Új Szó, 1982. január (35. évfolyam, 1-25. szám)

1982-01-30 / 25. szám, szombat

KIS ______ NY ELVŐR A szakzsargon veszélye Nem tudom megfigyelték-e már, hogy munkahelyünkön más­ként beszélünk, mint otthon vagy baráti körünkben. De nemcsak azért ám, mert itt más a téma! Nem. Bármiről essék is szó, mondanivalónkat úgy kifacsarjuk, hogy anyánk se értené meg. Álljon itt példaként ez a „szakmai szintű“ nyilatkozat: ,,Az ilyen módon kiegészített beruházási érték egyes esetekben igen jelen­tősnek adódott“. Vajon a nyilatkozó szakember, aki mellékesen férj is, így fejti ki véleményét felesége előtt: „Ruhaköltségeid egyes esetekben igen jelentősnek adódik?“ Aligha. Inkább így: „Sokat költesz ruhára.“ E furcsa „kétnyelvűség“ bizonyítéka az, hogy ezen a második nyelven elhangzó kijelentéseket az egyszerű halandó meg sem érti. Le kell fordítani neki, mint például ezt is: „A gépipar hatékonysága megközelítőleg erős nagyvonalúsággal úgy hatá­rozható meg, hogy a gépipar termékeinek a népgazdaság egyes ágazatainak való átadásának egy időszakos volumenjét vizsgál­juk - a hatékonyság kibontakozási idejének erős tekintetbé vétele mellett - a kérdéses ágazat például termelékenységéhez vagy eszközkihasználásához vagy jövedelmezőségéhez.“ Nehéz a for­dító dolga, mégis próbáljuk meg kifejezni ugyanezt magyarul. „A gépipar hatékonysága megközelítő pontossággal úgy határoz­ható meg, hogy a más népgazdasági ágazatoknak egy időszak­ban átadott gépipari termékek mennyiségét a kérdéses ágazat termelékenységéhez, eszközkihasználásához vagy jövedelme­zőségéhez viszonyítjuk, nem feledkezve meg a hatékonyság kibontakozási idejéről sem.“ A mondat megértése így sem könnyű, de most már nem a nyelvi kifejezésmód okoz a laikusnak nehézséget, hanem a sok szakmai fogalom (hatékonyság, jöve­delmezőség, eszközkihasználás), amelyről legfeljebb' halvány képzete van. Az előbbi (rosszul fogalmazott) mondatot hallva, ez az ingatag képzet csak halványodhat, illetőleg mélyebb megisme­rése reménytelenné válik. Ez a szakzsargon (hiszen erről van itt igazában szó!) veszélye: ha a laikus észreveszi, hogy nyelvileg manipulálják (tehát viszonylag egyszerű gondolatot nyelvileg akarnak nagyszerűvé emelni előtte), óvatosságból még az igazat sem hiszi, A szakzsar­gon kedvelői azzal védekeznek, hogy a tudományos gondolkodás a nyelvi kifejezést bonyolultabbá teszi. Ez hamis érvelés. A bonyolult nyelvi kifejezésmód - ezt példáink bizonyítják - ki nem érlelt gondolatokra vall, vagy áltudományos látszatra törek­szik. Mennyivel többet ér a szakzsargon fárasztó bemagolásánál (ezt is tanulni kell!) anyanyelvűnk alapos megismerése! PUSZTAI ISTVÁN Mikor cserébe, és mikor fejében? „Ennek cserébe megkaptuk a hiányzó alkatrészeket“- mondta valaki egy interjúban. Ilyen kifejezésünk: ennek cse­rébe vagy ennek cserében egyszerűen nincsen. Két dolog keveredett itt össze: cserébe, illetve ezért cserébe és ennek fejében. Az értelmező szótár szerint a cserébe, cserében, azt jelenti: ellenszolgáltatásként, ellenérték fejében, illetőleg viszon­zásképpen, esetleg egy érzés kölcsönösségének megnyilatkozá­saképpen Például: „Mit kapok ezért a tollért cserébe?“, Cse­rébe mi hűséget fogadtunk.