Új Szó - Vasárnap, 1981. január-június (14. évfolyam, 1-25. szám)

1981-02-01 / 4. szám

ÚJ szú ♦ A c súszós úttesten nagyobb óvatosságra van szükség (Miroslav Vodéra felvétele) Ismét havazik. A gyermekek szeretik a telet. Hólabdáznak, csúszkálnak... Az idős emberek azonban nincsenek elragad­tatva, mert a tél „örömei“, elsősorban pedig a fel nem fiintett síkos járdák sok veszedelmet rejtenek magukban. Még veszélye­sebb a gépkocsivezetők helyzete a fel nem szórt jeges közuta­kon. Meghosszabbodik a féktávolság, nehéz ilyenkor parancsolni a kocsiknak. Az újságok Fekete krónika rovata a téli hónapokban szinte hemzseg a csúszós utakon bekövetkezett, gyakran halálos kime­netelű balesetekről, amelyek azonban - ha tapasztalt a kocsive­zető - megelőzhetők. Ezt az elvet vallják a prágai Bíla Lábút' Áruház Honvédelmi Szövetségben tömörült dolgozói is. - A legfontosabb - mondják -, hogy a motoros alaposan megismerje és megtanulja helyesen kezelni autóját, és hogy a gyors fékezés a síkos utakon vagy más váratlan körülmény ne érje felkészületlenül. Ha feltalálja magát, nyert ügye van. Ez a céljuk a prágai Letnán minden télen többször is megren­dezett tanfolyamoknak. A szövetség tagjai minden pénteken megöntözik a térséget, hogy szombatonként és vasárnaponként ötszáznál is több autós váltakozva gyakorolhassa a gépkocsive­zetés művészetét. A szakemberek megtanítják őket a váratlan, veszélyes helyzetek kivédésére. Magam is meggyőződtem róla, hogy a letnái térségre nemcsak azok járnak, akiknek vezetői engedélyén még nem száradt meg a tinta. Vannak köztük „vén rókák“, akik nem tekinthetők vendégeknek a közutakon, sőt vidékiek is akadnak szép számban. Akiknek nem volt elég bátorságuk, azok az oktatókhoz fordul­tak segítségért. Egyikük Václav Novák, aki hol az egyik, hol a másik kocsiba ülve, többször is előidézte a csúszás okozta kritikus helyzeteket, miközben óvatosságra, körültekintésre intette tanítványait. Nem is maradt el az eredmény, a kezdők csakhamar visszanyerték önbizalmukat. A tanulók közt néhány prágai taxisofőr is felbukkant. Zder.ék Johánek például már tíz éve űzi ezt a mesterséget, mégsem veti meg a szakemberek magyarázatát.- Minden motorost ide küldenék tapasztalatszerzésre - mon­dotta. - Megéri a fáradságot, hiszen a tapasztalatlanság az országúton a pótolhatatlan károkon kívül sokszor emberéletet is követel. Sokan vártak aznap a gyakorlás lehetőségére, nem került sor valamennyi érdeklődőre. Václav Novák és a többi szakember azzal vigasztalta a távozókat, hogy legközelebb minden bizony­nyal több szerencséjük lesz. Feltéve, hogy a fagyos időjárás eltart még egy ideig. KARDOS MÁRTA 1981. II. 1. 17 A Szlovák Szocialista Köztársa­ság Pénzügyminisztériumának 124/1974 Tt. számú rendelete ér­telmében a gépkocsitulajdonosok február 28-ig postautalványon kö­telesek megfizetni a kötelező fele­lősségbiztosítási díjat. A gépko­csitulajdonosok ugyanazon az utalványon befizethetik a külföldi utazások esetére szóló külön biz­tosítás díját is. A jármű típusára, a külföldi utazások számára és időtartamára való tekintet nélkül a külön biztosítás összege 20 ko­rona. Azok a gépkocsitulajdonosok, akik a kitűzött határidőn belül nem fizetik be a kötelező felelősségbiz­tosítási illetéket, minden hónapért 20 százalékkal (legalább 10 koro­nával) nagyobb biztosítási díjat kötelesek fizetni. Abban az eset­ben, ha a járművezető a késési időn belül kárt okoz másnak, a biz­tosító követelheti tőle a megkáro- sítottnak kifizetett összeg 20 szá­zalékát, legtöbb 6000 koronát. A járművezetők minden balese­tet 15 napon belül kötelesek jelen­teni az állami biztosítónak. E határ­idő letelte után a biztosító joggal háríthatja a gépkocsitulajdonosra a kifizetetett kártérítés 50 százalé­kának megtérítését. AZ AUTÓS ÉS AZ A SZLOVÁK MUNKAVÉDELMI HIVATAL 71/1980 TT. SZÁMÚ RENDELETÉNEK ISMERTETÉSE 2 Az abroncsokkal sokféle kép- pen lehet,,bűnösen" bánni, illetve élettartamukat megrövidíteni. Az abroncsok üzemeltetési hibái há­rom nagy csoportba sorolhatók:- az autó elhanyagolt műszaki állapotára,- a rossz vezetési stílusból, a ha­nyag kezelésből,- és egyéb, külső behatásokra visszavezethető hibákra. Ezúttal az első két hibacsoport­ból ,, villantunk fei“ -a Kicker című magazin nyomán - néhány , .ab­roncspusztító'' okot, olyan hiá­nyosságokat, amelyeket odafigye­lő gondossággal meg lehet szün­tetni, illetve meg lehet