Új Szó - Vasárnap, 1981. július-december (14. évfolyam, 26-52. szám)
1981-08-30 / 34. szám
A KOMPLEX PROGRAMOK CÉLJA: TERMÉSZETI FELTÉTELEINK OPTIMÁLIS KIHASZNÁLÁSA Mezőgazdasági dolgozóink, valamint a mezőgazdaság anyagi-műszaki ellátásáért felelős többi ágazat közös feladata a CSKP XV. kongresszusán elfogadott, a XVI. kongresszuson pedig megerősített irányvonal teljesítése, vagyis az önellátás mielőbbi elérése az alapvető élélmi- szerek termelésében. Ez nem lesz könnyű feladat, hiszen egy lakosra számítva aránylag kevés termőtalajunk van, s ennek több mint egyharmada a hegyvidéki és a hegyaljai körzetekben fekszik, ahol nagyobb költségekkel jár a termelés. Az élelmiszerek mennyiségével és minőségével szemben támasztott igények állandóan növekednek, jóllehet az egy lakosra jutó húsfogyasztás szempontjából már a világ élenjáró államai közé tartozunk.A termelés növelésének extenzív forrásai ugyanakkor csaknem teljesen kimerültek. Egyedüli megoldás a mezőgazdasági termelés belterjességének további növelése. Ehhez fejlett technikával rendelkezünk, bár ennek kihasználását gyakran megnehezíti a pótalkatrészek és egyes géptípusok hiánya. Tapasztalt szakmunkásaink vannak a mezőgazdaság különböző ágazataiban, s a termelést szakképzett vezetők irányítják. A szocialista nagyüzemi mezőgazdasági termelésben tehát adva vannak a feltételek a további dinamikus fejlődéshez, az eddiginél igényesebb feladatok teljesítéséhez. Az adott agroökológiai feltételek optimális kihasználását azonban a tervezés szakaszán is elő kell készíteni. Ez főleg azt jelenti, hogy a természeti és a gazdasági feltételekkel összhangban tökéletesíteni kell a termelés területi elhelyezését, el kell mélyíteni a szakosítási alap hozzájárulását a mezőgazdaság igényes feladatainak teljesítéséhez. A bratislavai Tudományos Gazdálkodási Rendszer Intézete 13 körzeti állomásával együtt, amelyek Szlovákia különböző agroökológiai feltételei között működnek, az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumának gesztoraként irányítja a mezőgazdasági termelés komplex fejlesztési programjainak a kidolgozását, beleértve a területrendezés összesített terveit. E programok kidolgozása során intézetünk dolgozói arra törekednek, hogy a tudományos-műszaki ismereteket átvigyék az adott agroökológiai területek gazdálkodási rendszereibe, s elősegítsék ezek gyakorlati alkalmazását az egyes vállalatok konkrét feltételei között. A komplex fejlesztési programok magukban foglalják a CSKP agrárpolitikájának alapvető céljait, a mezőgazdaság és az élelmezésügy szakaszán kidolgozott hosszú távú prognózisokat, az egyes növények termelési rendszereit, az állattenyésztés komplex fejlesztési programjait, az egyes növények, termelési körzetek géprendszereit, a mezőgazdasági gépjavítás szervezeti rendszerét, a beruházások fő irányzatait, a termelés vállalati és vállalaton belüli szervezésének kérdéseit, a szociális programok megvalósítását, valamint a gazdasági szabályozók rendszerét. VÁLTOZÁSOK A TERVSZERŰ IRÁNYÍTÁSI RENDSZERBEN A komplex programok kidolgozására a mezőgazdasági vállalatok vezető dolgozóinak és szakembereinek, valamint az illetékes tudományos-kutatási alap, továbbá a mezőgazdasági szolgáltatási szervezetek dolgozóinak közvetlen részvételével kerül sor. A programokat a járási mezőgazdasági tanácsok hagyják jóvá, s ezután kiindulási alapul fognak szolgálni az ötéves és az éves tervek kidolgozásához. A CSKP XVI. kongresszusa után ezen a szakaszon is lényeges változásokra kerül sor, amelyek tovább növelik a termelés fejlesztési programjainak a jelentőségét. A népgazdaság tervszerű irányítási rendszerének tökéletesítését célzó komplex intézkedések keretében a mezőgazda- sági vállalatok is csak 2-4 kötelező termelési feladatot kapnak. További feladataikat a kezdeményező tervezés keretében saját maguk irányozzák elő. Ennek az a célja, hogy növelje a vállalatok és dolgozóik kezdeményezését az adott agroökológiai feltételek