Új Szó - Vasárnap, 1981. július-december (14. évfolyam, 26-52. szám)

1981-11-29 / 47. szám

Európa úszósportja az EB tükrében Alidéi spliti úszó Európa-bajnokságra teljes egészében érvényes az a „szabály“, miszerint az olimpia utáni év világversenyei elmaradnak az illető sportág olimpiai ered­ményeitől, sőt az olimpiát megelőző év eredményeitől is. Ugyanis, ha figyelembe vesszük az úszók spliti teljesítmé­nyét, a statisztikákból az derül ki, hogy mindössze egyetlen világcsúcs született, mégpedig a 100 m-es női mellúszás­ban az NDK-beli Ute Geweniger révén. Igaz, az Európa- csúcsok száma nyolc volt, és számos országos csúcsot értek el a versenyzők. A statisztikánál maradva a nők 14 úszószámának mind­egyikében NDK-beli úszónö nyerte az aranyérmet, míg a férfiaknál szembetűnő a szovjet úszók fölénye, akik az elérhető 15 aranyéremből tizet szereztek meg! Kettő jutott Magyarországnak a hátúszó Wladár Sándor révén, míg Svédország, az NSZK és a rendező Jugoszlávia szerzett egy aranyérmet. így mindjárt a bevezetőben elmondhatjuk, hogy az erőviszonyok az előzetes várakozásnak megfele­lően alakultak, és a két úszónagyhatalom, az NDK és a Szovjetunió párharcának jegyében zajlott. A női versenyek legmarkánsabb egyénisége, az NDK- beli Ute Geweniger egymaga öt aranyérmet szerzett, ebből négyet egyéni számban, ráadásul a 100 m-es mellúszásban elért 1:08,60 perces világcsúcsa egészen kiemelkedő A férfiak versenyében az Európa-bajnokságot megelőzően a szovjet úszócsapat főedzője, Szergej Vajce- hovszkij nyolc aranyérmet várt tanítványaitól - váltószá­mokon kívül. Egyben tévedett: arra nemcsak ő, de úgy­szólván senki sem számított, hogy az olimpiai bajnok Vlagyimir Szalnyikov, aki a 400 m-es férfi gyorsúszásban is toronymagas esélyesnek számított, vereséget szenved­jen a jugoszláv Petricstől. Tulajdonképpen ez volt az egyetlen „botlásuk“ a szovjet férfi úszóknak, akik közül a két vegyesúszószámban Szidorenko, illetve Feszenko is Európa-csúcsot úszott, míg a két férfiváltó számban, a 4x100 m-es gyorsváltóban, valamint a 4x 100-as vegyesváltóban is Európa-csúccsal győzött a szovjet né­gyes. A csehszlovák úszók nem nagyon jeleskedtek ezen a kontinensbajnokságon és a hazai úszósport becsületét az utolsó pillanatban sikerült úgy-ahogy megmentenie Hladkynak, aki a rövidebb vegyesúszószámban állhatott fel a dobogó harmadik fokára. A bevezetőben kimondott állításunk igazolásaképpen vessünk egy pillantást az 1977-es jönköppingi Európa- bajnokság statisztikájára is: a svédországi városban három világcsúcsot állítottak fel az öreg kontinens úszói, igaz, hogy mindössze három új Európa-rekord született akkor. Csak az NDK-beli Geweniger állított fel világcsúcsot az idei úszó EB-en, de egymaga öt aranyérmet is szerzett Tekintettel arra, hogy a női mezőnyben az erőviszonyok végképp az NDK-beli úszólányok javára tolódtak el, figye­lembe kell vennünk, hogy ezúttal gyakran csak a győzelem elérése volt céljuk, s az utolsó métereken már nem kellett nagy küzdelmet folytatniuk az elsőségért. így aztán nem csoda, ha a legtöbb számban nem tudták túlszárnyalni eddigi legjobbjukat. A nemzetek pontversenyében az NDK válogatottja vég­zett az élen 17 ponttal, megelőzve a szovjet úszócsapatot: az NSZK úszói végeztek a harmadik helyen, jócskán leszakadva a két úszónagyhatalom mögött. A két aranyér­met szerzett magyar úszócsapat is csak a 11. helyet tudta megszerezni, míg a csehszlovák válogatott ennél is eggyel hátrább végzett. Ha viszont összehasonlítjuk a két ország pontszámát, akkor meg kell állapítanunk, hogy a magyar úszók 57 ponttal szereztek többet. Csehszlovák szem­pontból nagyon elgondolkoztató az éremtáblázat, amelyen ugyancsak a 12. hely jutott a hazai úszósportnak, az viszont mindennél többet mond, hogy Csehszlovákia előtt végzett Lengyelország, Románia, sőt Ausztria (!) úszóválo­gatottja is! Summázásként el kell mondanunk, hogy Géry és Hladky kivételével a többi csehszlovák úszó nem váltotta be a hozzájuk fűzött reményeket. Most elcsendesedett a medencék környéke, a hosszú téli alapozások időszaka következik, amikor az elkövetkező úszóidény sikereinek megalapozása vár az úszókra és edzőikre. Nincsenek irigylésre méltó helyzetben! Öttusában újabb csalódás „Hol van már a tavalyi hó...