Új Szó - Vasárnap, 1981. július-december (14. évfolyam, 26-52. szám)
1981-11-08 / 44. szám
TUDOMÁNY Sh TECHNIKA ÜZEMBE HELYEZÉS ELŐTT AZ ELSŐ MAGYARORSZÁGI ATOMERŐMŰ Sűrűsödnek az első magyarországi atomerőmű látványos, a befejezést belátható időbeli közelségbe hozó eseményei. Érthető: már elkezdődtek az üzembe helyezési munkák az első 440 MW teljesítményű energetikai blokkon. Várható, hogy Magyarország első atomerőműve a jövő évben megkezdi a villamos energia termelését. Mint minden ország, így Magyarország is keresi a helyét a mai gazdasági életben, hiszen eqvre nehezebb körülmények között kell gazdálkodnia ahhoz, hogy lépést tarthasson a világgal. Az ország energiagazdálkodási politikájának legfontosabb feladata a szénhidrogén-igények mérséklete. Minthogy Magyarország energiahordozó készletei korlátozottak, nagy erőfeszítések kellenek ahhoz, hogy a kőolaj- és földgáztermelés jelenlegi szintjét az ezredfordulóig tartani tudják, az energiabehozatal feltételei pedig várhatóan egyre szigorúbbá válnak. Ezzel ellentétben a szénkészletek - bár távolról sem érik el a nagyobb széntermelő országok készleteit - jelentősek, és a jelenlegi termelési szint megkétszereződése esetén is kb. 100 évre elegendőek. Olyan uránkészlet is rendelkezésre áll, amely egy dinamikusan fejlődő atomerőmű-építési programnak lehet az alapja. Ebből adódóan a távlati energiaellátási tervekben az igényeket a szén- termelés, illetve döntő hányadában az atomenergia-termelés fokozásával kívánják kielégíteni. Ma Magyarországon az atomerőmű-építésre úgy tekintenek, mint a háború utáni újjáépítésre, vagy a termelőszövetkezetek megalakítására a mezőgazdaságban. Az érdekelt magyar szakemberek már évtizedek óta behatóan foglalkoznak az atomenergetika elméleti és gyakorlati problémáival. Sokan keresték fel azokat a szintén WER-440 típusú atomerőműveket, amelyeket a Szovjetunió után más szocialista országok - Bulgária, NDK és hazánk - valamint kisebb módosítással Finnország már jóval korábban megépített és üzemeltet. Az eddigi WER-440-es atomerőmüvek között a paksi atomerőmű prototípusnak is számít. Új biztonsági szempontok szerint épült, s így minden biztonsági rendszer hármas biztosítással készült. A blokk irányítástechnikai rendszere pedig olyan fokon automatizált, hogy az szintén újdonság. Sok új szerepet kapott a számítógép is. AZ ATOMERŐMŰ TECHNOLÓGIAI RENDSZERE A paksi atomerőmű a teljes kiépítés után majd négy, egyenként 440 MW teljesítményű energetikai blokkból áll. Minden egyes blokk hőforrásként egy WER-440 típusú nyomottvizes reaktorral lesz ellátva, amelyhez 6 db. hűtő hurok csatlakozik. A hurok tartalmaz gőzfejlesztőt, keringető szivattyút, kát villamos hajtású tolózárat, valamint az ezeket összekötő 500 mm átmérőjű csővezetéket. A reaktor hűtő közege a hurkokban keringő nagy nyomású sótalanított bóros-víz, amely a reaktorban felvett hőjét a gőzfejlesztőkben adja le, ahonnan a keletkezett száraz telített gőz a turbinákra kerül. Az atomerőmű minden egyes blokkjába 2-2 db. -egyenként 220 MW teljesítményű - turbina kerül beépítésre. A reaktor üzemanyagául enyhén dúsított urániumdioxid szolgál, amely fűtőelemek formájában a reaktortartály belsejében lévő úgynevezett aktív zónában helyezkedik el. A reaktor teljesítményének szabályozására, valamint a reaktor biztonságvédelmi leállítására szabályzórudak szolgálnak. A biztonságvédelem felépítése olyan, hogy minimálisra csökkenti az aktív zóna sérülésének veszélyét, ugyanakkor megakadályozza az erőmű indokolatlan leállítását. A reaktor hűtő közegének elvesztésével járó üzemzavar esetén működésbe lép az aktív zóna üzemzavari hűtőrendszere, amelynek három független védelmi csoportja biztosítja a reaktorban felszabadult hö elvezetését. Ezzel elejét veszi a fűtőelemek összeolvadásának és a vele járó esetleges radioaktív kibocsájtá- soknak. A hűtő közeg elvesztésével járó üzemzavar lokalizálására hermetikus helyiségek szolgálnak. Az atomerőmű üzemelése so- Ván folyékony és szilárd halmazállapotú radioaktiv hulladékok is keletkeznek. A nagy aktivitású vizeket ioncserélő szűrőn megtisztítva visszavezetik az erőmű technológiai folyamatába. A szilárd hulladékok tárolására a reaktorépületben 30 éves üzemelésre méretezett tároló áll rendelkezésre. AZ ATOMERŐMŰ ÜZEMBE HELYEZÉSI MUNKÁI Az atomerőművi berendezések szerelésének befejezése után kezdődnek el azok a néhány hónapig tartó funkciópróbák, amelyek végeztével megtörténik a reaktor fizikai és energetikai indítása. Az üzembe helyezés részletes, szinte napra programozható munkák láncolata, amely megköveteli az összehangolt, pontos munkavégzést. Az első munkafázisban a berendezések funkciópróbáját végzik el, majd a hurkok nyomáspróbája és cirkulációs mosatása következik. Ezután sor kerül a berendezések első ellenőrzésére. A vízzel feltöltött hurkokat leürítik és felszámolják a talált hiányosságokat, egyúttal elökészülnek a melegjáratásra is, amelynek célja a reaktor és a hurkok ellenőrzése az üzemihez maximálisan hasonló feltételek mellett. Ekkor állítják be a szabályozó és védelmi berendezéseket és ezen rendszerek komplex ellenőrzését is elvégzik valamennyi üzemmódban. Ebben a munkafázisban vizsgálják meg az illetékes állami hatóságok és biztonságvédelmi szervek a reaktor védelmeit. A melegjáratás 20-30 napig tart. Befejezése után a berendezések második ellenőrzése következik. Ennek során a hurkokat újra leürítik, szétszerelik a reaktort, a melegjáratás alatt észlelt hibákat kijavítják és ellenőrzik a főberendezéseket. Különösen ügyelnek a reaktorba kerülő berendezések tisztaságára (fehér ronggyal ellenőrzik a tisztaságot, s olaj, piszok esetén alkohollal tisztítanak). Az eddig ismertetett üzembe helyezési műveletek a reaktor üzemanyagának berakása nélkül mentek végbe. A berakás megkezdésének sok feltétele van, melyek közül a legfontosabbak: a technológiai berendezések és helységek készenléti állapotát igazoló jegyzőkönyvek, az üzembe helyező és üzemeltető személyzet felkészítési jegyzőkönyve stb. Az üzemanyag berakásának engedélyezése után a berakási műveleteket csak az ügyeletes mérnök utasítására szabad végezni. Berakás idején csak külön engedéllyel rendelkezők mehetnek be a reaktorcsarnokba és a reaktorvezérlőbe. Berakás közben mindenképpen meg kell akadályozni, hogy víz kerülhessn a reaktorba, ugyanis 20 Celsius-fokon, ha a fűtőelemek víz (bórsav nélküli víz) alá kerülnek, a reaktor már kisszámú fűtőelem esetén is kritikussá válhat és megindulhat a láncreakció. Az aktív zóna betöltése és a szükséges ellenőrzések után a reaktort összeszerelik, majd