Új Szó - Vasárnap, 1981. január-június (14. évfolyam, 1-25. szám)
1981-02-01 / 4. szám
► TUDOMÁNY TECHNIKA ii A GOZPARIPAK TÜNDÖKLÉSE ÉS BÚCSÚZÁSA A Ferdinand császár Északi Vasútján üzemeltetett Moravia gőzmozdonyt 1837-ben gyártották Angliában a newcastlei Stephenson Mozdonygyárban A gőzmozdonyok dicső története nálunk Ferdinánd császár Északi Vasútjának megépítésével kezdődött, amely az ősrégi boros- tyán-út mentén vezetett, a Bécs - Breclav - Prerov - Bohumín vonalon, s tovább Galícia felé. Ehhez a fő vonalhoz csatlakoztak a közeli városokba, Brnóba, Olo- moucba és Opavába vezető elágazások, amelyek később Prágáig és Bratislaváig is kiépültek. Az első gőzmozdony, amely jelképesen a Moravia nevet viselte, 1838 őszén érkezett Rajhradba. Az első gőzmozdony vontatta szerelvény 1839. június 6-án futott be morva területre, majd egy hónappal később, július 7-én megkezdődött a rendszeres vasúti személyforgalom Bécs és Brno között. Ezek az első gőzmozdonyok a mai Csehszlovákia területén kivétel nélkül külföldi gyárakból származtak. A mozdonygyártás először Angliában kezdődött el, innen szállították az európai országokba és Amerikába. Fokozatosan a többi országban is elkezdték a füstölgő acélparipák gyártását. Nálunk a századforduló évében készült el az első gözmoz- dony az 1871-ben alapított Első Cseh-Morva Gépgyárban. A népszerűvé vált háromszáztizesek első példánya 1900 április 28-án lépett ünnepélyes keretek között az osztrák vasutak szolgálatába. Két évvel később már csaknem száz mozdonnyal büszkélkedhetett a vállalat. Ezek között volt öt 108-as típusú, négy dugattyús, kettős kapcsolt hajtókerékpárral, nagy átmérőjű kerekekkel ellátott mozdony is, amelyek közül az egyik a maga idejében csodálatosnak tűnő, óránként 148 kilométeres sebességet ért el, s az 1906- os milánói világkiállításon a legnagyobb elismerésben részesült. Tehervonatok vontatására 1912 után a Breitfeld-Danék cég is gyártott mozdonyokat Slanyban, amely később egyesült a prágai Cseh-Morva Kolben Gépgyárral. A Cseh-Morva Gépgyárban készült a 170-es típussorozat is, ezek voltak az osztrák vasutak legelterjedtebb mozdonyai, amelyek később a 434.0 jelölést kapták. A huszas években hozták létre a 345.0-es gyorsvonati mozdonyok sorozatát. Eredetileg hegyvidéki mozdonynak készült a 455.1- es típusú gép, amelynek a gyártása 1924-ben kezdődött el, s később a Bohumín - Kosice vonalon személy- és gyorsvonatok vontatására szolgált. Az 1928-as évből származik a 456.0-os nehéz hegyi mozdony, amely hatalmas méretei miatt a Kraszin jégtörő hajó nevét kapta. A CKD vállalatban 1945 után a Csehszlovák Állami Vasutak megrendelésére kifejlesztették a 477.0-es típussorozatot, ezek voltak a legnagyobb méretű és teljesítményű csehszlovák gőzmozdonyok, amelyek a Papousek (papagáj) elnevezés alatt váltak népszerűvé. A ŐKD számára az utolsó gőzmozdonyt 1959-ben gyártották, ez egy 900 BS 200 típusú gép volt, amely iparvágányokon való használatra készült. A plzeni Skoda Művekben 1920-ban kezdték el a gözmozdo- nyok gyártását a 270-es sorozattal, amely később a 431.1 jelölést kapta. A jellegzetes szerkezeti felépítésű és formatervezés szempontjából figyelemre méltó 534.0- es tehermozdonyok gyártása 1922-ben kezdődött. Az 1920-tól 1939-ig terjedő időszakban a Skoda mozdonyok csúcsszínvonalát képviselte a 387.0-es típussorozat, amely óránként 120 km-es sebességet ért el, s alacsony kéményével és az elejére szerelt légterelő acéllemezeivel a maga idejében korszerű benyomást