Új Szó - Vasárnap, 1981. július-december (14. évfolyam, 26-52. szám)

1981-08-16 / 32. szám

ÚJ szó 19 81. Vili. 16. Szurgut az olajért született Húsz éwel ezelőtt Szurgut a hatalmas szibériai tajgában megbúvó, mintegy 300 faházat számláló halász- és vadászte­lepülés volt. Ma lakosainak száma 121 ezer és egyike a tyumenyi olajkörzet új váro­sainak. Szurguttól a legköze­lebbi vasútállomásig majdnem ezer kilométer volt a távolság. Télen az emberek lóháton, nyáron pedig csónakokon köz­lekednek. A gőzhajó heti egy­szeri érkezése valóságos kis ünnepnek számított. Mindez megváltozott az­után, hogy a Farman Szalma- nov által vezetett geológus ex­pedíció megérkezett a telepü­lésre. Kezdetben nem jártak sikerrel. Végre 1961 nyarán feltört az első olajforrás az uszty-balikílelőhelyen. Ezután egymást követték az olajfeltá­rások, megkezdődött a feldol­gozó üzemek építése. Akkor már minden nap jöttek a gé­pekkel, terhekkel megrakott gőzhajók és uszályok. Ma is Farman Szalmanov irányítja a tyumenyi olajkörzet geológiai munkáját. A szurguti olajfeldolgozó­ban eddig több mint 200 mil­lió tonna olajat állítottak elő. Ha figyelembe vesszük, hogy Nyugat-Szibériában 1980-ban több mint 312 millió ton­na olajat termeltek, akkor lát­ható, milyen óriási mennyisé­get ad Szurgut. Emellett ta­valy 2 milliárd m3 gázt termel­tek és 17 milliárd kWó villamos­energiát állítottak itt elő. Szi­béria legnagyobb házgyára évente 300 ezer m2 előregyár­tóit elemet bocsát ki. De Szurgut nemcsak ipari, hanem hatal­mas kulturális központ is. A vá­rosban 30 könyvtár, 9 kultúrpa­lota- és klub, 4 általános és zeneiskola, vegyészeti techni­kum és néhány szakmunkás­képző intézet található. A vá­ros lakosainak száma gyorsan nő. Évente 10-12 ezer fővel gyarapszik. Az itt élők fiatalok, átlagéletkoruk 26 év. Ma Tyumenyből vasút vezet Szurgutba, amelyen folyama­tosan közlekednek a személy- vonatok. A város modern repü­lőterén bármilyen típusú gép leszállhat. Szurgut a Szovjet­unió 20 városával van közvet­len összeköttetésben. Természetesen az itteni élet nehezebb, mint másutt. A tél nagyon hosszú és hideg, a hő­mérséklet néha még a mínusz 50 C°-ot is eléri. A nyár rövid és akkor is rendkívül csapadé­kos. Ezért az állam sok ked­vezményben részesíti az ittélő- ket. A kereset kétszer-három- szor magasabb, a szabadság ( duplája a mérsékelt éghajlatú körzetekhez viszonyítva, és a nyugdíjkorhatárt 5 évvel le­szállították. Szurgutban sokat tesznek azért, hogy megkönnyítsék az itt lakók életét. A lakások alap­területét megnövelték, nagy­méretű étkező-konyhákat, ru­haszárító szekrényeket építe­nek. Délről már kora tavasszal repülőgépek szállítják a friss gyümölcs- és zöldségfélesé­geket. Télen a városlakók saját melegházaikban megtermelt uborkát fogyaszthatnak. Élő ponty egész évben kapható a villamoserőmü melegvízü halgazdaságából. Természetesen itt is akad­nak gondok. A városhoz közeli lelőhelyeket már feltárták, az újak gyakran száz-háromszáz km távolságokban vannak. Újabb utak, villamosvonatok kellenek, több ezer tonna meg­mozgatása szükséges. Munkaerő-mérleg Villamosenergia­termelés a KNDK-ban A Koreai Népi Demokratikus Köztársaságban 1970-ben az egy főre jutó villamos energia 1184 kilowattóra volt. öt évvel később, 1975-ben pedig az 1970. évinek az 1,7-szeresét termelték. 