Új Szó - Vasárnap, 1981. július-december (14. évfolyam, 26-52. szám)
1981-07-19 / 28. szám
TUDOMÁNYI TECHNIKA CSODAGYÓGYSZER AZ INTERFERON? A közönséges halandó gyakran összetéveszti a vírusokat a baktériumokkal. Közös ugyan az a tulajdonságuk, hogy gyakran hasonló megbetegedéseket okoznak, de lényegüket tekintve nagyon sokban különböznek is egymástól. Az ember szempontjából az közöttük a leglényegesebb különbség, hogy amíg a baktériumok által okozott betegségek ellen hatásos gyógyszernek bizonyulnak az antibiotikumok, addig a vírusos megbetegedések hatásos ellenszerét x még nem fedezték fel. ELSŐ SZÁMÚ ELLENSÉG: A VÍRUS A vírus önálló életre képtelen, tökéletes sejtparazita, amely egyénről egyénre, sejtről sejtre átviszi a kedvezőtlen tulajdonságokat. A leggyakoribb vírusos megbetegedést - az influenzát - szinte kivétel nélkül valamennyien saját tapasztalatból ismerjük. De a vírusbetegség ezen kívül a bárány- himlő, a himlő, a herpesz, a kanyaró, a mumpsz, a rubeóla és a vírusos tüdőgyulladás is. A szervezetnek az ilyen megbetegedései főleg azért kellemetlenek, mert az orvosi gyakorlat nagyon gyakran csak a betegség által sújtott emberi szervezet ellenállóképességére támaszkodhat, és az alkalmazott gyógyszerek csak a természetes ellenállás fokozását segítik elő. A biológiai tudományokban éppen ezért forradalomnál' j • , , —ozamitott az intc'-‘...önerőn fefedezese. Ml AZ INTERFERON? A kérdésre Ladislav Borecky, a Szlovák Tudományos Akadémia Virológiái Intézetének igazgatója, a Csehszlovák Tudományos Akadémia és a Szlovák Tudományos Akadémia levelező tagja válaszol:- Képzeljék el, hogy a sejtet megtámadja a vírus. A sejtben ellenanyag keletkezik, amelynek a neve: interferon. Ez lényegében fehérje, amely a sejtet a vírus újbóli támadásai ellen védelmezi. Olyan anyagról van szó, amelynek segítségével a megtámadott és '■ ’így megváltozott sejt „normalizálódik“. Az interferon segítségével például a burjánzó sejtet olyan sejtté lehet átalakítani, amely újból inkább az egészséges, mint a beteg sejt tulajdonságaival rendelkezik. A neves kutatótól még azt is megtudtuk, hogy az interferon víruselleni és daganatgátló hatását a szakemberek már 1957-ben felismerték. Alkalmazását, a vele folytatott kísérleteket elsősorban az nehezítette, hogy problémát okozott az előállítása. Az emberi szervezetet csak emberi sejtekből nyert interferon tudja védetté tenni. Csak 1980-ban sikerült elkülöníteni azokat a géneket, amelyek az emberi szervezetben az interferon-termelést szabályozzák. Ha sikerül megfelelő baktériumtípust találni, olyanokat, amelyek az említett gén beültetése után képesek lesznek interferon-termelésre, orvosaink valóban hatékony fegyvert kapnak a vírusbetegségek elleni küzdelemhez. Tudjuk, hogy egyes baktériumtípusok rendkívül könnyen szaporodnak. Ha ezek testébe átvisszük az interferon képződését szabályozó gént, lényegében kimeríthetetlen „interferon-gyárat" nyerünk. Kérdés azonban, nem túlságosan fantasztikus-e ez az elképzelés. A GÉNSEBÉSZET- amely, a kérdést erősen leegyszerűsítve, génekkel való tudatos manipulálást jelent - egyértelműen nemmel válaszol erre a kérdésre. Az eddig feltárt lehetőségek és távlatok, amelyek az eddigi kutatási eredmények alapján rajzolódnak ki, arra engednek következtetni, hogy a 21. század valószínűleg a biológia évszázada lesz. A biolóDr. Peter Kontsek a vírus által megtámadott sejteket vizsgálja (Keszeli Béla felvétele) gusok előrejelzése szerint új produktív organizmusokat hoznak