keltett. Ez a mozdony Mikádó név alatt vált közismertté. A második világháború után a Skoda Müvekben az 534.0 típus korszerűsített változatával kezdődött el a gőzmozdonyok gyártása, amely az 534.0301-es jelölést kapta. A háború utáni fejlődés egyik kiemelkedő típusa volt a sokoldalúan alkalmazható és igen gazdaságos üzemelésű 475.1 -es típus, amely magas műszaki színvonala mellett formailag is igen tetszetős volt. Az 1954-1955-ös években került sor a 498.1-es típusú, leggyorsabb csehszlovák gőzmozdonyok gyártására, amelyekből tizenöt került a CSD gépparkjába. Ezek nagy teljesítményű és gazdaságos mozdonyok voltak, s habár csak 120 kilométeres óránkénti sebességre készültek, a próbapályán a 164 km/ó sebességet is elérték. A gőzmozdonyok gyártásában szerzett sokévi tapasztalatokat utoljára az 556.0 típus kifejlesztésénél használták fel. Ehhez a típushoz tartozott az 510-es leltári számot viselő gőzmozdony is, amely utolsóként hagyta el a Skoda Müvek műhelyeit. Egyébként a plzeni gyárban összesen 3274 gőzmozdony készült, ezekből sok került külföldi országokba, például Indiába, a Dél-afrikai Köztársaságba, Jugoszláviába, Argentínába, Törökországba, Kolumbiába, a Szovjetunióba és más országokba is. A CKD-ban gyártott mozdonyok száma szintén meghaladta a háromezret. Az 1830-tól eltelt másfél évszázad alatt, amikor Stephenson mozdonya elkezdte a vasúti közlekedés történetét a Liverpool és Manchester közötti vonalon, a sínpárok az egész világot behálózták. Ebben a fejlődésben elsősorban a gőzmozdonyoké az érdem. A tudományos és műszaki fejlődés azonban már tündöklésük fénykorában meghozta korszerű vetély- társaikat és utódjaikat, a gazdaságosabb, gyorsabb és nagyobb teljesítményű villamos és motoros mozdonyokat. Ezeké a jövő. Ezekben az években az egyes országokban érthető nosztalgiával búcsúznak az emberek az utolsó gőzmozdonyoktól. Néhány példányuk még megmarad a közlekedési múzeumokban, a pályaudvarok környékét díszítő emelvényeken, hogy emlékeztessenek a vasúti közlekedés hőskorára. Nálunk 1980 augusztusának végén, szeptemberének elején vettünk búcsút a gözmozdonyoktól. A Károly főherceg nevet viselő 422.025-ös számú gözmozdony vontatta történelmi szerelvény Liberec és Tanvald közötti útjával, a libereci vasútállomáson rendezett moz- donykiállitással, szakkonferenciákkal és egyéb rendezvényekkel Csehszlovákiában is lezárult a vasúti közlekedés gőzmozdonyos korszaka. (T/81) Az első Mikádó 1926-ban hagyta el a plzeni gyár kapuit ItlIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIM A 8000 kW teljesítményű és óránként 200 km-es maximális sebességet elérő 66 E típusú villanymozdony jól érvényesül a Szovjetunió gyors ütemben villamosított vasúti közlekedésében EREDMÉNYEK ÉS TÁVLATOK A SKODA VILLANYMOZDONYOK FEJLESZTÉSÉBEN Az első négytengelyes, 2400 kW teljesítményű, óránként 120 km-es maximális sebességű, 3 kV-os egyenáramú villanymozdonyokat 1957- ben szállították a Szovjetunióba a plzeni Skoda Művekből. EzekaÖS-1 -es jelölést viselték, s próbaüzemeltetésükre a Moszkva - Szerpuhov és a Moszkva - Kalinyin vonalakon került sor. öt évvel később mára ÓS-2-es jelzésű, hattengelyes, 3700 kW teljesítményű és óránként 160 km-es sebességet elérő mozdonyokat szállították, ugyancsak 3 kV-os egyenáramra. Ezek a villanymozdonyok rendszeresen közlekedtek a Moszkva és a Leningrád közötti járatokban, valamint a Harkov környéki vonalakon. Az elkészült példányszámot tekintve világelsőséget értek el, összesen kilencszáz