Új Szó - Vasárnap, 1981. július-december (14. évfolyam, 26-52. szám)

1981-11-29 / 47. szám

Vasárnap 1981. november 29. A NAP kel - Kelet-Szlová- kia: 7.05, nyugszik 15.44 Közép-Szlovákia: 7.13, nyugszik 15.52 Nyugat- Szlovákia: 7.21, nyugszik 16.00 órakor A HOLD kel - 9.28, nyug­szik 18.07 órakor Névnapjukon szeretettel köszöntjük TAKSONY és VRATKO nevű kedves olvasóinkat 1781-ben született Andres BELLO venezuelai költő, fililó- gus, jogtudós és filozófus (t 1865) • 1866-ban született József PANKIEWICZ lengyel festő és grafikus, a lengyel im­presszionizmus egyik úttörője. AZ ÚJ SZÓ JÖVŐ HETI VASÁRNAPI SZÁMÁNAK TARTALMÁBÓL KORUNK ELLEN­FORRADALMAIRÓL H. VARRÓ RÓZSA, BEDE RITA TANULMÁNYÁNAK BEFEJEZŐ RÉSZE A SZOVJET MEZŐGAZDASÁG A XXVI. PÁRTKONGRESSZUS UTÁN EGRI FERENC ÍRÁSÁNAK 4. RÉSZE A JUHÁSZNAK JÓL MEGY DOLGA... JOZEF SLUKA RIPORTJA AZ AKARATERŐ GYŐZELME SZASZÁK GYÖRGY RIPORTJA TRÓPUSI NÖVÉNYEK Közön GAZDAG JÓZSEF RIPORTJA PINCÉK ÉS PADLÁSOK BÁLINT TIBOR NOVELLÁJA UTAZÁS JENYISZEJ- ORSZÁGBAN CSÁK ELEMÉR RIPORTSOROZATÁNAK 13. RÉSZE A ŐKD Praha Gázolajmotor Gyárának dolgozói sikeresen teljesítik a CSKP XVI. kongresszusa tiszteletére tett vállalásaikat. A diesel-motorokat a ÖME-3 típusú mozdo­nyok számára gyártják. Felvételünkön: a ÓKD Hradec Králové-i üzemében Václav Halada munka közben. (Jan Sváb felvétele — ŐTK) Idestova három éve le­het, hogy csekket találtam a postaládámban - hatvan koronáról szólót. Az Állami Biztosító Intézet bratislavai irodája küldte. Kötelesség- tudó állampolgár lévén minden fizetni valót igyek­szem haladéktalanul elin­tézni. Most is indultam vol­na a postára befizetni a hatvan koronát, de a fele­ségem - aki az anyagi kér­dések intézésében na­gyobb körültekintéssel jár el - megállított, és határo­zottan állította, hogy ebben az esetben szó sem lehet befizetésről, mivel a bizto­sítóval hasonló értékről ■ semminemű szerződést nem kötöttünk. Állításában egy pillanatig sem kétel­kedtem, ismerve azt a pe­dáns rendet, amelyet ház­tartásunk iratai között tart. A csekket tehát ad akta tettem a szemétkosárba. Feltételeztem, hogy a biz­tosító magától is rájön a té­vedésére. Nem így történt. Egy idő múlva újabb ha­sonló csekket emeltem ki a postaládámból, de most már egyik sarkában ott dí­szelgett az ,,Elsó figyel­meztetés" szövegű bé­lyegző. Nem szoktam meg az efféle figyelmeztetéseket, szégyelltem is magam az ismerős postaalkalmazot­tak előtt. Fogtam a csekket és beállítottam vele a bizto­sító irodájába. A szeren­csés véletlen folytán az elő­csarnokban összetalálkoz­Makacs a biztosító tam egyik alkalmazottjuk­kal, aki régebben közremű­ködött háztartási biztosítá­som megkötésében, csak­hogy az több száz koroná­ról szólt, nem pedig hat­vanról. Ismerősöm a tényállást meghallgatva, a csekkel a kezében be­ment egy irodába, majd jó óra múlva kijött onnan és megnyugtatott, hogy a do­log el van intézve, a hatvan koronás biztosítás egy né­nié, a csekket tévedésből küldték nekem. Tavaly azonban ismét megérkeztek a hatvan ko­ronáról szóló csekkek. Elő­ször megkaptam az elsőt, majd miután ezt eldobtam, megérkezett a már említett bélyegzővel ellátott máso­dik is. Ez