Új Szó, 1982. január (35. évfolyam, 1-25. szám)
1982-01-30 / 25. szám, szombat
Lehetőségeinkről gazdaságunk hatékonysága dönt * I JSZÖ 3 32. I. 30. A RUDÉ PRÁVO ÉS A ČSTK BESZÉLGETÉSE MICHAL SABOLČÍKKAL, A SZÖVETSÉGI ÁRHIVATAL IRÁNYÍTÁSÁVAL MEGBÍZOTT MINISZTERREL Ma kerül nyilvánosságra néhány élelmiszerféle és egyéb termék kiskereskedelmi árának emeléséről szóló jelentés Az egyes termékek kiskereskedelmi árának emelésével együtt döntöttek néhány szociális jellegű intézkedésről is. Az intézkedések szükségességének és céljának megvilágítására a Rudé právo és a Csehszlovák Sajtóiroda szerkesztősége interjút készített Michal Sabolčík elvtárssal, a Szövetségi Árhivatal irányításával megbízott miniszterrel A személyi anyagi fogyasztási igények kielégítése és az életszínvonal megőrzése feltételezi a hatékonyság növelését és a minőség javítását minden munka vonatkozásában, valamint a gazdasági szabályozók, így az árak kihasználását is a személyi fogyasztás megfelelő irányú alakulása érdekében. Miniszter elvtárs, a kiskereskedelmi árak módosításával kapcsolatban mi a véleménye?- Ľubomír Štrougal elvtárs, a szövetségi kormány elnöke ezekről a kérdésekről részletesen beszélt az ostravai aktívaértekezleten, ahol hangsúlyozta: a lakosság anyagi és kulturális igényeinek kielégítése elsősorban attól függ, hogy hatékonyabban, olcsóbban és jobb minőségben termelünk-e, hogy képesek leszünk-e a termelési folyamatban a költségek csökkentésére, és hogy jól gazdálkodunk-e minden más területen E tekintetben az áraknak is teljesíteniük kell gazdasági funkciójukat, pozitívan kell hatniuk a termelésre, a gazdaságosságra, beleértve a személyi fogyasztás alakulását is. Ugyanakkor szem előtt tartjuk, hogy a szocialista társadalomban az árak gazdasági funkciót is betöltenek. Országunkban szintén érvényes, hogy csak az osztható el, amit létrehoztunk. Mi sem engedhetjük meg, hogy olcsóbban adjuk el az árut, mint azt esetleg külföldön megvettük, illetve idehaza előállítottuk Ezenkívül a jelenlegi helyzet arra kényszerít bennünket, hogy a behozatalt csak a legszükségesebbekre korlátozzuk Ezek az alapvető okai annak is, hogy a kormány miért kerített sort a kiskereskedelmi árak módosítására Hangsúlyozni szeretném, hogy a szocializmus építésének eddigi szakaszában a lakosság anyagi szükségletei- . nek kielégítésében magas színvonalat értünk el. Említsük meg például, hogy a személyi fogyasztás az 1948-as évi szintnek a 4,2- szerese. A társadalmi fogyasztás szintje pedig 3,7-szer nagyobb, mint 1961-ben volt. Míg 1953-ban a dolgozók átlagos havi bére 1097 korona volt, tavaly már 2690 koronáról adhattunk számot Még kifejezőbb mértékű volt az egy lakosra jutó átlagos évi jövedelem alakulása - ebben az időszakban 6297 koronáról 23 960 koronára növekedett, vagyis csaknem megnégyszereződött Növekedtek, természetesen, a létfenntartási költségek is, de a nem egész három évtizedes időszakban csupán 11,2 .százalékkal Azt, hogy háztartásainkban megtalálhatók a tartós fogyasztási cikkek, már szintén természetesnek vesszük. Elismert, és nemzetközi viszonylatban is az egészségvédelmünk, szociális gondoskodásunk színvonala, valamint az ország kulturális és műveltségi színvonala Mindez kétségtelenül a magas életszínvonalról tanúskodik Annak megőrzése és létbiztonságunk szilárdítása a további években azonban a népgazdaság teljesítőképességének növelését követeli meg, és azt, hogy következetesen érvényesítsük a hatékonysággal, a minőséggel és a gazdaságossággal kapcsolatos elvárásokat minden szakaszon Hogy e feladatokat hogyan teljesíthetjük, arra a CSKP XVI kongresszusa is rámutatott, majd a CSKP KB 4. és 5..