Új Szó, 1982. január (35. évfolyam, 1-25. szám)

1982-01-23 / 19. szám, szombat

ÚJ szú 3 1982. I. 23. Ghanában polgári kormányt neveztek ki (ČSTK) - Jerry Rawlings szá­zados, a ghanai ideiglenes katonai tanács elnöke, aki fiatal tisztek élén 1981. december 31-én dön­tötte meg Hilla Limann rendsze­rét, tegnap új, 16 tagú polgári kormányt nevezett ki - közölte az accrai rádió. A kormány valamennyi minisz­tere a héttagú katonai tanácsnak tartozik felelősséggel. A hadügy­miniszter közvetlenül Jerry Raw­lings alá lesz rendelve. Külön mi­nisztert neveztek ki a kormány és a katonai tanács közötti kapcsolat fenntartása céljából. A finn kommunisták Koivistóra szavaznak (ČSTK) - A Finn Kommunista Párt Politikai Bizottsága megvitat­ta az elektorválasztások eredmé­nyét, és egyhangúlag úgy döntött, hogy a jövő keddi elnökválasztá­son a Finn Népi Demokratikus Szövetség elektorai, köztük a kommunista elektorok Mauno Koivisto megválasztására szavaz­nak. Mint ismeretes, a múlt vasár­nap és hétfőn megtartott elektor­választásokon Koivisto pártja, a szociáldemokrata párt 145 elek­tori helyet szerzett - hattal keve­sebbet, mint amennyi az elnök megválasztásához szükséges. A finn kommunisták döntése után Koivistónak minden esélye meg­van arra, hogy megszerezze az abszolút többséget, vagyis a 151 elektori szavazatot. Plenáris ülés Genfben (ČSTK) - Genfben pénteken Julij Kvicinszkij, illetve Paul Nitze vezetésével újabb plenáris ülést tartott az európai nukláris fegyve­rek korlátozásáról tárgyaló szovjet és amerikai küldöttség. Sikeres akció (ČSTK) - Az afgán fegyveres erők az elmúlt napokban Kanda­har tartományban sikeres akciót hajtottak végre a külföldről beszi­várgott ellenforradalmi csoportok Kommentárunk Az izraeli fővárosban az elmúlt napokban tüntetést tartottak, amelynek résztvevői a Golan- fennsík bekebelezése ellen til­takoztak (Telefoto-ČSTK) Ülésezik a Palme-bizottság (ČSTK) - A Bonn melletti Gymnich-kastélyban tegnap meg­kezdődött a leszerelés és a bizton­ság kérdéseivel foglalkozó ún. Pal- mebizottság ülése, amely elsősor­ban az ENSZ ez évben sorra kerülő második leszerelési értekezletén el­hangzó jelentés előkészítését vitatja meg. A neves politikusok és közéleti személyiségek ezenkívül a vegyi fegyverek betiltásával is foglalkoz­nak majd. A Palme-bizottságot a nyugat­német kormány hívta meg, amely még ezt a jelentős találkozót sem átallotta saját politikai céljaira fel­használni. Peter Corterier a kül­ügyminisztérium képviselője a dísz­ebéden ugyan megállapította, hogy a nyugatnémet kormány tisz­teletben tartja a bizottság függet­len jellegét, de ugyanakkor nem hagyta ki a lehetőséget, hogy tá­madja Lengyelországot és a Szovjetuniót. ellen. A Bakhtar hírügynökség szerint több csoportot ártalmatlan­ná tettek, kb. 300 embert őrizetbe vettek, nagy mennyiségű külföldi gyártmányú fegyvert koboztak el. AFGÁN KONSZOLIDÁCIÓ Afganisztán az írástudatlan­ság felszámolását tíz évre ter­vezi, de már ebben az évben le akar számolni az ellenséggel, és meg akarja teremteni a fel­tételeket a békés munkához, a gazdasági és kulturális előre­haladáshoz. Első hallásra úgy tűnhet, hogy a mércét nem állították túl magasra, de mindez azonnal más megvilágításba kerül, ha egy kissé visszapillantunk az 1978-as áprilisi forradalom előtti időkre. A „malomkövek között őrlődő búzaszem“ - ahogyan a hegyi lakó afgá­nok hazájukat nevezik - mér­hetetlen nyomoron és elmara­dottságon kívül mást nem igen örökölt a múltból. A szeren­csétlen véletlennek „köszön­hető“, hogy