“ Cserébe adni, cserébe kapni valamiért lehet valamit vagy valakit. Azt, hogy valamit ellenértékűi, viszonzásképpen, valami­nek ellenében adunk vagy kapunk, persze így is mondhatjuk: valaminek fejében. Például. „Váltságdíj fejében visszakapták elrabolt gyermeküket“; „Száz koronát adott régi adóssága fejében“; „Jó fizetség fejében vállaltuk a munkát“ - és íqy tovább Az ennek cserébe szókapcsolat éppoly helytelen, mint az ezért fejében volna. Kifogásolt példamondatunk tehát vagy így helyes: „Ennek fejében megkaptuk a hiányzó alkatrészeket“; vagy így: „Cserébe - esetleg, ezért cserébe - megkaptuk a hiányzó alkatrészeket.“ MAYER JUDIT A birtokos személyragozásról „Ez a két kicsi ökröcske olyan tetteket hajt végre, aijii a törpéknek is becsületére válna.“ - olvasom egy nyúlfaroknyi- akarom mondani, egy törpényi könyvismertetésben. Aztán egy ideig csak ülök és csóválom a fejem Ugyanis a hangulatosnak szánt írásocskában - hogy hű maradjak a szerző „stílusához“ - nem ez az egyetlen mondat váltotta ki „legőszintébb" csodálkozásomat, de kétségkívül ez „tetszett“ a legjobban. Azonnal meg is magyarázom, miért. „Ez a két kicsi ökröcske olyan tetteket hajt végre, ami... Jó, jó- morfondírozok magamban -, ha már egyszer a tettek többes számban vannak, miért nincs többes számban a hozzájuk tartozó vonatkozó névrnás - az ami is? Ami ugyan amelynek még szebb volna. A mondat így folytatódik: . a törpéknek is becsületére válna Hát igen. Ha már egyszer ami, akkor válna. De ha netán amelyek volnának, akkor válnának, és nem a becsületére a törpéknek, hanem a becsületükre. Némi gyógykezelés után tehát így hangzana a pellengérre állított mondat: Ez a két kicsi ökröcske olyan tetteket hajt végre, amelyek a törpéknek is becsületükre válnának. A birtokos személyragozás körül - hogy ez alany és az állítmány egyeztetéséről ne is szóljak - teljes a zűrzavar. Ebben jócskán ludas valamennyi magyar tömegtájékoztató eszköz. Állításpm alátámasztására csupán egyetlen mondatot emelek ki a magyar írók lapjából, az Élet és Irodalomból. A Dosztojevszkij bűnperéről szóló írásban ezt olvashatjuk: „Ez egyáltalán nem jelenti azt, hogy az összes résztvevőinek mindenben azonos volt a véleménye." Mondanom sem kell, hogy itt sem az összesnek volt véleménye, hanem a résztvevőinek volt véleményük. Szerény tudomásom szerint a birtokos személyragozás rend­szerét a magyar nyelvtudomány lezártnak tekinti. Ennek alapján négy lehetőséget ismerünk. 1. egy birtokos - egy birtok, 2 egy birtokos - több birtok, 3. több birtokos - egy birtok és 4. több birtokos - több birtok. Természetesen ugyanez vonatkozik az egyes, ilietve a többes szám 2. és 3. személyére is. SZENK SÁNDOR Lehetőségeinkről gazdaságunk hatékonysága dönt (Folytatás a 3. oldalról) rokkantsági, az özvegyi és árvasági nyugdíjat a ledolgozott évekért já­ró járadékot és az özvegyi nyugdí­jat, amennyiben ezek nem halad­ják meg az 1200 koronát havonta, 40 koronával emeljük. Ha valaki egyidejűleg két vagy több nyugdí­jat kap, például öregségit és özve­gyit, közülük csak az egyiket emeljük. Az 1200 koronán felüli nyugdíjat havonta 30 koronával emeljük. A nyugdíjemelés 3,3 mil­lió nyugdíjast érint. Az összes új nyugdíj is amely­nek összegét a kiskereskedelmi árak módosítása után határozzák meg, 30, illetve 40 koronával na­gyobb lesz. Szociálpolitikánk, valamint a gyermekes családokról való gondoskodás alapelveivel össz­hangban a kiskereskedelmi áre­melés hatásának enyhítésére egységesen 40 koronával