optimális kihasználásában. így azok is megmutathatják, hogy mire képesek, akik eddig bírálóan viszonyultak a tervfeladatok direktív lebontásához, s arra hivatkoztak, hogy ez nem teszi lehetővé az adott természeti és gazdasági feltételek optimális kihasználását. Mindez rendkívül igényes feladat lesz, mert egyszerre két célt kell szem előtt tartani, egyrészt az adott feltételek kihasználását, másrészt pedig az élelmiszerekből való önellátás programjának társadalmi követelményeit. Ez azt jelenti, hogy az agroökológiai feltételek optimális kihasználására csak a gazdasági feltételek és a társadalmi szükségletek mély elemzése alapján lehet jó javaslatokat kidolgozni. MIT NYERHETNEK A KOMPLEX PROGRAMOK KIDOLGOZÁSÁBÓL A MEZŐGAZDASÁGI VÁLLALATOK? A termelés fejlesztésének komplex programja két részből áll, éspedig a/ a területrendezés összesített tervéből, amelyet az Állami Meliorációs. Igazgatóság és a Mezőgazdasági Műszaki Tervező Intézet dolgoz ki, b/ a mezőgazdasági termelés fejlesztési programjából, melynek kidolgozását a Tudományos Gazdálkodási Rendszer Intézete irányítja. Az utóbbi években, főleg a 6. ötéves tervidőszakban több egységes földművesszövetkezet egyesült, s az állami gazdaságok átlagos földterülete is jelentősen megnövekedett. Ez a fejlődés egy egészen új helyzetet teremtett, ami sürgősen megköveteli a termőtalaj-alap új nagyüzemi rendezését. A területrendezés összesített terveit ezért elsősorban a 4-7 ezer hektáron gazdálkodó mezőgazda- sági nagyvállalatokban végzik el. A területrendezés összesített terve meghatározza az adott mezőgazdasági vállalat körzetének határait, s ezen belül a táblák megfelelő elrendezésével kedvező feltételeket teremt a nagyüzemi termeléshez. Egyúttal a mezőgazdasági terület elkülönítési problémáit is megoldja, például a kistermelők tulajdonában levő parcellák kérdését, hogy a szocialista vállalatok területe összefüggő egységet alkothasson. Egyúttal lehetővé teszi a művelési ágak változtatását, főleg a feltételezett beruházási és nem beruházási jellegű talajjavítások után. Az az alapelv érvényes, hogy a szántóföld területe lehetőleg ne csökkenjen, s az okvetlenül szükséges csökkenést rekultivációval, esetleg megfelelő erdőterületek mezőgazdasági termelésre való fel- használásával lehessen pótolni. A gépesítés feltételeit, illetve ezek hiányát, valamint az ésszerű kihasználás lehetőségeit figyelembe véve erdősítésre vonatkozó javaslatok is lesznek, teljes mértékben figyelembe véve a mezőgazdasági földalap 1980-ban befejezett leltározását. A járási mezőgazdasági igazgatóságokkal, valamint az illetékes kutatóintézetekkel együttműködve a speciális művelési ágak területeit is kijelölik. A területrendezés terve intézkedéseket fog tartalmazni az erózió elleni talajvédelemre, egyes természeti akadályok felszámolására, a nem használt utak, mezsgyék, vízmosások, homok- és kavicskitermelés során keletkezett gödrök stb. megszüntetésére. A tervben fontos helyet kapnak a vízrendezés kérdései, a táblák lecsapolására és öntözésére, valamint a kis víztárolók létesítésére vonatkozó javaslatok. Ezek alapját a jóváhagyott meliorációs programok, valamint a vízgazdálkodási kutatás eredményei fogják képezni. A rendezés megoldja az egyes táblák megközelíthetőségét, az egyes farmok közötti optimális szállítási kapcsolatokat a legelőknél az állatok terelési útvonalait, s általában feltételeket teremt a szállítások folyamatosságának biztosításához. A KÖRNYEZETVÉDELMI SZEMPONTOK ÉRVÉNYESÍTÉSE A termőtalaj optimális kihasználásának javaslatai az egyes termények alkalmassági övezeteiből, a talajminősítés, a komplex talajelemzések eredményeiből, valamint a gépesítés területi lehetőségeiből indulnak ki. Ezek a szempontok a táblák nagyságának meghatározásánál, illetve a blokkosításnál is érvényesülnek. A területrendezés terveinek önálló részét képezi a talaj termőképességének komplex javítása. Az erre irányuló intézkedések két csoportba tartoznak: a/ beruházási jellegű intézkedések (lecsapolás, öntözés, folyószabályozás, víztárolók építése, szőlők, gyümölcsösök, komlóültetvények stb. létesítése) b/ nem beruházási jellegű intézkedések (talajrendezés, erózió elleni védekezés, agromeliorációs rendezések stb). A területrendezés összesített tervének jelentős részét képezik a környezet védelmére és formálására vonatkozó intézkedések. Ezek a környezet biológiai egyensúlyának megőrzésére s a vidék esztétikai fejlesztésére irányulnak. Ide tartozik továbbá az olyan korlátozó tényezők érvényesítése, mint például a vegyszerek és a műtrágyák használatának betiltása a vízforrások védelmi övezetében, s általában a mezőgazdaság belterjességének korlátozása a természetvédelmi területeken. Mivel ez ellentétben áll a belterjesség növelésének általános követelményével a mezőgazdaság minden ágazatában, vagyis az élelmiszerekből való önellátás programjával, éppen ezért a társadalmi érdekek összehangolt érvényesítése a terveket kidolgozó szakemberek egyik legigényesebb feladata lesz. Ebben elsősorban Szlovákia urbanizációs tervéből, a járási természetvédelmi koncepciókból, az egyes védett területek jóváhagyott dokumentációs anyagaiból, a mező- gazdasági földalap minősítéséből, valamint a Szlovák Tudományos Akadémia keretében végzett ökológiai alapkutatás eredményeiből kell kiindulni. ALAP A TOVÁBBI DÖNTÉSEKHEZ A területrendezés összesített tervéhez közvetlenül kapcsolódik a mezőgazdasági termelés fejlesztési programja. Ez a földalap rendezéséből kiindulva meghatározza a növénytermesztés és az állattenyésztés szakosítását, a koncentráció mértékét, a gépesítés és a beruházás feladatait, valamint a kitűzött célok teljesítésének feltételezett gazdasági mutatóit. A fejlesztési program nemcsak a célokat tűzi ki, hanem a fő utakat is tartalmazza az elérésükhöz, beleértve az anyagi-műszaki ellátásra, a tudományos-műszaki ismeretek valamint a haladó gyakorlati tapasztalatok kihasználására vonatkozó javaslatokat. Jóváhagyása után alapul szolgál a beruházások tervezéséhez, a gépek beszerzéséhez, a kooperációs és integrációs kapcsolatok fejlesztéséhez, éspedig nemcsak az egyes mezőgazdasági vállalatok között, h^nem az élelmiszeriparral, a kereskedelmi és a szolgáltatási szervezetekkel kapcsolatban is. A mezőgazdasági termelés fejlesztési programja tartalmazza a növénytermesztés szerkezeti felépítését és elhelyezését, a tápanyagellátás és a növényvédelem feladatait, a vető- és az ültetőanyag-szükségletet. Az állattenyésztés szakaszán meghatározza a szakosítási irányzatokat, a termelés területi elhelyezését, az egyes állatfajok kategóriáinak létszámát, valamint a takarmányellátásra vonatkozó adatokat. A program kitér továbbá a gépjavítás szervezési feladataira, megjelöli az egyes növények termesztésének komplett gépsorait, s meghatározza a gépek és berendezések teljes szükségletét, valamint az egész vállalat munkaerőmérlegét.. . Tartalmazza továbbá a beruházások célprogramjait, külön a növénytermesztés, külön az állattenyésztés számára, valamint a lakásépítésre, a kulturális és i_ szociális létesítmények építésére vonatkozó javaslatokat. Az így elkészített program a mezőgazdasági vállalat vezetősége, valamint az irányítási szervek számára megbízható alapot nyújt a termelés szervezési kérdéseire, anyagi-műszaki ellátására vonatkozó döntéseikhez, az adott természeti és gazdasági feltételek optimális kihasználásához. Ezért idejében és következetesen kell gondoskodni róla, hogy a mezőgazdasági termelés fejlesztésének komplex programjai hatékony eszközként szolgáljanak a CSKP XVI. kongresszusán-előirányzott feladatok teljesítéséhez a szocialista mezőgazdasági nagyüzemi termelés további hatékony fejlesztésében. RUDOLF BUCKO mérnök, a bratislavai Tudományos Gazdálkodási Rendszer Intézetének igazgatója Hagyományos témákat is lehet újszerűén fényképezni. A fenti aratási képet ún. halszemes objektíwel készítette Karel Vlóek, a ŐSTK fényképésze
