Új Szó - Vasárnap, 1981. január-június (14. évfolyam, 1-25. szám)
1981-01-25 / 3. szám
* * Moszkva, Karlovy Vary, Nyu- gat-Berlin, San Sebastian, Párizs fesztiválközönsége már tetszéssel fogadta, a nemzetközi zsűri predig magas elismerésben részesítette azokat a filmeket, amelyeket most nálunk is műsorra tűznek a mozik; kiváltképrpren azok örülnek majd ezeknek az alkotásoknak, akik Ingmar Bergmant, Nyikita Mihal- kovot, Rainer Werner Fassbindert, Mihalisz Kakojanniszt, Ermanno Olmit, Robert Altmant, Krzysztof Kieslowskit, Konrad Wolfot vagy éppen Mészáros Mártát tartják napjaink legizgalmasabb rendező- egyéniségének. A január 23-tól február 22-ig tartó téli filmszemlén 17 ország 21 alkotását mutatják be. Az alábbi összeállítás ebből ad ízelítőt. Vendula bakfis, mégsem tekinthető a mai fiatalok jellegzetes típusának Tizennégy éves, ám öt merőben más kérdések foglalkoztatják, mint kortársait. Nincs ideje és lehetősége szép ruháról, iskoláról. szórakozásról ábrándozni. Neki három kistestvéréről kell gondoskodnia, anyjuk ugyanis az ital rabja, olyannyira, hogy egyáltalán nem törődik gyermekeivel, kicsapjongó életet él, s szűkös otthonukba hazatérve tehernek érzi őket. Vendula elkövet mindent, hogy a kicsiknek anyjuk helyett anyjuk legyen... Égető kérdésekre; a zilált családi viszonyokra, az alkoholizmus következtében hajótörést szenvedő házasságokra, a korán felnőtté kényszerülő gyermekek sorsára hívja fel a figyelmet Jifi Svoboda szomorú, megható filmje, a Lány kagylóval. Alkotásának szereplői bármennyire is mostoha körülmények között élnek, a nézőben mégsem sajnálatot, inaki szenvedélyesen keresi a választ az élet értelmével kapcsolatos kérdésekre. Oblomov nem fogadja el a nagyvilági élet kínálta hamis csillogást, de elutasítja a tevékeny életvitelt is. Lustaságából, álmos hangulatából csak a szerelem természetes, tiszta érzése ké- p>es kiragadni. Oblomov szereprét Oleg Tabakov, a kiváló szovjet jellemszinész játssza. Sunny arról ábrándozik, hogy igazi propénekesnö lesz, s egyszer szólószámot fog énekelni. A sikerért azonban meg kell küzdeni, de a harcot többször is feladja, míg végre megtalálja önmagát. Sunny rettenetes erőfeszítéssel gyűri le testi-lelki kiszolgáltatottságát, s valóságos poklot jár meg, míg sikerül kifejeznie önmagát és végre elénekelheti a szólót, amely már nem egy popdal a sok közül, hanem a csalódásokon és szenvedéseken felülkerekedő, a gyötrelmeken úrrá lett Sunny dala. Konrad Wolf kegyetlenül őszinte alkotása, a Solo Sunny igazi filmélmény. Főszereplője, Renata Krössner, a nyugat-berlini fesztivál legjobb női alakítás diját nyerte el. Egy kisvárosi fiatalember a hőse Krzysztof Kieslowski lengyel rendező moszkvai nagydíjas alkotásának, az Amatőrnek. A férfi Színvonalas alkotások a műsoron újszülött gyermeke kedvéért felve- vőgépet vásárol, hogy majd megörökítse életének jelentős állomásait. Hobbijáról értesül a gyár igazgatója is, s felkéri, filmezzen a vállalati ünnepségen A fiatalember a kulisszák mögé keveredik és a hátsóajtókon, külön bejáratokon át rögzíti az eseményeket. A vezetőség nem túl lelkes az eredménytől, de egy amatórfesztivál-díj elaltatja hiúságukat. Hősünk pedig egyre megszállottabban filmezi az Liv Ullmann az Őszi szonáta főszerepében kább csodálatot és tiszteletet ébresztenek. Favágók közé vezeti el a nézőt Martin Tapák Óra című filmjében. Erkölcsi kérdéseket vet fel, azt elemzi: a szlovák falvak megváltozott élete, az emberek jobb életkörülményei hogyan hatnak a családi kapcsolatokra, a harmonikus együttélésre és az emberek közti viszonyokra. A rendező - vonzó szerelmi történetet elbeszélve- hitelesen és színesen ábrázolja a szlovák falvak és erdei munkások életét. Oblomov - Ivan Alekszandro- vics Goncsarov regényének hőse- a semmittevő, ábrándozó, közönyös ember megtestesítője; Nyikita Mihalkov rendező felfogásában a múlt század közeprén megjelent mű közpronti alakja viszont a hazug, üres világban önmagát megvalósítani képtelen ember típusa, öt körülvevő világot. Magával ragadja a dolgok megismerésének és kimondásának izgalma. Az amatőr filmes rövidesen szembekerül azzal a dilemmával, hogy az igazság kimondásának ára van. S eljön a pillanat, amikor el kell döntenie, megfizeti-e az árat Érdekes vállalkozásnak ígérkezik Mészáros Márta alkotása, az Útközben című magyar-lengyel koprodukciós film. Egy Magyar- országon élő, lengyel származású asszony körül minden harmonikusnak tetszik. Munkahelye, egy biológiai intézet, meghitten