Új Szó, 1982. január (35. évfolyam, 1-25. szám)

1982-01-08 / 6. szám, péntek

Közös vagyonunk védelme A közvagyon védelme rendkívül időszerű feladat. Éppen ezért kísérte fokozott érdeklődés Rimaszombatban (Rimavská Sobota) a közelmúlt­ban megtartott járási értekezletet, melynek témája gazdaságunk, közös vagyonunk védelme volt. Az előadó, Ján Gibala, az SZLKP járási bizottságának vezető titkára az ellenőrző és az állami bűnüldöző szervek jelentései alapján gondolkodásra késztető képet rajzolt a közömbösség­ről, nemtörődömségről, az emberi gyarlóságról. KOMMENTÁLJUK-1 A legtöbb probléma a mezőgazdaságban van Szavaiból kitűnt, hogy a közva­gyon. iránti viszony különösen a mezőgazdasági nagyüzemek­ben nem megfelelő. A munkafe­gyelem lazasága és az ellenőrző tevékenység hiánya következté­ben az idei őszi betakarítási mun­kálatok idején is számos törvény­sértésre, bűncselekményre került sor. A Várgedei (Hodejov) Efsz- ben például szállítás közben 36 zsák ültetni való burgonya tűnt el mintegy 2700 korona értékben. Hasonló eset történt a Bátkai Álla­mi Gazdaságban is, ahol a sze­mes kukoricát dézsmálták meg fu­varozás közben. A többi gazda­ságban - így Sajógömörön (Ge­mer), Méhiben (Včelince), Almá- gyon (Gem. Jablonec), Feleden (Jesenské), Gesztetén (Hostice) történt esetek és az ellenőrző te­vékenység megerősítésre szorul a mezőgazdasági nagyüzemek többségében. Persze, nem csupán a lopások következtében éri kár a közva­gyont. Ennél jóval nagyobb vesz­teséget jelent a nemtörődömség, a hanyagság, vagy éppenséggel a szervezetlenség. Példának oká­ért megemlíthetjük a műtrágya- gazdálkodást, melynek vesztesé­gei a helytelen szállítás és raktá­rozás következtében 10-20 szá­zalékra tehetők. Ha a 10 százalé­kos veszteséget vesszük figye­lembe, sem kisebb a népgazdasá­got ért évi kár a 3-4 millió koroná­nál. Szakemberek kiszámították, hogy az évente előállított 666 ezer tonna istállótrágyának közel 30 százalékát nem hasznosítják a nagyüzemek, ez hozzávetőlege­sen 10 millió korona veszteséget jelent. Talán még ennél is na­gyobb fogyatékosságok tapasztal­hatók a trágyalé hasznosítása te­rén, melynek csaknem 40 száza­léka évente veszendőbe megy. Sok szó esett a tanácskozáson a begyűjtési veszteségekről. Nem is titok, hogy egyes növényfajták esetében a gépi betakarítás vesz­teségei meghaladják a harminc százalékot, tehát a termés csak­nem egyharmada a földeken ma­rad. Az idei szálas-takarmány-ter- més 20 százalékos begyűjtési vesztesége szénaegységre átszá­mítva például 42 310 tonna etetni valót, tehát csaknem 21 millió ko­ronás értéket jelent. Ez a mennyi­ség 15 110 szarvasmarha téli ta­karmányozására lett volna ele­gendő. Másik érzékeny pontja a járás mezőgazdaságának a gépek telje­sítőképessége, kihasználtsága és karbantartása. Az idei felmérések elszomorító állapotokra utalnak a Nagybalogi (Veľký Blh) Efsz- ben, Almágyon, Gesztetén, Fele­den, Bátkában és Tornaiján is sokkal nagyobb gondoskodást igényelne a géppark. Az irányító munka fogyatékosságain kívül visszaélések, alkatrészlopások is voltak a klenoveci földművesszö­vetkezetben, Lénártfalán pedig az ellenőrző szervek megállapították, hogy a kimutatások pontatlanok. Gondatlanság, hanyagság A zöldség raktározása és érté­kesítése terén komoly gondokra és mulasztásokra derült fény a ta­valy augusztus 20-án megtartott ellenőrzés alkalmával. A Zelenina vállalat tornaijai raktárában nem kevesebb mint 14 112 kilogramm romlott zöldségre és gyümölcsre bukkantak az ellenőrök, ugyanak­kor Hnúšťán 6559 kilogramm gyü­mölcs és zöldségféle rohadt a rak­tárakban. A mulasztásokért nem­csak a telepek vezetőit vonták fele­lősségre, hanem a vállalat igaz­gatóját is. Az állattenyésztés veszteségei is jóval meghaladták az engedé­lyezett szintet. Míg 1979-ben a vi- lágrajött borjak 3,83 százaléka pusztult el, egy évvel később már 5,20 százalékos állatelhullásról árulkodott a statisztika. Ugyan­csak emelkedő tendenciát mutat a malacelhullás: míg két évvel ezelőtt 2150 male pusztult el a já­rás nagyüzemeiben, tavaly szá­muk már megközelítette a három­ezret. A nagy károkat még tető­zik a gazdasági bűncselekmé­nyek. Tavaly az év vége előtti kimutatás szerint 293 - részben még le sem zárt - eset került bíróság elé. A nagybalogi földművesszötke- zetben pedig a melléküzemági te­vékenység feletti felügyelet csú­szott ki a vezetőség kezéből. Ki­derült, hogy a kútásócsoport tagjai a köztulajdonban levő termelési eszközökkel magánmunkát is el­vállaltak, s így közel tízezer koro­nás haszonra tettek szert. Nyu­godtan tehették, mert a gazdaság­ban sem az ellenőrzés, sem a nyil­vántartás nem volt megfelelő. Ha rossz az ellenőrzés... Persze, a népgazdaság egyéb ágazataiban sem idegen fogalom a közvagyon megdézsmálása. A kereskedelem és a vendéglátás terén sajnos sok esetben bocsá­natos bűnnek számít a vásárló kisebb-nagyobb megkárosítása. Nemegy esetben komoly károk érik azonban a közvagyont is. Az osgyáni textilüzlet vezetőnője és egyik beosztottja 1976 és 1981 között 99 890 koronával károsítot­ták meg a közvagyont. A rima- szombati vendéglátóipari üzem egyik fagylaltkészítő részlegében 1978 és 1980 között 59 263 koro­na vándorolt illetéktelen zsebek­be. A kereskedelem és a vendég­látás idei mérlegén 311 törvény­sértés szerepel 3 millió 852 ezer korona értékben. A járás élelmiszerfeldolgozó üzemeiben is gyakran szemet hunynak a kisebb hiányosságok fölött, ami a későbbiek során tör­vénysértésekben, ay pénzgazdál­kodás előírásainak megsértésé­ben nyilvánul meg. A rimaszom­bati cukorgyárban például a tava­lyi kampány során nem kevesebb mint 19 111 korona készpénzt fi­zetett ki a gyár agronómusa olyan személyeknek, akikről tudta, hogy más üzemek alkalmazottjai. Laza ellenőrzésre vall, hogy a malom­ból gyakran lopják a lisztet vagy a gabonát, a tejfeldolgozó üzem­ből a tejport és a vajat, a húskom­binátban pedig nem csupán egye­sek, hanem szervezett csoportok is megkísérlik a húslopást. Az emberek nemtörődömségé­ért és a felelőtlenül elvégzett mun­kákért is sokszor nagy árat fize­tünk. Tavaly a Klenoveci Efsz-ben nyolc, Bátkában tíz, Rimaszécsen 11 növendékállat pusztult el a helytelen legeltetés következté­ben, s nagyon sok juh esett a felü­gyelet nélküli legeltetés áldozatául Tornaiján, Kraskovóban és Kleno- vecen. Lénártfalán két alkalommal is tömeges juhpusztulást okozott a gondatlanság. Az első esetből még a saját kárukon sem okultak az állattenyésztés felelős dol­gozói! A közrendészeti hatóságok az elmúlt időszakban számos eset­ben figyelmeztették a gazdasági szervezeteket a készpénzzel való helyes bánásmódra, a szigorú biz­tonsági intézkedések alkalmazá­sára. A Rimaszécsi Efsz-ben mé­gis előfordult egy olyan eset, hogy betörtek a gazdaság pénztárába, ahonnan nem kevesebb, mint 190 ezer koronát vittek magukkal az ismeretlen tettesek. Az ipari üzemekben viszonylag nagyobb a rend és a fegyelem, teljes elégedettségre azonban nincs ok. Az ellenőrzések során kiderült ugyanis, hogy až állami pénzeszközökkel a gyárakban és intézményekben sem bánnak min­dig eléggé körültekintően. Ha az említett, jórészt ki sem számítható népgazdasági károk­hoz hozzáadjuk a hanyagságból és nemtörődömségből keletkező tűzkárokat (az idén is közel tízmil­liós érték vált a lángok martaléká­vá) - akkor látjuk csak igazán, hogy akár egyetlen járás területén is milyen óriási veszteségek érik népgazdaságunkat HACSI ATTILA A kereskedelem és a fogyasztók érdekében Új belkereskedelmi törvényt hagyott jóvá legutóbbi ülésén a Szlovák Nemzeti Tanács. Röviden így adtunk hírt a múlt év utolsó napjaiban lapunkban mi is arról a tényről, mely azonban nemcsak a több mint 180 000 szlovákiai kereske­delmi dolgozó munkájába, tevékenységébe hoz majd alapos változást, hanem mint fogyasztókat lényegében mindannyi­unkat érint. Mi tette indokolttá az új törvény megalkotását, illetve mit tartalmaz a réginél ötvenhárommal több paragrafusba foglalt törvény? Az első számú indok az, hogy az eddig érvényben levő, még 1949-ben kiadott belkereskedelmi törvény már elavult, kereskedelmünk a szocialista építés időszakában bekövetkezett rohamos fejlődése, egyre nagyobb társadalmi szerepe révén rég „kinőtte” azt. A fejlődésre az 5. és 6. ötéves tervidőszak eredményeit állíthatjuk legmarkánsabb példaként: a kereskedelmi hálózat 806 új önkiszolgálóval, 1080 korszerű eladási módot alkalmazó üzlettel, 120 áruház­zal és bevásárlóközponttal, összesen 378 ezer négyzetméter­nyi eladótérrel gazdagodott. A kiskereskedelmi forgalom az említett időszakban 71 százalékkal nőtt, Szlovákia kereske­delmi létesítményei ma az országos kiskereskedelmi forga­lom 30,5 százalékát bonyolítják le. A kereskedelem fejlődésével - amit hazánk szociális­gazdasági változásai eredményeztek - párhuzamosan nőtt azonban a vásárlók, a fogyasztók igényessége is. Senki nem vitatja, hogy az életszínvonal alakulása egyértelműen ered­ményeink függvénye, s csak azt és annyit fogyaszthatunk, amennyit termelünk. A fogyasztók azonban joggal várhatják el, hogy a kereskedelem dolgozói rugalmasabban reagálja­nak a kereslet alakulására, javítsák az együttműködésüket a termelőszervezetekkel, tökéletesítsék a szervező-irányító munkát, igyekezzenek színvonalasabbá, kulturáltabbá tenni az eladói-vásárlói kapcsolatokat. Az új törvény a réginél azért is lett jóval terjedelmesebb, mert tartalma az említettekre részletesen kiterjed. Mindenek­előtt megszabja a belkereskedelem fő feladatait, a társada­lomban betöltött szerepét és helyzetét. Meghatározza a szo­cialista kereskedelmi politika egységes elveit, módosítja a kereskedelmi tevékenységet és megszabja annak feltéte­leit. Pontosan meghatározza a Kereskedelmi Minisztérium hatáskörét, szilárdítja a nemzeti bizottságok jogkörét a belke­reskedelem irányítása terén, s egyben fokozza felelősségü­ket a lakosság ellátásával járó problémák megoldását ille­tően. Az előző törvénytől eltérően az új átfogóbban felöleli a fogyasztók érdekeinek védelmét is. Pontosan leszögezi az ellenőrzés során feltárt hiányosságokért kiszabandó intézke­déseket, bírságokat, megköveteli a vásárlók panaszainak, az áruval kapcsolatos kifogásainak rugalmasabb intézését, or­voslását. A kereskedelem dolgozóira tehát az elkövetkezőkben az eddiginél is igényesebb feladatok, kötelességek várnak. Hogy érvényesíthessék, mindenekelőtt aprólékosan meg kell ismerkedniük - éppúgy, mint a nemzeti bizottságok illetéke­seinek, de a fogyasztóknak is - az új paragrafusokkal. Tudósítanunk kell azonban, hogy az április elsején érvénybe lépő törvény önmagában nem elég ahhoz, hogy üzleteinkben elegendő és megfelelő minőségű, választékú áru várja a vásárlókat. Ehhez az is elengedhetetlen, hogy saját munka- szakaszán - legyen az a mezőgazdaság, az ipar stb. - felada­tait mindenki becsületesen teljesítse. FLÓRIÁN MÁRTA ORVOSI TANÁCSADÓ A Cígeľ Bányában tavaly háromnegyed év alatt a tervezetthez viszo­nyítva több mint 290 ezer kilowattórával csökkentették a villamos energia fogyasztását. A megtakarítások több ésszerűsítő intézkedésnek köszön­hetők. Automatizálták például a szén mintavételét, mivel az év első kilenc hónapjában több mint 50 ezer kilowattóra villamos energiát takarítottak meg. Régebben kézzel végezték ezt a műveletet, s ez a berendezés tízpercenkénti leállításával járt. A felvételen Klára Tadia- lová a mintavevő berendezés kezelése közben (Felvétel: Peter Šimončík - ČSTK) Az utóbbi időben egyre több fiatal és középkorú panaszkodik derékfájásra. A derékfájás okozta munkaképtelenség komoly egész­ségügyi problémát jelent. A derékfájást okozhatja némely belső szerv megbetegedése, főleg a gerinc közelében elhelyezkedő szervek (pl. vesék) kóros