Új Szó - Vasárnap, 1981. július-december (14. évfolyam, 26-52. szám)
1981-11-22 / 46. szám
c TUDOMÁNY TECHNIKA AUTOMATIZALAS A TÁVKÖZLÉSBEN A rimaszombati (Rimavsl<á Sobota) VAKUS számítóközpont. A felvételen a magyarországi gyártmányú VIDEOPLEX ESZ 1010 adatrögzítő berendezése (Archív-felvétel) A Távközlés Számító és Ellenőrző Központjában a hetvenes években kezdődött az automatizálás korszaka, miután lezáródott a gépesítés szakasza. Az automatizálás kezdeteiről és fejlődéséről Vavrin3C Jakal mérnök, a szóban forgó központ elnöke tájákéztatott.- Tizenkét esztendővel ezelőtt, 1969-ben behoztuk Szlovákiába az UNIVAC 9300 (SPERRY-UNI- VAC) számítógépet, s ezt a rendszert a következő év első negyedében helyeztük üzembe. Fokozatosan valamennyi feladatunkat számítógép segítségével oldottuk meg.- A kezdetben milyen feladatokról.volt szó?- Eleinte a postai ^utalványok feldolgozását végeztük, továbbá az anyag-műszaki ellátás kérdéseivel foglalkoztunk és gondot fordítottunk a számítógépes nyilvántartási-lap tárolásra, feldolgozásra.- Az elkövetkező években mire összpontosítottak?- A távközlés fejlesztési koncepciójának alapján 1972 negyedik negyedében a hazai gyártmányú ARITMA 1010 jelzésű számítógépet vásároltuk meg. Mindmáig ezen végezzük a postai utalványok ellenőrzését. További fejezet az automatizálásban a bratislavai számítógép-központunk üzembe helyezése volt - 1979-ben.- További automatizálásokra is sor került az utóbbi évtizedben?- Természetesen, ilyen volt többek között a rimaszombati és a zacharovcei számítóközpontunk üzembe helyezése. Az itt felszerelt lyukkártya-lyukasztó gépek ugyancsak az ARITMA vállalat termékei. Rimaszombatban a későbbiekben a magyarországi gyártmányú VIDEOPLEX berendezés felszerelésére is sor került. Az ESZ 1010 számítógéprendszer egyik sorozatáról volt szó, amely - mint ismeretes - a KDST-tagor- szágok összefogásának egyik kézzelfogható eredménye. A továbbiakban Bratislavában sor került az ESZ 1033 szovjet gyártmányú számítógép felszerelésére, amely már a harmadik generációhoz tartozik. Periferikus egységeket pedig ehhez a számítógéphez a Bolgár Népköztársaság és a Lengyel Népköztársaság készít, illetve szállít. A korszerűsítés keretében vásároltuk meg és szereltük fel az NDK gyártmányú DARO 1370 és a DARO 1372 jelzésű számítástechnikai berendezéseket, és sorolhatnám tovább az automatizálásunk különböző állo- sait.- Szlovákia további helységeiben is dolgoznak?- Igen. Kassán például az ugyancsak ESZ 1033-as jelzésű számítógépünk segíti a posta munkáját.- Hogyan jellemezhetné a vállalat fejlődését?- A legjobban a következő adatokkal: míg 1973-ban 207 dolgozója volt központunknak, akik összesen 10 178 000 korona értékű teljesítményt nyújtottak, 1980-ban már 323 dolgozóval összesen 28 081 000 korona értékű teljesítményt mutattunk fel. Sokat elárul az is, hogy 1973-ba még mindössze 5 főiskolai végzettségű alkalmazottunk volt, tavaly már 50(!). Ez, persze, érthető, hiszen a korszerű berendezéseket csak magasan szakképzett emberek kezelhetik, használhatják ki eredményesen. Mindez kihatott arra is, hogy a szóban forgó időszakban egyre több munkát „bíztunk“ a számítógépekre, így például az automatizált telefonszámla-készítést a Bratislavai Távközlési Igazgatóságon. Kidolgoztuk a távközlési közúti járművek számítógépes nyilvántartását - és teljesítményük nyilvántartását - az egész ország számára. 