1977-ben 10 száza­lékkal, 1979-ben pedig újabb 14 százalékkal nőtt az évi villa- mosenergia-termelés. A tervek szerint a ’80-as évek végére az ország egy lakosára 5200 kilowattóra villamosenergia jut. 1984-re - az addig megvaló­suló beruházások révén - az ország teljes villamosenergia­termelése eléri az 56-60 millió kilowattórát, s ezzel a Koreai Népi Demokratikus Köztársa­ság az egy főre jutó mennyiség tekintetében a világ vezető energiatermelő országainak sorába lép. A kubai mezőgazdák az idén rendkívüli figyelmet fordítanak a dohányra, mivel tavaly a dohánytermés 90 százalékát elpusztí­totta az ún. kékpenész. A mezőgazdasági minisztérium több megelőző intézkedést foganatosított. Egyrészt nagy mennyiségű növényvédő szereket hoztak be a Szovjetunióból és más orszá­gokból, másrészt az idén ellenálóbb dohányfajtát ültettek, és bevezették a dohánybetegségek előfordulását jelző országos tájékoztató rendszert. A képen: dohányszüret a fóliasátrakban Pinar del Rio tartományban. Az ifjúsági színház ünnepei és hétköznapjai az NDK-ban Kettős jubileumot ünnepel a berlini Barátság Színház. Az NDK népszerű központi gyer­mek- és ifjúsági színháza 30 éwel ezelőtt nyitotta meg ka­puit a fiatal nézőt; előtt, s nem­régiben váltotta meg jegyét az intézmény ötmiiliomodik láto­gatója is. A Barátság Színház az el­múlt 30 év alatt 150 darabot mutatott be, s mint azt a néző­szám bizonyítja, igen szép si­kerrel. A társulatot külföldön is jól ismerik és kedvelik. Leg­utóbb az antwerpeni Királyi Ifjú­sági Színház vendégei voltak. Klaus Urban, a színház in­tendánsa így nyilatkozott cél­jukról és küldetésükről: „Min­denekelőtt nézőink fantáziáját kívánjuk megmozgatni, szeret­nénk, ha valamennyi előadá­sunk élmény lenne számunkra. Nemcsak szórakoztatni aka­runk, hanem esztétikai élveze­tet is kívánunk adni. A gyerme­kek — komoly közönség. Azt tapasztaltuk, hogy csak azt a darabot fogadják szívesen és csak azt értik meg, amelyik az ő korosztályuk problémáival foglalkozik, s amelyet nagy igénnyel, magas művészi szín­vonalon írtak meg, és adnak elő a színészek.“ Keresztrejtvény Százötven éve hunyt el Kazinczy Ferenc író, kora irodalmának és a nyelvújításnak vezéralakja. Bulgáriában a 70-es évek végére a munkások és alkal­mazottak száma elérte a 3,9 milliót. Ez azt jelenti, hogy ma 1,2 millióval több munkás és alkalmazott dolgozik az or­szágban, mint 1970-ben. A foglalkoztatottak megosz­lását tekintve érdekes változás figyelhető meg: a fiatalok egyre inkább a tudományos területek iránt érdeklődnek, de sokakat vonz a közegészségügy, az oktatás, valamint a kulturális intézményekben végzendő munka. Gyorsan növekszik a gép­gyártásban, a magas fokon au­tomatizált üzemekben, az energetikai iparágban dolgo­zók száma. Több iparágban is megfigyelhető a középszintű vezetők arányának növekedé­se. A villamosgépipari és épí­tőipari technikumok hallgatói­nak száma 1957-ben 152 volt, 1979-ben pedig már 7524 fia­tal szerzett e szakmában tech­nikumi oklevelet. Csaknem megduplázódott a villanyszerelők és műszeré­szek száma, de hasonló ten­denciát tapasztalhatunk a többi - mintegy 1800 - szakma terü­letén