Új Szó - Vasárnap, 1981. július-december (14. évfolyam, 26-52. szám)
1981-11-01 / 43. szám
A Karlovy Vary melletti Chodovban működő CHODOS nemzeti vállalat neve ma már nem ismeretlen sem a hazai, sem a külföldi gumi- és műanyagipari szakemberek előtt. Korszerű és keresett termékeiket, a személygépkocsik gumiabroncsait gyártó vulkanizáló préseket a brnói gépipari vásáron, a müanyagpa- lackokat gyártó fröccsöntő berendezéseket pedig a bratislavai Incheba kiállításod tüntették ki aranyéremmel. A vállalat termelésének 60 százalékát a gumiipari berendezések képezik, s a termékek 80 százaléka exportra kerül. A vulkanizáló gépek iránt egyaránt nagy az érdeklődés a szocialista és a tőkés országokban, a legjelentősebb szállítások azonban a fejlődő országokba, például Indiába, Szíriába, Etiópiába, Törökországba, Nigériába stb. irányultak, ahol a csehszlovák vegyipari gépgyárak komplett gumiabroncs gyártó üzemeket szereltek, illetve szerelnek fel. A prágai Technoexport külkereskedelmi vállalat, amely a gumiipari berendezések külföldi értékesítését közvetíti, az idei brnói vásáron többek között ötven Chodomatic vulkanizáló ' prés szállítására kötött szerződést szovMiroslav Jerabek technikus a 6 liternél kisebb ürtartalmú műanyag palackok, edények, játékok gyártására szolgáló fröccsöntő berendezés egyik továbbfejlesztett példányát helyezi üzembe a vállalat kísérleti műhelyében. folyamatok és a vállalat egész irányítási rendszerének komplex automatizálásától várják. Integrált gyártósorok A termelési folyamatok automatizálása érdekében már eddig is nagyon sokat tett a vállalat vezetősége és főleg a fiatal műszaki dolgozók egész közössége. A hetvenes évek elején például a prágai Gépipari Technológiai Kutatóintézettel együttműködve két integrált gyártósort helyeztek üzembe, egyet a blokköntvények, egyet pedig a forgó alkatrészek megmunkálására. Ezzel 20-30 százalékkal növelték a munka termelékenységét ezen a szakaszon, ami szintén nagy eredménynek számít a munkaerő-ellátás problémáinak megoldásában. Élénk tevékenységet folytat a vállalatban a Csehszlovák Tudományos Műszaki Társaság üzemi csoportja is, melynek tagjai számos technológiai problémát megoldottak, s hatékony eljárásokat fejlesztettek ki például a különlegesen hosszú furatok készítésénél. A vállalat fiatal műszaki dolgozóinak kezdeményező, alkotó tevékenysége szinte azt a benyomást kelti, hogy itt a fejlesztési, az újítási és a termelési folyamatok egybeolvadnak. A szerszámgépeket kezelő szakmunkásoktól kezdve az igazgatóig mindenki arra törekszik, hogy a lehető legjobb minőségű termékek hagyják el a gyárat. Ez a cselekvő, felelősségteljes magatartás jó alapot képez a soron következő nagy fejlesztési feladatok megvalósításához. Jelenleg ugyanis az a helyzet, hogy amíg egyes szakaszokon, például az integrált gyártórészlegeken kiemelkedő a munkaszervezés, az anyagmozgatás, a szerszámellátás színvonala - ugyanakkor más munkahelyeken, például a rakjet gumiipari vállalatok számára. A cho- dovi vulkanizáló prések a hazai gumiipari vállalatokban is százszámra üzemelnek. Szakosítás és gyártmányfejlesztés Tény, hogy a chodovi fémmunkások a hatvanas évek elején végrehajtott átszervezések folyamán szerencsés termelési irányzatot „fogtak ki“, hiszen a gyors ütemben kibontakozó motorizmus és az állandóan felfelé ívelő műanyaggyártás világszerte jó piacot biztosít termékeiknek. Ez azonban önmagában távolról sem lenne elegendő, ha nem gondoskodnának a gyártási folyamatok és a termékek állandó műszaki fejlesztéséről, hiszen ez a gépipari szakágazat sem mentes a rohamosan kiéleződő világpiaci verseny egyre szigorúbb követelményeitől. Külkereskedelmi sikereik tehát elsősorban a következetes gyártmányfejlesztésnek köszönhetők. A termelés húsz százalékát újítják fel évente, ami azt jelenti, hogy öt év alatt az egész gyártási programot lecserélik. Ez persze nem azt jelenti, hogy a hagyományos, szakosított termékek helyett valami mást gyártanak, hanem azt, hogy állandóan tökéletesítik az itt gyártott vulkanizáló préseket és fröccsöntő berendezéseket, saját kutatási-fejlesztési eredményeik és más csehszlovák szabadalmak egész sorát érvényesítik a gyártási folyamatokban. így aztán az eredmény sem marad el, ami abban is megnyilvánul, hogy a termelési költségek minden koronájára két devizakorona értékű bevételt érnek el. Ezt a haszonkulcsot bizony számos exportra termelő gépipari vállalatunk szívesen vállalná. Mindezt egy üzemlátogatás alkalmával Bohumil Joukl mérnöktől, a vállalat igazgatójától, továbbá Karel Vrchlavsky mérnöktől, termelési igazgatóhelyettestől tudtuk meg. A vállalat vezetői természetesen a problémáikat sem rejtették véka alá, így aztán sok mindent elmondtak a vállalat életéről, belső problémáiról, ezek megoldásáról, s nem utolsósorban a termelési folyamatok korszerű szervezéséről. Hagyományápolás - magasabb szinten A termelési tervek