbírású szovjet bárkák sora­koznak. Mögöttük 1800 kilométe­res út áll, és most arra várnak, hogy megszabaduljanak terhűktől. A hármas számú úszódaru keze­lőszemélyzetét Karéi Koníček irá­nyítja. Ladislav Bajéi gépész, Szenei Gábor és Jozef Hojčka darukezeló, valamint Farkas Béla hajós alkotja a személyzetet. Az úszodaru személyzetének vala­mennyi tagja tudja, hogy hol a he­lye. A pihenő véget ért, a motorok hamarosan felbúgtak, a daru mar­kolókanala pedig hamarosan be­lemerült a vasércbe. A célszerelvényt hamarosan elindítják Ostravára (A szerző felvételei) újvár (Nové Zámky) vasútvona­lon haladó szerelvény jelzi, hogy a közelben vasércet „fejtenek“. Később Imrich Gondek fuvarozási állomásfőnök-helyettessel beszél­getünk a vasérc szállításával, át­rakásával kapcsolatos feladataik­ról. Elmondotta többek között, hogy a Krivoj Rog-i vasércbányák­ban kitermelt ércet először hajókra rakják, majd az a Fekete-tengeren és a Dunán keresztül jut el a ko­máromi kikötőbe. Itt a Csehszlo­vák Dunahajózási Vállalat dolgo­zói Ostravára irányított célszerel­vényekbe rakják át. Ily módon évente 1 120 600 tonna ércet szállítanak, és naponta 3 célsze­relvényt indítanak érccel megrak­va az észak-morvaországi kohók­ba. Egy-egy célszerelvény egyéb­ként 150 kocsiból áll. Persze, tehervagonokból itt sincs sohasem elegendő. És az is megtörténik, hogy a Párkányból (Štúrovo) kapott kocsikból rossz műszaki állapotuk miatt jó néhá­nyat nem használhatnak, és olyan állomásokra kell irányítaniuk, ahol a kocsi meghibásodása - az eset­leg rosszul zárodó ajtó, a sérült padlózat stb. nem okoz zavart egyéb áruféleség szállításában.- Ahhoz, hogy egy tenervagon megteljen, nyolcszor kell meríte­nünk. A hatalmas kanál egyszer­re három tonnányit is felmarkol. A rátermett fiatalemberek még sok érdekességet elmondtak munkájukról. Munkahetünk, amely hétfőn kezdődik és szombaton ér véget, nem könnyű munkával telik el. Számos csúcsteljesítmény van már mögöttük, amelyekért több­ször részesültek elismerésben és jutalomban. Készek újabb csúcs­teljesítmények elérésére. Ebben viszont akadályozza őket a daruk gyakori meghibásodása. A ma­gyar gyártmányú úszódaruk már régiek, kopottak és pótalkatrésze­ket nehezen kapnak hozzájuk. Úgy segítenek magukon, hogy a kise­lejtezett darukról vesznek le egy- egy alkatrészt, ez viszont sok idő­be telik, így a vasérc átrakásában érzik meg az időveszteséget. A rövid, tartalmas beszélgetés után hamarosan búcsút vettünk a legénységtől. Már csak azért is, mert tagjainak nincs ideje hosszú beszélgetésekre, ókét teljesítmé­nyeik alapján értékelik. Mindent pontosan beosztanak: az időt, az embert és a gépet egyaránt. ANTON GÚTH

Next

/
Oldalképek
Tartalom