1976-ban kezdtük meg „a középső láncszem automatizált irányítási rendszerének“ előkészítését, a Bratislavai központi Távközlési Igazgatóság keretében. Megkezdtük a lakossági összevont inkasszó számítógépes ellenőrzését is Bratislavában, és még hosszan folytathatnám, mi mindenre alkalmazzuk központunk keretében a számítógépeket. Befejezésül még egy újdonságot szeretnék megemlíteni, aminek felszerelésére tavaly került sor. Segítségével számító és ellenőrző központunk automatizált irányítási rendszerét oldottuk meg, valamint a SPLIT feladatot. Ez utóbbi nem az ugyanilyen nevű jugoszláv várost jelenti, hanem a feladat szlovák nyelvű elnevezésének rövidítését (Spracovanie plnenia plánu investiőnej vystavby). E feladat keretében a Szövetségi Távközlési Minisztérium 2 millió koronát meghaladó beruházási feladatai teljesítését tartjuk nyilván. Persze, a számítógépek további kihasználását és az automatizálás folytatását is tervezzük, s ebben a folyamatban jelentős feladatok végrehajtását várjuk a rimaszombati és a kassai számítóközpontunktól is. VLADIMÍR RYMAREVIŐ- ALTMANSKIJ FORDÍTÓGÉPEK MŰKÖDNEK KANADÁBAN Úgy tűnik, Kanada élen jár az automata fordítógépek alkalmazásában. Ez érthető is, tekintettel az ország kétnyelvűségére. Naponta felvetődik a szisz- tematikus fordítások nagy horderejű problémája. Az első tanulmányokat 1968-ban végezték e tárgyban. Akkoriban úgy vélték, hogy automatikus úton megközelíthető és áttekinthető fordítás készíthető hivatalos dokumentumokról. Ez volt az a korszak, amikor azt gondolták, könnyűszerrel nyerhető automatikus fordítás elektronikus számítógépek segítségével. Azután következett a nagy kiábrándulás, bár az utóbbi évek folyamán igen jelentős haladásnak lehettek a tanúi. Kanada világviszonylatban is figyelemre méltó két vívmánnyal büszkélkedhet. A kanadai fordító iroda rendelkezik a világon működő egyetlen, második generációhoz tartozó fordító rendszerrel. A Meteo-rendszerről van szó, amelyet azért helyeztek üzembe, hogy eleget tegyenek annak a kanadai törvénynek, amelynek értelmében a meteorológiai előrejelzéseket az egész országban a két hivatalos nyelven közzé kell tenni. A fordítás informatizálását leegyszerűsítette a korlátozott szóhasználat és az ugyancsak kevéssé pallérozott stílus. Az 1977-ben üzembe helyezett Meteo- rendszer az év valamennyi napján 24 órán át fordítja a meteorológiai jelentéseket. Amennyiben új kifejezés, helyesírási hiba, vagy eddig ismeretlen mondatszerkezet bukkan fel, az információ megjelenik egy terminálon, ahol emberi munkaerő kijavítja a hibát, vagy elvégzi azt a fordítási munkát, amelyre a számítógép nem volt képes. Egyedül a Meteo-rendszer évente mintegy 3-4 millió szót fordít le, ami megfelel 5-6 emberi munkaerő teljesítményének. Ezt a fárasztó és ismétlődő" munkát a számítógép fáradhatatlanul és zúgolódás nélkül végzi el. 1976-ban a hadügyminisztérium elhatározta, hogy gépi fordítást készített egy új repülőgép 90 millió szót tartalmazó karbantartási és használati utasítás lefordításával. A fordítógép prototípusának kivitelezéséhez a tanulmányi csoport (montreali egyetem Taum-csoport- ja) a