növel­jük a havi családi pótlékot, vala­mint a nyugdíjasok gyermekneve­lési pótlékát. A társadalom ezzel minden gyermekes családnak hozzájárul a fokozott költségek megtérítéséhez. Jelenleg mintegy 4,6 millió gye­rekre fizetünk családi pótlékot, il­letve a nyugdíjasok gyermekneve­lési pótlékát. Évente 15 milliárd koronát fordítunk a családi és ne­velési pótlékra, ez az összeg to­vábbi 2,2 milliárd koronával fog növekedni. Növekszik a gyermekgondozási segély is, mégpedig havi 500 ko­ronáról 600 koronára. Emelkedik a tényleges katonai szolgálatot teljesítő férfiak házastársainak já­ró ellátási pótlék, amennyiben há­rom éven aluli gyermekről gon­doskodnak, illetve más komoly ok­nál fogva nem dolgozhatnak, mégpedig az eddigi havi 550 koro­náról 650 koronára. Ugyanilyen pótlékot kapnak azok a felnőtt személyek, akik rá vannak utalva tényleges katonai szolgálatukat teljesítő hozzátartozóik ellátására. A katonák ellátatlan gyerekeire nyújtott pótlékot havi 200 koroná­ról 300 koronára emeljük. A két éven aluli gyerekekről gondosko­dó nőknek, akiknek házastársuk katona, ezen a pótlékon kívül csa­ládi pótlékot és gyermekgondozá­si segélyt is folyósítunk. Ezenkívül a nemzeti bizottsá­gok az alacsony kereseti szintű gyermekes családoknak a szociá­lis ráutaltság szerint - a törvényes segélyeken kívül - további gyer­mekellátási pótlékot is nyújt­hatnak. Az egészségkárosult állampol­gárokról való gondoskodás kere­tében elsősorban a diétás táplál­kozásra kifizetett segély összegét emeljük, amelyet a nemzeti bizott­ságok az alacsonyabb járadékkal rendelkező cukorbajos vagy tébé- cés nyugdíjasoknak fizetnek ki. Egyúttal módosítjuk a rokkantak szociális ellátását és a rokkant gyerekekre kifizetett családi pót­lékhoz a jelenlegi 300 korona he­lyett havi 500 koronával járulunk hozzá. Jelentős módosítást hajtunk végre a dolgozók betegbiztosítá­sában. Megszűnik a táppénz 50 százalékos csökkentése az egye­dülálló személyek intézeti gondo­zása esetében. Az összes említett szociális in­tézkedésre a társadalmi források­ból évente csaknem 5 milliárd ko­ronát fordítunk. ■ Engedje meg, hogy a kis­kereskedelmi árak változásával kapcsolatban megkérdezzük, mit kell támogatnunk és mit kell felszámolnunk a termelés, a ke­reskedelem és a szolgáltatások tevékenységében?- A húsipari vállalatok műszaki ellátottságával összhangban a kormány úgy döntött, hog foko­zatosan több adagolt, csomagolt, konyhakész húst kell a piacra szállítani. A kiskereskedelmi bol­tok dolgozói kötelesek a nem cso­magolt tőkehúst a vevők kívánsá­ga szerint felszeletelni. Fontos feladat hárul a termelés és a kereskedelem tevékenységét ellenőrző szervekre, ellenőrizniük kell az árakat és a minőséget. Az ellenőrző szerveknek, így pl a minőséget ellenőrző állami felü­gyeletnek, a kereskedelmi felü­gyeletnek, amelyek ellenőrzik a termelés és a kereskedelem te­vékenységét, valamint az állami minőséghitelesítő intézetnek, amely a termékszerkezet felújítá­sát ellenőrzi, és igazolást ad ki az árak megállapításához, sokkal fe­lelősségteljesebben kell megítélni­ük, hogy a termék tulajdonságai valóban megfelelnek-e meghatá­rozott árának. Az állampolároknak sem lenne szabad közömbösen megtűrniük a pult mögött álló egyes kereske­dők ügyeskedéseit, érvényesíte­niük kellene azt a jogukat, hogy jó minőségű, meghatározott mennyi­ségű és árú árút kapjanak. A meg­állapított fogyatékosságokból le kell vonni a következetetéseket. xxx * Közös feladatunk, hogy megő­rizzük az elért életszínvonalat. Ez azonban a népgazdaság teljesítő- képességétől és hatékonyságától, minden egyes kollektíva és egyén, vagyis az összes dolgozó munká­jának eredményeitől függ. A ma­gas életszínvonal feltételei attól függnek, hogyan fogunk dolgozni, milyen lesz a társadalmi munka minősége és hatékonysága VASÉRC A KIKÖTŐBEN illeti: Romániába és Magyaror­szágra 20 235 tonna ostravai szenet, a Közel- Keletre pedig tri- neci acélcsöve­ket szállítottunk.- És mivel tel­tek azok a na­pok, amelyeken szünetelt a szál­lítás?- Olyankor a munkakörnye­zet rendbetételét tartjuk a legfon­tosabbnak, hi­szen amikor tel­jes ütemmel fo­lyik a ki- és bera­kodás, erre álta­lában kevesebb idő jut.- Úgy hallottam, itt vasárnap is munkanap volt. Hányán dol­goztak?- Negyvennyolcán. Egyébként négy munkacsoportunk van; egy- egy csoport huszonöt főből áll. Két évvel ezelőtt alakítottuk meg az úgynevezett váltóbrigádokat, amelyek meghatározott időben teljesítenek szolgálatot Most el­(Gyökeres György felvételei) sősorban a szabadnapokra gon­dolok, hiszen a kikötőben nincs sem szombat, se vasárnap, sem ünnep, se hétköznap. Ha itt az áru, át kell rakni, hogy útnak indul­hasson. Márpedig 1980 februárjá­ig nehéz dolgunk volt. Letelt a munkaidő és mindenki rohant haza a családjához. Megtörtént, hogy az áru napokig itt vesztegelt a kikötőben, főleg hétvégén, vagy karácsony táján, mert nem volt, aki átrakja. Aztán fizethettük a fek- bért. Ez az idő elmúlt, két eszten­deje egyszer sem fordult elő ha­sonló eset.- Könnyű volt meggyőzni az embereket?- Tudja, ahány ember, annyifé­le. Volt, aki tiltakozott, idegenke­dett a váltóbrigádok megalakítá­sától, mások örömmel fogadták, hiszen a többletmunka a bérükben is megmutatkozott. És a többség meg is értette, hogy ünnepnap is szükség van a munkájára.- Még egy adat érdekel, körül­belül mennyi árut raknak át ebben az évben a kikötőben?- Nyolc daruval négy és fél millió tonnát. Főleg ömlesztett és darabos árut. -SZABÓ­ÚJ SZÍ 4 1982. I. 3C Csehszlovák, szovjet, magyar, jugoszláv, román, bolgár és NSZK-beli uszályok találkoztak a hónap utolsó felében Komárom­ban (Komárno), hazánk legna­gyobb kikötőjében, ahol még az év első napján sem szünetelt a mun­ka Pálfy Imre, Horváth László és Peter Du rin munkabrigádja öt te- hervonatot rakott meg szovjet va­sérccel és másnap ugyancsak 5 ezer tonna nyersanyag indult útnak az ostravai kohóba. A há­rom kilométeres mólón most is nagy a sürgés-forgás; a jégtakaró nem kis gondot okozott a hét első napján. Mintegy másfél kilométer rés szakaszt kellett hajózhatóvá tenni a Dunán, hogy a teherszállí­tás folytatódhasson.- Munkánk egyetlen ellensége a fagy - mondja Emil Košec, a ki­kötő részlegvezető-helyettese. - Január 21 -e és 23-a között le is kellett állnunk-a ki- és berakodás­sal, hiszen az időjárás beleszólt az áruszállításba. Olyan hideg volt, hogy a darabos érc belefagyott a vagonokba. A tervet, szerencsé­re így is sikerült teljesítenünk. Ja­nuár '24-ig 1968 vagont kellett megraknunk, ehelyett 2706 kocsi­egység volt a teljesítményünk, va­gyis 65 055 tonna. Ami a kivitelt Vasérccel megrakott vagonok . Bárkák a jégtáblák közt

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom