Új Szó - Vasárnap, 1981. július-december (14. évfolyam, 26-52. szám)

1981-08-23 / 33. szám

V » TECHNIKA Átlagosan több mint 4 hónapig élnek műsziwel azok a bikabor­júk, amelyekkel a bmói Purkyné Egyetem orvostudományi kará­nak patológiai-fiziológiai tan­székén folytatnak kísérleteket Ezeket az igényes kísérleteket szovjet tudósokkal együttmű­ködésben végzik a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának Szerv- és Szövetátültetési Inté­zetéből, amelyet Valerij Suma- kov professzor vezet. A bmói egyetemen elért eredmények összehasonlíthatók a külföldön, elsősorban az Egyesült Álla­mokban és Nyugat-Berlinben elért eredményekkel. A Dr. Jaro- mír Vaékú professzor, orvostu­dományok doktora által vezetett multidiszciplináris tudományos munkacsoport ezzel elősegíti a műszív alkalmazásának távlati bevezetését az emberi szerve­zetben, a súlyos szívbetegsé­gekkel járó problémák megol­dásához. A 150 napig műsziwel élő Hasszán bikában, valamint a Dalibor és a Sámson bikákban a Brnóban kifejlesztett meghaj­tással és vezérléssel működő csehszlovák műszívet alkal­mazták. A felvételen az egyik kísérleti bika mellkasába be­operált músziv látható. (A CSTK felvétele) A felsorolt állatokra ezeknék a ku­tatásoknál van szükségünk. Azt kutatjuk, hogy melyek azok a ne­gatív hatások, amelyek a szíviz­mot már az embrionális fejlődés­kor is károsítják. Ennek nagy gya­korlati haszna az lenne, ha ponto­san megmondhatnánk a kisma­máknak, milyen káros hatásokat kerüljenek, hogy születendő gyer­mekük szíve ne károsodjék. Itt például megemlíthetem az alko­holt, a nikotint, néhány orvosságot stb.- Tehát „mit tehetünk a szívünk érdekében“?- Talán sorrendbe lehetne fog­lalni azokat a tényezőket, amelyek hatása a szívizom infarktusos megbetegedéséhez vezethet. Első helyen a magas vérnyo­más áll. Ezt okvetlen kezelni kell, nem szabad elhanyagolni. A veszélyeztetettek közé tartoz­nak a cukorbetegek is. A kövérség és mozgáshiány napjainkban egyre elterjedtebb. Ezt ésszerű táplálkozással és élet­móddal sokkal könnyebb meg­előzni, mint magátabajt és szövőd­ményeit gyógyítani. A hiperurikémia - a veseműkö­dés egyik zavara - szintén ve­szélyt jelent. A dohányzás káros voltáról már sok szó esett. Az egyik káros kö­vetkezménye az erek, köztük a koszorúerek összehúzódása, ami a szívizom károsodását vonja maga után. A dohányzók gyakran nemcsak a saját, hanem az em­bertársaik egészségét i kíméletle­nül veszélyeztetik. Kerüljük az apró stresszeket is, mert a sokasodásuk és össze­geződésük következtében „túl­csordulhat a pohár“. Nem elhanyagolhatók az örök- lödési tényezők sem. Végül, de nem utolsósorban, a „pálinkás jó reggelt“ tartók és a sört reggelizők, vagyis, akik sze­szes italt fogyasztanak más táplá­lék helyett, nemcsak a májukat és a veséjüket teszik tönkre, hanem a krónikus alkoholos szívizomká­rosodás is kialakul náluk.- Professzor elvtárs a Ko­mensky Egyetem gyógyszerészeti karán dolgozik és ad elő, ezért szeretném megkérdezni, mi a vé­leménye a modern és gyakran használt gyógyszerekről? A VILÁG LEGNAGYOBB HEGYE Általában a Csomolungmát (Mount Everest) tartják a világ legmagasabb hegyének: a homokkőből, dolomitból, mészkőből és más kőzetekből felépülő hegycsúcs a tengerszint feletti 8848 méteres magasságba emelkedik. Ha azonban figyelembevesszük, hogy a Föld nem pontosan gömb alakú, hanem inkább forgási ellipszoid, s emiatt a földközéppont és a tengerszint közötti távolság az egyenlítőn 22,5 kilométerrel nagyobb, mint a póluso­kon, akkor a Csimborasszót kell tartanunk a világ legmagasabb hegycsúcsának. A nyugati Kordillerák kialudt vulkánja ugyan csak 6267 méter magas, de mert az egyenlítő közelében van, csúcsa 3,2 kilométerrel magasabbra szökik a térben, mint az