hidraulikus áramkörök karbantartási kézikönyvét már üzemelt az Aviation automatikus fordítórendszer. Bár a rendszer a mondatoknak és címszavaknak mindössze 66 százalékát fordítja le, az érthetőség, a hűség és a stílus hányadát az emberi fordítás 80 százalékában állapították meg. A 66 százalékban elvégzett fordítás annak tulajdonítható, hogy a rendszer konstruktőrei úgy szerkesztették meg a fordítógépet, hogy kétséges esetben inkább nem ad fordítást, semhogy rosszat készítsen. Végül meg kell jegyeznünk, hogy az automatikus fordítás és revíziója 50 százalékkal kevesebb időt vesz igénybe, mint az emberi erővel készített fordítás és annak ellenőrzése. A Kanadában végzett, gépi fordítással kapcsolatos kutatások jelentős összegeket emésztettek fel. 1976 óta 10 millió francia franknak megfelelő összeget fordítottak erre a célra. E költségek 37 százaléka azonban a jövőben is hasznosítható. Az Aviation- rendszer túlságosan költségesnek bizonyult, semhogy rentábilisnak tekinthetnék. Számításaik szerint az egy lefordított szóra eső költség 0,67 frank, szemben az emberi erővel végzett fordítás 0,56 frankos költségével. Akkor lehetne rentábilis a rendszer, ha az egy szóra eső költséget 0,38 frankra lehetne leszorítani és az évi teljesítményt 6 millióra lehetne emelni A FOGAK LOKÉSCSI LLAPÍTÓ JA A nottinghami egyetem anyagvizsgáló tudósai megállapították, hogy miként birkóznak meg fogaink a különböző típusú ételek megrágásának feladatával. Kimutatták: a fogak azért nyelhetnek el oly sok energiát törés nélkül, mert kemény szervetlen anyagból állnak, amelyet folyadékkal töltött pórusok, likacsok vesznek körül. A fog tehát a gépkocsik lökésgátlójának módjára működik: az energiát a folyadék veszi fel, amint a fogak rágás közbeni összeszorításakor a kicsiny likacsok között áramlik. A fogak kemény része kalcium-hidroxiapatit hexagonális prizmáiból épül fel. A prizmák körül lágy „kötőanyag“ van, korábban azt hitték, hogy egyfajta szerves cement. A nottinghami kutatók kimutatták, hogy 2-10 nanométer átmérőjű, folyadékkal töltött likacsok hálózatából áll. A rágás ütéseinek, lökéseinek energiáját a likacsok hálózatában áramló folyadék veszi fel. A kalcium-hidroxiapatit kristályrácsának ionjai kis villamos teret hoznak létre. Minthogy a likacsok nagyon kicsinyek, a villamos tér lényegesen lelassítja a folyadék áramlását, más szavakkal: megnöveli a viszkozitását. Matematikai modellekkel megállapították, hogy bizonyos körülmények között akár 20 százalékkal is nőhet a viszkozitás. Minél nagyobb a viszkozitás, annál nagyobb energia szükséges átpréselni a folyadékot a likacsokon. Az új elméletből adódik, hogy a viszkozitás növelése függ a hidroxiapatit felszínén levő ion típusától is. Ha a hidroxil ionokat a fluorid ionokkal váltják fel a felszínen, a viszkózitás megnő - az átlagosnál erősebbek, szívósabbak lesznek a fogak. (D) ÉRDEKESSÉGEK, ÚJDONSÁGOK OLAJIPAR ÉSZTORSZÁGBAN Az Észt SZSZK-ban található olajpalarétegek világviszonylatban is a legszámottevőbbek közé tartoznak. A rétegek 2,5-3 méter vastagok, s a föld alatt nincsenek 70 méternél mélyebben. A köztársaságban ez idő szerint évi több mint 30 millió tonna olajpalát termelnek ki, a felét külszíni bányászattal, s a vele táplált hőerőművek évi 18 