Új Szó - Vasárnap, 1981. július-december (14. évfolyam, 26-52. szám)
1981-10-04 / 39. szám
r Lubomír Strougal elvtárs, a CSSZSZK miniszterelnöke a brnói vásáron behatóan érdeklődött a szén gázgyári hasznosításának legújabb fejlesztési eredményei iránt. A kép előterében a Vresovéi Gázgyár modellje látható A brnói vásár látogatói a Z pavilonban megismerkedhettek a szén gázosításának technológiájával, illetve a 26 generátorral működő Vresovéi Gázgyár modelljével. A gázgyárak berendezéseit a Che- pos tröszthöz tartozó Hradec Králové-i Győzelmes Február Müvekben készítik. Egyébként másik két ilyen gázgyár is működik Csehszlovákiában, az egyik Zá- luzí u Mostu-ban 12 generátorral, a másik pedig az Ústí nad Labem melleti Úzinban 14 generátorral. A gázgyártás folyamata A generátorokban a szén elbontása oxigén és gőz adagolásával történik, körülbelül 3 MPa (30 atmoszféra) nyomás alatt. Az oxigén és a gőz arányát a szén minősége szerint szabályozzák, ez általában 1:5-től 1:8-ig terjed. Ezt a keveréket speciális berendezéssel alulról vezetik be a generátorba, a szenet pedig a generátor működéséhez igazodó automatikus vezérléssel felülről adagolják. A szén elbontása négy zónában megy végbe, a legfelsőbb szinten a forró gázok A BRNÓI GÉPIPARI VÁSÁRON 1981. X. 4. Az idei 23. brnói nemzetközi gépipari vásárnak az energetikai gépgyártás volt a kiemelt szakágazata. A vásár látogatói ezúttal megismerkedhettek a csehszlovák-szovjet tudományos-műszaki együttműködés alapján kifejlesztett, s a gyártásszakosítási megállapodás alapján Csehszlovákiában gyártott atomerőművi berendezések teljes skálájával. Megtekinthették a plzeni Skoda konszernben gyártott WER 440-es reaktor szemléltető modelljét, melynek két eredeti példánya a magyarországi Paksi Atomerőműben fog üzemelni, továbbá a Vítkovicei Klement Gottwald Vasműben készített gőzfejlesztő és térfogat-kompenzátor modelljeit, s ezek egyes főegységeit. Az energetikai látványosságok között ott szerepeltek továbbá a Sigma konszern vállalataiban gyártott nagy teljesítményű szivattyúk, szerelvények, primer-köri idomok, valamint a többi hazai vállalatban gyártott hagyományos erömüvi berendezések legújabb fejlesztési eredményei. Nem fér hozzá kétség, hogy az energetikai gépgyártás kiemelése nagyon időszerű volt a brnői vásáron, hiszen az utóbbi években kialakult feltételek között az energia termelésének és fogyasztásának hatékonysága döntő mértékben kihat az egész gazdasági és társadalmi életre, a gazdasági növekedés dinamikájára, s ezzel összefüggésben az életszínvonal fejlődésére. Az idei gépipari vásárnak ezért abban is fontos szerepe volt, hogy elmélyítette ezeket az összefüggéseket a látogatók, elsősorban a műszaki dolgozók és a konstruktőrök tudatában. Valamely szakágazat kiemelése a brnói gépipari vásárokon egyébként sohasem jelenti azt, hogy a gépipar más termelési ágazatai esetleg a háttérbe kerülnének. Kivéve azokat, amelyek számára újabban külön szakkiállításokat rendeznek, sőt, inkább azt tapasztalhattuk, hogy az idén kiemelt „energiaközpontúság“ nagyon hasznosan előtérbe került a gépipar valamennyi szakágazatában, például a szerszámgépgyártás, az elektrotechnika és az elektronika, a számítástechnikai ipar, a járműipar, a vegyipari és a könnyűipari berendezések, továbbá a mezőgazdasági és a földmunkákat végző gépek gazdag bemutatóján. A kereskedelmi és a műszaki szakemberek - közöttük az aranyérem-kiosztó bizottság tagjai is - egyre nagyobb figyelmet szentelnek a különböző célú berendezések, munkagépek és szállítóeszközök fajlagos energiafogyasztásának, valamint a takarékos fémfelhasználásnak is, ami az idén különösen megnyilvánult. A szén is nyersanyag Az energetikai gépgyártásnak igen széles a területe, s állandóan bővül, hiszen ide tartozik minden, aminek bármiféle köze van az energia-átalakítás különböző folyamataihoz. Az atomerőrrlü- vek például jelenleg és a közeljövőben csak a villamosenergia-termelésben pótolhatják az értékes és drága hagyományos energiaforrásokat, főleg a földgázt és a kőolajat, bár az atomenergia távlatilag a közeli városok távfűtésére is számításba jöhet. Az atomenergetika fejlesztésével így jelentős mennyiségű kőolaj és földgáz szabadítható fel vegyipari feldolgozásra, ám e nyersanyagok természetes forrásai mégiscsak korlátozottak, s fokozatos kimerülésük arányában bizonyára továbbra is drágulni fognak. Az iparilag fejlett országok ezért már ma is nagy gondot fordítanak az olyan technológiai eljárások kifejlesztésére, amelyek szénből állítanak elő folyékony és gáznemű szintetikus nyersanyagokat, részben energetikai, részben ipari fel- használásra. A legtöbb iparilag fejlett ország ugyanis jelentős szénvagyonnal rendelkezik - hiszen ez volt annak idején az iparosítás egyik alapvető feltétele amely hosszú időre fedezheti még a szükségleteket, s a szén célszerű technológiai feldolgozásával a kőolaj és a földgáz behozatalát is korlátozhatják. Csehszlovákiában a szén gázipari feldolgozásának már sokéves hagyománya van. Amíg azonban külföldön, főleg Nyu- gat-Európában a technológiai eljárások fejlesztése a kiváló minőségű kőszén feldolgozására irányul, hazai feltételeink között elsősorban a kevésbé értékes barnaszén és lignit feldolgozása jöhet számításba. Ez a körülmény meghatározó szerepet játszott a megfelelő technológiai folyamat kiválasztásában és fejlesztésében. Mivel a feldolgozásra kerülő barnaszén általában igen sok törmeléket, szénport tartalmaz, ezért a műszaki fejlesztés nem irányulhatott a szén vegyi elbontását megvalósító generátorok'méreteinek a növelésére, hanem inkább az egész folyamat automatizálása, számító- gépes vezérlése került előtérbe, az aránylag kisebb méretű generátorok maximális kihasználása céljából. először kiszárítják, innen a szén a karbo- nizáló zónába kerül, ahol kiválnak belőle a kátrányanyagok és a gázvíz, az itt keletkező félkoksz fokozatosan a redukciós és oxidációs zónába esik,ahol a reakcióhoz szükséges hőt leadva teljesen elég. A felhalmozódó hamuanyagokat egy speciális berendezés fokozatosan eltávolítja, a nyers gáz pedig a generátor kupolájából a hűtőrendszerbe távozik. A gáz a generátor elhagyásánál 300-400 °C hőmérsékletű, s a tisztítás közben először 200, végül pedig 30 Celsius-fokra hűl le. Ez a nyers gáz további technológiai feldolgozásra kerül, s részben közellátási célokat szolgáló városi gáz, részben pedig ammónia, metilalkohol és különböző folyékony szénhidrogének gyártására alkalmas szintézisgáz készül belőle. Az új generátorokban az alacsony hőértékü, sok szénport tartalmazó hazai szén fel- használásával is aránylag nagy teljesítményt érnek el, óránként mintegy 13 000 m3 gázt termelnek. Jobb minőségű szén alkalmazásánál a generátor teljesítménye is növekszik, a jugoszláviai lignit felhasználásával például óránkénti 18 000 m3-es teljesítményt értek el. Ha figyelembe vesszük, hogy hazai feltételeink között a gyengébb minőségű szénfajták hasznosításában jelentős tartalékok vannak, amint arra a CSKP XVI. kongresszusa is figyelmeztetett, úgy a szénből való gázgyártás további növelése az intenzív gazdaságfejlesztés fontos feladatai közé tartozik. Zöldliszt és zöldtej Az energia termelésével és fogyasztásával kapcsolatos műszaki fejlődés számos területre kihat. Közismert például, hogy az atomerőművi berendezések, főleg a reaktor és a különböző primer-köri részegységek és szerelvények gyártása A Pardubicei Malomipari Gépgyárban kifejlesztett LS 10-es zöldnövényprésnek nagy jövője lesz a mezőgazdasági üzemek korszerű takarmánygazdálkodásában ■különleges kohászati termékeket, speciális acélötvözeteket igényel, ilyen értelemben tehát a kohászati termelés egy része is az energetikai gépgyártás vertikumához tartozik. A jövőben a napenergia közvetlen hasznosítás^ is jelentős szerephez juthat a villamosenergia-termelésben, amihez viszont az elektronikai iparban kell megteremteni a szükséges műszaki feltételeket. Napjainkban a napenergia legnagyobb felhasználója a mezőgazdaság, amely a növények ez irányú képességét, a fotoszintézisét használjafelaszén-dioxid asz- szimilációjára, s ezen az alapon a különböző növényi és állati eredetű termékek előállítására. Az így megkötött energia jelentős része azonban a betakarítás, a tartósítás és a feldolgozás során kárba vész, s elsősorban a gépipar nyújthat hozzá segítséget, hogy ezek a veszteségek minimálisak legyenek. Az előbbi megállapítás főleg a szálas takarmányokra vonatkozik, a természetes, rendeken történő szárítás során ugyanis jelentősek a levélperaéssel iáró veszteségek, főleg a hereféléknél. E veszteségek kiküszöbölését szolgálták az elmúlt években elterjedt forrólevegős gyorsszárítók, amelyek lehetővé tették a takarmánykeverékekhez adagolható, nagy tápanyagtartalmú zöldliszt, valamint a különböző összetételű takarmánypogácsák gyártását. Ez a technológiai folyaA brnói vásár egyik érdekessége volt a jugoszláviai kakanjei erőműhöz szállított gőzkazán, a tlmacei Szlovák Energetikai Gépgyár legújabb fejlesztési eredménye. A 230 MW-os blokkhoz tartozó kazán a helyi 38 % hamuanyagot és 12 % vizet tartalmazó barnaszén hasznosítására szolgál, s ezért szellőztetése és a hamuanyagok elvonása különleges megoldásokat igényelt (A szerző felvételei) mat azonban nagyon energiaigényes, s gazdaságossága éppen az energia- mérleg szempontjából egyre kétségesebbé válik. Ezért új megoldást kell keresni, amellyel kisebb energiafelhasználással nagyobb hatásfok érhető el. A Chepos tröszthöz tartozó Pardubicei Malomipari Gépgyár, ahol különböző élelmiszer- és takarmányipari berendezéseket gyártanak, az elmúlt években kezdeményezően elvállalta az említett pogácsázó gépsorok kifejlesztését és gyártását, s ezzel döntő mértékben hozzájárult a takarmányalap jobb hasznosításához. Most, a brnói vásár alkalmából újabb bizonyítékát adták kezdeményező munkájuknak, éspedig az LS 10-es zöld- takarmányprés bemutatása által. A Z pavilonban bemutatott berendezésen minden olyan termény feldolgozható, amely eddig a forrólevegős gyorsszárítókba került. A különbség az, hogy itt nem zöldliszt, hanem zöldtej és száraz zúzalék, „törköly“ keletkezik. Ez az elmés Ilerendezés, amely tulajdonképpen a kézi gyümölcsprés óriásított mása, egy új technológiai irányzat első küszöbét képezheti. A zöldtej ugyanis - attól függően, hogy milyen alapanyagból készül - egyaránt felhasználható közvetlen takarmányozásra, vagy pedig további takarmány- illetve élelmiszeripari feldolgozásra. Ma még nehéz felmérni, hogy milyen lehetőségek rejlenek ebben a technológiai irányzatban. Tény azonban hogy az eljárás nem jár értékes tüzelőanyagok égetésével, az áramfogyasztás problémája viszont megoldható az atomenergetikai program megvalósításával, valamint a nem hagyományos energiaforrások szélesebb körű kihasználásával. MAKRAI MIKLÓS