létre, amelyek majd képesek lesznek élelmiszert, illetve biológiai eredetű nyersanyagokat gyártani az emberiség számára. Olyan organizmusokat ismerhet meg az emberiség ez elkövetkező évtizedekben, amelyek képesek lesznek a hulladékok gyors és hatékony megsemmisítésére, a talaj ter- mőbbé tételére és általában a természeti környezet regenerálására, a civilizációs ártalmak okozta károk ellensúlyozásé'-~| ex. Ma még szinte lehetetlennek tűnik, de nagyon valószínű, hogy néhány évtized múlva a genetikai zavar által károsodott emberi szervezetbe megfelelő „kiegészítő“ gént helyeznek el a génsebészek, így lehetővé teszik a zavar kiküszöbölését. Ez, persze, ma még a jövő zenéje. A génsebészet kibontakozása előtt még mind a biológusoknak, mind az orvosoknak számos etikai problémát kell megoldaniuk. Hiszen jól tudjuk, hogy a tudományos kutatási eredményeket ugyan fel lehet használni az emberiség javára, de vissza is lehet élni velük. A történelem folyamán erről már sokszor meggyőződhettünk. Térjünk azonban vissza az interferonhoz, vegyük szemügyre, mivel foglalkoznak a Szlovák Tudományos Akadémia Virológiái Intézetének kutatói. A BRATISLAVAI LABORATÓRIUMOKBAN A Virológiái Intézet Európa legelső ilyen jellegű munkahelyei közé tartozik, hiszen az interferonnal kapcsolatos kérdéseket itt már 1960 óta tanulmányozzák. Az interferon-képződés mechanizmusának tanulmányozásában, a hatásmechanizmus kutatásában már több jelentős eredményt tudnak kimutatni. Az intézet könyvtárában több tucatnyi szakdolgozatot, tanulmánykötetet, szakelőadást tartanak nyilván. A nemzetközi szakmai fórumokon sorra elhangzottak ezek az előadások és kutatási beszámolók. Az interferon-kutatásban szerzett két évtizedes tapasztalatok már gyakorlati eredményeket is hoztak. Ladislav Borecky elvtárs, a kutatóintézet igazgatója így nyilatkozott az eredményekről:- Az alapkutatási ismeretek kiaknázása során két irányban haladunk előre. Egyrészt azokat az anyagokat tanulmányozzuk, amelyek képesek interferon-termelésre. E téren is születtek már eredmények, a csehszlovák kétszálas gyártmányú ribonukleinsav segítségével olyan kenőcsöt sikerült előállítanunk, amelynek segítségével eredményesen gyógyítható a bőr, a nyálkahártya és a szem vírusos megbetegedése. A gyógyszert a hlohoveci Slovakofarma vállalatnak kellene előállítania. A gyógyszergyárban már folynak a gyártási előkészületek. Ez tevékenységünk egyik iránya. Egy másik, rendkívül fontos feladatnak tekintjük az „emberi interferon“ előállítását. Ez olyan interferon, amely alkalmas az ember gyógyítására, mégpedig oly módon, hogy a gyógyszert fehérvérsejtek segítségével juttatjuk a szervezetbe. A fehér vérsejtet a bratislavs kra- márei vérátömleszíó állomás bocsátja rendelkezésünkre.- Mit várhatunk ^ Werteren orvCo. gyakorlatba történő bevezetésétől?- Nagyon sokat várunk ettől a gyógyszertől, hiszen teljesen megváltoztathatja, erőteljesen növelheti az orvosok lehetőségeit. A vírusok ellen mindeddig nem létezik hatásos specifikus gyógyszer. Az idült vírusos megbetegedések gyógyításában azért lenne nagy jelentősége az interferonnak, mert lényegesen csökkenne a kórházi kezelés időtartama, így a betegek gyorsan visszatérhetnének munkahelyükre. Nem is szólva arról, hogy a rák gyógyításában is nagy lehetőségeket jelentene az interferon eredményes bevezetése. KÉREK EGY KIS INTERFERONT! A csodaszerként emlegetett ' anyag felfedezése nemcsak a szakma legjobbjait, az orvosok és biológusok százait foglalkoztatja,, hanem a közönséges halandók millióit is. Az intézet igazgatója erről így számolt be:- Naponta többször is telefonálnak munkahelyeinkre, és az érdeklődők ezzel kezdik: „Kérek egy kis interferont!“ Nyilvánvaló, hogy a kérés teljesítése nem egyszerű. A betegek csodagyógyszerként emlegetik az interferont, és tudjuk, hogy csodagyógyszer - nem létezik. Látatlanba, telefonon keresztül egyetlen beteget sem lehet eredményesen kezelni, és az interferon legjobb ismerője sem tudja százszázalékosan előre jelezni, hogy miként hat egy-egy konkrét esetben ez a csodálatos anyag. Sőt, azt sem lehet kizárni, hogy egy-egy vírusmegbetegedések gyógyításában az interferon káros is lehet. Mielőtt az interferon a gyógyszertárakba és a klinikai gyakorlatba kerül, alaposan meg kell vizsgálni. A Virológiái Intézetben jelentős erőket összpontosítanak a sokat ígérő szer tesztelésére E téren a bratislavai biológusok és orvosok számos más városban működő kutatóintézettel is együttműködnek. Szocialista társadalmunk megteremti hozzá az előfeltételeket, hogy a tudományos eredmények minden esetben az embert szolgálják. így lesz ez az interferonnal is, amely, reméljük, hamarosan bevonul az orvosok eszköztárába. ÉVA BALIŐOVÁ AZ AGYSEJTEK ÉLETBEN TARTÁSA Az agyi infarktus típusú szélütések esetében az agyhoz vezető vérerek elzáródnak és az elégtelen vérellátás az agysejtek pusztulását okozza. A közelmúltban a Tokyo Egyetem Orvostudományi Karának Agykórtani Intézetében dr. Jiro Suzuki idegsebész vezetésével egy új módszert fejlesztettek ki az agysejtek életének a szélütést követő meghosszabbítására, amelynek hatását állatkísérleteken ellenőrizték. Az eljárást múlt év októberében jelentették be a Japán Agyi Ideg Társaság kongresszusán. Japánban a két leggyakoribb kór az agyvérzés és a rák. A szélütéses eseteknek több mint 50 százalékát az agyi infarktusok teszik ki. Az agyi infarktus esetén a beteget sürgősen valamelyik kórház idegsebészetére szállítják és műtéti beavatkozással helyreállítják az agy érintett területén a szükséges vérellátást. Az alatt a néhány óra alatt azonban, amig a vérkeringés ismét megindul, az agysejtek többsége véroxigén hiánya miatt elhal. így ha sikerül is életben tartani a beteget, súlyos károsodások maradnak hátra, mint például paralízis és beszédzavar, sőt a vérellátás helyreállításával néha hirtelen felduzzad és ödémsáwá válik az agy. Az agysejtek elégtelen vérellátás mellett történő életben tartásának módszerét vizsgálva a kutatócsoport kísérleti állatokon mesterséges agytrombózist idézett elő úgy, hogy izolálták az állatok agyalapi artériáját és így váltották ki az agyműködés zavarát. A kutatócsoport megállapította, hogy amennyiben a szélütéses rohamot kővető egy órán belül az agy belső nyomásának csökkentésére mannit oldatot fecskendeznek be, majd ezt követően vérpótló injekciókat adnak - szerves fluorvegyületet - és a mannit injekciókat kétórás időközönként megismételik, az agysejtek kb. hat óra hosszat vérellátás nélkül is életben tarthatók. Ennek a kezelési eljárásnak még az az előnye is megvan, hogy a vérellátás helyreállítását követően nem lépnek fel mellékhatások. A hatásmechanizmus még teljesen nem tisztázódott, de a kutatók vélejménye szerint a mannit megakadályozza az agysejtek hártyáinak elzáródását, a vérpótló pedig úgy fejti ki hatását, hogy még a kis hajszálerekbe is bejut, mivel mnioV' 'K|sebbek a vértesteknél és így a kis ^'.'.'„sokba is képesek behatolni. a módszerrel lehetőség nyílik az alapos sebészeti beavatkozás végrehajtására és eltávolíthatják az elzáródott véreret, majd áthidalást illeszthetnek be helyette. A módszer kidolgozása azonban kísérleti stádiumban van, és ahhoz, hogy embereken is biztonságosan alkalmazzák, még sok vizsgálatot kell elvégezni. Technika ÉRDEKESSÉGEK, ÚJDONSÁGOK SZÍWIZSGÁLAT A TÁVOLBÓL A tallini kikötői kórház kardiológiai központja rendszeresen ellenőrzi a tengeren hajózó tengerészek szívműködését. A hajóorvosok rendszeresen elkészítik a tengerészek elektrokardiogrammjät, amelyet azután rádióhullámokon továbbítanak önműködően a tallini kikötői kórházba. A kardiológusok gondosan elemzik a tengerészek szívműködési adatait és figyelmeztetik a hajóorvost bármely rendellenességre, ami nagy jelentőségű a szív- és érrendszeri megbetegedések megelőzése szempontjából. Ha szükséges, konzultációra is kerülhet sor a hajóorvos és a tallini kórház specialistái között. A következő néhány évben az Észt SZSZK valamennyi nagyméretű halász-, kereskedelmi- és utasszállító hajóját összekapcsolják a tallini kardiológiai központtal. ZOMÁNCCAL A PARAFFIN ELLEN A Szovjetunióban olyan zománcbevonatot fejlesztettek ki, amelynek segítségével megakadályozhatják a paraffinszennyeződés lerakódását és dugulását a kőolajvezetékekben. Korábban a kőolajipari létesítményeknél tisztítás céljából naponta 2-3 alkalommal is le kellett állítani a berendezéseket, újabban azonban speciális zománccal vonják be a csövek belső felületét. Ez a zománcréteg megakadályozza a paraffin lerakódását. (APN) RÁDIÓTELEFON NAPENERGIÁVAL A napenergia közvetlen fel- használására irányuló próbálkozások közül eredményesen végződött a Lucas angliai cég által kifejlesztett napenergiával működő rádiótelefon-rendszer. A cég a rádiótelefon-állomásokból összefüggő telefonhálózatot épített ki Kolumbiában. A hálózat összesen 2550 távoleső helységben felállított telefonállomásból áll. Áramellátásukat az oszlopon látható napelemek szolgáltatják. Napközben feltöltik az akkumulátorokat, amelyek sötétedés után is biztosítják az áramellátást. Az egyes állomások kapcsolatát rövidhullámú rádió-vevők biztosítják. Technika ÚJFAJTA MŰANYAGOK - KÖRNYEZETVÉDELMI CÉLOKRA Napjaink időszerű környezetvédelmi problémája a műanyag hulladékok szaporodása. Szovjet kémikusok egy új eljárással már a műanyag előállítása során előre beprogramozzák az elöregedésük feltételeit is. Különleges adalékanyagok segítségével elérhető hogy a termék egy adott ideig megőrizze minőségét. Ezután a külső környezet hatására megindul az oxidáció, és a műanyag olyan alkotóelemekre esik szét, melyet teljesen elnyelnek a talaj mikroorganizmusai. Kikisérletezték a fény hatására felbomló, adott ideig felhasználható polimereket. Például a tavaszi vetés letakarására használt fólia anyaga egy bizonyos idő múlva felbomlik és semmilyen káros hatása sincs a környezetre. A laboratóriumokban tovább folyik az olyan polimerek kifejlesztése, amelyek nem csupán elbomlanak, de bomláskor a növények fejlődését serkentő anyagokat juttatnak a talajba. i (APN) ÚJ HÁZGYÁR ÉPÜL A SZAHALIN-SZIGETEN A Szahalin-sziget déli részén - a második házgyár készül. Az új kombinát sorozatban szállítja majd a lakóépületekhez szükséges paneleket, évente összesen mintegy negyedmillió négyzetméter lakóterületet adhatnak át. A házak építésekor figyelembe veszik a sziget éghajlati sajátosságait; a nagy páratartalmat és az erős szeleket. Kerámia lemezekkel és különleges víztaszító emulzióval védik a külső falakat. (APN)-i 1981. VII. 19. N in
