Új Szó - Vasárnap, 1981. július-december (14. évfolyam, 26-52. szám)

1981-08-09 / 31. szám

Mozik a szabad ég alatt Szúnyogcsípés, kiszámítha­tatlan időjárás, kényelmetlen ülések - ezeket a kellemetlen velejárókat leszámítva, elfo­gadható nyári szórakozásnak tartható a szabadtéri mozi. A sajátos, helyszín adta körül­mények még a mozi e romanti­kus és kétségtelenül újabb „műfaján“ belül is meghatá­rozzák a jelleget. Kertmozi, amfiteátrum, alkalmilag kife­szített vászon és még alkal­mibb deszkapalló-ülökék. Vál­tozatok egy témára: filmvetítés a szabad ég alatt. Szinte valamennyi szabadté­ri mozi üzemeltetője ügyel arra, hogy a szezonjellegű szórako­zást ehhez megfelelő filmekkel fokozza. Ilyenkor van dömping- je a western-filmeknek, a gengszter- történeteknek, ka­tasztrófa-filmeknek, édeskés szerelmi-sztoriknak, s mindan­nak, ami az üzemeltetők sze­rint kitöltheti a nyári moziba járók ízlésének egész évben üresen maradt hézagait. A ,,dramaturgia" évek óta egy kaptafára készül, amelyet rá­adásul sokszorosítanak is. így bármely üdülőhelyen töltöm is szabadságom, bármely kisvá­ros szabadtéri mozijába tévedek is be, szinte ugyanazt a filmvá­lasztékot kínálják a nyári szó­rakozás hivatásos prókátorai. Tény, hogy a szúnyog-invá­zió, a váratlan zivatar, a bőrke- ményedést okozó ülőalkalma­tosságok kockázatával jegyet- váltó néző mindezekhez a ve- szélytényezókhöz nem kíván pszichológiai drámát, szenvel­gő múvészfilmet, fesztiváldíjas ínyencséget. Ám a világ film­termése produkál olyan alkotá­sokat, amelyekből nemcsak ,,pofoncsömört' ‘ okozó műsort állíthat össze a szabadtéri mo­zi üzemeltetője. Ha már más megoldás nincs, akkor a filmek műfaji, tartalmi sokszínűségét követve szerkeszthetnék a környezeti ,,ártalmakhoz“ csemegének tálalt műsort. Talán egyetlen korosztály számára nyújt minden esetben élményt, romantikus légkörű estét a csillaghullásos augusz­tusi ég alatt. így nem marad más hátra, mint a néző ki-ki maga döntse el, melyik korosztály­hoz tartozónak érzi magát. Csak egyre vigyázzon, nehogy a filmekhez hasonlóan, ehhez a választáshoz is kommersz ízléssel kezdjen hozzá. Külön­ben a szúnyogvadászaton kí­vül más szórakozása aligha marad. (d-n) Olyan a tekintete, mint egy titkolózó kama­szé Kezdetben a válaszai sem egyértelműek: éppen hogy csak jelzi, mire gondol. Később amikor rájön, hogy azonos hullámhosszon vagyunk, kacagva rácsap a térdemre, s min­den válasza nyílt lesz és őszinte. De ha látni akarom az arcát, a szemét, hát csak forogjak a székben. Mert Ninetto Davoli tele van tem­peramentummal, fékezhetetlen energiával és szinte percenként változtat helyet. Egyszer több lépésnyi távolságból társalgunk, máskor meg közvetlen közelembe férkőzik. Főleg ha Pasoliniról, az egyetemes filmművészet egyik kiemelkedő egyéniségéről kérdezem, aki csaknem minden filmjében kiemelkedő sze­reppel bízta meg.- Büszke vagyok rá, hogy nemcsak munka­társa, hanem barátja is voltam - mondja -, ugyanakkor zavar, hogy ilyen szoros kapcso­latban voltunk, hiszen halála óta kimondhatat­lan hiányérzetem van, sokszor úgy érzem magam, mintha légszomjam lenne.- Tulajdonképpen hogyan ismerkedtek meg? Úgy tudom, nem végzett színművészeti főiskolát.- A bátyám hozott vele össze, aki asztalos és díszletet készített Pier Paolónak. Később aztán a film is szóba jött közöttünk, de sokáig tartott, amíg sikerült rábeszélnie a Madarak és madárkák egyik főszerepére. Nem akartam filmezni, mert nem éreztem színésznek ma­gam; emlékszem, hetekig csak azt hajtogat­tam: nem olyan buták az emberek, hogy két órán át az én arcomat nézzék. Pier Paolo mégis meggyőzött, s egyik napról a másikra Róma külvárosából a filmgyárba kerültem.- Most milyen színésznek tartja magát?- Jobbnak, mint korábban. Miért mosolyog? Azt hitte, keseregni fogok, mert nem jártam főiskolára? Nem hiszek a szükségében. Ha valaki színész, akkor belülről az. Színésznek születni kell és nem azzá válni. És a nápolyiak született színészek. A feleségemben római vér folyik, nem is lenne belőle színész soha. Zárkózott és hozzá még szégyellös is.