Új Szó - Vasárnap, 1981. július-december (14. évfolyam, 26-52. szám)
1981-08-16 / 32. szám
SZISZÜPHOSZOK - BOKSZKESZTYŰVEL Aligha akadna valaki is a hazai ökölvívás berkeiben, aki eskü alatt vallaná, hogy az I. ökölvivóliga mezőnyének létszámát akkor is felemelik, ha történetesen az US Prága végez a tabella utolsó helyén... így nem lett kieső, fölemelték a létszámot, s ráadásul megnyújtották a bajnokságot is. Ez idén nem avatnak bajnokot, csak jövőre, de így is csak formálisan lett háromidényes a bajnokság, mert tulajdonképpen két idény 16 fordulóját kell másfél év alatt lebonyolítani! így aztán csak kétszer találkoznak a csapatok egymással a bajnokság során, és csak egy forduló lesz, amikor teljes lehet a ligatáblázat - az utolsó. Addig mindig lesznek csapatok, amelyeknek kevesebb - vagy több - mérkőzésük lesz, mint a mezőny többi csapatának, hiszen páratlan számú együttes van a mezőnyben, és így egy-egy közülük mindig erőnyerö. Ennek hátrányai leginkább a galántai OSP ökölvívócsapatát sújtották, hiszen a tavasz folyamán három hónapot (!) „pihent“, míg a többi együttes legfeljebb egy hónapot. Ezért aztán mintegy öt hét alatt négy nehéz mérkőzést vívtak a ga- lántaiak az idény végén az EB miatt elhalasztott találkozókkal együtt. Ez a másik véglet. A kettő között pedig kialakult a tény: a csapat jóval hátrább áll a bajnoki táblázaton, mint azt az idény elején várták. Ennek csak egyik fő oka, amit elmondottunk, de akad több is... Válogatottak bölcsője Aligha fájna most Porozsnyák László vezető edző feje védencei helyezése miatt, ha csak a fele bokszolna Galántán azoknak az ökölvívóknak, akik innen indultak, és legalább egyszer eljutottak a válogatottságig. Azt pedig összeszámolni is nehéz lenne, hogy hányán vannak a Galántáról indultak között, akik a hazai bajnokságok dobogójáig eljutottak. Ha minden hatodik - hetedik közülük visszatérne az egyesülethez, akár a bajnoki címet is megpályázhatnák, azonban jó, ha tízből egy visszatér. Rendszerint a katonai szolgálat idejére olyan egyesületekhez távoznak - aztán maradnak valamelyik Dukla - vagy RH-csapatban amelyek a sportoláshoz jóval kedvezőbb, anyagilag előnyösebb feltételeket nyújtanak így pedig a „felszínen“ maradáshoz állandóan új és új tehetségeket kell felfedezni, azokat csatasorba állítani. Ez kétségtelenül a galántai ökölvívás „apostolainak" legnagyobb érdeme, hiszen az egész csehszlovák ökölvívósport legnagyobb nevelóegyesülete talán éppen a galántai. Időközben olyan neves ökölvívók küzdöttek a galántai szorítóban, mint Karácsonyi, Gyerák, Tessényi, Kovács Sándor, Kovács Tibor - vagy a maiak közül - Puha Tibor, Maron, Jucha, Pasz- terkó, Kovács Pál, Vajda vagy a három Sztojka fivér... A Sztojka-sztori Nem sok akkora őstehetség akadt a hazai ökölvívásban, mint a Sztojkáék három öklöző fiának legidősebbje, Tibor. Amit a természettől ehhez a sportághoz kapni lehet, az benne mind testet öltött. Nem sokkal maradt mögötte a sorban a másik két testvér, Ferenc és Rudolf sem. Ha jó formában voltak, akkor szinte nem tudták őket megütni az ellenfelek. Jó formában akkor ütötték meg ellenfelüket a szorítóban, amikor akarták. E két tényből nem nehéz kitalálni, hogyan végződhetett egy-egy mérkőzésük, ha igazán jó formában voltak... A múlt idő sajnos nagyon is indokolt esetükben, mert ez idén tavasszal olyan anyagi követelésekkel álltak elő, amelyek a sportegyesület részéről teljesíthetetlenek voltak. Elfeledkeztek egy alapvető követelményről: az egyén előbb tegyen le az „asztalra“ valamit, aztán kérjen, majd - állandó bizonyítás mellett - tarthatja a markát, ha arra rászolgált! Kár értük! Jucha, akinek idei nagy sorozatára felfigyeltek a válogatott szakvezető is, így nyilatkozott: „Ha Tibornak csak a nyomában akartam járni, akkor kétszer- háromszor annyit kellett edze- nem, mint 6...