Új Szó - Vasárnap, 1981. július-december (14. évfolyam, 26-52. szám)

1981-11-01 / 43. szám

A Karlovy Vary melletti Chodovban működő CHODOS nemzeti vállalat neve ma már nem ismeretlen sem a ha­zai, sem a külföldi gumi- és műanyagipari szakemberek előtt. Korszerű és keresett termékeiket, a személygépkocsik gumi­abroncsait gyártó vulkanizáló préseket a brnói gépipari vásáron, a müanyagpa- lackokat gyártó fröccsöntő berendezése­ket pedig a bratislavai Incheba kiállításod tüntették ki aranyéremmel. A vállalat ter­melésének 60 százalékát a gumiipari berendezések képezik, s a termékek 80 százaléka exportra kerül. A vulkanizáló gépek iránt egyaránt nagy az érdeklődés a szocialista és a tőkés országokban, a legjelentősebb szállítások azonban a fejlődő országokba, például Indiába, Szíriába, Etiópiába, Törökországba, Ni­gériába stb. irányultak, ahol a csehszlo­vák vegyipari gépgyárak komplett gumi­abroncs gyártó üzemeket szereltek, illet­ve szerelnek fel. A prágai Technoexport külkereskedelmi vállalat, amely a gumi­ipari berendezések külföldi értékesítését közvetíti, az idei brnói vásáron többek között ötven Chodomatic vulkanizáló ' prés szállítására kötött szerződést szov­Miroslav Jerabek technikus a 6 liternél kisebb ürtartalmú műanyag palackok, edények, játékok gyártására szolgáló fröccsöntő berendezés egyik továbbfejlesz­tett példányát helyezi üzembe a vállalat kísérleti műhelyében. folyamatok és a vállalat egész irányítási rendszerének komplex automatizálásától várják. Integrált gyártósorok A termelési folyamatok automatizálása érdekében már eddig is nagyon sokat tett a vállalat vezetősége és főleg a fiatal műszaki dolgozók egész közössége. A hetvenes évek elején például a prágai Gépipari Technológiai Kutatóintézettel együttműködve két integrált gyártósort helyeztek üzembe, egyet a blokköntvé­nyek, egyet pedig a forgó alkatrészek megmunkálására. Ezzel 20-30 százalék­kal növelték a munka termelékenységét ezen a szakaszon, ami szintén nagy eredménynek számít a munkaerő-ellátás problémáinak megoldásában. Élénk tevékenységet folytat a vállalat­ban a Csehszlovák Tudományos Műsza­ki Társaság üzemi csoportja is, melynek tagjai számos technológiai problémát megoldottak, s hatékony eljárásokat fej­lesztettek ki például a különlegesen hosszú furatok készítésénél. A vállalat fiatal műszaki dolgozóinak kezdeménye­ző, alkotó tevékenysége szinte azt a be­nyomást kelti, hogy itt a fejlesztési, az újítási és a termelési folyamatok egybeol­vadnak. A szerszámgépeket kezelő szakmunkásoktól kezdve az igazgatóig mindenki arra törekszik, hogy a lehető legjobb minőségű termékek hagyják el a gyárat. Ez a cselekvő, felelősségteljes maga­tartás jó alapot képez a soron következő nagy fejlesztési feladatok megvalósításá­hoz. Jelenleg ugyanis az a helyzet, hogy amíg egyes szakaszokon, például az in­tegrált gyártórészlegeken kiemelkedő a munkaszervezés, az anyagmozgatás, a szerszámellátás színvonala - ugyanak­kor más munkahelyeken, például a rak­jet gumiipari vállalatok számára. A cho- dovi vulkanizáló prések a hazai gumiipari vállalatokban is százszámra üzemelnek. Szakosítás és gyártmányfejlesztés Tény, hogy a chodovi fémmunkások a hatvanas évek elején végrehajtott át­szervezések folyamán szerencsés ter­melési irányzatot „fogtak ki“, hiszen a gyors ütemben