folyamatos teljesítése, sőt túlteljesítése nem kevés gondot okoz a vállalat vezetőségének, ezek között azonban a munkaerő-hiány jelenti a legnagyobb problémát. Ehhez tudni kell, hogy aránylag fiatal vállalatról van szó, melynek műhelyei a hatvanas évek elején épültek, amikor az akkor Buzuluk Chodov nevet viselő fémipari vállalat a Hradec Králové-i Győzelmes Február Művek vegyipari és élelmiszeripari gépgyártó tröszt kötelékébe került, s megkapta a jelenlegi, nagy jövőt jelentő, s a KGST országok gyártásszakositási programjába tartozó termelési programot. Ez az új fejlesztési irányzat méltó folytatása volt a több mint száz éves chodovi fémipari hagyományoknak, de lényegesen magasabb szinten, új követelményeket támasztva a dolgozók szakmai felkészültségével, hozzáértésével szemben. A korábbi, főleg kazánokat, bányaipari és iskolai berendezéseket gyártó vállalatból átkerült dolgozók inkább csak a közösségi szellemet, az egészséges patriotizmust vitték magukkal az új üzemekbe, mig a szakmai követelményeknek főleg a szaktanintézetból kikerült új nemzedék felnevelésével kellett eleget tenni. így Ezek a korszerű, automatikus vezérlésű vulkanizáló prések a Brnóban kötött szerződés alapján a Szovjetunió számára készülnek (A szerző felvételei) Elénk munka folyik a szaktanintézet egyik jól felszerelt műhelyében a vállalat dolgozóinak átlagos életkora még ma is 30 év körül mozog, bár néhány évvel ezelőtt ennél lényegesen alacsonyabb volt. A vállalat vezetői büszkén mutatnak rá, hogy sikereik forrása döntő mértékben az idősebb, tapasztalt dolgozók, s a fiatal szakmunkások kölcsönös megértésében, rejlik. A dolgozók ragaszkodnak vállalatukhoz, s a fejlesztés és a termelés problémáinak megoldásában osztozkodnak a vezetőség gondjain. A fiatalokra építenek Állandó gondot jelent például a munkaerőhiány, részben azért, mert a vállalat termelési feladatai állandóan növekednek, részben pedig azért, mert a környék bányaipara a jobb kereseti lehetőségekkel nagy vonzerőt jelent, főleg a fiatalok számára. így aztán nem csoda, hogy a dolgozók tervezett létszámát nehezen tudják összehozni a vállalatban. E feltételek között elsősorban saját nevelésű szakemberekre építik a vállalat jelenét és jövőjét, nagy gondot fordítanak a helyi szaktanintézet állandó kibővítésére és fejlesztésére, ahol a számjegyvezérlésű szerszámgépek jövendő kezelői, a műszerész és a fémmegmunkáló szakmunkástanulók érettségi vizsgát is tehetnek. Az elmúlt két évtized alatt bebizonyosodott e koncepció helyessége. A szaktanintézet növendékeinek döntó többsége hű marad a vállalathoz, s a technikusok, a műszaki vezető káderek is a soraikból kerülnek ki. Ha úgy hozza a helyzet, ezek a műszaki vezetők, technikusok és technológusok szívesen vállalnak a gépek mellett túlórában végzett „fizikai“ munkát, így a vállalat biztosítani tudja a drága számjegyvezórlésű berendezések két-, sőt hárommúszakos kihasználását, amihez természetszerűen kapcsolódik a fiatal műszaki káderek személyes anyagi érdekeltsége. Ez természetesen csupán kényszerhelyzet, átmeneti megoldás, mert a végleges megoldást a termelési tárgazdálkodásban, s főleg az alapanyagok előkészítésénél ebből a szempontból jelentős lemaradás tapasztalható. A vállalat egyik legsürgősebb feladata tehát a termelési folyamatok és a munka szervezési színvonalának lehető legmagasabb fokon való kiegyenlítése, az egyes termelési részlegek közötti maximális összhang megteremtése, ami megszünteti az esetleges várakozási veszteségidőket. Ehhez járult még a készletgazdálkodás, a külkereskedelmi cégekkel való együttműködés, s ezzel összefüggésben az anyagellátás tervezésének optimalizálása, ahol még jelentős tartalékai vannak a vállalatnak. Mindez természetesen már nem megy számítástechnikai berendezések nélkül, éppen ezért az 1975-ben üzembe helyezett Aritma A 100-as számítógéppel nyert jó tapasztalatok alapján 1978-ban a vállalat számítótechnikai központját felszerelték a nagyobb teljesítményű és kor- y szerübb ESZ 1033-as számítógéppel is. Ez a berendezés már lehetővé teszi az automatizált irányítási rendszer teljes érvényesítését a vállalatban, beleértve az adatszolgáltatás és a folyamatszabályozás minden belső kapcsolatát. A 7. öt- 1981. éves tervidőszak végeit tehát igen nagy feladat vár a vállalat fiatal kollektívájára, elsősorban a számítástechnikai szakemberekre, hogy a tudományos-műszaki fejlesztés adott lehetőségeit kihasználva vállalatuk termelését és gazdálkodását a kor követelményeinek megfelelő színvonalra emeljék. A CHODOS dolgozói példamutatók lehetnek nemcsak a gépiparban, hanem a népgazdaság más ágazataiban is. Példamutatásuk ugyanakkor azt is bizonyítja, hogy milyen nagy lehetőségek rejlenek a szilárd és perspektív, s a KGST országok nemzetközi együttműködése keretében nemzetközi méretekben szakosított gyártási programok céltudatos teljesítésében. MAKRAI MIKLÓS UJSZÓ ri b inn
