Új Szó - Vasárnap, 1981. július-december (14. évfolyam, 26-52. szám)

1981-10-11 / 40. szám

* A szépen berendezett játékteremben ugyanúgy folyik a játék, mint bármelyik óvodában ...... (Archív felvetel) A FRISS ÉS JÓ LEVEGŐ A szépen gondozott pázsitot átszelő aszfaltjárdán gyermekcsoport zsibong. Mindegyikük egyszerre akarja elmondani mondandóját. Olyanok, mint a csiripelő verebek. „Már jön Éva néni“ - kiáltja egyikük, s elcsendesedik a hangzavar. Aki távolról szemlélte a jelenetet, azt hihette óvodások várják az óvónénijüket. A megjelenő Éva néni azonban megcá­folta ezt: az egészségügyi nővérek egyenruháját viselte. Mégis, mint az óvó­nénik, krétát osztott szét az apróságok­nak, s elkezdődött az önfeledt rajzolás. Hol vagyunk hát? Az ország egyik egye­dülálló gyermekegészségügyi intézeté­ben, a légúti megbetegedésben szenve­dő gyerekek bratislavai heti szanatóriu­mában.- Azért egyedülálló ez a szanatórium, mert a gyerekek egész héten itt tartóz­kodnak, hétvégére azonban hazaviszik őket a szüleik - magyarázza Soria Slani- nová, a szanatórium fiatal, kedves igaz­gató-főorvosa. A gyógyintézmény 1974-ben létesült a szlovák főváros egyik legfestőibb vá­rosrészében, a Kolibán. Az egész város legtisztább, legegészségesebb levegőjű negyedében. Mi tette indokolttá létreho­zását? Az, hogy Bratislavában, hasonló­an más ipari központokhoz, egyre gyako­ribb a légúti megbetegedések előfordulá­sa, sok e betegségre érzékenyen reagáló gyermek. Nem csoda. Tíz a kilencediken — ennyi mikroszkopikus szennyeződés éri 24 óra alatt a tüdőt. Ezt kell kiszűrni a hörgő tisztítószálacskáinak a nyálka­hártya segítségével. A légzőszervek az egyre nagyobb megterheléstől gyakorta megbetegednek. A városok lakóié sokkal gyakrabban, mint a tiszta, szennyeződés mentes levegőjű vidékeken élőké.- Olyan gyerekek kerülnek hozzánk, akik már nem igényelnek kórházi keze­lést, hanem komplett utókezelésre van szükségük a betegség után a teljes gyó­gyuláshoz, - mondja Slaninová doktornő.- Hat-nyolc hetet töltenek nálunk, van­nak olyanok, akik többször is megismétlik a kúrát. Egyesek közvetlenül a kórház­ból, mások a körzeti pneumatológiai ren­delők ajánlására, beutalójával érkeznek. A gyógyintézet harminc apróság befo­gadására alkalmas. A kis páciensek két és hatéves kor közöttiek. Különösen ősz­szel és tavasszal bizony ennél jóval több azoknak a gyerekeknek a száma, akik­nek jót tenne, sőt elengedhetetlen szá­mukra a gyógykezelés.- A kúrát semmiképpen nem rövidít­hetjük. Két hétig eltart, amíg a gyerekek megszokják a környezetet, azt, hogy szü­leiket csak a hétvégén láthatják, továbbá a napirendet. A hat-nyolc hét tehát szük­séges ahhoz, hogy a munkánk eredmé­nyes legyen - veszi át a szót Mária Ivanová, főnővér. xxx A szeptemberi nap melegével ugyan a nyarat idézi, azt hiszem mégis sok anyuka megrökönyödne, ha látná a te­raszra kitett szőnyegen fekvő, derékig meztelen két kislányt. A rehabilitációs nővér utasításait pontosan követve, szor- galrfiasan tornáznak.- Az orrunkon jó mélyre szívjuk, a szá­junkon át kifújjuk a levegőt. Egyszer, kétszer, no még egyszer... Most pedig futás a többiekhez a kertbe - vezényel Magda Kuchynková a két kislánynak.- Én nagyon szeretek tornázni, de nem mindig - felel a kérdésemre a meré­szebbik. - Otthon is szoktam, apuval. Már őt is megtanitottcim, hogy kell azt csinálni.- A gyógytorna a terápiánk fontos része. Megmozgatjuk a légzőizmokat, 'megtanítjuk a gyerekeket helyesen léle­gezni - ez a legnehezebb - rászoktatjuk őket, hogy rendszeresen végezzék eze­ket a gyakorlatokat - mondja a rehabilitá­ciós nővér. - A szülőknek is bemutatjuk a gyakorlatokat, hogy otthon is tudják majd azokat végeztetni a gyerekekkel. Közben megérkezik a következő két kis „tornász" (ha többen lennének egy­szerre, elhuncutkodnák a gyakorlatokat), nem tarthatjuk hát fel tovább a nővérkét, xxx- Nézzünk szét talán, hogyan is élnek nálunk a gyerekek - indítványozza a dok­tornő. Az emeleten két nagy hálóteremben sorakoznak az apró ágyak. Hatalmas, sarkig kitárt ablakokon áramlik be éjjel­nappal az ózondús levegő.- Legfontosabb gyógyír nálunk a leve­gő. A gyerekek rengeteget tartózkodnak a szabadban. Nyáron délutánonként, al­vás közben is a teraszon légfürdőztetjük őket. Éppen most építenek egy zárt te­raszt, így ősszel és télen is mód nyílik majd erre. Módszeresen mindent elköve­tünk, hogy megedzódjenek. Legnehe­zebb a szülőkkel elhitetni, hogy ártanak a gyereknek, ha túlöltöztetik, óvják a széltől, víztől. S bizony nem könnyű elérni azt sem, hogy otthon is folytassák az itt megszokott életmódot. Évente általában 110 gyerek fordul meg e gyógyintézetben. A 17-tagú kol­lektíva - egészségügyi dolgozók, sza­kácsnők, takarítónők - mindent megtesz azért, hogy a lehető legegészségeseb­ben térjenek haza, s pár hétig igazán otthon érezzék magukat a szanatórium­ban. Az anyukák és nagymamák sem bánnak velük jobban, mint ők. A szaksze­rűségről nem is szólva. A kezeléssel járó napi procedúrákon kívül - inhalálás, dia- termia, gyógytorna - a megfelelő óvodai, bölcsődei tanrend szerint foglalkoznak a gyerekekkel. A legfontosabb azonban, hogy megtanítják őket egészségesen élni.- Több kis páciensünket a továbbiak­ban is figyelemmel tudom kísérni, találko­zom velük a IV. városkerületi pneumatoló­giai tanácsadóban - mondja Slaninová doktornő. - A legtöbb gyermek teljesen gyógyultan távozik tőlünk a kúra után, s az utókezelés a súlyosabb esetekben is nagyon sokat segít. xxx A körzeti gyermekorvosok által kezelt gyerekek 70-80 százaléka légúti megbe­tegedéssel kerül orvoshoz. Ez még nem lenne baj, ha azonban a betegség gyak­ran ismétlődik, nem térhetünk felette nyu­godtan napirendre, mert a későbbiekben szövődményeket válthat ki, felnőttkori asztmává fejlődhet. Ennek megelőzésén fáradozik a gyermekszanatórium kollektí­vája. A megelőzés azonban a szülők feladata is. Nekik kell elsősorban gon­doskodniuk gyermekeik egészséges életviteléről. S bátran mondhatjuk, sokkal körültekintőbben, mint azt a legtöbb szülő teszi. FLÓRIÁN MÁRTA Nem tartozik a központi települések közé, néhány éve már a főút is kikerüli. Kajal, az 1490 lakosú mátyusföldi község eddig mégis minden megbízatási időszakban új létesít­ményekkel gyarapodott. Pedig a járási szék­hely, a Duslo üzem közelsége vonzza a fia­talokat. Ott könnyebben jutnak lakáshoz.- Az utóbbi időben azt tapasztaljuk, hogy egyre többen szeretnének visszajönni - kez­di el a beszélgetést Madarász Pál, a helyi nemzeti bizottság elnöke. - Évente öt építke­zési engedélyt adunk ki, de ez kevésnek bizonyul. Jelenleg is 28 kérvényezőt tartunk nyilván, örülünk, hogy már folyamatban van egy újabb telek felparcellázása.- A hnb székházába a múlt megbízatási időszak első napjaiban költöztek be. Ebben az épületben kapott helyet a szertartáste­rem, a posta, a textilüzlet, a hentes és a tejbolt. Előtte szépen parkosított terület. A beköltözés után az első dolguk az volt, hogy az útkereszteződésnél autóbusz váró­termet építettek. Ugyanis a munkaképes la­kosság mintegy 40 százaléka a falun kívül talált munkát.