ezt a helyzetet még földrajzi-természeti fo­gyatékosságok is súlyosbítják: Afganisztánnak ugyanis nincs összeköttetése a tengerrel, nincsenek hajózható folyói és számottevő természeti kincsei. Területének négyötöd részét megművelhetetlen, magas he­gyek borítják. A forradalom második sza­kaszában, amely 1979 decem­ber végén kezdődött el, amikor a Babrak Karmai vezette Afga­nisztáni Népi Demokratikus Párt vette kezébe az ország irányítását, érthető módon a konszolidáció, a nyugalom és a rend helyreállítása volt a fő cél. A belső helyzet foko­zatos normalizálódásával megszülettek a népi kormány első intézkedései, amelyekből mozaikként állt össze Afga­nisztán fejlesztési programja, kirajzolódtak az új vezetés cél­jai és szándékai. Agrárországról lévén szó, természetesen a mezőgazda­ságban kezdődtek meg első­ként a gyökeres változások, megkezdték a földreform vég­rehajtását, majd pedig állami gazdaságokat hoztak létre. Óriási eredménynek tekinthe­tő, hogy ma már Afganisztán élelmiszerből csaknem telje­sen önellátó. Az ipari bázis kialakítása nem kevésbé fontos és igé­nyes feladat volt és még ma is az. Ezzel párhuzamosan a me­zőgazdaság részaránya a nemzeti jövedelem előállítá­sában fokozatosan csökkent. Jelenleg a nemzeti jövedelem 14,4 százalékát pedig a keres­kedelem adja. Rendkívül nagy eredmé­nyek ezek, az afgán nép mun­kájának, de nem utolsósorban a szocialista országok segítsé­gének eredményei. Bár ma még nem mondhatjuk el, hogy a külső és a belső ellenség lemondott restaurációs tervei­ről, azt sem, hogy az előreha­ladás zökkenőmentes, de a feltételek mindehhez adot­tak. A többi már csak idő és munka kérdése. KOVÁCS ILONA Salvador Partizánok offenzívája D ánia már a NATO-ba való be­lépésekor kinyilvánította, hogy béke idején nem engedi meg idegen katonai támaszpontok fenntartását és nukleáris fegyve­rek állomásoztatását területén. Az Észak-atlanti Szövetség vezetői évek óta igyekeztek rávenni Dáni­át arra, hogy adja fel ezt az eluta­sító magatartását. Különösen erős nyomást gyakorolnak Dániára azóta, hogy a NATO Tanácsa 1979 decemberében határozatot hozott 572 új közepes hatótávol­ságú amerikai nukleáris rakéta Nyugat-Európában való elhelye­zéséről. A dán kormány ugyanis e határozat után is kijelentette, hogy ragaszkodik eredeti állás­pontjához, és nem engedi meg nukleáris rakéták telepítését az or­szág területén. A General Anzei­ger nevű nyugatnémet napilap ez­zel kapcsolatban arról ír, hogy a NATO-ban terjed a ,,dán beteg­ség“, mivel a NATO más kis tagál­lamai is vonakodnak attól, hogy „hozzájáruljanak a közös véde­lemhez“. Az_ említett országok szándéka, hogy kitérjenek minden elöl, ami tovább komplikálhatná a nemzetközi helyzetet Európá­ban és ami kedvezőtlen kihatással lehetne az európai biztonságra. A dán vezetők az utóbbi időben nem egy alkalommal kritizálták azt a politikát, amelyet Reagan ameri­kai elnök és az amerikai befolyás­ra és nyomásra követnek a NA- TO-tagállamok. Amikor tavaly nyáron Reagan elnök döntést ho­zott a neutronbomba gyártásának megindításáról, Anker Jörgensen, a Dán Szociáldemokrata Párt ve­zére, a kormány elnöke, kijelentet­te, hogy ez a döntés komoly aka­dályokat gördít a kelet-nyugati le­szerelési tárgyalások elé, amelyek rendkívül fontosak a nemzetközi helyzet további alakulása szem­pontjából. A dán miniszterelnök ezzel kapcsolatban ismét meg­erősítette, hogy Dánia, jóllehet tagja a NATO-nak, elutasítja nuk­leáris fegyverek telepítését az or­szág területén. Kevéssel azelőtt Anker Jörgensen a Szocialista In- ternacionálé bonni ülésén felszólí­totta a nyugati országokat, hogy vegyék fontolóra a szovjet béke­kezdeményezéseket, különösen az észak-európai atommentes övezet létesítésére vonatkozó ja­vaslatot. A dán kormány azon a véleményen van, hogy az emlí­tett övezet létesítése pozitívan hatna az európai helyzetre, és így ez a kérdés nemcsak az északi államokat érinti, hanem minden európai országot. A dán kormány az utóbbi hónapokban nemegy­szer hangsúlyozta a leszerelési tárgyalások jelentőségét, és kije­lentette, hogy hajlandó a maga részéről hozzájárulni ennek sike­réhez. Ez kétségtelenül pozitív vo­nása a dán külpolitikának. A NATO azt kívánja a'tagálla­moktól, hogy évről évre legkeve­sebb 3 százalékkal növeljék fegy­ZIAUL HAK pakisztáni elnök befejezte romániai látogatását, és Bolgrádba repült. Nicolae Ceau- sescuval áttekintette a román-pa­kisztáni kapcsolatokat és a nem­zetközi élet néhány időszerű kér­dését. ROMES CSANDRÁT, a Béke­világtanács elnökét Berlinben fo­gadta Erich Honecker, az NSZEP KB főtitkára, az államtanács el­nöke. MOZAMBIKBAN tartózkodik Sam Nujoma, a Délnyugat-afrikai Népi szervezet (SWAPO) elnöke, hogy a Namíbia függetlenségének megteremtését célzó erőfeszíté­sekről tárgyaljon. GEORGIA állam képviselőháza elutasította azt a javaslatot, hogy az alkotmányt egészítsék ki olyan cikkelyekkel, amely biztosítaná a nők egyenjogúságát. A BÉCSI BÍRÓSÁG életfogy­tiglani börtönbüntetésre ítélt két férfit, aki az elmúlt év augusztusá­ban fegyveres támadást intézett az osztrák főváros egyik zsinagó­gája ellen. A támadás során két ember életét vesztette, harmincan pedig súlyosan megsebesültek. RÓMÁBAN tegnap megkezdő­dött a legnagyobb olasz kormány­párt, a Kereszténydemokrata Párt országos tanácsának háromna­pos ülése. A tárgyalásokat abban az időben tartják, amikor a feszült­ség kiéleződött. Ugyanis doku­mentumokat koboztak el a római terroristáktól, s kiderült, hogy fegy­veres támadást terveztek az ülés ellen. verkezési kiadásaikat. Dániára is nyomást gyakoroltak és gyakorol­nak, s egyes dán polgári pártok támogatják ezt a követelést. Hosz- szas tárgyalások után tavaly meg­egyezés született a pártok között a fegyverkezési kiadásokról. Ez a megegyezés kompromisszum volt, amely egyrészt az inflációs ráta figyelembevételével a katonai kiadások eléggé érezhető növelé­sét irányozza elő, másrészt vi­szont a költségek növelésének nem lenne szabad meghaladnia reális értékben a 3 százalékot, mint ahogy azt a NATO kívánja. Ennek ellenére politikai megfigye­lők a megegyezésre úgy tekinte­nek, mint a kormány engedmé­nyére a NATO-nak és a hazai jobboldalnak. A 68 szociáldemok­rata képviselő közül 19 bejelentet­te, hogy a parlament költségvetési vitájában nem szavazza meg a fegyverkezési kiadásoknak az említett mértékű növelését. A Dán Kommunista Párt vezetői rámutat­tak, hogy ez a megegyezés ellen­tétben áll a kormánynak azzal a ki­jelentésével, miszerint hozzá kí­ván járulni a feszültség enyhülé­séhez Európában, és hogy a kato­nai kiadások növelése Dánia szá­mára további gazdasági és pénz­ügyi megterhelést jelent. Dániában tavaly novemberben kiéleződött a politikai válság: bár sikerült kompromisszumot elérni (ČSTK) - A Farabundo Marti Nemzeti Felszabad ítási Front Sal­vador egész területén fokozott harci tevékenységet folytat a Her- nandez-diktatúra elleni népi felke­lés 50. évfordulójának napján. Mint ismeretes, az 1932-es népi felkelést Hernandez tábornok dik­tatúrája vérbe fojtotta, s akkor ve­szítette életét Augusto Farabundo (ČSTK) - Argentína öt legna­gyobb politikai pártja csütörtökön nyilatkozatban ítélte el Galtieri tá­bornok új kormányának azt a ter­vét, hogy a kulcsfontosságú gaz­dasági ágazatokat ismét magán­a fegyverkezési kiadások kérdé­sében, nyitottak maradtak más, különösen gazdasági és pénzügyi kérdések. Megvitatásukkor a ki­sebbségi Jörgensen kormány ve­reséget szenvedett, aminek követ­kezményeképpen 1981. decem­ber 8-ra kiírták az előre hozott parlamenti választásokat. Az a veszély fenyegetett, hogy a választások után jobboldali pol­gári pártok veszik át a kormány­zást, ami kedvezőtlenül hatott vol­na a dán külpolitikára is. A szociál­demokrata párt ugyan 68 mandá­tumából kilencet elvesztett, de így is az ország legerősebb pártja ma­radt. A múlt év végén Anker Jör­gensen ismét kisebbségi kormányt alakított: csak szociáldemokrata miniszterek kaptak helyet benne. Anker Jörgensen miniszterelnök az új kormány megalakítását kö­vetően bejelentette, hogy elvből ellene van nukleáris fegyverek te­lepítésének az ország területén. Ismét igazolta: Dánia érdeklődést mutat atomfegyvermentes övezet kialakítása iránt Észak-Európában és síkraszáll a fegyverkezés korlá­tozásáért. A miniszterelnök nyilat­kozata azt mutatja, hogy Dánia tovább kívánja folytatni az eddigi külpolitikát, amelynek nem lebe­csülendő pozitív vonásai is van­nak: keresi az utat az európai béke megszilárdításához és a fennálló problémák megoldásá­hoz, még akkor is, ha bizonyos kérdésekben kénytelen engedni az Egyesült Államok és a militaris­ta NATO-körök nyomásának. JAN BLANSKÝ Marti, a Salvadori KP alapító tagja, a felkelés vezetője. Az elmúlt napokban a partizá­nok általános támadásba lendül­tek a kormánycsapatok ellen A hazafiak fegyveres egy­ségeinek akcióit nem akadá­lyozhatta meg az a széles körű megtorlási hullám sem, amelyet a junta San Salvadorban három nappal ezelőtt indított el. kézbe adja, s hogy még szoro­sabbra fűzi gazdasági és politikai kapcsolatait az Egyesült Álla­mokkal. Az Argentínában Multipartida- ria néven ismert laza pártszövet­ség, amelyet a kommunista párt és más demokratikus szervezetek is támogatnak, bírálja továbbá a kormánynak a nép érdekeivel ellentétes gazdasági modelljét. Ez ugyanis a bérek befagyasztasát s az adók emelését irányozza elő, és a monopóliumok tevékenysé­gének szabad utat nyit. A Multipartidariában egyesült valamennyi pártot az 1976-os ka­tonai hatalomátvétel után betiltot­ták. A legutóbbi, 1973-ban tartott általános választásokon ez az öt párt a szavazatoknak mintegy 80 százalékát szerezte meg. NATO-ellenes tüntetések Görögországban (ČSTK) - A görögországi ame­rikai katonai támaszpontok felszá­molását követelő mozgalom és a NATO-ellenes hangulat egyre nő Görögországban. Az utóbbi na­pokban országszerte nagygyűlé­seken és tömegtüntetéseken kö­vetelték, hogy a kormány a görög nemzeti érdekeknek megfelelő­en rendezze a támaszpontok ügyét. Az észak-görögországi békebi­zottság Thesszalonikiben meg­tartott konferenciája nyilatkozat­ban támogatta a Balkán-félsziget atomfegyver-mentes övezetté alakítására vonatkozó tervet. A konferencia résztvevői felszólí­tották az athéni kormányt, hogy tegyen intézkedéseket a NATO- ból való kilépésre és az amerikai támaszpontok felszámolására. Kréta szigetén, ahol az USA négy görögországi támaszpontja közül kettő működik, „Ki a halálbázi­sokkal!“ jelszóval tartottak gyűlé­seket. Terjed a „dán betegség“? Argentin politikai pártok nyilatkozata

Next

/
Oldalképek
Tartalom