Új Szó, 1982. január (35. évfolyam, 1-25. szám)

1982-01-09 / 7. szám, szombat

ÚJ szú 5 1982.1.9. A fejlett szocializmus fokai A Szovjetunióban felépült a fejlett szocialista társadalom. Ez a társadalom kommunizmus felé való előrehaladásának elkerülhe­tetlen, törvényszerű foka, avagy a Szovjetunió sajátos jelensége. A Týždenník aktualít c. lap tavaly utolsó, 52. számában az ezzel összefüggő kérdésekre adott választ Vagyim Szemjonov profesz- szor, a kiváló szovjet filozófus, a Voproszi filozofii c. folyóirat főszerkesztője.- A szocializmust azért nevez­zük a kommunizmus első fokának, mivel ezen a szinten a gyakorlati­lag már megszilárdult az egész kommunista társadalomra jellem­ző számos fontos vonás. Ide so­rolható elsősorban a termelőesz­közök társadalmi tulajdonának fö­lénye. A kommunizmus két foká­nak további közös vonása, hogy ez a dolgozók társadalma, amely­ben minden munkaképes ember számára szükséges és kötelező a képességei szerint végzett mun­ka. A termelés a szocializmusban és a kommunizmusban egyaránt tervszerűen fejlődik s a társada­lom növekvő anyagi és kulturális szükségletei kielégítéséhez igazo­dik. A szocialista és a kommunista társadalomban is az élet közép­pontjában áll az emberről történő gondoskodás, szabad, sokoldalú fejlődése előfeltételeinek megte­remtése. • A szocializmus tehát a tár­sadalom kommunizmus felé va­ló előre haladásának elkerülhe­tetlen foka. Mivel magyarázza ezt az elkerülhetetlenséget?- Azzal, hogy a társadalom ter­melőerői csak a szocializmus alapján érhetik el az olyan magas fejlődési szintet, amely elkerülhe­tetlenül szükséges a régi munka- megosztás maradványainak fel­számolásához, az új, kommunista társadalmi viszonyok megterem­téséhez és a fogyasztási árucik­kek bőségének eléréséhez. Ezen túlmenően, a társadalmi viszonyok az egyik pillanatról a másikra nem alakulhatnak át kommunista viszonyokká. Az em­bereknek a szocializmus feltételei között ki kell járniuk az élet nagy iskoláját, hogy mentesüljenek a múlt csökevényeitől, megszok­ják az erejük és a képességeik teljes bevetésével a társadalom javára végzett derekas munkát, megtanulják kényszernélkül a köz­ügyek önálló igazgatását és az együttélés szabályainak megtar­tását. A társadalmi fejlődés külön fo­ka, a szocializmus, tehát nem „ugorható“ át. Lenin nem egyszer hangsúlyozta, hogy a társadalom a kapitalizmusból csak a szocializ­musba térhet át, s a kommuniz­musnak a szocializmusból kell ki­nőnie. A történelemben előfordult, hogy egyes országok fejlődésük­ben elkerülték ezt vagy azt a tár­sadalmi-gazdasági osztályalaku­latot, konkrétan, a jelenlegi fejlő­dési szakaszban, a kapitalizmust elkerülve térnek rá a szocializmus útjára. Viszont sohasem fordult elő az, hogy valamelyik társadalom fejlődése a legmagasabb fokán kezdődött el. • Milyen a tartama a szocia­lizmus szakaszának?- A szocializmust az egyes or­szágokban nem azonos történelmi feltételek között, és eltérő időben építik, de ennek ellenére alapvető vonásai és elvei minden ország­ban közösek. Jóllehet a szocializmus a kapi­talizmus által előkészített talajon alakul ki, feltételei az egyes orszá­gokban távolról sem azonosak. A gazdaságilag elmaradottabb or­szágban a szocializmus felé veze­tő úton több átmeneti szakaszt is meg kell járni. A szocializmus alapjainak felé­pítését követően kezdődik a szo­cialista társadalom építése betető­zésének szakasza. Manapság ezen a szakaszon megy át több szocialista ország, amely a hatva­nas években felépítette a szocia­lizmus alapjait. Vagyis ezekben az országokban a szocializmus nem­csak a politika szférájában győ­zött, hanem a társadalmi és az osztályviszonyokban, gazdasági és kulturális területen is. Ebben a szakaszban befejezik a gazda­ság szocialista átalakítását, tovább fejlődik a szocialista de­mokrácia, elmélyül a nép politikai öntudatossága és kialakul a szo­cialista kultúra. Éppen ezeknek a feladatoknak megoldása felel meg Lenin szavai szerint a „fejlett szocialista“ társa­dalom megteremtésének. Lenin a Szovjetunióban a szocialista építés első lépéseinek elemzésé­vel összefüggésben előrelátta, hogy a szovjetek országa eléri azt a fokot, amelyen ,,a szocializmus végérvényesen győz és megszi­lárdul.“ Viszont nem tekintette és nem is tekinthette feladatának a kommunizmus első foka vala­mennyi fejlődési szakasza jellem­ző vonásainak konkrét meghatá­rozását. Ehhez az akkor még nem létező gyakorlati tapasztalatok ál­talánosítása szükséges... Manapság az országok egész csoportja létezik, amely felépítette a szocializmus alapjait, s jelenleg a fejlett szocialista társadalom építésének feladatait teljesíti. S végül létezik a Szovjetunió, amelyben ezt a társadalmat felé­pítettük és tovább tökéletesítjük. Ez annyit jelent, hogy egyszerű­en lehetetlen többé-kevésbé pon­tosan meghatározni a szocializ­mus tartalmát, beleértve éretté vá­lásának szakaszát. Azt viszont tel­jes biztonsággal leszögezhetjük, hogy ez hosszú történelmi sza­kasz. • Mi a lényege a fejlett szocia­lizmusnak? Milyenek a kritéri­umai és a legjellemzőbb vo­násai?- A fejlett szocializmus az em­beriség történelmi fejlődésének mind ez idieg a legmagasabb fo­ka. Ez nem a kommunista társa­dalom külön szakasza, hanem csupán a szocialista szakasz egy időszaka, amelyet azonos gazda­sági és más törvények, alapelvek jellemeznek, éppúgy mint az egész szocialista szakaszt. Ezen túlmenően, a szocializmusnak vannak különleges saját jellemző­vonásai is. A fejlett szocializmusban a tár­sadalmi élet minden vonatkozásá­nak, vagyis a gazdasági, a társa­dalompolitikai és a szellemi vonat­kozásnak a lényeget tekintve alapvető összhangban kell lennie. Ezért a fejlett szocializmus kritéri­umainak meghatározásánál feltét­lenül számba kell veni a társadal­mi élet alapvető vonásainak fej­lettségi szintjét. Ez elsősorban a társadalom termelőerőire, má­sodszor a gazdasági viszonyokra, harmadszor a társadalompolitikai viszonyokra, negyedszer pedig a társadalom szellemi életére vo­natkozik. A termelőerők fejlődése a törté­nelmi haladás legjelentősebb mér­céje. Végső soron ettől füg a tár­sadalmi élet minden más területén az előrelépés. A fejlett szocializ­musban a termelőerők fejlettségi fokának olyannak kell lennie, hogy biztosítsa nemcsak a további gyors műszaki haladást, hanem az emberek szükségleteinek jobb kielégítését is és megteremtse ké­pességeik sokoldalú fejlődésének előfeltételeit. A fejlett szocializmus feltételezi a népgazdaság valamennyi ága­zatának magas színvonalát és