- Viszont a született színészek csak egyfaj­ta szerepet tudnak igazán eljátszani. Olyat, amelyben mindvégig önmagukat adhatják.- Hát, ez az. Én Pier Paolótól is csak olyan szerepeket kaptam, amelyeknek nem kevés közük volt hozzám. Az Oidipusz királyban, a Teoremában, a Dekameronban, de még a Canterbury mesékben is saját magatartáso­mat mutattam meg, s más rendezőknél is csak olyan szerepet vállalok, amelyekkel azonossá­got érzek. Általában népies alakokat keltek életre, tipikus olaszokat, akiket otthon popola- nónak hívunk. Pier Paolo pontosan tudta, hogy ez az én igazi szerepköröm, hiszen gyermek­koromtól ismert. Bevallom, irgalmatlanul rossz kamasz voltam, s amíg nem találkoztam Paso- linival, senkire sem hallgattam. Ő volt az, aki megfejtette rosszaságom titkát, tehát változ­tatni is csak ó tudott rajtam. Pasolini csak egy volt és számomra pótolhatatlan. Amit tőle kaptam, másban nem is keresem. Minden jót megadott, amit nem is lehet körülírni. Tudom, ez most patetikusan hangzik, de ez az igaz­ság.- Nem beszélt még a rendező Pasoliniról...- Mert képtelen vagyok különválasztani a rendezőt a magánembertől. Ha filmjeit né­zem, akkor is a közös munkát értékelem. Kíváncsi a véleményemre? Zseninek tartom, s ha elfogultnak is talál, akkor is csak annyit mondhatok, halála óta nem találkoztam hozzá hasonló emberrel.- Pedig rajta kívül más neves rendezőkkel is dolgozott. Itt van például Bernardo Berto­lucci.- Bertolucci és Pasolini egymás ellentétei. Ég és föld köztük a különbség. Kezdetben, amikor Pier Paolo segítette öt, más filmeket készített. Aztán a szép poetikus jelenetek fokozatosan elvesztek az alkotásaiból, ma már ás Ninetto Davolival ,,Pasolini csak egy volt“ (Markovics Ferenc felvétele) ő is a kommersz hive, s ezek a munkái nem is olyan értékesek, mint a korábbiak.- És Sergio Cittivel milyen a kapcsolata?- örülök, ha vele dolgozom. A Felgyorsított történet és a Két darab kenyér forgatása közben ébredtem rá, hogy Pasolini helyét nem más, mint Citti vette át az olasz filmművészet­ben. Ezért voltam boldog, hogy meghívott a Zöldségleves című alkotásába, amelyet Csehszlovákia is megvett. A film egyetlen céllal készült: megmutatni a csillogó Olaszor­szág szürke valóságát is, amelyben az ember csak a jóllakottságát tartja szem előtt.- Legújabb szerepét Jancsó Miklóstól kapta A zsarnok szívében' Vele hol találkozott?- Pasolininál. És tudja, mire jöttem rá a for­gatáson? Hogy sokban hasonlítanak egymás­ra. Például a film technikai oldalát egyikük sem ismeri pontosan, s akárcsak Pasolini, Jancsó is alázatosan, már-már félénken közelít a szí­nészeihez. És a jóság ábrázolásában is közel vannak egymáshoz. Hogy hogyan hat rám ez a stilizált világ? Úgy érzem magam, mint Az ezeregyéjszakában. Igaz, Pier Paolo filmje né­piesebb volt, Jancsó, azt hiszem, titokzato­sabb.- A mai olasz filmről mi a véleménye?- Katasztrofális. Új gondolatok, friss ötletek, új rendezők hiányoznak. Mert a régiek évek óta ugyanazon a csonton rágódnak. Ezért is hagynak hidegen az ő alkotásaik.- Talán az irodalom jobban érdekli.- Inkább a képzőművészet vonz. Bár az az igazság, a modern alkotásokat nem is nagyon értem. Egy-egy tárlaton vagy kiállításon legha­marabb azt érzem meg, melyik lehet a legdrá­gább tárgy. Mert furcsa mód, éppen azokat találom a legszebbeknek. SZABÓ G. LÁSZLÓ A-> CM - SOMI MM Érdekes, hogy még nem is fejezték be teljesen forgatását, máris a szovjet film- forgalmazás ez évi legnagyobb sikerei közé tartozik Igor Gosztyev rendező alko­tása, a Front az ellenség hátában. A ren­dező, aki öt éve dolgozik a forgatóköny­vön és a film megvalósításán, három egyenként két-két részes „fejezetben", összesen tehát hat részben mondja el egy egyszerű szovjet ember történetét, aki a háború