utóbbit most már levél kíséretében küldtem vissza a biztosítóba, s kér­tem, rendezzék végre a dolgot. Süket fülekre találtam. Az idén ismét megérkezett a hatvan koronás csekk. Modanom sem kell, hogy azonnal a szemetes tartály­ba került. Rég megfeled­keztem róla, amikor a na­pokban üzenetet kaptam a szomszédtól, hogy egy ember keresett a biztosító­tól valami tartozás ügyé­ben. Meghagyta, mikor jön újból, legyek akkor oda­haza. Bosszantott a dolog, mit gondolnak rólam, milyen megbízhatatlan fizető va­gyok, ha utánam kell járni a biztosító alkalmazottai­nak. A jelzett napon sze­mélyautó állt meg a házunk előtt Csoda-e, hogy a ha­tározottan fellépő fiatalem­bert, aki a hatvan koronás biztosítás be nem fizetésé­nek okáról érdeklődött, el­küldtem a... IDŐSZERŰ GONDOLATOK A lakosság élelmezésében jelentős mér­tékben részesednek a szocialista mezőgaz­dasági vállalatok, s így lesz ez a jövőben is. Ezekre jut e feladatok teljesítésének több mint a 90 százaléka, hús- és tejtermékekkel pedig gyakorlatilag teljes mértékben ezek a vállalatok látják el a lakosságot, s ez a helyzet a liszt és a tésztafélék ellátásában is. A tapasztalatok azonban azt bizonyítják, hogy az elmúlt években nem tudatosítottuk megfelelően, milyen hatalmas lehetőségek vannak a kiskertészek és a kisállattenyész­tők tevékenységében, főleg ami a mezőgaz­dasági művelésre alkalmas földterületek hasznosítását illeti. A központi szervek az utóbbi időben ép­pen ezért számos intézkedést fogadtak el e tevékenység támogatására. Határozat szü­letett arról, hogy támogassák a háztáji terme­lést, s küzdjenek a megszüntetésére irányuló igyekezetek ellen. Bevezették a gazdasági állatok szerződéses hizlalását. A nagyüzemi mezőgazdasági termelésre alkalmatlan föld­területek e határozatok értelmében nemcsak szervezeteknek, hanem a lakosságnak is használatba adhatók. A kormány konkrét intézkedéseket is foganatosított e társadalmi szempontból előnyös tevékenység támoga­tására. Megszüntették az ilyen munkából eredő jövedelem adóztatását is. Néhány in­tézkedésnek már megmutatkoztak a kedvező eredményei. A szerződéses hizlalás révén például az év elejétől 12 370 tonna vágóálla­tot nyertünk. Ám a lehetőségeket ezzel ko­rántsem merítettük ki. A fő akadálya ennek az, hogy az egyes kerületekben és járások­ban különböző módon közelítik meg ezt a kérdést. A mezőgazdasági vállalatok szá­mos vezető dolgozója, számos nemzeti bi­zottsági és pártszervezeti tisztségviselő még mindig nem érti és nem értékeli ennek jelen­tőségét, s helytelenül viszonyulnak az ilyen feladatok megoldásához. Az ilyen magatartá­si formákon határozottan változtatni kell. A központi bizottság a nemzeti bizottságok­tól, a Nemzeti Front mezőgazdasági szervei­től é szervezeteitől, az efsz-ektöl és az állami gazdaságoktól hatékony szervező és felvilá­gosító munkát vár el annak érdekében, hogy minden talpalatnyi mezőgazdasági földterü­letet kihasználjanak az állattenyésztés fej­lesztésére, a gyümölcs- és zöldségtermesz­tésre és más termények termesztésére a ház­tájikon csakúgy, mint az eddig még kihasz­nálatlan földterületeken. Abból kell kiindulni, hogy ez elismerést érdemlő munka, amely a társadalomnak s természetesen a kisállat- tenyésztőknek és a kertészkedoknek egy- eránt hasznot hajt. (A CSKP KB 4. ülésén elhangzott beszá­molóból) 4 Bezárul az ajtó, s a trolibusz elindul. Az utasok többsége gondtalanul beszélget egy­mással. A volán mögött ülő Jozef Báláz arcán mosoly ül Minden mozdulatán látszik, hogy kedvvel végzi munkáját, hogy tapasztalt kocsivezetö. Már 1 750 000 kilométert tett meg baleset nélkül.