csöndes, felettese már-már a családhoz tartozik, munkatársa a legjobb barátnője. Otthona kellemes, családja szeretetteljes, férje gyöngéd, lánya és fia dédelgeti. Barbara mégis boldogtalan, élményekre, meglepetésekre vágyik. Váratlanul elindul hát szülőhazájába, ahol Lány kagylóval - jelenet a filmből (Ivan Minár felvétele) egy zavaros életű, lengyel színésszel hozza össze a sors... A főbb szerepeket a francia Delphine Seyrig és a lengyel Jan Nowicki alakítják. Rainer Werner Fassbinder egy fiatalasszony talpra állásának történetében megfilmesítette az NSZK második világháború utáni talpra állását. Maria Braun a nyomorból indul, kiszolgáltatott. Pályaudvarokon táblával a nyakában keresi a háborúban elveszettnek hitt férjét. Maria Braun szép, kék szemű és német Tehetségtelen- ségén tehetséggel ad túl. A túlélés, a fennmaradás, kibírás érdekében alkalmazkodik. Miközben férje a börtönben, Maria Braun egy gazdasági vállalkozó oldalán bukkan föl: kereskedik, pénzügyekkel, hitellel, beruházásokkal foglalkozik. Nem vár csodát, hanem számít, kalkulál. A kiszolgáltatottból mások fölé kerekedő lesz. Csak közben a lelke roppan bele. Három világhírű nagyság: Ingrid Bergman és Ingmar Bergman (csupán névrokonok) valamint Liv Ullmann neve fémjelzi az Ószi szonáta című svéd filmet. A kiváló rendező akárcsak korábbi filmjeiben, ezúttal is a legintimebb emberi kapcsolatok természetét vizsgálja. A valódi, őszinte kapcsolatok hiányát tárja fel, anya és lánya viszonyát boncolgatva. Nem mentség, legfeljebb csak magyarázat az anya számára, hogy művészi elhivatottsága, zongoramű- vészí pályája akadályokat gördített az elé, hogy valódi érzelmi szálakkal kötődjék gyermekeihez. A történet elején hosszú idő után találkozik az Ingrid Bergman megformálta anya a lányával, akit Liv Ullmann alakít. A várakozás öröme, a kíváncsiság, az első percek boldogsága azonban ködbe vész és a hideg őszi norvég tájban az érzelem jeges szelei fújnak már, hiába minden közeledési kísérlet, az anya menekülve utazik el ismét. TÖLGYESSY MÁRIA „Egyedül nem megy“ A FŐSZEREPBEN: KERN ANDRÁS- Ha jól számoltam, éppen tíz éve dolgozik együtt Sándor Pállal. A Sárika, drágám című filmjében egy rendezetten életű fiatalembert játszott, csapattag volt a Régi idők focijában, tragikus sorsú forradalmár a Herkulesfürdói em- lekben, majd ezt követte a Szabadíts meg a gonosztól, amelyben kabátot loprott, hogy egyetlen éjszakára Fuszbaum Aranka vendége lehessen. A most készülő Ripacsokban milyen szerepet kapott?- Két bártáncosról, Dezsőről és Andrisról szól a film - az egyiket Garas Dezső játssza, a másikat én akik egy ócska éjjeli mulatóban azzal szórakoztatják a közönséget, hogy „összenőve“, három nadrágszárban állva énekelnek az elvá- taszthatattanságról. Közben persze táncolnak is - kínosan, rémesen, aztán egymás kalapját kapkodják és nevetgélnek; egyszer felszabadultan, máskor elkeseredetten. És Andris, az életigenlő és agresszív komikus egyszerre csak elárulja a haverját és a főnök szereföjével énekli tovább, hogy „egyedül nem megy“, vele mosolyog, vele fogadja a viharos tapsot.- Ezek szerint a film egy árulás története...- Árulásé, amely nem reménytelenséggel, hanem optimizmussal végződik, mert a drámai szétválást örömteli találkozás követi.- Ezek szerint Dezső és Andris kapcsolata úgy folytatódik, mintha semmi sem történt volna köztük?- Az újratalálkozás korántsem eredményez igazi boldogságot, hiszen a korábbi barátságot nem lehet „felmelegíteni.“ A film azzal a céllal készül, hogy kimondja: nem lehet és nem is érdemes egymásba vetett hit nélkül élni.- Sándor Pálról közismert, hogy igényessége miatt nem enged az elképzeléseiből, ugyanakkor önről sem állíthatja senki, hogy könnyű eset. Négy közös film után azt hiszem, elmondhatja, mi is élteti valójában ezt az állandósult kapcsolatot? A választ feszült csönd és megtört tekintet előzi meg.- Nehéz ezt piontosan megfogalmazni. Egy biztos: az ízlésünk majdnem egyezik. De aki mindkettőnket ismer, az azt is tudja, hogy rengeteg köztünk a vita. Gyakran megesik, hogy a munkánkat is az indulatok fűtik. Én például ma is szentül meg vagyok győződve, hogy a Szabadíts meg a gonosztól humorosabb is lehetett volna. Ö meg úgy érzi, így a jó. Most is megígérte, hogy a Ripacsok realista hangvételű lesz, én mégis azt tapasztalom, hogy más irányba hajlik a film. Ha kész lesz, úgyis kiderül, melyikünknek volt igaza. (g szabó) .. rengeteg köztünk a vita“ (Máté Magda felvétele) 1981. I. 25. 14