gyors ütemű fejlesztését, korunk tudományos-technikai forradalma eredményeinek az új rendszer előnyeinek minél szélesebb körű felhasználását a kommunizmus építése gazdasági és társadalmi problémáinak megoldására. A fejlett szocializmus szakaszá­ban nem a gazdasági potenciál mennyiségi gyarapítása élvez el­sőbbséget, hanem a gazdaság in- tenzifikálása és a munka haté­konyságának növelése. A Szov­jetunióban éppen ezek a problé­mák kerültek előtérbe. Már a 9. ötéves tervidőszakban (1971-1975) fordulat következett be a hatékonyság és a minőség irányában. A 10. ötéves tervidő­szakban ez az alapvető irányvonal megszilárdult és tovább fejlődött. Orientációnk a tudományos-mű­szaki haladásra, a társadalmi ter­melés hatékonyságára*és a ma­gas fokú munkatermelékenységre konkrét módon nyilvánult meg pél­dául a szovjet ipar jelenlegi szer­kezetében. Gyors ütemben fejlőd­nek azok az ágazatok, amelyektől függ a tudományos-műszaki hala­dás - a rádiótechnika, az elektro­nika, a finom gépirar, a műszer- gyártás, a lézertechnika, a petro- kémia, a nukleáris energetika stb. A fejlett szocialista társadalom az igazi demokrácia társadalma és politikai fejlettségének tükörké­pe az összenépi állam. Minden állampolgár rendelkezik annak fel­tételeivel, hogy közvetlenül és ha­tékonyan részt vegyen az állami és a társadalmi ügyek igazgatásá­ban. Gyakorlatilag biztosított, gaz­daságilag, szociálisan és jogilag szavazott minden alapvető joguk és szabadságjoguk. Ide tartozik a munkához, a hivatásválasztás­hoz, a művelődéshez, az egész­ségvédelemhez, a lakáshoz, idős korban az anyagi ellátottsághoz való joguk, továbbá joguk a sza­bad alkotó munkára, a lelkiismere- ‘ ti szabadság stb. Mindezeket a jo­gokat és szabadságjogokat rögzíti az 1977. évi alkotmány, amelyet méltán neveznek a fejlett szocia­lizmus alapokmányának. A fejlett szocializmus szerves vonása a szocialista életmód be- gyökeredzése. Ennek alapvető vonatkozása a közösségi szellem, a hazafiasság és egyidejűleg az internacionalizmus. Az élet nor­májává vált a nemzetek és a nem­zetiségek barátsága és testvéri vi­szonya, az erkölcsösség és a de­rűlátás. A szovjet emberek hisz­nek a kommunista jövőben. • Utolsó kérdésünk: miért minősítette az SZKP XXVI. kongresszusa a társadalomtu­dományok területén dolgozó szovjet tudósok legfontosabb feladatai egyikének a fejlett szo­cializmus elméleti kérdésének kutatását?- A fejlett szocialista társada­lom nem megcsontosodott társa­dalom. Ellenkezőleg, fejlődése jó­val dinamikusabb lett. Ennek so­rán felmerülnek új, mind átfogóbb problémák, amelyek megoldása szigorú tudományos megközelí­tést igényel. Így például a társa­dalom osztályai és rétegei köze­lednek a társadalmi homogenitás felé. Meddig fog tartani ez a folya­mat? Ennek a kérdésnek tudomá­nyos és gyakorlati jelentősége van és az SZKP XXVI. kongresszusa válaszolta meg. Az elmúlt évtize­dek általánosított tapasztalatai alapján arra a következtetésre ju­tott, hogy az osztálynélküli társa­dalom lényegében a fejlett szocia­lizmus történelmi keretei között jön létre. Ez a következtetés a párt és az állam fontos tájékozódási pont­ja lesz a szociális intézkedések meghatározásánál és erőteljesen ösztönöz az alkotó kezdeménye­zés fejlesztésére. Sok