egyenlítő­től 28 fokkal északra elhelyezkedő Csomolungma. Ha viszont a hegymasszívum magasságát a környezetéhez viszonyítva mérjük, akkor a Mauna Loa vulkánt kell a világ legnagyobb hegyének tekintenünk, Hawaii szigetén. A sziget öt óriási láva­dombból áll. A Csendes-óceán mélyéről, több mint ötezer méte­res mélységből emelkednek ki, és a Mauna Loa 4170 méteres magasságba emelkedik a tengerszint fölé. Ha méretekben nem is, magasságban felülmúlja a Mauna Kea vulkánkúp, amelynek csúcsa 4205 méteres magasságba emelkedik. A Mauna Loa több lávafolyamból felépült vulkán, amely több mint kilencezer méteres magasságba emelkedik a mélytenger talaja fölé. 90 kilométeres hosszúságával és 50 kilométeres szélességével mind méreteiben, mind magasságában túlszárnyalja a Csomo­lungmát. A főiskolai professzorokat álta­lában idős, ősz hajú, tekinté­lyes embereknek képzeljük, vagy ismerjük. Dr. Bózner Antal pro­fesszor, az orvostudományok dok­tora, azonban csak részben felel meg ennek az elképzelésnek: fia­tal, de mégis tekintélyes tudós. Két szempontból is fiatal: ez év júniusában nevezték ki profesz- szorrá, és 44 éves korában igazán nem tekinthető senki sem idősnek. A kutatásban, oktatásban és társadalmi tevékenységben elért eredményei a szakemberek között nemzetközi viszonylatban is is­mertek, lehetetlen volna itt vala­mennyit felsorolni. Kutatásának témái és eredményei közérdekű­ek. Közös nevezőjük: miként lehet a szivizom-betegségeket meg­előzni, köztük napjaink gyakori és sokszor tragikusan végződő be­tegségét, a szívinfarktust.- Vajon legyőzheti-e a jövőben a tudomány korunk egyik gyakori, súlyos és sokszor tragikusan vég­ződő betegségét, a szívinfarktust?- Meggyőződésem, — mondja Bózner professzor -, hogy igen. A tudományos kutatásnak már számos eredménye van ezen a te­rületen és még továbbiak várha­tók. A szakorvosok ezek alapján idejében felismerik és az esetek túlnyomó többségében sikeresen gyógyítják ezt a betegséget. Ennél azonban többet szeretnénk elérni, elsősorban azt, hogy sikerüljön megelőzni a betegség kialakulá­sát. Ehhez szükséges az is, hogy a kutatások eddigi eredményei el­jussanak a köztudatba, vagyis va­lamennyien olyan magatartást ve­gyünk fel, amely segíti a szívinfark­tus megelőzését, úgy magunknál mint embertársainknál.- A szépirodalomban vannak olyan történetek, hogy valakinek fájdalmában megszakad a szíve. Van valamilyen alapja az ilyen történeteknek?- Ami az elbeszélés hősének a személyét és életét illeti, arra a kérdésre az irodalomtörténé­szek tudnak megalapozott választ adni. Viszont a ruptura cordis - szívizomszakadás (népiesen „megszakadt a szíve“) - ismert jelenség. Arról van szó, hogy a szívizomban valahol egy szaka­dás, „lyuk“ keletkezik. Bizonyos esetekben ezen a szakadáson ke­resztül a vér a szívből a szívburok­ba jut. A szívburok megtelik vérrel, ami lehetetlenné teszi a szív összehúzódását és főleg a kitágu­lását. Megszűnik a vérkeringés, aminek a törvényszerű tragikus következménye ismert. Munkahelyemen, a bratislavai Komensky Egyetem gyógyszeré­szeti karán már 21 éve folyik a ku­tatás, melynek keretében szív­izom-megbetegedésekkel foglal­v kozunk. Felhasználjuk mind a ha­gyományos szövettani módszere­ket, mind pedig a teljesen új esz­közöket, köztük az elektronmik­roszkópot és a statisztikai mód­szereket. Az Osveta kiadó gondo­zásában jelent meg az a könyv amelyben beszámolok néhány eredményünkről. (Bózner: Cho- robné zmeny srdcového svalu v elektrónovomikroskopickom ob- raze, 1980- a szerző megj.)- Amint látom, jól felszerelt la­boratóriumban végzik a kutatást.