Új Szó - Vasárnap, 1981. július-december (14. évfolyam, 26-52. szám)
1981-11-22 / 46. szám
SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA 1981. november 22. VASÁRNAP BRATISLAVA XIV. ÉVFOLYAM 46. SZÁM ÁRA 1 KORONA Klement Gottwald 85. születésnapjára MA IS IDŐSZERŰ Klement Gottwaldot 1948. június 14-én köztársasági elnökké választották. A képen: Gustáv Husákkal és Antonin Zápotockyval tárgyal (Archív felvétel) Minden év november 23-án egész munkásosztályunk, de határainkon túl élő barátaink is úgy emlékeznek Klement Gottwaldra, mint kommunista pártunk felejthetetlen vezetőjére, a nemzetközi forradalmi munkásmozgalom kiemelkedő személyiségére. Születése óta immár 85 esztendő telt el. Klement Gottwald neve elválaszthatatlan munkásosztályunk újkori történetétől, nemzeti és állami történelmünktől. Élete és életműve ma is nyitott könyvként áll előttünk. A tanulságok állandó forrását jelenti számunkra, amely megmutatja, hogyan kell élnünk és dolgoznunk ahhoz, hogy Klement Gottwald eszméi és céljai munkánk vezérfonalává váljanak. E tekintetben politikai és erkölcsi útmutatása ma is időszerű és nagyon fontos. Különösképpen ma, amikor a világban megsokasodtak azok a sötét erők, amelyek vissza akarják fordítani a békés és haladó fejlődést, vissza akarják állítani a munkásosztály, a népek és az államok kizsákmányolását, fel akarják újítani a gyarmati uralmat, a barbárságot, ki akarják robbantani az atomháborút. Gottwald elvtárs már fiatalon kemény harcot vívott a dolgozók jogaiért. Kezdetben ez kenyérért folyó küzdelem volt, s mint mezőgazdasági munkás fia kénytelen volt a földeken munkát vállalni, hogy hozzájárulhasson a család eltartásához. Ezután következtek az inasévek Bécs- ben, majd az első világháború. Behívták s a császári osztrák-magyar hadsereg katonája lett. Megsebesült az orosz fronton, s a tábori kórházból felépülése után az olasz frontra küldték. Itt értesült arról, hogy kitört a Nagy Októberi Szocialista Forradalom, hogy Oroszországban megdöntötték a burzsoázia uralmát, s megalakult az első munkásparaszt állam, a szovjetek állama. Ettől a perctől kezdve egészen 1953-ban bekövetkezett haláláig hű maradt a kommunista párthoz. Életével és életművével a kommunista generációk példaképévé vált, ma is az, és a jövőben is az lesz. Az osztályelnyomás és a kizsákmányolás, a szörnyű háborús élmények, valamint Lenin müveinek tanulmányozása már a húszas évek elején hozzásegítették a fiatal Gottwaldot forradalmi programjának kidolgozásához. „Még ma is emlékszem arra, mi játszódott le bennem az első Lenin-mű olvasásakor. Ez a könyv az Állam és forradalom volt, amely a felfedezés örömével hatott rám. Mintha kinyílt volna a szemem! Egyszerre minden világosabbá vált körülöttem. Ugyanezt érezték a munkások ezrei. Mondogattuk is gyakran: ha mindezt korábban, a háború előtt tudtuk volna, akkor vezetőink nem tudtak volna olyan könnyen félrevezetni bennünket“ - írta Gott- wald. Ostravai tartózkodása során, 1925-ben a következőket írta Szlovákia Kommunista Pártjának Májovy list című lapjába: ......komolyan fontolóra kell vennünk a forradalom me gszervezését. Forradalmat szervezni annyit jelent, mint átépíteni a pártot, szétverni az elavult szervezési formákat, s a proletariátust beszervezni az üzemekben, a bányákban és a földeken a felszabadulásért folytatott küzdelembe. A pártnak meg kell győznie a dolgozók tömegeit a harc szükségességéről. A pártnak vezetnie kell a harcot, nem várhat a spontán csodára, mindig készen kell állnia a legmesszebbmenő következtetések levonására, s nem szabad megállnia. Céljául kell kitűznie a kapitalizmus uralmának megdöntését, a proletárdiktatúra megteremtését s természetes, hogy a cél felé vezető akár egyenes, akár kanyargós útszakaszokért folytatott harc a győzelem egyik elengedhetetlen feltétele... Minden párttagot a forradalom katonájává kell nevelni.“ így határozta meg Klement Gottwald a kommunista párt forradalmi elveit néhány évvel ezelőtt, hogy a párt élére került, s mint a párt első embere fokozatosan érvényre (Folytatás a 3. oldalon)