kibontakozó motoriz­mus és az állandóan felfelé ívelő mű­anyaggyártás világszerte jó piacot biztosít termékeiknek. Ez azonban önmagában távolról sem lenne elegendő, ha nem gondoskodnának a gyártási folyamatok és a termékek állandó műszaki fejleszté­séről, hiszen ez a gépipari szakágazat sem mentes a rohamosan kiéleződő vi­lágpiaci verseny egyre szigorúbb köve­telményeitől. Külkereskedelmi sikereik tehát első­sorban a következetes gyártmányfejlesz­tésnek köszönhetők. A termelés húsz százalékát újítják fel évente, ami azt jelenti, hogy öt év alatt az egész gyártási programot lecserélik. Ez persze nem azt jelenti, hogy a hagyományos, szakosított termékek helyett valami mást gyártanak, hanem azt, hogy állandóan tökéletesítik az itt gyártott vulkanizáló préseket és fröccsöntő berendezéseket, saját kutatá­si-fejlesztési eredményeik és más cseh­szlovák szabadalmak egész sorát érvé­nyesítik a gyártási folyamatokban. így aztán az eredmény sem marad el, ami abban is megnyilvánul, hogy a termelési költségek minden koronájára két deviza­korona értékű bevételt érnek el. Ezt a ha­szonkulcsot bizony számos exportra ter­melő gépipari vállalatunk szívesen vál­lalná. Mindezt egy üzemlátogatás alkalmával Bohumil Joukl mérnöktől, a vállalat igaz­gatójától, továbbá Karel Vrchlavsky mér­nöktől, termelési igazgatóhelyettestől tudtuk meg. A vállalat vezetői természe­tesen a problémáikat sem rejtették véka alá, így aztán sok mindent elmondtak a vállalat életéről, belső problémáiról, ezek megoldásáról, s nem utolsósorban a termelési folyamatok korszerű szerve­zéséről. Hagyományápolás - magasabb szinten A termelési tervek folyamatos teljesíté­se, sőt túlteljesítése nem kevés gondot okoz a vállalat vezetőségének, ezek kö­zött azonban a munkaerő-hiány jelenti a legnagyobb problémát. Ehhez tudni kell, hogy aránylag fiatal vállalatról van szó, melynek műhelyei a hatvanas évek elején épültek, amikor az akkor Buzuluk Chodov nevet viselő fémipari vállalat a Hradec Králové-i Győzelmes Február Művek vegyipari és élelmiszeripari gép­gyártó tröszt kötelékébe került, s meg­kapta a jelenlegi, nagy jövőt jelentő, s a KGST országok gyártásszakositási programjába tartozó termelési progra­mot. Ez az új fejlesztési irányzat méltó folytatása volt a több mint száz éves chodovi fémipari hagyományoknak, de lényegesen magasabb szinten, új köve­telményeket támasztva a dolgozók szak­mai felkészültségével, hozzáértésével szemben. A korábbi, főleg kazánokat, bányaipari és iskolai berendezéseket gyártó vállalat­ból átkerült dolgozók inkább csak a kö­zösségi szellemet, az egészséges patrio­tizmust vitték magukkal az új üzemekbe, mig a szakmai követelményeknek főleg a szaktanintézetból kikerült új nemzedék felnevelésével kellett eleget tenni. így Ezek a korszerű, automatikus vezérlésű vulkanizáló prések a Brnóban kötött szerződés alapján a Szovjetunió számára készülnek (A szerző felvételei) Elénk munka folyik a szaktanintézet egyik jól felszerelt műhelyében a vállalat dolgozóinak átlagos életkora még ma is 30 év körül mozog, bár néhány évvel ezelőtt ennél lényegesen alacsonyabb volt. A vállalat vezetői büsz­kén mutatnak rá, hogy sikereik forrása döntő mértékben az idősebb, tapasztalt dolgozók, s a fiatal szakmunkások köl­csönös megértésében, rejlik. A dolgozók ragaszkodnak