Új Szó - Vasárnap, 1981. július-december (14. évfolyam, 26-52. szám)
1981-10-11 / 40. szám
ÚJ szú-s ' s A vendéglővel szemben hatalmas téglarakás, mellette kis parkocska.- Egy régi ház állt itt, ezt lebontottuk. A tervek szerint 1983-ban gyermekorvosi rendelőt akarunk Z-akcióban építeni. Itt rendelne hetente egyszer a nyugdíjasok részére a körzeti orvos is. Több mint háromszáz nyugdíjas embert mentesítenénk az utazástól. A településen keresztül haladva látni, hogy megkezdték a közvilágítási hálózat átépítését, szaporodnak a betonoszlopok, a neon világítótestek.- A választások előtti gyűlésen, amikor az új választási programról volt szó, felmerült, hogy meg kellene oldani a szolgáltatások és a napközi otthon kérdését. A tanácsülésen foglalkoztunk ezekkel a javaslatokkal és megvitattuk a felsőbb szervekkel is - viszi tovább a szót Madarász Pál. - Valószínű, hogy egy családi házat vásárolunk meg, ahol szolgáltató részlegeket létesítünk. Az épületet építészeti csoportunkkal még az idén rendbe tesszük. Ott kap majd helyet a borbély, a szabó és cipőjavító műhely, valamint a ruhabegyűjtő. Ez a kérdés tehát megoldódik. Ami a napközi otthont illeti, három tantermünk üresen áll, csak konyha kellene hozzá. Előbb-utóbb ezt a kérdést is megoldjuk. A Sport utcában néhány ember a járda kijelölésével bajlódik. Varjú Lajos bácsi ügyel arra, hogy vízmértékben legyen a szegélyként szolgáló régi szarufa. Amikor odaérünk, fölegyenesedik. Orel Erzsébet Szívesen beszél a polgári ügyek testületének munkájáról anyagszállítást és a lakosság igényeit is ki tudnánk elégíteni. Nagy segítségünkre lenne a háztartási szemét elszállításában is. Távlatilag azt tervezzük, hogy a szemét elhordását a Galántai Műszaki Szolgáltató Vállalat végzi majd. Addig is a legnagyobb szigorral ügyelünk arra, hogy a szemét csakis az e célra kijelölt helyre kerüljön. Délutánra jár az idő, amikor a hnb közelébe érünk. Messziről látjuk, hogy az egyik alkalmazott integet. Megszaporázzuk léptünket. Az elnököt telefonon keresik, fontos ügyben a jnb-re kell mennie. A házigazda szerepét Orel Erzsébet, anyakönywezetö veszi át.- A társadalmi munkákat a tömegszervezetek és a képviselők szervezik - mondja. - A legaktívabbak közé tartozik a Vöröskereszt, a nöszövetség helyi szervezete, a Jed- nota felügyelő bizottsága, s nem utolsó sorban a nyugdíjasok, akik évente több mint három millió korona járadékot kapnak. Negyvenhét nyugdíjas vendéglői étkeztetéséhez is hozzájárul a hnb. Minden évben késő ősszel megrendezzük a nyugdíjasok napját. így élnek tehát Kajaion. Az elmúlt években sokat tett a falu lakossága, ehhez nem fér kétség. Hogyan is mondta Varjú Lajos bácsi? Téglát, téglára rakva épül a ház, fejlődik Kajal amely a nemzeti bizottságok versenyében a járásban már nemegyszer ért el jó helyezést. NÉMETH JÁNOS- Elnök elvtárs, itt ásni kell. A föld ugyancsak kemény. Hogy szavának hitelt adjon néhányszor csákánnyal belevág a földbe. - Ez kézzel nem megy, gépet kellene szerezni.- Holnap intézkedek, ha csak lehet, szerzek valahol. Igyekeznünk kell, a járdának még az esős idő beállta előtt el kellene készülnie.- Nem rajtunk múlik. Az elnök megértőén bólint. Ismeri az építészeti csoportot, tagjai szorgalmas emberek. Tavaly amellett, hogy a faluban dolgoztak, idegenben is munkát vállalva csaknem egymillió korona haszonnal zárták az évet. Kőrútunk során az óvodát is megnéztük. Ondreák Istvánná igazgatónő azzal fogadott, hogy minden korszerűsítés ellenére, szűkén vannak. Madarász Pál szakértő szemmel méregette az épületet. Nem szólt semmit, de látszott rajta, azon töprengett, hogyan lehetne nagyobb beruházás nélkül enyhíteni a gondokon, jobb föltételeket teremteni az óvodába járó 66 gyereknek.- A felettes szen/ektől ígéretet kaptunk, hogy vásárolhatunk egy tehergépkocsit - újságolja elmenöben. — Ezzel megoldanánk az A vadászok társadalmi munkával épült háza (A szerző felvételei) AHÁNY HÁZ, ANNYI SZOKÁS A hétvégére felutaztam Bratislavá- ba, hogy vegyek magamnak egy-két holmit. Az Obchodná utcán az egyik textilüzlet kirakatában egy hosszitott, jó melegnek látszó kardigánt pillantottam meg. Elhatároztam, hogy megveszem. - Sajnos, már elfogyott - hangzott az elárusitónő válasza kérdésemre. Látszott, bántja, hogy nem tud kérésemnek eleget tenni. Még azt is megnézte, nincs-e véletlenül egy elkallódva valahol a többi között. Nem volt. - Van egy kis idejük? - kérdezte az elárusitónő. - Van, miért? néztem rá furcsán. - Mert ha hajlandó megvárni, megkérdezem a főnöktől, nem vehetném-e ki a kirakatból azt a kötött kabátkát, ha jól emlékszem, az azon mérete. Bevallom, nagyon meglepődtem az ilyen szokatlan, kedves bánásmódon. Elég sok üzletben megfordultam már, de az ember ritkán találkozik ilyen készséges eladókkal. Igazán megelégedve hagytam el az üzletet. Pár méterrel odébb bementem a Luxus nevű üzletbe. Beálltam a várakozók sorába. Mikor már rám került volna a sor, az elárusítónő kedvesen megszólalt: Szervusz Évike, de régen láttalak. Nem volt nehéz rájönnöm, hogy ezt a nyájas üdvözlést nem nekem, hanem a mögöttem álló hölgynek szánta. Engem levegőnek nézve elkezdett vele csevegni: - Nagyon szép árut kaptunk, félre tettem belőle a lányodnak. A pult tele lett szebbnél-szebb fehérneművel. Közbeszóltam: - Ebből a kisnadrágból én is kérnék egyet - mutattam az egyikre. - Mondja, maga nem tud várni, nem látja, hogy most épp kiszolgálok?! - az persze nem zavarta, hogy akit kiszolgált, az mögöttem állt. - Esetleg, ha a hölgy nem viszi el mind, kap belőle. Hajlandó voltam még várni pár másodpercet, hátha én is hozzájutok egyszer ,,pult alatti áruhoz“, de tévedtem, ugyanis a mögöttem álló vásárló mindent becsomagoltatott. Kimentem az üzletből, s közben arra gondoltam, hogyan lehet, hogy ugyanabban a városban, ugyanabban az utcában, ahol a távolság csak pár méter az üzletek között, a vásárlókhoz való viszony ennyire eltérő? Mezey Nóra 1981. X. 11. 9 GAZDÁLKODJUNK A HÚSSAL célok jegyében, felmérte háromszázki- lencvenegy kiválasztott mezőgazdasági üzem, húsipari vállalat és üzem, illetve kereskedelmi szervezet tevékenységét, hogy fényt derítve a fogyatékosságokra, hozzájáruljon a lakosság ellátásának javításához. Mit állapított meg? Elsősorban is azt, hogy jóllehet tavaly általában teljesítettük a húsfelvásárlás feladatait, vannak még tartalékok. Ezeknek egyike, hogy - nem utolsó sorban az egészséges táplálkozás érdekében - jobban kell szorgalmaznunk a szarvas- marha tenyésztését és ugyanakkor, az abraktakarmány mennyiségétől függőviszonyban, szabályoznunk a sertéshús termelését. Más szóval, a fogyasztásban is célunk bizonyos szerkezeti változás elérése. Sokat veszítünk továbbá azon, hogy a borjú- és a sertéstenyésztésben még mindig túllépjük az állatok elhullásának megengedett szintjét, s a kényszervágások száma is túl magas. Ebben a tekintetben a CSSZK-ban jobb eredményeket érnek el. Nem vitás, hogy Szlovákiában is jelentős húsmennyiséget mentenénk meg, ha az állatgondozók, a zootechni- kusok, az állatorvosok mindenütt igényesebben végeznék munkájukat, s ha ehhez az eddiginél nagyobb segítséget kapnának a tudományos kutatási alap szakembereitől. Az előnyösebb felvásárlási formáért A jelentés megállapítja, hogy a minőségi követelményekkel és a hús jobb hasznosításának igényével összhangban, országosan fokozatosan áttérünk a vágóállatok élő súlyban történő felvásárlásától, húsban történő felvásárlásukra. Ez az előnyösebb forma az előfeltételek nem eléggé rugalmas megteremtése következtében Szlovákiában a cseh országrészeknél lassabban érvényesül. A magyarázathoz hozzátartozik, hogy az értékesítésnek ebben a formájában és elterjesztésében a húsipari vállalatok anyagilag nem eléggé érdekeltek. Pedig a termelők számára ez átlag mintegy két százalékkal hozna többet a „konyhára“. Arról már nem is beszélve, hogy az élő - súlyban. a sertések felvásárlásának háromnegyed részénéi érvényesül, a mezőgazdasági üzemek az állatok élősúlyának növelésére törekedve, közvetlenül a felvásárlás előtt etették őket, amivel főleg abraktakarmányt pazaroltak és pazarolnak. Ebben a vonatkozásban alapvető fordulat várható a következő esztendőtől. Ekkor érvénybe lépnek a vágó állatok felvásárlásának új nagykereskedelmi árai, amelyek a húsipart anyagilag érdekeltté teszik a húsban történő felvásárlásban. Az ellenőrzés kimutatta a vágóállatok nem egyenletes szállítása következtében előálló veszteségeket is. Ez különben hol nagyon megterheli a szállító eszközöket és a húsipari kapacitást, hol pedig annak kihasználatlanságát okozza. Ennek magyarázata, hogy a termelők anyagilag nem érdekeltek a megfelelő termelési és szállítási ütemterv kidolgozásában, a húsipari üzemek pedig nem igazodnak minden esetben azokhoz a szállítási ütemtervekhez sem, amelyekben a termelőkkel megegyeztek. Nem jelentéktelenek a veszteségek a hús feldolgozása során sem. Ezért többnyire a technológiai fegyelem meg nem tartása, esetenként a gépi berendezés meghibásodása a „ludas“. Afölött sem húnyhatunk szemet, hogy a felmérés nem egy helyen rátapintott a higiéniai előírások elhanyagolására is, ami szintén veszteséggel jár, illetve kedvezőtlenül befolyásolja a húskészítmények minőségét. Intézkedéseket sürgető tények Az ellenőrzés feltárt néhány olyan hiányosságot is, amelynek megszüntetése hozzájárulna a rendelkezésre álló nyersanyag jobb hasznosításához. Ide sorolható például az, hogy keresni kell a piacon egyelőre nehezen elhelyezhető sertésfejek célravezető feldolgozásának és értékesítésének módját. Változtatni kell azon is, hogy az utóbbi években csökkent az üzlethálózatba kerülő belsőségek mennyisége. Több járásban nem elégítik ki a füstölt szalonna iránti keresletet, s általában joggal bírálják a húskészítmények beszűkült választékát. Kevés az olyan húsbolt is, amelyben meleg húskészítményeket is kínálnának a fogyasztóknak. A kulturált és becsületes árusítás megkívánja, hogy gyorsabban és nagyobb arányban növekedjen az előcsomagolt hús és húskészítmények hányada. Jelenleg Szlovákia húsboltjainak alig kétötödében árulnak előcsomagolt húst. Az ellenőrzés végül feltárta, hogy nem teljesítik következetesen azt a kormány- döntést, miszerint 1985-ig fokozatosan növelni kell a húskészítmények, és egyidejűleg csökkenteni az értékesítésre kerülő tőkehús hányadát. A Szlovák Szocialista Köztársaság kormánya e megállapítások alapján határozatában az illetékes tárcák és szervek vezetőit konkrét lépések megtételére kötelezte, amelyek a lakossági szükségletek figyelembe vételével eredményesen hozzájárulnak a helyzet javításához. (gáiy) A húsfogyasztásban világviszonylatban az élenjárók közé tartozunk, gyümölcsöt és zöldséget azonban nagyon keveset eszünk (ŐSTK felvétele)