“ Persze, ezt a legtöbben elmondhatnák magukról, de azok edzettek, sportszerűen éltek, és eszükbe se jutott hasonló követelődzés.- Ha Kovács Sanyi szabott volna egykor ilyen feltételeket - mondja Vígh József csapatvezető -, akkor gondolkodás nélkül megadjuk neki, mert tudhattuk, hogy adósunk nem marad! Csakhogy 6 nyolcszoros (!) csehszlovák bajnokként is a legszerényebb ökölvívó maradt, pedig a tehetségért neki sem kellett a szomszédba mennie... Türelem - balegyenest terem... A szakosztályvezetés lezárta a „Sztoj- ka-dossziét“, és most nélkülük akarnak a bajnokság őszi idényében a tavaszinál jobban szerepelni. Az alcímben olvasható „elferdített" közmondás jelen pillanatban a legjellemzőbb a galántai ökölvívás helyzetére. Bármilyen csapatösszeállítás ha szóba jön, így kezdődik a névsor: Jucha, Vajda, Kovács Pali... Ők azok, akikre mindig, minden körülmények között számítnat Porozsnyák László és segítője, Sárkány László másodedző. Közéjük lehet sorolni Paszterkó Lászlót, Mikulát - ők a csapat gerince: Rusznyák, Sárközi, Ludas, Schwarz, Hajdú egészíti ki a jelenlegi csapatnévsort. Hozzájuk kapcsolódik majd néhány fiatal, mert akadnak az ifjúsági edzőközpontban szép számmal Iván Zelenák edző keze alatt is tehetségek. Juhos például a junior EB-re készül. Az említett csapattól tisztes helytállást vár a galántai sportközvélemény. Ez pedig azt jelenti, hogy a mezőny közepe táján végezve ki kell várni, amíg néhány saját nevelésű öklöző leszerel, és újra csatasorba áll egykori egyesületében. Velük akarja megvalósítani a szakvezetés eredetileg már erre az évre kitűzött tervét, amelyben a negyedik helyet ütemezte be a végelszámolásnál. Túl sok pontot elhullajtottak már eddig ahhoz, hogy az élen állókat üldöző bolyban végezhessenek, de azért az ellenfelek a galántai szorítóban nem nézhetnek sétamérkőzések elé. Szív nélkül nem megy! Nem a manapság annyit emlegetett nosztalgiahullám az oka, hogy szóba került a galántai ökölvívósport hőskora, amikor még nyitott teherkocsin, fapadokon utaztak mérkőzéseikre a kemény öklű legények. Én kértem a már említett három szakembert az emlékezésre - okulásul a maiaknak. Még 1973-ban nyerte meg a csapat a második ligát, majd rögtön utána az elsőt is, így kerültek az extraligába. 1974. december 12-én Kassán (Kosice) már egy pont is elég lett volna ahhoz, hogy ne a Lokomotíva, hanem a galántaiak vívják a következő évtől esedékes mérkőzéseiket a legfelsőbb osztályban. Papír, egykori jegyzőkönyvek nélkül tudják az egész mérkőzés lefolyását:- Tessényi és Őanecky révén 4:0 neI künk - mondja, mint valamilyen betanult szöveget Porozsnyák László -, Forró és Renács ezt követően vesztett, 4:4, Zsuzskovics 6:4-re javít, de Slamka ellen újra egyenlít a Löki. A Bertók - Farkas mérkőzésen mindketten megsérültek, s addig Farkas volt a jobb. Ekkor már a kassaiak vezettek hatalmas hangpárbaj közepette, hiszen több mint ötven (!) személygépkocsin utaztak a galántai szurkolók erre a mérkőzésre. Kovács Pali Valkó ellen egyenlített, de Gyerák vesztett, és Karácsony Lacinak kellett biztosítania a döntetlent. Ekkor már nem izgultam. Akinek akkora szíve van, mint Lacinak volt a szorítóban, azt nyugodtan küldhettem 8:10-nél a döntetlenért. Nyert, és ezzel mi jutottunk a „felsőházba“.