“ mondogatták az öttusasport isme­rői az idei világbajnokság folya­mán, amikor a csehszlovák öttu­sázók szereplése került szóba. Igaz, a „tavalyi“ jelző nem első­sorban a tavalyi évre, hanem sok­kal inkább a montreali olimpiára értendő, amikor az utolsó szám, a terepfutás előtt akár két aranyé­remre is esélyesek voltak a cseh­szlovák versenyzők. Mint ahogy akkor nem bizonyult a terepfutás a csehszlovák öttusasport erős ol­dalának, meg kell állapítanunk, hogy azóta nem fejlődés, hanem jelentős visszaesés következett be. Drzonkowban például a győz­tes lengyeleket akkor se tudta vol­na befogni a végül 11. helyen végzett csehszlovák csapat, hogy­ha az utolsó számban csak két lengyel indul... Egyéniben az öttusa világbaj­noki címet Janusz Peciak szerezte meg. Könnyű neki, mondanák, hi­szen otthon, úgyszólván szülőfa­lujában rendezték ezt a világbaj­nokságot. Peciak eddig az elmúlt öt év folyamán háromszor állhatott öttusa világverseny dobogójának legmagasabb fokára. Míg Montreál- ban szerzett győzelme váratlan volt és óriási meglepetést keltett, utána a San Antonióban szerzett világbajnoki címe természetes volt, és tavalyi olimpiai szereplése okozott csalódást, amikoris a győ­zelmet a még junior korú szovjet Sztarosztyin szerezte meg! A 32 éves lengyel öttusázó Drzonkow­ban kitünően versenyzett, és külö­nösen a terepfutásban nyújtott ki­válót. Az összesítésben 5662 pon­tot szerzett, tizenhárommal többet mint az olasz Masala. Ez egyben azt is jelenti, hogy a sportág törté­netében nem volt még ilyen ver­seny, amelyen a "két első ilyen magas pontszámot tudott volna elérni, és ekkora előnnyel végzett volna a bronzérmet szerzett ver­senyző előtt. A harmadik helyet a tavalyi olimpiai ezüstérmes Szombathelyi Tamás szerezte meg „mindössze“ 5450 ponttal. Mivel a terepfutásban Peciakon kívül a másik két lengyel - Szuba és Oleszinski - is kitünően szere­pelt, a csapatverseny aranyérmét is otthon tartották a lengyel öttu­sázók. A magyarok ezüstérme nagyjá­ból megfelel a várakozásnak, meglepetés azonban az olaszok bronzérme, akik közül ez idáig Masalán kívül nem nagyon jeles­kedett senki sem. A szovjet csapat ezúttal leszorult a dobogóról, per­sze ez elsősorban amiatt van, hogy az egyik legigényesebb technikai számbein, a pisztolylö­vésben, a csapat újonca hibázott. Kissé várakozáson aluli az NSZK csapatának ötödik helye, hiszen őket mindenképpen az olaszok elé várták a szakemberek. Az ameri­kai csapat nyolcadik helye pedig a világbajnokság legnagyobb „ne­gatív“ meglepetése, hiszen a leg­utóbbi budapesti világbajnoksá­gon az amerikaiak - igaz, hogy csak 7 ponttal -, de a hazai pá­lyán versenző magyar válogatott­tat maguk mögé utasítva szerez­tek világbajnoki címet. Csak rész­ben magyarázat az amerikaiak gyenge szereplésére, hogy köz­vetlenül a VB kezdete előtt meg­sérült és harcképtelenné vált a leg­utóbbi egyéni világbajnok, Nie­mann. A csehszlovák versenyzőkről szólva mindenképpen el kell mon­dani, hogy az új olimpiász első évét nem a legkedvezőbb mérleg­gel zárták - ezt is nagyon enyhén fogalmazva. Persze, a rossz sze­replés elsősorban a montreali olimpiai sikerhez viszonyítva szá­mít nagy visszaesésnek, hiszen 1977-ben a kilencedik helyet sze­rezte meg a csehszlovák együttes, egy évvel később egy hellyel visz- szacsúszott a csapat, s a 10. he­lyet