Új Szó - Vasárnap, 1981. július-december (14. évfolyam, 26-52. szám)

1981-11-01 / 43. szám

Irena Zilinská és társai a „házi“ telefonkészülékek összeszerelését végzik nasz a lakótelepeken, főleg a toronyhá- zakban használt ún. „házi telefonokra“.- Valóban sok és jogos volt a panasz kezdetben ezekre a készülékekre - álla­pította meg Őtepita mérnök. - A régebbi típusú házitelefonnál ugyanis az volt a helyzet, hogy ha valaki bármelyik eme­leten beszélni kezdett az utcáról hivó egyénnel, a beszélgetést a többi emele­ten is lehallgathatták. Ma ez már nem történhet meg, mert minden lakásnak külön vonala van. Egyébként a posta és a lakásépítő vállalatok jogos kérésének eleget téve, módosítottuk a telefonkészü­lékek bekapcsolási rendszerét. Sikerült jelentősen csökkenteni a készülékek gyakori meghibásodása, illetve telefon- kagylóba vezető zsinór törése, szakadá­sa. A szerelők szinte nem is győzték idejében elvégezni a szükséges javításo­kat. Igyekeztünk kiküszöbölni mindkét alapvető fogyatékosságot. Jobb minősé­gű membránokat szereltünk a mikrofo­nokba, a zsinórokat pedig az eddiginél rugalmasabb, kevésbé törékeny anyag­ból készítjük. Az utóbbi időben többféle új távközlő berendezéssel találkozhattunk a jelentő­sebb vállalatok, szervezetek irányító szerveinek irodáiban. Ezekről a legújabb készülékekről Pavol Maöejovsky, fejlesz­tési igazgatóhelyettes tájékoztatott.- Talán említést érdemel a gyakorlat­ban jól bevált ún. „igazgatói telefon“, amelyen keresztül egyszerre öt személy- lyel lehet beszélgetni, s általában har­minckét vonalat lehet rákapcsolni. Ezeket a berendezéseket korlátozott mennyi­ségben gyártjuk, mert a teplicei Mechani­ka vállalat nem szállít hozzájuk elegendő felfogó részegységet. Vállalatunk kutatási-fejlesztési részle­gének dolgozói sikerrel teljesítik feladatai­kat, s nagy örömünkre szolgál, hogy munkájukat gyakran nyilvánosan is elis­merik. Nagy felelőséggel teljesítették például a prágai Kultúrpalota építésével kapcsolatos rendkívüli megrendelést. A Liptovsky Hrádok-i testvérvállalat dol­gozóival .együtt elvállaltuk az 550 darab, nyomógombos számhívóval ellátott tele­fonkészülék legyártását. Ezeket nyom­ban fel is szerelték a Kultúrpalotában, ahol elsőként a XVI. pártkongresszus küldöttei próbálták ki őket. Jól beváltak. A továbbiakban azt is megtudtuk, hogy ezeket a készülékeket két színben gyárt­ják a Stropkovi Telefongyárban. Az egyik fehér, a másik narancssárga. Ezek a ké­szülékek „emlékező képességgel“ is rendelkeznek, 10-40 telefonállomás szá­mát tárolják. Sorozatgyártásukra 1983- ban kerül sor. A vállalat szakemberei, különösen a kutatási-fejlesztési részleg dolgozói rendszeresen figyelemmel kísérik a kül­földi telefongyártó cégek eredményeit, s a különböző forrásokból, valamint saját munkájukból nyert tapasztalatok alapján nagy gondot fordítanak a gyártmányfej­lesztésre. Ennek az igyekezetnek kézzel­fogható eredményei vannak. KULIK GELLÉRT H azánk felszabadulásának 15. év­fordulóját ünnepeltük akkor, ami­kor a Dukla alatti Stropkov városkában, 1960 májusában elkezdődött a termelés a TESLA új üzemében. A távközlő beren­dezéseket gyártó ipari létesítmény már ekkor is több mint ötszáz embernek - fő­leg nőknek - nyújtott munkalehetőséget. Ez igen nagy előrehaladást jelentett ezen a vidéken, ahol ennyi embert foglalkozta­tó üzem soha sem volt azelőtt. Az új gyárban úgyszólván mindent az alapoktól kellett kezdeni. Az asszonyok­nak rövid betanítás után bonyolult szere­lési munkákat kellett vállalniuk. Kezdet­ben éppen a szakemberhiány miatt csak egyszerűbb termékeket, lakáscsengöket, tűzveszélyt jelző berendezéseket gyár­tottak. Később azonban fokozatosan be­vezették a különböző távközlő berende­zések, telefonkészülékek, telefonközpon­tok stb. gyártását is. Jelenleg hazánkban csak a TESLA stropkovi vállalatában gyártanak telefon- készülékeket. Termékeiket négy világ­rész számos országában ismerik. A Vál­lalat gyors ütemű fejlődésére jellemző, hogy az árutermelés értéke az 1960-as 3,5 millió koronáról tizenöt év alatt 209 millió koronára nőtt. Az elmúlt évben a dolgozók létszáma megközelítette a két­ezerötszázat, az árutermelés értéke pe­dig kereken százszorosa yolt az 1960-ban elért szintnek. A Stropkovi Telefongyárat az SZLKP kelet-szlovákiai kerületi bizottságnak leg­utóbbi plenáris ülésén úgy emlegették, hogy a műszaki fejlesztés és a gyártmá­nyok minősége szempontjából a kerület élenjáró vállalatai közé tartozik. Ezt az a beszélgetés is megerősítette, amelyet Michal Stepita mérnökkel, a vállalat igaz­gatójával és legközelebbi munkatársaival folytattunk.- Gyárunk mintegy húsz évvel ezelőtt a Liptovsky Hrádok-i TESLA vállalat egyik üzemeként létesült, de tavaly óta már konszernvállalatként, önállóan tevé­kenykedünk. Vállalatunk két és félezer dolgozójából több mint százan dolgoznak a kutatási-fejlesztési részlegen. Ezzel azt akarom érzékeltetni, hogy gyárunkban fokozott gondot fordítunk a gyártmány fejlesztésre. Tudatában vagyunk annak, hogy a távközlő berendezések területén is haladni kell a kor követelményeivel, vagyis törődeni kell a megrendelők és a felhasználók növekvő igényeinek kielé­gítésével.- Milyen intézkedéseket tettek és tesz­nek ennek érdekében?- Mielőtt konkrét dolgokról beszélnék, szeretném elmondani, hogy a mi gyárunk esetében nemcsak a közismert, lakások­ban és hivatalokban használt telefonké­szülékek gyártásáról van szó, hanem egyéb, különböző munkahelyeken hasz­nált távközlési és jelzőberendezésekről is. Ezek mind szerepelnek a-vállalat gyártmányfejlesztési programjában. Megemlíthetem például a bányaiparban használt speciális telefonberendezést is, amely szintén nálunk készül. Ezeket a jobb munkabiztonság érdekében az ostravai Automatizálási és Gépesítési In­tézet szakembereivel együttműködve korszerűsítettük, s jelenleg évente két és félezer bányaipari telefonkészüléket gyártunk. Ezzel mind mennyiségi, mind minőségi szempontból ki tudjuk elégíteni a megrendelők igényeit. Ami pedig a kiviteli termelést illeti, termékeink legjelentősebb megrendelői és vásárlói a szocialista országok, főleg a Szovjetunió. A külföldi banyákban, va­lamint a folyami és a tengeri hajókon elterjedten használják a nálunk gyártott speciális és jelzőberendezéseket - tájé­koztatott az igazgató. Amikor a telefonkészülékek minőségé­re terelődött a szó, megjegyeztem, hogy nem is olyan régen elég sok volt a pa­A