- Valóban, első osztályú labo­ratórium ez. Két nagy és egy kis elektronmikroszkóppal rendelke­zünk, és még sok más hasznos berendezéssel. De nézzünk meg egy nagyon egyszerű berendezést Dr. Bózner Antal professzor, az orvostudományok doktora is - mond|a Bózner professzor és egy akváriumra emlékeztető üveg­edényre mutat.- 1963-tól a szívnagyobbodás­sal - hipertrophiával - is foglalko­zunk. Á hipertrophia egyik nem kóros formája a sportszív. Vannak kóros formái is, amelyek szívbil­lentyűhiba, vagy magas vérnyo­más következtében alakulnak ki. A szükséges kísérleteket patká­nyokkal végeztük. Ezt a medencét megtöltöttük 38 fokos vízzel és naponta 6 órát úsztattuk benne a patkányokat. Teljesítményükkel a patkányok versenyén biztosan érmet nyertek volna, ha lett volna ilyen.- Úgy tudom, más kísérleti álla­tok is vannak itt.- Igen, vannak még csirkék, nyulak, kutyák, hörcsögök, tenge­rimalacok, békák és halak. A szív- izdm embrionális fejlődését és a szívizomsejt részecskéinek, a fejlődését kutatjuk 1975-től. Egészséges szívizomsejt elektronmikroszkópos képe tízezerszeres nagyításban hogy...“ vagy „azt hallottam, hogy...“ és ha az orvos mást ír elő, elégedetlen Az orvos nem aszerint írja elő az orvosságot, hogy egy más esetben más beteg­nek mi használt, haneríi hogy az adott esetben az adott betegnek mire van szüksége. Jól képzett orvosaink és szakorvosaink van­nak, akik lelkiismeretesen végzik felelős munkájukat. A betegek pe­dig azzal járulhatnak hozzá leg­jobban gyógyulásukhoz, ha meg­tartják az előírt orvosság adagolá­sát és a többi orvosi tanácsot, s orvosi előírás nélkül nem hasz­nálnak gyógyszert. Ami az egyik esetben gyógyszer, az a másik­ban méreg lehet.- További tervei?- Sok még a kutatni való. Sze­retném még eredményesebben ki­venni a részemet ebből a munká­ból, s remélem, hogy sikerrel foly­tatják a munkát azok is, akik ná­lam tanultak, főleg tudományos aspiránsaim és fiatal tanársegé­deim. Ehhez még hozzá tehetjük, hogy a Komensky Egyetem és a berlini Humbold Egyetem között szoros együttműködés van. A kö­zös kutatás egyik eredményéről könyv jelenik meg a Fischer Ver­lag gondozásában Berlinben, an­gol nyelven. A szerzők: David aka­démikus Berlinből és Bózner pro­fesszor Bratislavából. Munkatársai többek között azt értékelik, hogy jól tudja szervezni, irányítani és ellenőrizni a kutatási tevékenységet. Ez nem kis fel­adat, mert a különböző társadalmi elfoglaltságok, a szakszervezeti munka, a külföldi utak és más kötelességek sok idejébe kerül­nek. Tagja a Komensky Egyetem vezetőségének és tudományos, tanácsának, hogy csak kettőt em­lítsek tucatnál is több tisztsége közül. Meghívás alapján száznál is több tudományos kongresszu­son adott elő. A sok városnév körül csak néhányat: Moszkva, Taskent, Leningrád, Helsinki, Lon­don, Oxford. Európai államok kö­zül nem volt még Izlandban és Albániában, a földrészek közül Ausztráliában. SÁRKÖZY DÉNES- A gyakran használt gyógysze­rek hatását 1976-tól kutatjuk. Az egyik leggyakrabban használt or­vosság a Reserpin többféle válto­zata, például a Crystepin, amelyet a magas vérnyomás ellen adagol­nak. Nagyon hatásos, de túlada­golás esetében kóros elváltozások következhetnek be a gyógyszer hatására. A legmodernebb orvosságok jelenleg a beta-adreonolitikumok, főképpen a csehszlovák Trinepru- lon és a külföldi Usken, Proprano­lol, Praritolol stb. Nagyon jó és hatásos orvosságok, de rendsze­res használatuk következtében 1 %-os arányban halálos szövőd­mény áll be. Az elváltozásokat csak az elektronmikroszkóp mu­tatja, egyszerű mikroszkóppal nem észlelhetők. Sajnos, történnek olyan esetek, hogy a beteg egy bizonyos orvos­ság előírását kéri olyan megoko- lással, hogy „azt olvastam, Kóros szívizomsejt elektron­mikroszkópos képe tizenhat- ezerszeres nagyításban AMIT A SZÍVIZOM-MEGBETEGEDÉSEKRŐL MINDENKINEK TUDNIA KELL 1981. Vili. 23. 16

Next

/
Oldalképek
Tartalom