milliárd kWó áramot adnak. A kitermelt nyersanyagnak csaknem a felét már az e célra épített üzemekben dúsítják, sokoldalúan hasznosítják. Például a dúsításkor keletkező hulladék kavicsként szolgál, míg a hőerőművekben eltüzelt pala hamuját az építőiparban alkalmazzák, s még ásványi vattát is gyártanak a hulladékból. Továbbá az olajpalából fenolokat, ként, de még fa átitatására szolgáló olajat is készítenek. (APN) A TENGER GYÓGYSZERTÁRA A Szovjet Tudományos Akadémia csendes-óceáni intézetének tudományos expedíciója gazdag anyagot gyűjtött a trópusi tengereken. A tenger mélyéről kiemelt egyik-másik élő szervezetben szinte csodálatos tulajdonságokat fedeztek fel. Egyebek között nagyhatású antibiotikumokra bukkantak egyes tengeri szivacsállatokban. Egyes tengeri gerinctelen állatokban, tengeri uborkákban és tengeri sünökben olyan vegyületeket találtak, amelyeket hormonok szintézisére lehet felhasználni. Már sikerült elkülöníteni olyan vegyületeket, amelyek serkentik az emberi immunredszer, a szív- és érrendszer, továbbá az idegrendszer működését. Minden ismert biológiai szervezet rosszindulatú, daganatos formát is felvehet, bizonyos tengeri élőlények, például a tengeri uborka azonban nem. Ezt a titkot azonban előreláthatóan csak hosszú kutatással lehet majd megfejteni. (D) ÉLETKOR-MEGHATÁROZÁS SZILÁNKOKBÓL A wisconsini egyetem kutatói először hagyományos eljárásokkal megállapították, milyen életkort ért el a „Shani- dar-3-neandervölgyi“, aki 45 000-50 000 évvel ezelőtt az észak-iraki Shanidar-barlang- ban halt meg. Tüzetesen megvizsgálva a csontvázat és annak elváltozásait, 40-50 év adódott. Ezután a mikroszkóp alatt a sejtközi anyag állapotát elemezték. Ezzel a törvény- széki orvostudományban is alkalmazott kormeghatározási eljárással 42 éves kort kaptak. Mivel a két eredmény jói egyezik, ezután elődeink halálozási korát parányi fosszilis maradványaik alapján akkor is meg tudják majd állapítani, ha a nagyméretű, makroszkopikus elemzésre már nincs mód. (Science) HIDROGÉNADALÉK A MOTORBA Ha a közönséges üzemanyaghoz kis mennyiségű, 5-10 százaléknyi hidrogént adagolnak, lényegesen tökéletesebben ég el a benzin, 40-46 százalékkal nő a motor teljesítménye. Moszkvában két gázpalackot helyeztek el egy sorozatgyártású RAF-2203 típusú minibusz csomagtartójában; a hűtött tartályok 5,6 kilog- rammnyi cseppfolyós, mínusz 253 fok hőmérsékletű hidrogént tartalmaztak. A hidrogén másfél atmoszférás nyomással egy különleges tartályba jutott, ahol gázzá alakult át. A gázt vezették be a motor porlasztójába. A motor kipufogó gázai gyakorlatilag alig tartalmaznak szén-monoxidot. HÓ-FÜRKÉSZŐ A lakóépületek hőveszteségét felderítő infrasugaras eljárást jelentősen továbbfejlesztették a Német Szövetségi Köztársaságban. A „Thermo- bil“ elnevezésű új készülék nemcsak a veszendőbe menő hő szökési helyeit határolja be pontosan, hanem adatokat szolgáltat a megszökő energia mennyiségéről is. Számítógép számítja ki az egyes épületrészek hővezetési együtthajtóját, a lehetséges energiamegtakarítást százalékban és konkrét javaslatokat tesz a hószigetelésre. A mágnesszalagon tárolt adatok alapján a számítógép színes hőtérképet készít, amely a homlokzat valamennyi pontján láthatóvá teszi a hő- veszteséget. (D) 1981. XI. 22.