darabot gyártottak belőlük a Szovjetunió számára. Az 1962-1964-es években, amikor a Szovjetunióban elkezdődött a vasúti közlekedés villamosítása 25 kV/50 Hz feszültségű váltóárammal, a Skoda Művekben elkezdték a hattengelyes, 5100 kW teljesítményű, 160km/ó sebességű ÖS 4-es mozdonyok gyártását. Ezekből összesen 229 készült el, s először Rosztov és Armavir között közlekedtek. Ezek már tökéletesített mechanikus résszel és magasfeszültségű szabályozással voltak ellátva. A megrendelő közlekedési minisztérium igényeinek megfelelően folyamatban van az újabb típusú villanymozdonyok kifejlesztése és a régi típusok korszerűsítése. Elsősorban a teljesítmény növeléséről, elektrodinamikus fékek alkalmazásáról, a vezetőfülke klimatizálásáról és egyéb tökéletesítésekről van szó, főleg a mozdony villamos berendezéseiben. 1974-ben készült el a 4100 kW teljesítményű ÚS 2T mozdonyok első sorozata, amelyek Leningrád és Moszkva között közlekednek. A következő ÖS 4T típusnál már félvezetős rendszereket alkalmaztak. A második nemzedékhez tartozó villanymozdonyok fejlődésében határkőnek számít a 8000 kW teljesítményű és 200 km/ó maximális sebességű ÖS 200-66 E típus, amely automatikus vezérlésű, s 10 000 kW-os rövid teljesítményű elektrodinamikus fékkel van ellátva. Ez a világ egyik legnagyobb teljesítményű villanymozdonya 3 kV-os váltóáramra. A Skoda Művekben 1927 óta több mint 3800 villanymozdonyt gyártottak (ezzel a világ legnagyobb gyártói között szerepelnek) s az egyes típusok fejlesztésében és gyártásában szorosan együttműködnek a szovjet szakemberekkel. A gyártott villanymozdonyoknak csaknem a fele a Szovjetunióban üzemel. Az elektropneumatikus és elektrodinamikus kombinált fékrendszer kifejlesztésében például érvényesült az első csehszlovák-szovjet közös találmány. Az együttműködés azonban nemcsak a mozdonyok gyártásában nyilvánul meg, hanem a vasúti alkalmazottakra, a kocsiszínek dolgozóira és a vasúti közlekedés más munkahelyeire is kiterjed. Az újabb típusok közös fejlesztésénél a szovjet vasutak 1990-ig előirányzott villamosítási tervéből indulnak ki. Az eddig kifejlesztett és az újabb szerkezeti elemek jól érvényesülnek például a 7200 kW teljesítményű, 160 km/ó sebességű ÖS 8-as villanymozdonynál. E típus villamos áramköreiben például félvezető elemekkel szabályozott új típusú segédmeghajtások vannak. Ez a mozdonytípus az energiafogyasztás szempontjából nagyon gazdaságos, s -60 °ö-ig terjedő rendkívüli alacsony hőmérsékleten is megbízhatóan üzemeltethető. Hasonló tulajdonságokkal rendelkezik a ÖS-6-os típus is. A villanymozdonyok gyártói a jelenlegi időszakban a szovjet szakemberekkel együttműködve a hiba felderítő berendezések, a sebességet és a fékezést irányító automatikus berendezések, a tirisztorok és más új elemek fejlesztésén és tökéletesítésén dolgoznak, amelyek tovább emelik a Skoda villanymozdonyok műszaki színvonalát és növelik a megbízhatóságukat. (TT) A plzeni Skoda Művekben a Csehszlovák Államvasutak számára fejlesztették ki a felvételen látható 58 E villanymozdonyt, amely 4480 kW-os állandó teljesítményével a hazai vasúti közlekedés legnagyobb teljesítményű mozdonya lesz. Súlya 170 tonna, maximális sebessége 120 km/ó. A 3 kV-os egyenáramra üzemelő mozdony hagyományos vezérlésében alkalmazott új szerkezeti elemek számos gazdasági előnnyel növelték az új típus műszaki színvonalát. Az 58 E villanymozdonyt a 22. brnói nemzetközi gépipari vásáron mutatták be. Makrai Miklós felvétele 1981. II. 1. N m 16
