Új Szó, 1982. január (35. évfolyam, 1-25. szám)
1982-01-23 / 19. szám, szombat
KIS NYELVŐR Ne „hivataloskodjunk“ Egy lapunk így tájékoztatta olvasóit a nyári ifjúsági tábor napirendjének egyik részletéről: ,,Szombaton este az aktív pihenést, a kikapcsolódást kultúrprogrammal tervezzük biztosítani; ennek konkretizálására eddig még nem került sor: felmerült a filmvetítés, vetélkedő, diszkó stb. lehetősége. “ Jellegzetes példája az a mondat annak, miképpen nyomul be a hivatalos stílus (akarom mondani: a hivataloskodó zsargon!) az írásbeliségnek egyéb területeire, az adott esetben a publicisztikába is. Nyelvi megnyilatkozásaink értékét a korszerű nyelvművelés már nem csupán a nyelvi helyesség mércéjén méri le, hanem tekintettel van az írás- vagy beszédmű stiláris alkalmasságára (idegen szóval: adekvátságára) is. Egyszerűbben szólva: ne érjük be azzal, hogy a szöveg, amelyet kiadunk a kezünkből, vagy a mondat, amelyet kimondunk, ne tartalmazzon nyelvhelyességi „vétségeket“, hanem törekedjünk arra is, hogy közleményünk- a kommunikációelméletből kölcsönzött kifejezéssel: üzenetünk- nyelvi megformáltságának mikéntjében, azaz stílusában is- alkalmazkodjék a közlési szituáció tényezőihez. Melyek ezek a tényezők? Elsősorban: hogy mit akarunk mondani (a tartalom), hogy hol akarjuk mondani (tehát a megnyilatkozás fóruma, a legtágabb értelemben vett „műfaj“), azután hogy kinek szánjuk a mondanivalónkat, ki a „címzettje“ közleményünknek, végül pedig, hogy miért fordulunk hozzája, illetve hozzájuk, vagyis mi a célja a közlésünknek. Mindezek a szempontok együttesen kell hogy befolyásolják, sőt meghatározzák a hogyan?-1, a leírt vagy elhangzó szöveg stílusát. Miért kerítettünk sort épp e sajtónyelvi mondat kapcsán erre a kis elméleti eszmefuttatásra? Mert a kipécézett szöveg írója éppen ezt a követelményt, a stiláris adekvátság kritériumát sértette meg. Pedig a téma, amiről szót ejt, érdekes, sőt az adott körben nyilván közérdeklődésre tarthat számot. A műfaja sem hivatalos jelentés vagy értekezleti beszámoló, hanem újságcikk, amelynek „címzettje“: az üzem fiatalsága. Végül pedig a cél: kedvet csinálni a nyári táborhoz, résztvevőket toborozni, vagy legalábbis felhívni rá az érdekeltek figyelmét. Ezt a szándékot azonban nagymértékben keresztezi az a papírízű, bürokratikus „bikkfa- nyelv“, amelyet a cikk szerzője használ. Nem lenne hatásosabb, kedvcsinálóbb, ha ehelyett így fogalmaznánk: ,,A szombat estét az aktív pihenésnek, a kikapcsolódásnak szenteljük. Még nem döntöttük el, hogy filmvetítést, vetélkedőt, vagy lemezbemutatót (táncestet) rendezzünk-e“.Sőt én még ezt is hozzátenném:,,Kíváncsian várjuk hozzászólásaitokat. Beszéljük meg együtt, mi legyen a szombat esti program!“ KEMÉNY GÁBOR Vigyázzunk a protektor-ral! Ebben az írásunkban elsősorban az autósokhoz, motorosokhoz szólunk, de bizonyára hasznos lesz mások számára is, amit mondunk, hiszen az itt tárgyalandó szavakat azok is használják alkalmilag, akiknek nincs gépjárművük. Kezdjük mindjárt magával a problémával! A gépjárműkerekek külső gumijának, úgynevezett gumiköpenyének, nem sima, hanem rovátkás a felülete. így hívják ezt a részét a magyar nyelvben: futófelület. Azért rovátkás ez, hogy jobban hozzátapadjon a talajhoz, ne csússzon könnyen meg a gépjármű. Ha a futófelület lekopik, újra kell a gumiköpenyt - a mi itteni szóhasználatunk szerint - ,,protektoroztatni". Tehát mi a futófelületet profe/cfor-nak hívjuk, a futófelület javítását, helyreállítását protektorozás- n ak, s magát az üzemet, ahol ezt végzik, protektorozóüzem-nek. Csakhogy ezek a szavak ismeretlenek a magyar nyelvben. A protektor szó