első hetében vonul be, és a béke első hetében szerel le. Ez az ember közben megjárja a legszörnyűbb frontokat, többször megsebesül, a néme­tek fogságába kerül, majd felderítő lesz, és az ellenség mögött hol felderítőként, hol partizánként működik. A három való­ságos hős alakját magába olvasztó fő­szereplőt Vjacseszlav Tyihonov kelti élet­re, s mellette több mint kétszáz ismert felnőtt és gyermekszínész jelenik meg a vásznon. A film első két fejezete már elkészült, a második fejezet második ré­szét a minap mutatták be a Szovjetunió­ban; az első rész, valamint a második rész első fele több mint százmillió szovjet nézőt vonzott a mozikba. A harmadik rész felvételei a prágai barrandovi film­stúdióban május végén kezdődtek, és ok­tóberig tartanak. Ez a rész szovjet- -csehszlovák közös produkcióban ké­szül, mivel a történet megeleveníti a csehszlovák népfelszabadító háború legfontosabb csatáit is. KABALA Befejezéséhez közeledik Rózsa János új játékfilmjének forgatása. A Kardos Ist­ván műve alapján készült történet napja­inkban játszódik. Főhőse, Kabala (filmbe­li alakítója Nyakó Juli) a felnőtté válás küszöbén álló lány, aki erősen kötődik családjához, különösen a még gyámolí- tásra szoruló öccséhez, Facsigához (Ja­kab Zoltán). Szülei válásakor minden megváltozik körülötte, jogra és törvényre hivatkozva az öccsét is elszakítják tőle. Kísérletet tesz ugyan, hogy összeboro­nálja a békétlenkedöket, de be kell látnia: családja széthullásán ő már nem segít­het. Törődés hiányában Facsiga is csak kallódik. S ha már szülei ügyén nem sikerül változtatnia, Kabala úgy hiszi, öccse és maga sorsán még lehet. De hát ketten - ifjúságuk és tapasztalatlanságuk okán -, megkapaszkodás helyett egyre mélyebbre süllyednek. (fsz) 4 Új filmet forgat Gleb Panfilov, a Tűzön nincs átkelés rendezője. Címe: Tavaly nyáron Csulinszkban, és Alekszandr Vampilov azonos című drámája nyomán készül. Ájl egyik főszerepet, Anna Vasziljevna büfésnőt Inna Csurikova alakítja majd, akire nehéz feladat vár: egy látszólag eseménytelen életet élő asszony belső világát kell feltárnia. Nemrég kezdte pályafutását a Moszfilm stúdióban Pavel Csuhraj, aki A szabadnak szabadságot címmel készítette vizsgafilmjét. Második játékfilmje forgató- könyvét E. Volodarszkijjal együtt írta, címe Emberek az óceánon. Cselekménye 1976-ban játszódik a Távol- Keleten, hőse öt kínai halász, akik hajótörést szenved­nek a viharban és akiknek szovjet határőrök mentik meg az életét. De a hazájukban eluralkodott vad szovjetellenes propaganda hatására a kínaiak nem mernek visszatérni hazájukba, ahol szerintük csak üldözés és megtorlás vár rájuk Ugyancsak a Moszfilm stúdióban készül Az elmúlt nap fényei című film, amely J. Szkop Munkavédelem című regényének adaptációja. A föszereplőnő, ÚJ SZOVJET FILMEK a moszkvai filmfőiskola fiatal reménysége, Jehzaveta Vasziljeva, aki Szergej Geraszimov Péter ifjúsága című filmjében kezdte karrierjét. Ezzel párthuzamosan jázszik I. Frez Teljesen lehetséges történet című produkciójában is, amelyet most forgatnak a Gorkij stúdióban. A múlt század harmincas éveiben indult el az első orosz küldöttség Kabulba, hogy diplomáciai kapcsola­tot teremtsen Afganisztánnal. Ez a történelmi tény szolgáltatja az alapját A hazát szolgálva cimú filmnek, amelyet az Üzbegfilm stúdiójában forgat Lapif Fajzijev rendező. A főszerepet a moszkvai Szovremennyik Színház fiatal művésze, Tyimofej Szpivak alakítja. A pétervári jeleneteket természetesen Leningrádban vették fel, most pedig Taskent környékén forgatnak. Javában dolgoznak a szovjet-NDK koprodukcióban készülő filmsorozaton a Gorkij filmstúdió és a DEFA szakemberei. Hétrészes tévéfilm készül Kari Marx életéről. Az első részt, amelynek címe Fiatal évek, már bemutatták. A produkció rendezője Lev Kulidzsanov. Az operatőr V. Juszof. A címszerepet V. Kiszev játssza. (Pm) 1981. Vili. 9. 14 ÚJ SZÓ

Next

/
Oldalképek
Tartalom