- Pusztafödémesen szület­tem. Az iskolából kikerülve a diószegi cukorgyár egyik ma­jorjában dolgoztam - eleveníti fel ifjúkori emlékeit. - Negy­venháromban behívtak tényle­ges katonai szolgálatra. Ami­kor kitört a Szlovák Nemzeti Felkelés, én is a felkelők között voltam. A háború végén kerül­tem haza, de újra behívtak ka­tonai szolgálatra az új cseh­szlovák néphadseregbe. Egy év múlva, amikor lesze­relt, szülei már Bratislavában éltek. A városi közlekedési vál­lalatnál lett jegykezelő, majd elvégezte a villamosvezetői tanfolyamot. Kilenc évvel ké­sőbb trolibuszra ült át, s azóta is ezt a munkát végzi. Évek óta ugyanazon a vonalon jár. Az utasok úgy vélekednek róla, (A szerző felvétele) hogy sohasem idegeskedik, a legkritikusabb helyzetekben is nyugodt marad.- A mi szakmánkat csak az tudja vállalni, aki szereti ezt a munkát - folytatja. - Ünnep­napokon is éppúgy helyt kell állni, mint hétköznapokon. Mindig ügyelek arra, hogy a menetrendet betartsam, hogy minden utasom biztonsá­gosan a célba érjen. A megnö­vekedett városi forgalomban elővigyázatosan kell vezetni, minden eshetőségre fel kell készülni. Tagja a 42 gépkocsivezető­ből álló szocialista munkabri­gádnak, megkapta már az ezüstjelvényt. A brigád többek között vállalta, hogy két száza­lékkal csökkentik az áramfo­gyasztást. Jozef Báláz ezt igen komolyan veszi, ha tovább kell várakoznia, kikapcsolja a mo­tort. Ismerősei, fölöttesei tud­ják róla, hogy vele mindenkor és mindenhol számítani lehet. Jó munkájáért többször meg­kapta a vállalat és néhány év­vel ezelőtt az ágazat példás dolgozója címet. A nyugdíj-korhatárig nem egész két éve van még hátra, s ha igaz, addig 2 millió kilomé­tert tesz meg baleset nélkül. Azt mondja, hogy szívesen maradna még tovább is mun­kában, de megromlott egész­ségi állapota ezt nem teszi lehetővé.- Nem húztam ki magamat a társadalmi munkából sem- mondja búcsúzás közben.- Három megbízatási időszak­ban a polgári bizottság elnöke, tizenkét évig szakszervezeti részlegbizalmi voltam. Húsz éve segédrendór vagyok, sza­bad időmben gyakran eljárok szolgálatba. Nem zárkózom el a társasélet elől sem, szeretem az embereket, szeretek köztük lenni. Az egykori mezőgazdasági munkásból kiváló gépjárműve­zető lett, 36 éve dolgozik mun­kahelyén. Hívták más helyre dolgozni, más beosztást is fel­kínáltak neki, de ö megmaradt annál a munkánál, amelyet szeret. Sohasem hivatkozott érdemeire, s mindent megtett azért, hogy munkájára ne le­hessen panasz. Ezért is tűzte fel kabátjára a közelmúltban Stefan Lazár, az SZSZK be­lügyminisztere - az SZNF-ér- demrend 3. fokozata mellé- A hűséges munkáért állami kitüntetést. NÉMETH JÁNOS f 1981. XI. 29. Szakmája szerelmese

Next

/
Oldalképek
Tartalom