ülése lebontotta ezeket a feladatokat. Több alapvető intézkedést fogadtunk el az energetikai és nyersanyag-erőforrások fogyasztásának ésszerűsítésére, a beruházás hatékonyabbá tételére, az irányítás hatékonyságának növelésére, az állam- igazgatás terén a gazdaságosság fokozására, valamint népgazdaságunk exportképességének növelésére Más szóval: munkánk optimális értékesítésére ■ A kiskereskedelmi árak módosítása főleg a húsra és a hústermékekre vonatkozik. Mi indokolja ezt, és milyen konkrét változások lesznek?- Élelmiszerfogyasztásunk az elmúlt években jelentősen növekedett Jelenleg például húsból és hústermékekből, beleértve a halat is 91 kilogrammot fogyasztunk személyenként, tejből és tejtermékekből 232,6 kilogrammot, 316 darab tojást, 37,5 kilogramm cukrot, 21,1 kilogramm zsiradékot és étolajat E tekintetben a világ más fejlett ipari országaival való összehasonlításban teljes mértékben megálljuk helyünket. Az élelmiszeráru azonban egyike azoknak a tételeknek, amelyek jelentősen terhelik külkereskedelmi mérlegünket is Főleg az utóbbi években váltak nehezen besze- rezhetővé a világpiacon, és nem egy esetben a politikai zsarolás eszközeivé is. Csehszlovákia az élelmiszerfogyasztás magas színvonalának megtartása érdekében a 6. ötéves tervidőszakban évenként átlagosan másfél millió tonna gabona behozatalára kényszerült. Csak így tudta kielégíteni az állattenyésztés szükségleteit. Ezenkívül az elmúlt ötéves tervidőszakban több mint három és fél millió tonna különböző takarmánykeverékadalékot kellett vásárolnunk. Ezek a behozatali tételek jelentős mennyiségű devizaeszközt igényeltek, és ezt az utat már nem járhatjuk tovább. Az élelmiszerszükségletet a jövőben a hazai termelés intenzifikálásával és hatékonyságának növelésével kell kielégíteni. Éppen ezért hozzuk azokat az intézkedéseket, amelyek célja a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban rejlő tartalékok hatékonyabb kihasználása, az egyes termelési szakaszok intenzifikálá- sa, a növénytermesztésnek, főleg a gabona- és a tömegtakarmány- termesztésnek a kiemelt ütemű fejlesztése. Az állattenyésztésben főleg a szarvasmarha-tenyésztés fejlesztésével kell elérni a hústermelés növekedését. Azért ennek az ágazatnak a fejlesztésével, mert ez jól hasznosítja a tömegtakarmányokat, és jó feltételei vannak az állatok termelőképességének növelésére is. A szemes takarmány felhasználására igényes állattenyésztési szakágazatokat (a sertés- és a baromfitenyésztést) lehetőségeinknek megfelelően kell módosítani Élelmiszerfogyasztásunk fejlődésének legjellemzőbb vonása a hús és hústermékek fogyasztásának jelentős növekedése. Például 1980-ban a hús és hústermékek vásárlása képezte az élelmiszerekből származó kiskereskedelmi forgalom 24,1 százalékát. És tegyük hozzá, hogy tekintettél a lakosság pénzbevételeinek növekedésére, a hús iránti kereslet állandóan növekedik. A hús és hústermékek évi fogyasztása 1953-tól - amikor lényegében a mai kiskereskedelmi árakat állapítottuk meg az élelmiszerekre vonatkozóan - lakosonként több mint a kétszeresére növekedett A lakosonkénti húsfogyasztásban világviszonylatban az élenjáró országok közé tartozunk A húsfogyasztás gyors növekedése döntően hatott a mezőgazdasági termelés fejlődésére és szerkezeti alakulására is 1970-től a sertésállomány 42,7 százalékkal, a baromfiállomány 20,7 százalékkal, a szarvasmarha-állo- mány pedig 16,6 százalékkal növekedett. Egyúttal növekedett a szemes takarmány iránti szükséglet is, ami meghaladta hazai termelésünk volumenét. Mint már említettem a hiányzó szemes takarmányt behozatalból fedeztük. Számítások bizonyítják, hogy a 6 ötéves tervidőszakban a hús és hústermékeknek mintegy az egynegyedét import-takarmányból állítottuk elő. Azt pedig tudjuk, hogy az utóbbi években a takarmányfélék világpiaci ára lényegesen növekedett A hústermelési költségek sok más okból is növekedtek. Ebben főleg az importált takarmányok árának lényeges növekedése játszott nagy szerepet. Az egy kilogramm hús termelési és feldolgozási költségei a módosítás előtt érvényben levő kiskereskedelmi árakat átlagosan 40 százalékkal haladták meg. Ez még nem tartalmazza a mezőgazdasági termelőeszközök gyártásának ártámogatását, főleg a műtrágya, a növényvédő vegyszerek termelésének támogatását, és az importált gépek és pótalkatrészek vásárlása szintén az állami költségvetésből történik Az egyes húsfajták közti árkülönbözet sem hatott eléggé a fogyasztás szabályozására. Az eddigi árviszonylatok - amint már említettem - lényegében 28 esztendővel ezelőtt alakultak ki, akkor, amikor a húsfogyasztás a jelenleginek a fele volt, és az átlagos bérek a jelenlegi bérszintnek a 40 százalékát képezték. A hús és hústermékek árának viszonylag alacsony színvonala és az árarány így nagyobb ellentétbe került a kereslet kielégítésének lehetőségeivel, valamint a hústermelési költségekkel. Éppen ezért a CSSZSZK kormánya a fogyasztás és az erőforrások közti kiegyensúlyozottabb viszony megteremtése érdekében döntött néhány húsféle, a baromfi, a vadhús, a hal és a belőlük készült termékek kiskereskedelmi árának emeléséről, és arról, hogy az új árak lecsapódjanak a közétkeztetési árakban is. Az áremelés ellenére továbbra is érvényben marad a hús feldolgozásával és fogyasztásával kapcsolatos gazdaságossági követelmény ■ Felsorolhatna néhány példát az új árakból? A kiskereskedelmi árak az egyes húsfélék iránti kereslettől függően emelkednek. Változatlan maradt például a csontos marhahús, a sertésoldalas és a belsőrészek ára, a máj kivételével. A tőkehús árának csaknem az egyhar- mada változatlan marad Csupán kis mértékben emelkedik a csont nélküli marha-szegy- hús ára, 20 koronáról 22 koronára kilogrammonként, a tyúkhús ára 22-ről 24 koronára, a mélyhűtött csirkéé 26,5-ről 30 koronára, a kacsáé 28 koronáról 32 koronára emelkedik kilogrammonként. Nagyobb mértékben emelkednek az árak azoknál a húsfajtáknál, amelyek részaránya a vágóállat súlyából alacsony. Ilyen például a rostélyos, amelynek ára 33 koronáról 55 koronára emelkedik, és a sertéscomb, amelynek ára 35 korona helyett 60 korona lesz. Figyelembe véve a termelési költségeket, növekedik a pulyka, a liba, az édesvízi halak, a halfilék ára, ez utóbbira a behozatali költségek növekedésével összefüggésben kerül sor. A hústermékeket illetően hangsúlyozni szeretnénk, hogy a széles választékból jó néhányat nem