sikerült csak megszerezni a moszkvai olimpiát megelőző év világbajnokságán is. Moszkvában a pontot érő hatodik helyen vég­zett ugyan a csehszlovák öttusa­válogatott, az olimpiai bojkott miatt azonban nem versenyzett Moszk­vában a világbajnok amerikai csa­pat, az NSZK és Olaszország vá­logatottja sem. Az utóbbi évek öttusa-balsike­reinek számos oka van. Első he­lyen kell említeni a tehetséges versenyzők kiválasztási módsze­rének hibáit, de nem elégséges a legjobbak felkészülése sem. Montreal óta az öttusasport fejlő­désének legjellemzőbb vonása, hogy az élenjáró országokban el­sősorban a két fizikai számra, az úszásra és a terepfutásra helyezik a fő súlyt. Mégpedig már a kivá­lasztás során e két számban ki­emelkedő eredményekre képes fi­atalokra építenek, hiszen ciki e két jövedelmező számban jó eredmé­nyekre képes, annak több ideje marad a nagyon sok gyakorlást, hosszú ideig tartó felkészülést igénylő számokra, a lovaglásra, vívásra és a pisztolylövésre. A csehszlovák öttusázók eseté­ben a helyzet éppen fordított. A felkészülés kétharmad részét szentelik a két fizikai számnak, így aztán nem csoda, ha már az első szám, a lovaglás túl sokat kivesz a versenyzőkből, akik elsősorban idegileg nem bírják a maratoni vívószámot, és szinte kiszámítha­tatlanul szerepelnek a pisztolylö­vésben. Törvényszerű hogy az idegileg fáradt versenyzők végül a két fizikai számban is jelentősen elmaradnak itthoni legjobbjuktól, amelyre akkor képesek, amikor nem áll előttük a nagy fizikai és idegi igénybevételt jelentő három nap. Az említett hiányosságok figye­lembevételével leszögezhetjük, hogy az újra egyre népszerűbbé váló sportág élvonalába abban az esetben kerülhet vissza a cseh­szlovák öttusasport, ha a nemzet­közi tapasztalatokat figyelembe véve az illetékesek megváltoztat­ják a kiválasztás módszerét, és * a fizikai számokban kitűnő teljesít­ményre képes fiatalokkal alapos felkészülést végeztetve a techni­kai számokban is jócskán előre tudnak lépni. Hiszen mindenkép­pen elgondolkoztató, ha a cseh­szlovák csapat harmadik embere - még ha újonc is - >a terepfutás­ban a világbajnoki mezőnyben az utolsó helyen végez. Igaz, ezt a „luxust" egyik szám­ban sem engedheti meg magának egy olyan csapat, amelyik a világ- bajnoki mezőny első felében akar végezni. Ez utóbbitól a csehszlovák öttu­sasport jelenleg bizony elég távol van... Az oldal anyagát MÉSZÁROS JÁNOS írta Az öttusázóknál hosszú ideig tartó felkészülést igényel a pisztolylö­vés is. Képünkön Kadlec ellenőrzi edzőjével, Vyskoőillal a talála­tokat # ÚJ szó Kiadja Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága. Szerkeszti a szerkesztő bizottság. Főszerkesztő: Dr. Rsbay Zoltán, CSc. Helyettes főszerkesztők: Szarka István ás Csetö János, Szsrkesztöság 893 38 Bratislava. Gorkého 10. Telelőn: 309, 331-252, 332-301, főszerkesztő: 532-20, szerkesztőségi titkárság: 550-18, sportrovat: 505-29, gazdaaégi ügyek: 506-39. Távíró: 092308. Prevda - Kiadóvállalat Bratislava, Volgograd »ka 8. Nyomja a Pravda, az SZLKP nyomdavállata - Pravda, 02-es Nyomdaüzeme, Bratislava. Magánszemélyek a következő címen adhatják fel hirdetéseiket- 893 39 Bratislava. Jlréekova 5., telefon: 577-10, 532-64. A szocialista közületek a hirdetéseket erre a címre küldjék: 893 39 Bratislava, Vajanského nábreiie 15/«., telefon: 551-83, 544-51. Az Új Szó előfizetési dija - a vasárnapi számmal együtt - 14,70 korona. Az Új Szó vasárnapi számának külön előfizetése negyedévénként 13 korona. Terjeszti: a Postai Halapszolgálat Előfizetéseket elfogad minden postai kézbesítő. Külföldi megrendeléseket: PNS - Ustredna eapedícia a dovoz tlaőe, 884 19 Bratislava, Gottwaldovo námestie 6. Index 48 097 Géry (jobbról) a kontinens-bajnokságon nem tudott felnőni a feladat nagyságához

Next

/
Oldalképek
Tartalom