is. Nem csak a szakoktatásra fordítanak nagy gondot Bulgá­riában, hanem a munkában ál­lók továbbképzésére is. Min­den évben számos intézmény, nagyüzem gondoskodik dolgo­zóinak továbbképzéséről. Pél­dául a vracai szakmunkásokta- tó-központ három hónapos tanfolyamokat szervez szere­lők, gépészek, hegesztők, és más szakmabeliek számára. A felvételi korhatár 40 év. Az oktatásnak ez a formája is in­gyenes; költségeit az állam fe­dezi. A továbbképzésen részt­vevők, amennyiben egyedülál­lóak, tanulmányi ösztöndíjat kapnak. A családosok még ezen felül családi segélyt is. VÍZSZINTES: 1. Kazinczy Fe­renc müve, amely életében nem jelenhetett meg nyomtatásban. 12. Az fró műve, amely kora irodalmi és művelődési viszo­nyainak sokoldalú tükre. 13. Itt van a Kazinczy-mauzóleum. 14. Eszméletét veszti. 16. Gyűrű ala­kú korallzátony. 17. Argon. 19. Magyar költő. 20. Gyilkol. 22. Név­utó. 23. Katonai tömb. 25. Hatá­rozói rag. 26. Világtalan. 28. Kém. 29. íme. 30. Kézművesség. 32. Irány. 33. A. N. 34. Költött elbe­szélés. 35. Az író raboskodásá- nak egyik helye. 38. Rag. 39. Kilométer. 40. Lóeledel. 41. E. A. 42. Árokkal lát el valamit. 44. Itt jelent meg az író első kis kötete 16 éves korában. 47. Szóössze­tételekben mezőgazdasági. 49. Ritka fiúnév. 50. Drágakő. 51. Nő név. 53. Képző. 54. Száz - szlová­kul. 55. Halfajta. 56. P. Z. A. 58. Kicsinyítő képző. 59. Láva fele. 60. Magyar szobrász. 61. Kínai császárnő. 64. Költöző madár. 66. Finn költő. 67. Ráerösít. 70. Férjemet. 72. Kazinczy Ferenc felesége. FÜGGŐLEGES: 2. Város a Kirgiz SZSZK-ban. 3. Kevert gaz. 4. Ké­nyelmes járás. 5. Gondozott. 6. G. H. L. Á. 7. Vissza: a thaival rokon nyelvű mongoloid nép. 8. Magyar László névjele. 9. A nobélium vegyjele. 10. Harcias nő. 11. Énekhang. 12. Retek jelzője + igeképző. 15. Az író epigram­ma-gyűjteménye. 18. Bankpánik. 21. Finnugor nyelvű nép. 23. Ame­rikai hírügynökség. 24. Folyó az USA és Kanada határán. 27...- szigetek, Indonéziához tartozó szigetcsoport. 28. S. E. E. 29. Irány. 31. Fiúnév. 32. Azonos be­tűk. 34. Kötőszó. 36. Osztrák vá­ros. 37. Az író letartóztatásának a helye. 38. Fölé. 43. Nagyobb edény. 45. Okirat. 46. Sok kever­ve. 47. Angolna - németül. 48. Kazinczy Ferenc folyóirata. 51. Bútor letakarására való. 52. For­*gatmány, névelővel. 55. Drágakö­vek mérésénél használatos súly­egység. 57. Azon a napon. 60. Taskent része! 62. Tova. 63. Mohi keverve. 64. A hidrogén és a ko­balt vegyjele. 65. Gléda. 68. A fa része. 69. Löveg eleje! 71. Antal Imre névjele. A repülőgépek mezőgazdaságban való alkalmazásának elméle­tével és gyakorlatával ismerkedik néhány vietnami fiatal a Német Demokratikus Köztársaságban. A képen: a Leipzig-Mockau-i kiképző központban Helmut Schütz kapitány a mezőgazdasági repülőtechnikára oktatja a vietnami fiatalokat. Források: SOFIAPRESS, ŐSTK, KCNA, APN, PANORAMA Az augusztus 2-án közölt keresztrejtvény helyes megfejtése: ítélni csak az tud reálisan, aki el tudja viselni mások ítéletét. Könyvjutalomban részesülnek: Leczkési Regina, Gúta (Kolá- rovo), Paparinszky Zsuzsanna, Zseliz (2eliezovce), Nagy István, Csilizradvány (Őil. Radvaií), Dudás Pál, Nagysalló (Tek. Luzany), Horváth Lászlóné, Budapest.

Next

/
Oldalképek
Tartalom