vállalatukhoz, s a fejlesz­tés és a termelés problémáinak megoldá­sában osztozkodnak a vezetőség gond­jain. A fiatalokra építenek Állandó gondot jelent például a mun­kaerőhiány, részben azért, mert a vállalat termelési feladatai állandóan növeked­nek, részben pedig azért, mert a környék bányaipara a jobb kereseti lehetőségek­kel nagy vonzerőt jelent, főleg a fiatalok számára. így aztán nem csoda, hogy a dolgozók tervezett létszámát nehezen tudják összehozni a vállalatban. E felté­telek között elsősorban saját nevelésű szakemberekre építik a vállalat jelenét és jövőjét, nagy gondot fordítanak a helyi szaktanintézet állandó kibővítésére és fejlesztésére, ahol a számjegyvezérlésű szerszámgépek jövendő kezelői, a mű­szerész és a fémmegmunkáló szakmun­kástanulók érettségi vizsgát is tehetnek. Az elmúlt két évtized alatt bebizonyo­sodott e koncepció helyessége. A szaktan­intézet növendékeinek döntó többsége hű marad a vállalathoz, s a technikusok, a műszaki vezető káderek is a soraikból kerülnek ki. Ha úgy hozza a helyzet, ezek a műszaki vezetők, technikusok és tech­nológusok szívesen vállalnak a gépek mellett túlórában végzett „fizikai“ mun­kát, így a vállalat biztosítani tudja a drága számjegyvezórlésű berendezések két-, sőt hárommúszakos kihasználását, ami­hez természetszerűen kapcsolódik a fia­tal műszaki káderek személyes anyagi érdekeltsége. Ez természetesen csupán kényszerhelyzet, átmeneti megoldás, mert a végleges megoldást a termelési tárgazdálkodásban, s főleg az alapanya­gok előkészítésénél ebből a szempontból jelentős lemaradás tapasztalható. A vál­lalat egyik legsürgősebb feladata tehát a termelési folyamatok és a munka szer­vezési színvonalának lehető legmaga­sabb fokon való kiegyenlítése, az egyes termelési részlegek közötti maximális összhang megteremtése, ami megszün­teti az esetleges várakozási veszteség­időket. Ehhez járult még a készletgazdál­kodás, a külkereskedelmi cégekkel való együttműködés, s ezzel összefüggésben az anyagellátás tervezésének optimali­zálása, ahol még jelentős tartalékai van­nak a vállalatnak. Mindez természetesen már nem megy számítástechnikai berendezések nélkül, éppen ezért az 1975-ben üzembe helye­zett Aritma A 100-as számítógéppel nyert jó tapasztalatok alapján 1978-ban a vál­lalat számítótechnikai központját felsze­relték a nagyobb teljesítményű és kor- y szerübb ESZ 1033-as számítógéppel is. Ez a berendezés már lehetővé teszi az automatizált irányítási rendszer teljes ér­vényesítését a vállalatban, beleértve az adatszolgáltatás és a folyamatszabályo­zás minden belső kapcsolatát. A 7. öt- 1981. éves tervidőszak végeit tehát igen nagy feladat vár a vállalat fiatal kollektívájára, elsősorban a számítástechnikai szakem­berekre, hogy a tudományos-műszaki fejlesztés adott lehetőségeit kihasználva vállalatuk termelését és gazdálkodását a kor követelményeinek megfelelő szín­vonalra emeljék. A CHODOS dolgozói példamutatók le­hetnek nemcsak a gépiparban, hanem a népgazdaság más ágazataiban is. Pél­damutatásuk ugyanakkor azt is bizonyít­ja, hogy milyen nagy lehetőségek rejle­nek a szilárd és perspektív, s a KGST országok nemzetközi együttműködése keretében nemzetközi méretekben sza­kosított gyártási programok céltudatos teljesítésében. MAKRAI MIKLÓS UJSZÓ ri b inn

Next

/
Oldalképek
Tartalom