ugyan használatos, de teljesen más jelentésben. Akár az Idegen szavak szótárát, akár valamelyik értelmező szótárt lapozzuk fel, a protektor-1 ezekben a jelentéseiben találjuk meg benne: .pártfogó,' .valakit protekcióban részesítő személy,“ ,az az állam, amely egy gyengébb országot védnöksége alatt tart1. A .futófelület* jelentést egyikben sem találjuk. Hogyan került akkor a nyelvhasználatunkba ez az idegen szó ebben a jelentésben? A szlovák és a cseh nyelvből. Mindkét nyelvben használatos a protektor ebben a műszaki jelentésben is: .gumiabroncs vagy gumiköpeny futófelülete*. S mi bizony a szlovák nyelvben gyakran halljuk ezeket a származékait: protektorovat’, protektorovanie, s így nemcsak a protektor-t vesszük át .futófelület1 jelentésben, hanem új szavakat is „alkotunk“ szóelemek szerinti fordítás révén: protektoroz, protektorozás, sőt a protekroroz igéből művel- tető igét is képzünk: protektoroztat. Csakhogy ezekkel a szavakkal nem gazdagítjuk a magyar nyelv szókincsét, hiszen csupán a mi kis nemzetiségi területünkön terjednek el, hanem a saját nyelvhasználatunkat rontjuk, s az egyetemes magyar nyelv tisztaságának is ártunk velük. De mit használnak a magyar köznyelvben ezek helyett a szavak helyett? - tehetné fel valaki a kérdést. Jogosan tehetné fel, mert ezek a fogalmak Magyarországon is megvannak, tehát nevüknek is kell lenniük. Van is. A protektor magyar neve - mint már említettük is - egyszerűen ez: futófelület. A protektoroz igéé: az újrafutóz vagy csak a futóz. Vagyis a futófelület szó előtagjából alkotjuk meg a származékokat. A protektorozás megfelelője a futózás vagy újrafutózás. A protektoroztat műveltető igéé: a futóztat, újrafutóztat. S különböző összetételeket is alkothatunk a futózás szóval: gumifutózás, gumiköpeny-futózás, így a protektorozóüzem is: futózóüzem. Látjuk, van ezeknek a fogalmaknak már magyar nevük is, nem érdemes tehát átvenni a magyar nyelv számára idegen, latin eredetű szavakat. Használjuk a magyarban elfogadott neveket, amelyek eredeti magyar szavak, s szerkesztésüknél fogva érthetőbbé is teszik számunkra az általuk kifejezett fogalmakat, mint az idegen szavakból csupán saját használatunkra létrehozott szóutánzatok. JAKAB ISTVÁN Fedél alatt az épületek A prágai Nemzeti Színház építői teljesítik feladataikat Amikor a prágai Nemzeti Színház épülete 1881 -ben leégett, futótűzként terjedt el a szomorú hír, amely a legtávolabbi falvakba is eljutott. Nagylelkű adományoknak köszönhetően rövidesen összegyűlt a tűz martalékává esett épület újjáépítésére szánt összeg. Alig két esztendő elteltével pedig - 1883. november 18-án - a tűzvész óta először hangzott fel falai között Smetana örök értékű operája - a Libuše. A cseh kultúra történetében e nagy jelentőségű napnak az emlékére emelkedik majd ismét a magasba - pontosan száz esztendővel később - 1983. november 18-án az ismét felújított színház függönye. Addig azonban még sok víz lefolyik a Moldván, sok munka vár az építőkre. Otakar Ferfecký kormánybiztos, a CSSZK Építésügyi- és Műszaki miniszter-helyettese a következő húsz hónap igényes teendőiről beszél:- Az építők zavartalan, folyamatos tevékenysége a feltétele a berendezések és a bonyolult technika késedelemmentes szerelésének, próbaüzemelésének csakúgy, mint a belső munkák határidőben történő elvégzésének. Mindent megteszünk, hogy az aranykápolna az eddiginél is tökéletesebb és látványosabb legyen. Nem kétséges, hogy a Nemzeti Színház a maga nemében egyedülálló építkezés, amelyen ma már legalább ezren, de rövidesen még többet sürgölődnek majd.- Ennyi ember irányítása a rendkívüli tapasztalatokon kívül politikai munkát is igényel. Az eredmények az egyének és a kollektívák kezdeményezésén és áldozatkészségén kívül nyújtott műszakokat is követelnek - hivatkozik Jan Kŕiženecký, az építkezési szakszervezeti bizottság elnöke arra, hogy a szocialista verseny legutóbbi értékelésekor 31 kollektíva és 116 dolgozó kapott elismerő oklevelet. A NAGY FAGYOK ELLENÉRE MEGÁLLÁS NÉLKÜL A dolgozók a tavalyi tervet december 20-ig nem csupán az előirányzott anyagi eszközöket tekintve teljesítették. A hangsúly mindenekelőtt az egyes épületeken végzett munkák határidőben való átadásán és - ami ugyanilyen fontos- a minőségen volt. Az utolsó negyedévben az emberek teljesítménye négyszeresen meghaladta äž első negyedévét. November vége óta mind a négy épületet az új gázkazán fűti. Az áramelosztókat is rákapcsolták már az új áramátalakító állomásra. De még így is sok munka vár az emberekre, különösen a kőfaragókra, a stukkozó kőművesekre és a restaurátorokra. így például az épületeken belül emelt állványokon a Štuko termelőszövetkezet festői és aranyozói- Josef Schulz és Josef Zítek építészmérnökök egykori alkotásait - a nézőtér mennyezetének festményeit és gazdag díszeit újítják fel. Az ostravai Kohászati Szerelővállalat dolgozói nemcsak az adminisztratív épület szerelését fejezték be, hanem azét is, amelyben az éttermek és a szalonok kapnak helyet. Noha a Prűmstav embereinek sok bosszúságot okozott, hogy az épületeket borító üvegpanelek szállítása késett, a hibájukon kívüli mulasztást már pótolták. TISZTELETBEN TARTJÁK AZ ELŐDÖK ALKOTÁSAIT A történelmi épület fokozatosan végleges külsőt ölt. Míg egyesek már a légkondicionáló berendezést szerelik, mások a legapróbb részletekre menően a művészi alkotások - szobrok, festmények és díszek - felújításával, illetve karbantartásával foglalatoskodnak. Az elfogadott elv ugyanis: tiszteletben tartani a színház egykori tervezőinek és építőinek művészi elképzeléseit, hogy az ötletességről, hozzáértésről és ízlésről tanúskodó műveket megőrizzék az utókor számára. A munka üteme kielégítő. A tapasztalatok szerint a legfontosabb, hogy a megteremtett lehetőségeket a dolgozók továbbra is kihasználják. A biztosíték erre nézve a párt- és a szakszervezetek segítsége, valamint az építkezés vezetőivel való szoros együttműködés. KÖZELEDIK A BEMUTATÓ NAPJA- A cseh nép kulturális és politikai történetében jelentős szerepet játszó Nemzeti Színháznak a jövőben is teljesítenie kell hagyományos szerepét - mondotta Otakar Ferfecký, majd így folytatta: - Újjáépítése, műszaki berendezésének és színpadának korszerűsítése megfelel korunk követelményeinek. Arra törekszünk tehát, hogy a nézőtér és a közönség számára fenntartott termek, helyiségek is eredeti külsejükben pompázzanak. Az ajtók, a függönyök, a kilincsek is a régiek pontos másai lesznek. A művészi alkotások felújításánál is ehhez az elvhez ragaszkodunk. Meggyőződésem, hogy nem kell majd szégyenkeznünk müvünkért. Igyekszünk bebizonyítani, hogy nem maradunk elődeink mögött, akik kiválót alkottak a Nemzeti Színház felépítésével, bár gazdasági és politikai helyzetük korántsem volt hasonlítható a szocialista társadalom nyújtotta lehetőségekhez. Ezt az előnyt kell kihasználnunk. KARDOS MÁRTA ISMÉT GYARAPODOTT A KÖZÖS ÉVZÁRÓ ELŐTT A BUZITKAI EFSZ Közép-Szlovákia mezőgazda- sági nagyüzemeiben a múlt esztendei mérlegkészítés és az idei nagy feladatok kitűzése jegyében telnek január szokottnál is hidegebb napjai. A losonci (Lučenec) járás egyik legeredményesebb és legnagyobb földművesszövetkezetében, a buzitkaiban sincs ez másként, noha az új év első napjaiban a szokottnál is nagyobb figyelem kíséri a termelőmunkát.- Az elmúlt esztendő gazdálkodását illetően még nem szolgálhatok pontos adatokkal - mondotta Ocsovay Veronika, a szövetkezet üzemgazdásza annyit azonban mindenesetre elmondhatok, hogy össztermelésünk alakulására kedvezőtlenül hatott a vártnál gyengébb gobonatermés. Gazdaságunk tavaly csupán 3,7 tonnát ért el hektáronként gabonából, ami első pillantásra nem sokkal marad el a tervezettől. Ám ha figyelembe vesszük, hogy 1600 hektáron foglalkozunk kalászosok termesztésével, már jelentős terméskiesésről kell beszélni.- Gazdaságunk másik érzékeny pontja a szarvasmarha-te- nyésztés - veszi át a szót Milan Kovalčik mérnök, a szövetkezet alelnöke. Nálunk ugyanis 97 szarvasmarha esik 100 hektár mező- gazdasági földterületre, melynek takarmányellátása évről évre nagy gond elé állítja a gazdaság vezetőit. A múlt esztendőben a szó szoros értelmében minden tartalékunkat mozgósítva is csupán 90 százalékra tudtuk biztosítani az etetnivalót. Éppen ezért kellett kooperációs kapcsolatot teremteni a zvoleni járás egyik nagy üzemével, Zvolenská Slatinával, ahol viszont bőven akadt kaszálnivaló. Hasznosítjuk takarmánykészítő üzemünkben az élelmiszeripari üzemek másodlagos termékeit, sőt ízesítésre a hulladékot is. Különösen a rimaszombati sörgyárral és a malommal alakítottunk ki jó együttműködést.- Szorító gondjaink, bajaink mellett azonban látni kell eredményeinket is - kapcsolódott be harmadikként beszélgetésünkbe Cihák József, a pártalapszervezet elnöke. - Soha olyan gazdag termést nem takarítottunk még be szemes kukoricából, mint tavaly. A 220 hektáron termesztett korai fajta szárított, kitisztított állapotban 5,7 tonnán felüli átlagtermést adott, s hasonló eredményeket produkált kertészetünk is. Viszonylag kis termőterületről 385 tonna paradicsomot és 75 tonna paprikát értékesítettünk. A nagy megterhelés ellenére állattenyésztési ágazatunk is eleget tett feladatainak. Tejből például 3 millió 872 ezer litert adtunk köz- fogyasztásra, csaknem félmillió literrel többet, mint a korábbi esztendőben, és húsból is többet értékesítettünk az előirányzottnál. Eredményes volt baromfitenyészetünk is, hiszen amellett, hogy 3 millió 100 ezer darab tojást értékesítettünk (260 darabot egy tojótól) alaposan túlteljesítettük az étcsirke eladási tervét is. Szólni kell a közös gyarapodásáról is. Beruházásaink a tervezett ütemben valósulnak meg, nem utolsósorban azért, mert a döntő fontosságú létesítményeken saját építőcsoportunk tevékenykedik. Ugyancsak bővül öntözőrendszerünk, s ennek jótékony hatása már tavaly megmutatkozott néhány vízigényes kultúra termesztésében.- összességében tehát nem zártunk eredménytelen esztendőt - összegzi az elhangzottakat Ocsovay elvtársnó -, csakhát mi ennél is többet, jobbat remélhetünk. Ami pedig a jövőt illeti, nagyon nehéz dolgunk lesz. Minden apró részletre oda kell figyelni, hogy a mezőgazdaságban bevezetett tökéletesített irányítási rendszernek végül is az előnyeit élvezzük, ne pedig a hátrányait. Most úgy látjuk, hogy esetleges gondjaink a termelés energiaráfordításánál jelentkezhetnek, hiszen Jozef Ciriak, a pártalapszervezet elnöke (A szerző felvétele) tavaly a mondhatni ideális őszi betakarítási és talajelőkészítési munkák alkalmával sem értünk el jelentős megtakarítást. S nem sok a valószínűsége annak, hogy az idén is ennyire kegyes lesz majd hozzánk az időjárás. Ezért már most, az év elején is jó gazda módjára gazdálkodunk anyagi eszközeinkkel, az üzemanyaggal, villamosenergiával egyaránt. Az új irányítási rendszer bevezetése után ez már nem csupán népgazdasági érdek, hanem saját érdekünk is. HACSl ATTILA ÚJ SZÓ 1982. I. 23.