- Hát igen, azok a fiúk nagyon tudtak lelkesedni. Egyszer előfordult, hogy Forró, aki kétszer a kassai maratont is végigfutotta, a mérkőzés előtt két kilóval túl volt a súlyhatáron. Nagyon dühös lettem. „Ne 1 tessék kiabálni, Laci bácsi, ez a két kiló semmi! Elfutok Vágára, Kajalra meg visz- sza és már lent is van..." - mondta Forró és eltűnt. Lassan már mérlegelni kellett, és még sehol sem volt, azt hittem, eleve 0:2-ről kezdjük a meccset, amikor egyszer csak csapzottan megjelent. „Hol a fenébe mászkáltál“ - mordultam rá. .....hisz megmondtam! Elfutottam Vágára, Kajalra meg vissza!“... Harminc dekával belül volt a súlyhatáron! Jö vőalapozás Persze az imént jelzett várakozó álláspont csak a közeljövő eredményességének javítására vonatkozik. A távolabbi jövő sikereinek alapjait másképpen képzelik lerakni a galántai ökölvívósport szakvezetői. Szeptember elsejétől három előkészítő központ fog működni, ahol a környék fiataljait akarják megnyerni a férfias sportágnak. Sárkány László * a Kürt - Feketenyék - Vízkelet - Veze- kény - Tallós-körzet 13-15 éves srácaival foglalkozik majd. Heti két edzéssel készülnek és fél év elteltével az első felmérés után a tehetségeseket az ifjúsági edzóközpontba irányítják Ivan Zele- nákhoz. Ugyanez vonatkozik az Alsószeli - Felsőszeli - Királyrév - Nádszeg- körzetre, ahol Karácsony László foglalkozik a gyerekekkel, míg a harmadik ilyen előkészítő központ majd a sellyei Dusló- ban működik, ahol a környék fiataljai kapnak alapképzést ökölvívásból Haas Tibortól. így akarják biztosítani a tömegalapot a sportág számára, amely ez idáig a legtöbb munkát, a legtöbb gondot, de egyúttal a legtöbb sikert is hozta a város sportjának. Remélhetőleg így lesz ez a jövőben is. MÉSZÁROS JÁNOS # ÚJ SZÚ Index 48 097 Kiadja Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága. Szerkeszti a szerkesztő bizottság. Főszerkesztő: Dr Rabay Zoltán, C$c. Helyettes főszerkesztők: Szarka látván éa Cáetö János, Szerkesztőség S93 38 Bratislava, Gorkého 10. Telefon: 309, 331-2S2, 332-301, főszerkesztő: 532-20, szerkesztőségi titkárség: 550-18, sportrovat: 505-29, gazdasági ügyak: 506-39. Táviró' 092308 Pravda - Kiadóvállalat Bratislava, Volgogradská 8. Nyomja a Pravda, az SZLKP nyomdavállata - Pravda, 02-es Nyomdaüzeme, Bratialava. Magánszemélyek a következő címen adhatják fal hirdetéseiket- 893 39 Bratislava, Jlráskova 5., telefon: 577-10, 532-64. A szocialista kózuletek a hirdetéseket erre a címre küldjék: 893 39 Bratialava, Vajanského nábrelie 15/11., telefon: 551-83, 544-51. Az Új Sző előfizetési dija - a vasárnapi számmal együtt - 14,70 korona. Az Új Sző vasárnapi számának külön előfizetése negyedévenként 13 korona. Terjeaztl: a Postai Hirtapezoigálat. Előfizetéseket elfogad minden postai kézbesítő. Külföldi megrendeléseket: PNS - Üstredná expedicia a dovoz tlaőe. 884 19 Bratislava, Gottwaldovo né meet le 6. Vajda a csapat egyik erőssége a komáromi Bakonyival küzd Kovács Pál (balról) a galántai ökölvívás egyik kiemelkedő egyénisége Puha (balról) és Jucha „testvérharca“ a szór Hóban. Puha Galántáról került a Dukla Olomoucba, onnan a válogatottba és az idei EB-re. Jucha újra válogatott lett Ha Paszterko László (szemben) megfelelő edzőtá rsakkal edzene, a nehézsúlyúak között szinte nem akadna komoly ellenfele (A szerző felvételei)