elválto­zásakor sugárzik a fájdalom a de­rékba. A leggyakoribb ok mégis a hát­gerinc megbetegedése. A laikusok az ülőideg környékén jelentkező fájdalmakat isiásznak vagy derék- zsábának, az orvosok pedig lum- bágónak nevezik. A fájdalom rossz mozdulatra, legtöbbször hirtelen keletkezik, máskor azonban lassan, fokozato­san erősödik, tüsszentésre, köhö­gésre, mozgásra fokozódik. Legki­sebb a fájdalom fekvő helyzetben, amikor a beteg lábát térdben be­hajlítva felhúzza. Ha többet akarunk tudni a fáj­dalom okáról, meg kell ismerked­nünk a gerinc anatómiájával. A gerinc egyes részeinek moz­gékonysága különböző. A leg­mozgékonyabb a nyaki és ágyéki rész, míg a háti rész csak minimá­lisan hajlékony. Mivelhogy a ge­rinc egységes egészet alkot, egyes részeinek rendellenességei más részek működésére is kedve­zőtlenül hatnak. A gerinc megbetegedése azzal jár, hogy egy részének mozgé­konysága (rendszerint két szom­szédos csigolya találkozásánál) csökken. Ennek oka lehet a csigolyák közti porckorong sérü­lése, vagy reumás szűkülése, mi­nek folytán az ott levő idegek nyo­A derékfájásról más alá kerülnek. A gerinc a fájda­lom következtében oldalirányban elhajlik. A derék és a keresztcsont területére korlátozódó fájdalom rendszerint csak enyhe lefolyású. Ha azonban a fájdalom a derék környékéről átterjed az alsó vég­tagra, már súlyosabb, kórházi ke­zelést igénylő megbetegedéssel állunk szemben. Idősebb emberek úgy véleked­nek, hogy fiatal korukban nem volt ilyen gyakori a derékfájás mint ma. És sajnos, igazuk lehet. A mi civili­zált világunkban a jól - sőt túltáp- láltságnak, a testmozgás hiányá­nak következményei vannak: a szívinfarktuson, az agyérelme­szesedésen és a cukorbetegsé­gen kívül egyebek között a derék­fájás is. A hátizmok és a gerincizmok számára nagyon fontos az ará­nyos, egyenletes megterhelés. Az izmok erősödnek és szilárdabban tartják a gerincet. Ha az izmok nincsenek kellőképpen igénybe véve, elrenyhúlnek és a gerinc „támasz“ nélkül marad. Helyes tehát az izomedzést már gyer­mekkorban elkezdeni. Újra megismétlem: nem minden esetben jelenti a derékfájás a ge­rincoszlop megbetegedését. De ha már az orvosi vizsgálat után a diagnózis egyértelműen a gerinc megbetegedését bizonyítja, tuda­tosítanunk kell, hogy a modern orvostudomány az úgynevezett komplex gyógymódot alkalmazva jó eredményeket ér el a betegség gyógyításában. A komplex gyógymód azt jelen­ti, hogy a kezelés jó hatású gyógy­szerekkel folyik, de egyidejűleg nagy gondot fordítanak a rehabili­tációra is, amely gyógytornából és különféle elektroterápiái eljárások alkalmazásából áll. A beteg keze­lésében az önfegyelem nagyon fontos követelmény. Nagy divattá vált az ún. helyre- igazításos módszer, orvosi nyel­ven manipulációs gyógymód. Ez­zel sajnos nemcsak orvosok, ha­nem laikusok is foglalkoznak. Ha a gerinc mozgásképessége csökkent, óvakodjunk a hirtelen mozdulatoktól. Csak a rehabilitáci­ós nővér utasításai szerint tornáz­zunk otthon. Az akupunktúra már hazánkban is ismeretes keleti gyógymód. Eredménye bizonyos esetekben kitűnő. A kezelés - bár szúrásos módszerről van szó - fájdalom- mentes, nem kellemetlen, nem kell tőle félni. Sokan húzódoznak még ma is a műtéttől, mely egyébként na­gyobb esélyt ad a betegnek a tel­jes kigyógyulásra mint akármelyik más kezelésmód. A műtét után a fájdalom minden esetre meg­szűnik, vagy nagymértékben csökken és a kellő rehabilitációs kezelés után a beteg gyógyultan térhet vissza eredeti munkahelyé­re. Vannak betegek, akiket gyógy­szerekkel sikerül teljesen megsza­badítani a kínzó fájdalomtól. De a derékfájás gyakran visszatérő betegség, kisebb-nagyobb időkö­zönként elviselhetetlenné teheti a beteg életét. Ha túl gyakran jelentkezik és hosszú ideig tart a fájdalom, ésszerűbb, ha a beteg az ideggyógyász javaslatára mű­tétre szánja el magát. DR. VARGA TILDA ÚJ SZÚ 4 1982.1.8.

Next

/
Oldalképek
Tartalom