lezárják. Ezzel a reaktor fizikai indításra készen áll. Fizikai indításnál a blokk fő és segédberendezéseit, valamint rendszereit üzemkész állapotba hozzák. Sorban felhúzzák az összes szabályzórudat, egyidejűleg csökkentik a hűtő közeg bórsavkoncentrációját, s külső neutronforrás segítségével megindítják a láncreakciót. A fizikai indítás befejezésekor a reaktor teljesítményét a névleges teljesítmény 1 %-ra emelik és ott stabilizálják. Az energetikai indítás során fokozatosan 1 %-ról 100 %-ra emelik a reaktor teljesítményét, miközben az atomerőművet bekapcsolják az energetikai rendszerbe. A paksi atomerőmű részére kidolgozott üzembe helyezési ütemtervek szerint az első blokk nyomáspróbájára és cirkulációs mosatására ez év novemberében és decemberében kerül sor, míg a blokk párhuzamos kapcsolása az energetikai rendszerbe a jövő év közepén történik meg. Az üzembe helyezők előtt a következő háromnegyed évben mintegy 200 főbb rendszer üzembe állítása áll. Az üzembe helyezési munkákat a Paksi Atomerőmű Vállalat szakemberei végzik, akiknek ilyen irányú tapasztalatok hiányában nagy szükségük van azoknak a külföldi szakembereknek az ismereteire, akik hazájukban már működő erőművek építése, üzembe helyezése és üzemeltetése során szereztek gyakorlati ismereteket. Ez a meggondolás vezette a Magyar Energiagazdálkodási Tudományos Egyesületet, amikor szeptember 10. és 12. között Pakson atomtechnikai értekezletet rendezett. A tanácskozásra több külföldi szakembert hívtak meg, köztük hazánkból is. 46 előadás hangzott el, fele külföldi szerzőktől. Az előadásokban elhangzott tapasztalatokat, javaslatokat a paksi szakemberek hasznosítani kívánják az üzembe helyezési munkák során. Befejezésül az erőmű biztonságáról: Magyarországon atomenergetikai létesítmények megvalósításának, üzemeltetésének, továbbá a nukleáris anyagok tárolásának, szabályait törvény szabályozza. Ennek következetes megtartása, együtt a megvalósított műszaki megoldásokkal, a legjobb garancia a biztonságra. KOVÁCS ZOLTÁN A Brnói Villamosgép Kutató Intézetben új, kohászatban alkalmazható villanymotorokat fejlesztettek ki, SH 800 jelzéssel. A nemzetközi összehasonlításban is jól megállják a helyüket, mert 50 százalékkal nagyobb teljesítményt nyújtanak az átlagnál, s 2-3 százalékkal nagyobb az energetikai hatékonyságuk. Gyártásuk és alkalmazásuk színesfém-megtakarítást és munkaigényesség-csökken- tést eredményez, s tömegük Is kisebb a szokottnál. A felvételen: Stanislav Kolár mérnök (balról) és Jaroslav Bo- janovsky az SHC 814 B hengermű-motor vibrációs próbáját végzi (Felvétel: ŐTK - Vít Koreák) Okvetlenül kell lennie egy tizedik bolygónak? Az efemeridák olyan táblázatok, amelyek előre jelzik a bolygók mozgását, pillanatnyi állását. A csillagászok még ma is nagy munkát végeznek, hogy minél pontosabbá tegyék ezeket az előrejelzéseket. Az Uránusz és a Neptunusz bolygók előrejelzett és valóságban megfigyelt állásának eltérése vezetett el 1930- ban a Pluto fölfedezésére. Némely csillagász úgy véli, hogy ha ezt az eljárást most már a Plútóra is kiterjesztik, remélhetőleg további bolygókat fedeznek föl. Ellenben mások már teljesnek tekintik a nagybolygók listáját. A külső bolygók nagyon lassan mozognak a Nap körül. Az Uránusz keringési ideje 84,01, a Neptunuszé 164,8, a Plútóé pedig 250 év. Fölfedezésük óta csak az Uránusz pályáját sikerült végig megfigyelni, hiszen azt már 1781-ben míg a Neptunuszt csak 1864-ben fedezték föl. Nyilvánvaló, hogy ha a pályának csak egy kis szakaszát ismerjük, abból csupán bizonyos hibával következtethetünk az egész pályára. Ezért követik különös gonddal és javítják állandóan azokat az adatokat, amelyek ezeknek a bolygóknak a pályáját írják le. A Plútó legutóbbi pályaadatait 1972-ben tették közzé; ezeket a bolygó 1914-1955 közötti megfigyeléseiből vezették le. Egy újabb pályaszámításhoz most az akkori megfigyeléseket további tizenöt év észlelésével egészítették ki. Ezzel a Plútót már pályájának egynegyed részén sikerült megfigyelni. Pályaelemeit egyre kisebb hibával tudják meghatározni, s így az előrejelzések egyre pontosabbak. Az 1972. évi adatok szerint a pályaellipszis felé nagytengelye 39,44 csillagászati egység volt, míg az új 39,718 csillagászati egység. Ennek következtében a keringési Idő 247,7 évről 250,3 évre módosult. Persze, még ezek a pályaelemek sem egészen jók, a Plútó megfigyelését tehát folytatni kell. Egyébként az is a Plutó-pálya észlelési programjának köszönhető, hogy fölfedezték a Plútó holdját. E hold pályájának vizsgálatától meghatározhatták a Plútó tömegét, ennek birtokában pedig most már ismertnek vehető egy olyan adat, amelyet az Uránusz és a Neptunusz pályájának számításakor eddig ismeretlennek kellett tekinteni. A Neptunusz-pálya zavaraira alapozott becslések szerint azt hitték, hogy a Plútó tömege körülbelül ötszöröse a Földének. Holdjának fölfedezése óta azonban már tudjuk, hogy a Plútó tömege valójában nagyon is kicsiny, a Föld tömegének mindössze ötszázad része. Ha ezt az adatot használjuk fel az Uránusz és a Neptunusz pályaszámításaihoz, a különbségek, a megfigyelések és az előrejelzések között már csak fél ívmásodperc nagyságúak, s nem periodikus (szabályosan ismétlődő) természetűek. Az új Plútó-pálya leírói ezt a körülményt nem valamely további bolygó vagy bolygók hatásának tulajdonítják, hanem inkább arra gondolnak, hogy a külső bolygókra már észrevehetően hat valamilyen, az eddigi elméleteikben még figyelembe nem vett erő. Meggondolásukat megerősíteni látszik hat hosszú periódlkus üstökösnek a mozgása Is. Ezeknek a pályái olyan elnyúlt ellipszisek, amelyeknek a Naptól legtávolabbi pontja túl van a Neptunusz pályáján is. Pályájuk elemzése szintén azt mutatja, hogy létezik valamilyen, eddig figyelembe nem vett erő, amely az üstökösök pályasíkjaira merőlegesen hat. Talán a Plútón túl keringő tizedik bolygónak a gravitációs hatásáról van itt szó? Nincs kizárva, de ez inkább valószínűtlen! Clyde Tombaugh ugyanis nagyon sokáig és sikertelenül kereste már ezt az elképzelt nagy tömegű tizedik bolygót. Ha akkora tömegük volna, mint a Jupiter, s 470 csillagászati egységnél közelebb keringene, már meg kellett volna találnia a rendszeres keresés során. Lehet, hogy a tömege ennél is kisebb, de az Is lehet, hogy - nem létezik. Mindenesetre az új üstökösök pályájára tett hatása nem mutatható ki. Az Uránusz, a Neptunusz és a Plútó mozgására vonatkozó magyarázat még nem teljes, de az új Plutó-pálya készítői óvnak attól, hogy csak az elképzelt tizedik bolygóban keressük a titok nyitját. (Nature) 1 1 1981. XI. 8.