műszaki fejlesztés és a formaterve­zés legújabb eredményei 19 81. XI. 1. A sikere A bratislavai Priemstav nemzeti vállalatban kifejlesztettek és gyár­tani kezdtek egy új padlóburkoló anyagot, amely a Béről nevet kap­ta. A technológiai eljárás kidolgo­zása Ivan Setvák, Igor Hamar mérnök, valamint Vladimír Őer- mák mérnök nevéhez fűződik, akik szorosan együttműködtek a Cseh­szlovák Tudományos Akadémia prágai Elméleti és Alkalmazott Mechanikai Intézetével, pontosab­ban annak munkatársával, Ri­chard Bares mérnökkel, a műszaki tudományok kandidátusával. Az az új szigetelő és szerkezeti anyag furángyantából készül, s katalizátorként karbamid-nitrátot alkalmaznak. Mechanikai tulaj­donságai jelentős mértékben függnek a felhasznált töltelék szemcsenagyságától és szilárd­ságától, amely lehet kvarchomok, keramzit, esetleg salak. A Béről olyan anyag, amely jól ellenáll a mechanikai és a vegyi hatások­nak, ezért padlóanyagok, borítóla­pok, valamint különböző elöre- gyártott szerkezeti elemek, példá­ul csővezetékek, idomok készíté­sére egyaránt alkalmas. Vegyi ha­tásnak kitett környezetben jó szol­gálatot tehet az épületelemek, fő­leg az alapok külső szigetelő réte­geként, s a vegyi üzemekben út­burkolatként is felhasználható. A Priemstav vállalatban már három éve élkezdték a laminált padlóburkolat gyártását, amely nagy sikert aratott az építkezési vállalatoknál, de az egyéni építke­zőknél is. A laminált, öntött padló­burkolat ugyanis jobb minőségű, tetszetősebb és melegebb is, mint az általában használt polivinilklo- rid (PVC). A Béről gyártásának bevezetése most további lehető­ségeket kínál ezen a területen. Mint már említettük, a Béről alapanyaga a furán, melynek gyártása energetikai szempontból nem igényes. A vranovi Bukóza vállalatban tulajdonképpen mel­léktermékként gyártják, de hulla­dékfából, nádból, sőt még kukori­cacsutkából is készíthető, vagyis olyan anyagokból, amelyeket ed­dig nem tudtunk előnyösen hasz­nosítani. E feladat műszaki megol­dása több millió devizakorona megtakarítását jelenthetné, mert a furán hiányzó mennyiségét egye­lőre tőkés államokból kell besze­reznünk. A fahulladékok kihaszná­lásának lehetőségeivel a bratisla­vai Szlovák Műszaki Főiskolán, valamint az illetékes kutatóintéze­tekben állami kutatási feladat ke­retében foglalkoznak. A Béről legnagyobb előnyei kö­zé tartozik a savakkal és lúgokkal szembeni ellenálló képessége. Emellett igen jók a szilárdsági, mechanikai tulajdonságai is, a fo­lyadékokat nem engedi át, s nem gyúlékony. A gyártók még fokozni akarják az áramvezető képessé­gét és a rugalmasságát. A Priemstavban nagyon büsz­kék arra, hogy egy japán cég, amely a Sokolovi Vegyipari Mü­vekben egy akrilsavgyártó techno­lógiai egységet szerel, háromszáz felkínált anyag közül a Berolt vá­lasztotta ki a padló burkolásához. A Priemstav 1983-ig összesen 11 ezer rrP-t szállít belőle. Jelenleg ezer négyzetmétert gyártanak ha­vonta, 75x75 cm-es méretű négy­zetekben. A jövőben azonban nagyméretű lemezeket, csöveket és idomokat is fognak gyártani ebből az előnyös alapanyagból. (áur) (A szerző felvétele) A Priemstav dolgozói formákba töltik a Berolt a vibrációs asztalon

Next

/
Oldalképek
Tartalom