érint az áremelés. Százalékokban is kifejezhetem, hogy a hústermékek teljes volumenéből mennyit nem érint az áremelés:- az apró hentesáru 90 százalékát, ilyen például a virsli és a szafaládé;- a puha szalámik 86 százalékát, ilyen például a cseh, a tiroli, a gothai, a fejhús, a szlovák, a csavart, a lengyel szalámi és a kabanos;- a tartós szalámik 46 százalékát, ilyen például a 32 koronás turista szalámi, a Košická és a közönséges száraz szalámi;- a különlegességek 52 százalékát, így például az angol szalonnát, az oldalas roládot, a hazai roládot, a durini szalámit;- a főtt hústermékek 99 százalékát, így a májas és véres hurkát, a disznósajtot, kenőmájasokat;- a füstölt húsok 47 százalékát, így a füstölt sertésoldalast, csülköt, füstölt fejet;- a konzervek 48 százalékát, így a hazai gyártmányú májpástétomokat és csemege pástétomokat stb. A sült hústermékek, mint például a finom és a hazai vagdalt hús, valamint az egyéb termékek csoportjába tartozó áru, így például a fehér kolbász, a boros kolbász, a sütő kolbász, a kolduskása stb. ára nem változik. Meg szeretném említeni, hogy a kiskerekedelmi árak változása után az állam továbbra is dotálja a hús és a hústermékek költségeinek bizonyos részét. ■ Mely termékekre vonatkoznak a további árintézkedések, és miért? Döntés született a rizs, a cigaretta, a dohánytermékek, a szőlőbor és néhány szeszes ital árának emelésére is. A rizs kiskereskedelmi ára 1960-tól van érvényben, annak ellenére, hogy az utolsó évtizedben a behozatali ára több mint 300 százalékkal növekedett. A külön- bözetet az állami költségvetésből dotáljuk. A rizs kilogrammjára jutó átlagos behozatali költségek ma 12 koronát tesznek ki, míg az eddig érvényben levő kilogrammonkénti kiskereskedelmi ára csupán 5,30 korona volt. Az alacsony kiskereskedelmi ár - tekintettel a behozatali költségekre - a rizsfogyasztás gazdaságtalan voltát eredményezte, sőt esetenként takarmányozási célokra is felhasználták. Éppen ezért emeltük a rizs kiskereskedelmi árát a kétszeresére. Az új árnak megfelelően módosítottuk a rizst tartalmazó termékek, mint például az előfőzött rizs, az ízesített vagy egyéb módon elkésfített rizs és a készételek kiskereskedelmi árát is. Emelkedik a cigaretta és a dohánytermékek ára is, erre azért kerítünk sort, mert a cigarettafogyasztásban sok más országot megelőzünk, és azért is, mert a fogyasztás 86 százalékát külföldi behozatalból fedezzük. Egyes hazai dohányból készült, olcsó" cigaretta (pl. Start, Detva, Carda,), hazai szivar (pl. Kora) és dohány (pl. Favorit) ára változatlan marad. A többi termék árát a nyersanyagok behozatali ára szerint határozták meg. így például a Clea, Olympia és Viki cigaretták egy dobozának ára 6 koronáról 7 koronára, a Safari 8 koronáról 10 koronára, a Roy 12 koronáról 15 koronára, a Sparta 8 koronáról 14 koronára, a behozott BT 7,80-ról 10 koronára, a Marlboro 20 koronáról 25 koronára emelkedik. A szőlőborok, a hazai rum és vodka kiskereskedelmi árának emelését is az a törekvés vezényelte, hogy befolyásoljuk az eddigi nagy fogyasztást. A módosítás azt a célt is szolgálja, hogy az így nyert eszközöket szociális téren használhassuk fel. A nagyon keresett vörös borok ára átlag 25 százalékkal, a fehér boroké 17 százalékkal emelkedett. A hazai rum kiskereskedelmi ára 42 koronáról 50 koronára és a hazai vodka ára 44 koronáról 55 koronára emelkedik félliterenként. A többi hazai és behozott szeszes ital ára nem változik ■ Említette, hogy az új kereskedelmi árak hatással lesznek a közétkeztetési árakra is. Hogyan tükröződik ez majd a vendéglőkben és más intézményekben?