az ehhez hasonló problé­ma. Ezek összefüggnek a kom­munizmus anyagi-technikai alap­jának építésével, a tudomány és a termelés kapcsolatának elmélyí­tésével, a szocialista tulajdon két formája, az össznépi és a szövet­kezeti tulajdon közeledése folya­matával, a szocialista életmód tö­kéletesítésével és más sürgető fontosságú kérdésekkel. Ezért hívja fel rájuk a párt a tudósok figyelmét és ezért várja el tőlük tüzetes tanulmányozásukat. Miroslav Vodéra felvétele A legnehezebb szó Mit kell tenni a hatékonyabb pártirányításért? A tíz legszebbnek, legdallamo­sabbnak talált szó felsorolta annak idején egyik írásában Kosztolányi Dezső, a szép szavú költő. Nem foglalkozott a legnehezebben ejt­hető szavakkal, mint például Putz László elvtárs, a dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) JUHOCUKOR vállalat pártelnöke, vagy Bránik Pál mérnök, aki a gyár szakszer­vezeti üzemi bizottságának elnö­ke. Ők már többször megvitatták ezt a problémát is. Egységes a vé­leményük.- Más nyelvben is rövid szó az. Nincs benne hangzótorlódás se, ,de a legeslegnehezebb kimondani azt, hogy nem. így érvel a pártelnök: ezen a munkahelyen már évek óta 26 százalékos a munkásván­dorlás. Érdekes azonban, hogy éppen a csomagolóval kapcsolatos a ha­tékony pártirányítás egyik sikere: a francia gyártmányú, Chambon típusú, kockacukrot csomagoló gépsor, melynek eredeti teljesít­ménye kampányonkfént 2700 ton­na, az idén 8200 tonnás teljesít­ményt ért el, pedig az elkopott, elhasznált alkatrészeket magúk készítette alkatrészekkel pótolták az újítók és a karbantartók.- Egy millió koronát takarítot­tunk meg devizában ilyen módon - szól a pártelnök. - Ami nem csekélység. A szakszervezeti üzemi bizottság és a pártbizottság elnöke. Balról jobbra: Bránik Pál mérnök és Putz László. A szerző felvétele- Irányító és ellenőrző munkánk nem lehet csupán helyzetelem­zés. Kimondtuk hát: nem, és meg­értettük mindenkivel, hogy a párt­irányítás és pártel lenőrzés a dol­gozók nevelésének, mozgósításá­nak, a gazdasági és műszaki ve­zetők politikai 'tisztánlátásának, rendszeres és kölcsönös tájékoz­tatásának is eszköze. A gyárban kampány idején hét- százan dolgoznak, az állandó al­kalmazottak száma 395, az üzemi pártszervezetnek 58 tagja és 10 tagjelöltje van csupán, azért hang­súlyozza:- így értük el, hogy ma már a pártonkívüli gazdasági és mű­szaki vezetők is kötelességüknek tartják a számadást, amikor a ha­tározatok gyakorlati végrehajtását ellenőrizzük. Példát is említ: Stanislav Ond- rejička mérnök, aki pártonkívüli, a kristálycukor minőségének rend­szeres ellenőrzését a pártbizott­ság kezdeményezése alapján szervezte meg, és be is számolt ennek a feladatnak a teljesíté­séről.- Bizony, nehéz kimondani, hogy nem - magyarázza a szak- szervezeti üzemi bizottság elnöke -, de szükséges amikor a kommu­nista bizalmik pártfeladatként olyan problémával foglalkoznak, mint a komplex intézkedések ér­vényesítése. Meg kell értetni min­denkivel, hogy ma már nem lehet a karbantartási munkálatokat se órabérezni, igenis, normázni kell. Persze, sokan még tartanak attól, hogy felálljanak és megmondják: nem így, hanem úgy. Ezért kell a gazdasági feladatok tudatosítá­sát változatos módszerekkel meg­valósítani. Ezzel