- A sportegyesületünk évek óta jól szere­pel a járási bajnokságban. Vettek egy öreg autóbuszt, amely részére Z-akcióban ga­rázst építettünk - folytatja az elnök - 1978- ban avattuk fel a vadászok társadalmi mun­kával készült lövöldéjét ülésteremmel, klub- helyiséggel. Gyerünk, nézzünk szét, a köz­ségben. A szemnek jobban hisz az ember, mint a szónak. Alig fordultunk be a hnb melletti utcába, amikor az elnököt egy középkorú asszony szólította meg, a gáz bekötése felöl érdek­lődve. Az elnök ezzel kapcsolatban el­mondta:- Két és fél év alatt Z-akcióban megépítet­tük a községi gázvezetéket. S hogy utainkat ne tegyük tönkre, a csöveket a vízlevezető árkokba fektettük le. Mintegy hetven házat már be is kötöttek. Az újabb jelentkezők lakásait csak a későbbiekben kapcsoljuk rá a vezetékre. Úgy dolgoztunk, hogy a gázve­zeték építésénél 35 000 koronát megtakarí­tottunk. Ezt az összeget járda építésére akarjuk felhasználni. Utunkat úgy irányítja, hogy az egész falut megmutathassa. Az egyik park mellett elha­ladva elmondja, hogy ott még nem is olyan régen szemétdomb volt. A házak előtt falu- szerte virágok vannak kiültetve. Az egyik előtt Kis Vilmosné éppen évelő virágot ülte­tett.- Olyan pusztaság volt itt... Jövőre, már szebb lesz a házunk előtti terület. Madarász Pál, a hnb elnöke AZ SZSZK NÉPI ELLENŐRZŐ BIZOTTSÁGÁNAK ÉSSZERŰEN A Szlovák Szocialista Köztársaság Népi Ellenőrző Bizottsága nemrég megvitatta, majd a kormány elé terjesztette jelentését, amely összegezi a hússal és a húskészítményekkel való gazdálkodásunk, valamint a lakosság ellátása tüzetes felmérésének eredményeit. Fontos kérdés ez, hiszen egy­részt a húsfogyasztás egyik fő mércéje az életszínvonal alakulásának s egyidejűleg az egészséges táplálkozás követelményei érvényesülésének, másrészt - egyéb élelmiszerhez hasonlóan - a világpiacon a hús ára is gyorsan drágul és ezt sem hagyhatjuk ki számításainkból. Világviszonylatban a listavezetők között Tény, hogy Csehszlovákiában három évtized leforgása alatt csaknem a három­szorosára növekedett az évi húsfogyasz­tás. Tavaly elérte a tekintélyesnek számí­tó 85,8 kilogrammot, sót a CSSZK-ban meghaladta a kilencvenet. Ez világvi­szonylatban rangos helyet biztosít ne­künk a „listavezetők“ között. Más lapra tartozik, hogy ezzel a lénye­gében kedvező, bár az ésszerű táplálko­zás igényei szempontjából - a viszonylag nagy hányadú sertéshús-fogyasztás miatt - mégis részben megkérdőjelezhető fejlődéssel, távolról sem tart lépést a tej, a tejtermékek, s főleg a zöldség és a gyü­mölcs fogyasztása. Semmiképp sem tér­hetünk napirendre például a bratislavai Életszínvonalkutató Intézet megállapítá­sa fölött, miszerint tizenegy figyelemmel kisért fejlett ország közül, hazánk a har madik helyet foglalja el, százezer 55-64 éves főre, a helytelen táplálkozás okozta halálos kimenetelű megbetegedések száma tekintetében. Az említett körülményekből következik az a törekvésünk, hogy a XVI. kongresz­szus irányelveinek megfelelően ugyan évről évre növeljük a hústermelést, de csak olyan arányban, amely a népesedés várható gyarapodása mellett, ebben a tervidőszakban egyet jelent az egy főre eső említett évi fogyasztási szint megőr­zésével. Egyidejűleg nagyobb figyelmet fordítunk olyan élelmiszerfajták termelé­sére, amelyeknek fogyasztása túlságo­san is alacsony. Természetesen a hústermelés vi­szonylag lassúbb ütemű növelésének, s a már elért fogyasztási szintnek biztosí­tása is számos hatékony intézkedést kö­vetel, főleg a gazdasági állatállomány gyarapítására, az állatok elhullásának csökkentésére, az ellátást szolgáló hús­mennyiség növelésére és a nyersanyag jobb hasznosítására. Ez annál is inkább szükséges, mivel az abraktakarmány im­portjának lehetőségei a korábbinál korlá­tozottabbak. Változtatunk a fogyasztás szerkezetén Az SZSZK Népi Ellenőrző Bizottsága az év első felében, éppen az említett 1981. X. 11. ozsrn * M

Next

/
Oldalképek
Tartalom