- A vendéglátóipari létesítményekben az árszint átlag így emelkedik: a negyedosztályú éttermekben 16 százalékkal, a harmadosztály úakban 20 százalékkal, a má- sodosztályúakban 22 százalékkal és az osztályon felüliekben 23-25 százalékkal. A meleg ételek árának emelkedése a felhasznált hús fajtájától függ. így például a marhagulyás ára (100 gr) gombóccal a harmadosztályú vendéglőkben 5,80 koronáról 6,20 koronára, a másodosztályú éttermekben 6,90 koronáról 7,40 koronára, a sertéssült (100 gr) gombóccal és káposztával a harmadosztályú vendéglőkben 7,90-ről 10,20-ra, a másodosztályúakban 9,40-ről 12,30-ra, a rántott sertésszeleté (100 gr) burgonyával és uborkával a harmadosztályú éttermekben 10,70-ről 16,10-re, a másodosztályú vendéglőkben 13-ról 19,50-re emelkedik Az egyes hús nélküli ételek ára úgy módosul, hogy az megfeleljen az előállításuk munkaigényességével kapcsolatos költségeknek, és növekedjen az éttermek érdekeltsége e keresett ételfajták készítésében. Az üzemi éttermekben a jelenlegi ételstruktúra megőrzése mellett, adagonként hozzávetőleg 0,90 koronával lesz magasabb a nyersanyag beszerzési ára. Tekintettel arra, hogy a dolgozók étkeztetésének fontos formájáról van szó, és érdekünk annak továbbfejlesztése (az üzemi éttermekben 2,7 millió dolgozó étkezik), az étkezők az áremelkedésnek csak a felét fizetik majd, a másik felét pedig az állami költségvetésből fedezzük. Az iskolai éttermekben, a menzákon, a bölcsődékben, az óvodákban, a kórházakban, a szociális intézetekben az étkezés összegszerű limitjét úgy határozzák meg, hogy megőrizzék az ételek eddigi minőségét, és az ártöbbletet teljes mértékben az állami költségvetésből fogjuk fedezni. Az iskolai éttermek megnövekedett költségei tehát nem terhelik a gyermekes családok költségvetését. Ez azonban megköveteli, hogy az állam többet fordítson a társadalmi fogyasztásra, főleg a gyermekes családok megsegítésére. ■ Milyen intézkedéseket foganatosítottak a nyugdíjbiztosítás és a gyermekes családoknak nyújtott társadalmi segítség területén a hús, a hústermékek és a rizs kiskereskedelmi ára növekedése hatásának csökkentésére?- Annak érdekében, hogy főleg a hús és a hústermékek árának növekedése csak kisebb mértékben érintse a családi költségvetéseket, döntés született a nyugdíjak, a családi pótlék emeléséről, valamint a rokkantak és egészségkárosult állampolgárok szociális biztosításának módosításáról. Elsősorban módosítjuk az egyetlen jövedelmet képező legalacsonyabb nyugdíjakat. A legalacsonyabb egyéni nyugdíj 100 koronával, vagyis 780 koronáról 880 koronára emelkedik. Amennyiben az ilyen járadékra ketten vannak ráutalva, a nyugdíj 170 koronával, vagyis 1330 koronáról 1500 koronára emelkedik. _ A legalacsonyabb nyugdíjakkal rendelkező nyugdíjasok létfenntartási költségei nagyon eltérőek Ezért azzal számolunk, hogy a nemzeti bizottságok saját eszközeikből továbbra is anyagi vagy tárgyi támogatásban részesítik ezeket a nyugdíjasokat, a szociális rászorultság határáig. A többi járadékot, az öregségi nyugdíjat, az arányos öregségi és (Folytatás a 4 oldalon)