kapcsolatosan a pártel­nök elmondja, hogy a pártbizott­ság rendszeresen egyezteti a gaz­dasági vezetőkkel az intézkedési tervet, majd annak alapján pártfe­ladatokat, megbízatásokat ad a kommunista gazdasági, műszaki és tömegszervezeti vezetőknek, kellő segítséget, támogatást, ha szükséges, erkölcsi és politikai vé­delmet biztosít a pártonkívűliek- nek is, akik vállalják a feladatok egységes értelmezését, készek a cselekvésre. Huba Károly igaz­gatóval egyetértésben kezdte meg a pártbizottság a gyár törzsgárdá­jának kialakítását is.- Nem helyettesít a pártirányí­tás igazgatót, egyetlen gazdasági, vagy műszaki vezetőt se - hang­súlyozza -, de bizony kimondja, hogy nem, ha csak a rutinra, a megszokott gyakorlatra alapoz­va próbálják megoldami a problé­mákat. Legutóbb a csomagoló munka- szervezésének kérdésében mon­dott keményen hangzó nem szót a pártbizottság. Előzetesen ugyanis megállapították, hogy A szakszervezeti elnök pedig a legutóbbi jelentésből idézi eze­ket az adatokat: 1980-ban a gyár dolgozói 76 újítási javaslatot adtak be, melyek összesített társadalmi haszna 672 791 korona, 1981-ben már 82 újítási javaslatot adtak be, valójában minden kolencedik ál­landó alkalmazott újító.- Említésre méltó - jegyzi meg a pártelnök - a kristálycukor cso­magolására szolgáló gép újításá­nak története. Évekkel ezelőtt a tőketerebesi (Trebišov) cukorgyártól átvettek egy Német Demokratikus Köztár­saságból szállított gépet, amely­nek műszakonkénti teljesítménye 1,8 tonna volt. Ma már csak a váza eredeti, mert Várady Géza, Bor­bély Miklós, Miklós Endre olyan sokszor módosítottak rajta éveken át, viszont a teljesítménye 2,4 tonna.- Műszaki érdekesség mond­hatják erre - magyarázza Bránik elvtárs - mi viszont a hatékony pártirányítás egyik fényeként ér­telmezzük. Ami a műszaki fejlesztést illeti, mindketten az RPP-16 típusú, ipa­ri tv-kamerákkal felszerelt, a ter­melés automatikus irányítására szolgáló számítóközpont még tö­kéletesebb üzemeltetését és a 65 millió koronás beruházást igénylő szűrő és tisztító állomás mielőbbi megépítését tartják a legfonto­sabbnak.- A gépeket viszont emberek kezelik, ezért fontos, a legesleg­fontosabb a dolgozókkal egyetér­tésben megszervezni a munkát- érvel a pártelnök. - Ami ezt hátráltatja, fékezi, arra bizony ki kell mondani, bármilyen nehéz is, a nem szót.- Az igen és a nem kérdése különösen hangsúlyossá válik, ha vezetésről, irányításról van szó- véli a szakszervezeti bizottság elnöke. - Ilyenkor az eszmei tisz­tánlátás, a szakértelem és a ve­zetni tudás hármas követelmény a meghatározó. Ennek értelmében szervezte meg a gyár igazgatója a ma már 45 fős törzsgárdát a pártbizottság és a szakszervezeti üzemi bizott­ság javaslatára. A törzsgárdához tartozók alapfizetést kapnak, egyébként éppen úgy vegyes bé- rezésűek, mint mások.- Az egyenlősdire is ki kellett mondani a nem szót, ami szintén nehéz volt - néz szemembe a pár­telnök. - Viszont csak látszólago­san ellentmondásos ennek a szó­nak a használata. Valójában a ha­ladást, a fejlődést szolgálja. Szóval, a hatékonyabb pártirá­nyításért, ha úgy adódik, ilyen szót is használni kell: nem. Úgy bizony: ez a legeslegnehe­zebb szó HAJDÚ ANDRÁS

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom