Új Szó, 1982. január (35. évfolyam, 1-25. szám)
1982-01-08 / 6. szám, péntek
Közös vagyonunk védelme A közvagyon védelme rendkívül időszerű feladat. Éppen ezért kísérte fokozott érdeklődés Rimaszombatban (Rimavská Sobota) a közelmúltban megtartott járási értekezletet, melynek témája gazdaságunk, közös vagyonunk védelme volt. Az előadó, Ján Gibala, az SZLKP járási bizottságának vezető titkára az ellenőrző és az állami bűnüldöző szervek jelentései alapján gondolkodásra késztető képet rajzolt a közömbösségről, nemtörődömségről, az emberi gyarlóságról. KOMMENTÁLJUK-1 A legtöbb probléma a mezőgazdaságban van Szavaiból kitűnt, hogy a közvagyon. iránti viszony különösen a mezőgazdasági nagyüzemekben nem megfelelő. A munkafegyelem lazasága és az ellenőrző tevékenység hiánya következtében az idei őszi betakarítási munkálatok idején is számos törvénysértésre, bűncselekményre került sor. A Várgedei (Hodejov) Efsz- ben például szállítás közben 36 zsák ültetni való burgonya tűnt el mintegy 2700 korona értékben. Hasonló eset történt a Bátkai Állami Gazdaságban is, ahol a szemes kukoricát dézsmálták meg fuvarozás közben. A többi gazdaságban - így Sajógömörön (Gemer), Méhiben (Včelince), Almá- gyon (Gem. Jablonec), Feleden (Jesenské), Gesztetén (Hostice) történt esetek és az ellenőrző tevékenység megerősítésre szorul a mezőgazdasági nagyüzemek többségében. Persze, nem csupán a lopások következtében éri kár a közvagyont. Ennél jóval nagyobb veszteséget jelent a nemtörődömség, a hanyagság, vagy éppenséggel a szervezetlenség. Példának okáért megemlíthetjük a műtrágya- gazdálkodást, melynek veszteségei a helytelen szállítás és raktározás következtében 10-20 százalékra tehetők. Ha a 10 százalékos veszteséget vesszük figyelembe, sem kisebb a népgazdaságot ért évi kár a 3-4 millió koronánál. Szakemberek kiszámították, hogy az évente előállított 666 ezer tonna istállótrágyának közel 30 százalékát nem hasznosítják a nagyüzemek, ez hozzávetőlegesen 10 millió korona veszteséget jelent. Talán még ennél is nagyobb fogyatékosságok tapasztalhatók a trágyalé hasznosítása terén, melynek csaknem 40 százaléka évente veszendőbe megy. Sok szó esett a tanácskozáson a begyűjtési veszteségekről. Nem is titok, hogy egyes növényfajták esetében a gépi betakarítás veszteségei meghaladják a harminc százalékot, tehát a termés csaknem egyharmada a földeken marad. Az idei szálas-takarmány-ter- més 20 százalékos begyűjtési vesztesége szénaegységre átszámítva például 42 310 tonna etetni valót, tehát csaknem 21 millió koronás értéket jelent. Ez a mennyiség 15 110 szarvasmarha téli takarmányozására lett volna elegendő. Másik érzékeny pontja a járás mezőgazdaságának a gépek teljesítőképessége, kihasználtsága és karbantartása. Az idei felmérések elszomorító állapotokra utalnak a Nagybalogi (Veľký Blh) Efsz- ben, Almágyon, Gesztetén, Feleden, Bátkában és Tornaiján is sokkal nagyobb gondoskodást igényelne a géppark. Az irányító munka fogyatékosságain kívül visszaélések, alkatrészlopások is voltak a klenoveci földművesszövetkezetben, Lénártfalán pedig az ellenőrző szervek megállapították, hogy a kimutatások pontatlanok. Gondatlanság, hanyagság A zöldség raktározása és értékesítése terén komoly gondokra és mulasztásokra derült fény a tavaly augusztus 20-án megtartott ellenőrzés alkalmával. A Zelenina vállalat tornaijai raktárában nem kevesebb mint 14 112 kilogramm romlott zöldségre és gyümölcsre bukkantak az ellenőrök, ugyanakkor Hnúšťán 6559 kilogramm gyümölcs és zöldségféle rohadt a raktárakban. A mulasztásokért nemcsak a telepek vezetőit vonták felelősségre, hanem a vállalat igazgatóját is. Az állattenyésztés veszteségei is jóval meghaladták az engedélyezett szintet. Míg 1979-ben a vi- lágrajött borjak 3,83 százaléka pusztult el, egy évvel később már 5,20 százalékos állatelhullásról árulkodott a statisztika. Ugyancsak emelkedő tendenciát mutat a malacelhullás: míg két évvel ezelőtt 2150 male pusztult el a járás nagyüzemeiben, tavaly számuk már megközelítette a háromezret. A nagy károkat még tetőzik a gazdasági bűncselekmények. Tavaly az év vége előtti kimutatás szerint 293 - részben még le sem zárt - eset került bíróság elé. A nagybalogi földművesszötke- zetben pedig a melléküzemági tevékenység feletti felügyelet csúszott ki a vezetőség kezéből. Kiderült, hogy a kútásócsoport tagjai a köztulajdonban levő termelési eszközökkel magánmunkát is elvállaltak, s így közel tízezer koronás haszonra tettek szert. Nyugodtan tehették, mert a gazdaságban sem az ellenőrzés, sem a nyilvántartás nem volt megfelelő. Ha rossz az ellenőrzés... Persze, a népgazdaság egyéb ágazataiban sem idegen fogalom a közvagyon megdézsmálása. A kereskedelem és a vendéglátás terén sajnos sok esetben bocsánatos bűnnek számít a vásárló kisebb-nagyobb megkárosítása. Nemegy esetben komoly károk érik azonban a közvagyont is. Az osgyáni textilüzlet vezetőnője és egyik beosztottja 1976 és 1981 között 99 890 koronával károsították meg a közvagyont. A rima- szombati vendéglátóipari üzem egyik fagylaltkészítő részlegében 1978 és 1980 között 59 263 korona vándorolt illetéktelen zsebekbe. A kereskedelem és a vendéglátás idei mérlegén 311 törvénysértés szerepel 3 millió 852 ezer korona értékben. A járás élelmiszerfeldolgozó üzemeiben is gyakran szemet hunynak a kisebb hiányosságok fölött, ami a későbbiek során törvénysértésekben, ay pénzgazdálkodás előírásainak megsértésében nyilvánul meg. A rimaszombati cukorgyárban például a tavalyi kampány során nem kevesebb mint 19 111 korona készpénzt fizetett ki a gyár agronómusa olyan személyeknek, akikről tudta, hogy más üzemek alkalmazottjai. Laza ellenőrzésre vall, hogy a malomból gyakran lopják a lisztet vagy a gabonát, a tejfeldolgozó üzemből a tejport és a vajat, a húskombinátban pedig nem csupán egyesek, hanem szervezett csoportok is megkísérlik a húslopást. Az emberek nemtörődömségéért és a felelőtlenül elvégzett munkákért is sokszor nagy árat fizetünk. Tavaly a Klenoveci Efsz-ben nyolc, Bátkában tíz, Rimaszécsen 11 növendékállat pusztult el a helytelen legeltetés következtében, s nagyon sok juh esett a felügyelet nélküli legeltetés áldozatául Tornaiján, Kraskovóban és Kleno- vecen. Lénártfalán két alkalommal is tömeges juhpusztulást okozott a gondatlanság. Az első esetből még a saját kárukon sem okultak az állattenyésztés felelős dolgozói! A közrendészeti hatóságok az elmúlt időszakban számos esetben figyelmeztették a gazdasági szervezeteket a készpénzzel való helyes bánásmódra, a szigorú biztonsági intézkedések alkalmazására. A Rimaszécsi Efsz-ben mégis előfordult egy olyan eset, hogy betörtek a gazdaság pénztárába, ahonnan nem kevesebb, mint 190 ezer koronát vittek magukkal az ismeretlen tettesek. Az ipari üzemekben viszonylag nagyobb a rend és a fegyelem, teljes elégedettségre azonban nincs ok. Az ellenőrzések során kiderült ugyanis, hogy až állami pénzeszközökkel a gyárakban és intézményekben sem bánnak mindig eléggé körültekintően. Ha az említett, jórészt ki sem számítható népgazdasági károkhoz hozzáadjuk a hanyagságból és nemtörődömségből keletkező tűzkárokat (az idén is közel tízmilliós érték vált a lángok martalékává) - akkor látjuk csak igazán, hogy akár egyetlen járás területén is milyen óriási veszteségek érik népgazdaságunkat HACSI ATTILA A kereskedelem és a fogyasztók érdekében Új belkereskedelmi törvényt hagyott jóvá legutóbbi ülésén a Szlovák Nemzeti Tanács. Röviden így adtunk hírt a múlt év utolsó napjaiban lapunkban mi is arról a tényről, mely azonban nemcsak a több mint 180 000 szlovákiai kereskedelmi dolgozó munkájába, tevékenységébe hoz majd alapos változást, hanem mint fogyasztókat lényegében mindannyiunkat érint. Mi tette indokolttá az új törvény megalkotását, illetve mit tartalmaz a réginél ötvenhárommal több paragrafusba foglalt törvény? Az első számú indok az, hogy az eddig érvényben levő, még 1949-ben kiadott belkereskedelmi törvény már elavult, kereskedelmünk a szocialista építés időszakában bekövetkezett rohamos fejlődése, egyre nagyobb társadalmi szerepe révén rég „kinőtte” azt. A fejlődésre az 5. és 6. ötéves tervidőszak eredményeit állíthatjuk legmarkánsabb példaként: a kereskedelmi hálózat 806 új önkiszolgálóval, 1080 korszerű eladási módot alkalmazó üzlettel, 120 áruházzal és bevásárlóközponttal, összesen 378 ezer négyzetméternyi eladótérrel gazdagodott. A kiskereskedelmi forgalom az említett időszakban 71 százalékkal nőtt, Szlovákia kereskedelmi létesítményei ma az országos kiskereskedelmi forgalom 30,5 százalékát bonyolítják le. A kereskedelem fejlődésével - amit hazánk szociálisgazdasági változásai eredményeztek - párhuzamosan nőtt azonban a vásárlók, a fogyasztók igényessége is. Senki nem vitatja, hogy az életszínvonal alakulása egyértelműen eredményeink függvénye, s csak azt és annyit fogyaszthatunk, amennyit termelünk. A fogyasztók azonban joggal várhatják el, hogy a kereskedelem dolgozói rugalmasabban reagáljanak a kereslet alakulására, javítsák az együttműködésüket a termelőszervezetekkel, tökéletesítsék a szervező-irányító munkát, igyekezzenek színvonalasabbá, kulturáltabbá tenni az eladói-vásárlói kapcsolatokat. Az új törvény a réginél azért is lett jóval terjedelmesebb, mert tartalma az említettekre részletesen kiterjed. Mindenekelőtt megszabja a belkereskedelem fő feladatait, a társadalomban betöltött szerepét és helyzetét. Meghatározza a szocialista kereskedelmi politika egységes elveit, módosítja a kereskedelmi tevékenységet és megszabja annak feltételeit. Pontosan meghatározza a Kereskedelmi Minisztérium hatáskörét, szilárdítja a nemzeti bizottságok jogkörét a belkereskedelem irányítása terén, s egyben fokozza felelősségüket a lakosság ellátásával járó problémák megoldását illetően. Az előző törvénytől eltérően az új átfogóbban felöleli a fogyasztók érdekeinek védelmét is. Pontosan leszögezi az ellenőrzés során feltárt hiányosságokért kiszabandó intézkedéseket, bírságokat, megköveteli a vásárlók panaszainak, az áruval kapcsolatos kifogásainak rugalmasabb intézését, orvoslását. A kereskedelem dolgozóira tehát az elkövetkezőkben az eddiginél is igényesebb feladatok, kötelességek várnak. Hogy érvényesíthessék, mindenekelőtt aprólékosan meg kell ismerkedniük - éppúgy, mint a nemzeti bizottságok illetékeseinek, de a fogyasztóknak is - az új paragrafusokkal. Tudósítanunk kell azonban, hogy az április elsején érvénybe lépő törvény önmagában nem elég ahhoz, hogy üzleteinkben elegendő és megfelelő minőségű, választékú áru várja a vásárlókat. Ehhez az is elengedhetetlen, hogy saját munka- szakaszán - legyen az a mezőgazdaság, az ipar stb. - feladatait mindenki becsületesen teljesítse. FLÓRIÁN MÁRTA ORVOSI TANÁCSADÓ A Cígeľ Bányában tavaly háromnegyed év alatt a tervezetthez viszonyítva több mint 290 ezer kilowattórával csökkentették a villamos energia fogyasztását. A megtakarítások több ésszerűsítő intézkedésnek köszönhetők. Automatizálták például a szén mintavételét, mivel az év első kilenc hónapjában több mint 50 ezer kilowattóra villamos energiát takarítottak meg. Régebben kézzel végezték ezt a műveletet, s ez a berendezés tízpercenkénti leállításával járt. A felvételen Klára Tadia- lová a mintavevő berendezés kezelése közben (Felvétel: Peter Šimončík - ČSTK) Az utóbbi időben egyre több fiatal és középkorú panaszkodik derékfájásra. A derékfájás okozta munkaképtelenség komoly egészségügyi problémát jelent. A derékfájást okozhatja némely belső szerv megbetegedése, főleg a gerinc közelében elhelyezkedő szervek (pl. vesék) kóros elváltozásakor sugárzik a fájdalom a derékba. A leggyakoribb ok mégis a hátgerinc megbetegedése. A laikusok az ülőideg környékén jelentkező fájdalmakat isiásznak vagy derék- zsábának, az orvosok pedig lum- bágónak nevezik. A fájdalom rossz mozdulatra, legtöbbször hirtelen keletkezik, máskor azonban lassan, fokozatosan erősödik, tüsszentésre, köhögésre, mozgásra fokozódik. Legkisebb a fájdalom fekvő helyzetben, amikor a beteg lábát térdben behajlítva felhúzza. Ha többet akarunk tudni a fájdalom okáról, meg kell ismerkednünk a gerinc anatómiájával. A gerinc egyes részeinek mozgékonysága különböző. A legmozgékonyabb a nyaki és ágyéki rész, míg a háti rész csak minimálisan hajlékony. Mivelhogy a gerinc egységes egészet alkot, egyes részeinek rendellenességei más részek működésére is kedvezőtlenül hatnak. A gerinc megbetegedése azzal jár, hogy egy részének mozgékonysága (rendszerint két szomszédos csigolya találkozásánál) csökken. Ennek oka lehet a csigolyák közti porckorong sérülése, vagy reumás szűkülése, minek folytán az ott levő idegek nyoA derékfájásról más alá kerülnek. A gerinc a fájdalom következtében oldalirányban elhajlik. A derék és a keresztcsont területére korlátozódó fájdalom rendszerint csak enyhe lefolyású. Ha azonban a fájdalom a derék környékéről átterjed az alsó végtagra, már súlyosabb, kórházi kezelést igénylő megbetegedéssel állunk szemben. Idősebb emberek úgy vélekednek, hogy fiatal korukban nem volt ilyen gyakori a derékfájás mint ma. És sajnos, igazuk lehet. A mi civilizált világunkban a jól - sőt túltáp- láltságnak, a testmozgás hiányának következményei vannak: a szívinfarktuson, az agyérelmeszesedésen és a cukorbetegségen kívül egyebek között a derékfájás is. A hátizmok és a gerincizmok számára nagyon fontos az arányos, egyenletes megterhelés. Az izmok erősödnek és szilárdabban tartják a gerincet. Ha az izmok nincsenek kellőképpen igénybe véve, elrenyhúlnek és a gerinc „támasz“ nélkül marad. Helyes tehát az izomedzést már gyermekkorban elkezdeni. Újra megismétlem: nem minden esetben jelenti a derékfájás a gerincoszlop megbetegedését. De ha már az orvosi vizsgálat után a diagnózis egyértelműen a gerinc megbetegedését bizonyítja, tudatosítanunk kell, hogy a modern orvostudomány az úgynevezett komplex gyógymódot alkalmazva jó eredményeket ér el a betegség gyógyításában. A komplex gyógymód azt jelenti, hogy a kezelés jó hatású gyógyszerekkel folyik, de egyidejűleg nagy gondot fordítanak a rehabilitációra is, amely gyógytornából és különféle elektroterápiái eljárások alkalmazásából áll. A beteg kezelésében az önfegyelem nagyon fontos követelmény. Nagy divattá vált az ún. helyre- igazításos módszer, orvosi nyelven manipulációs gyógymód. Ezzel sajnos nemcsak orvosok, hanem laikusok is foglalkoznak. Ha a gerinc mozgásképessége csökkent, óvakodjunk a hirtelen mozdulatoktól. Csak a rehabilitációs nővér utasításai szerint tornázzunk otthon. Az akupunktúra már hazánkban is ismeretes keleti gyógymód. Eredménye bizonyos esetekben kitűnő. A kezelés - bár szúrásos módszerről van szó - fájdalom- mentes, nem kellemetlen, nem kell tőle félni. Sokan húzódoznak még ma is a műtéttől, mely egyébként nagyobb esélyt ad a betegnek a teljes kigyógyulásra mint akármelyik más kezelésmód. A műtét után a fájdalom minden esetre megszűnik, vagy nagymértékben csökken és a kellő rehabilitációs kezelés után a beteg gyógyultan térhet vissza eredeti munkahelyére. Vannak betegek, akiket gyógyszerekkel sikerül teljesen megszabadítani a kínzó fájdalomtól. De a derékfájás gyakran visszatérő betegség, kisebb-nagyobb időközönként elviselhetetlenné teheti a beteg életét. Ha túl gyakran jelentkezik és hosszú ideig tart a fájdalom, ésszerűbb, ha a beteg az ideggyógyász javaslatára műtétre szánja el magát. DR. VARGA TILDA ÚJ SZÚ 4 1982.1.8.