előzni. S ez utóbbin - a megelőzésen - van elsősorban a hangsúly: nem sza­bad megengedni, hogy az abron­csok idő előtt elhasználódjanak, illetve ,,megbetegedjenek"! A műszaki állapotból származó hibák közül elsőnek a nem megfe­lelő kerékösszetartást említjük meg, a kerékbeállítás ugyanis idő múltán megváltozhat, s ez növeli a gumikopást. Amennyiben a ke­rekek az úttesthez képest helyte­lenül állnak, akkor az abroncs a menetirányhoz viszonyítva csú­szik és féloldalasán kopik. A len­géscsillapító hibája ,, fűrészfog­szerű“ kopást okoz. Egyenlőtlen elhasználódást eredményez a kie­gyensúlyozatlan kerék is. Hidelen fékezéskor előfordulhat, hogy a fék ,.beragad" - és ez igen gyors, helyi kopással jár együtt. Fontos, hogy az autós az abroncs előírt légnyomását megtartsa. Az előírtnál alacsonyabb, illetve magasabb guminyomás következ­tében az abroncsok kopása nö­vekszik. Gyors elhasználódást 5. § - Üzemközlekedési rendszabályok 1 / A forgalomban tartó és az a szervezet, amelynek területén fel- vagy lerakodó munkákat vagy a forgalomban tartással összefüggő más munkákat végeznek, köteles kidolgozni az üzemközlekedési rendszabályokat. 2/ Az üzemközlekedési rendszabály tartalmazza, főként: aJ az üzemen belüli közlekedés, a parkolás, a leálló- és rakodó területeket, a garázsok és más területek biztosításának módját a munkavédelem és a műszaki berendezések üzembiztonsága szempontjából, ezen belül pedig:- az utak építésének (szélesség, burkolat) és karbantartásának,- az utak használatának (sebesség, útirány),- az utak megjelölésének módját (a függőleges és vízsintes jelzések elhelyezése),- a kijelölt és tilos parkolóhelyeket,- a fel- és lerakodásra kijelölt helyeket,- az utak, a fel- és lerakodóhelyek és a parkolóhelyek kivilágí­tását,- az utak javítását és tisztítását, b/ a jármüvek üzemen belüli közlekedésének a módját:- bizonyos épületekbe vagy területekre való kötelező behajtást, illetőleg a behajtási tilalmat,- a járművek mozgásának korlátozását bizonyos helyzetekben, pl. műszakváltáskor, a dolgozók átcsoportosításakor stb.,- a speciális rakományok szállításának módját,- a speciális jármüvek közlekedésének módját,- idegen járművek közlekedésének és a személyforgalomnak a módját az üzem területén,- a szervezet területén történő személyszállítás módját, c/ a jármüvek karbantartásának és javításának biztosítását:- a jármű leállításának és javításának módját,- az üzemképtelen jármű vontatásának módját,- a garázsolás módját, d/ az ellenőrzés megszervezésének, a dolgozók továbbképzé­sének és vizsgáztatásának a módját:- az üzemközlekedési rendszabályok és munkavédelmi előírások megtartása ellenőrzésének a módját,- a dolgozók továbbképzésének és vizsgázgatásának a módját. 3/ Az üzemközlekedési rendszabályhoz szervesen kapcso­lódik a szervezet vázlatos alaprajza az úthálózat feltüntetésé­vel, beleértve a szűkületek, áthaladások, különböző épületbejá­ratok, parkolóhelyek, leállóterületek, garázsok, illetőleg a jár­műápolásra, karbantartásra és javításra kijelölt munkahelyek megjelölését is. Az abroncskopás okai: 1. Túl alacsony guminyomás. 2. Túl magas guminyomás. 3. Rosz- szak a lengéscsillapítók. 4. Hi­bás kerékfelfúggesztés és kor­mány-geometria (nem megfele­lő kerékösszetartás - dőlés stb.). 5. Kiegyensúlyozatlan a kerék. 6. Vészfékezés, leblok­kolt kerék. okoz az erőszakos indítás, sőt a kerekek túlzott,,kipörgetésekor “ az abroncs meg is sérülhet. Kiálló, éles tárgyakra (vasúti sín, járda- szegély stb.) való gyors felhajtás a gumi felrobbanását (csillagtöré­sét) okozhatja. A gépkocsi túlter­helése betéttörést idézhet elő. Áb­ránk hat olyan abroncskárosodást szemléltet, amelyek a gumik ha­nyag kezeléséből, karbantartásá­ból, az autós rossz vezetési stílu­sából származnak. MOLNÁR OTTÓ 6. § - A gépkocsikísérők és kalauzok részvétele a közlekedésben 1/ A forgalomban tartó köteles a járműhöz kocsikísérőt beosztani, a/ ha a fel- vagy lerakodáshoz szükség van rá, és ha a rakomány jellege, esetleg a jármű konstrukciója meg­kívánja, b/ ha olyan járműszerelvényről van szó, amelyet szét vagy össze kell kapcsolni, c/ ha a járművel hátramenetet kell végezni, szűk területre kell behajtani, vagy fokozott óvatosságra van szükség, d/ ha a közúti közlekedés biztonsága megkívánja, vagy a munka jellege megköveteli kocsikísérő igénybevételét, e/ ha azt külön előírások elrendelik (robbanóanyagok stb. szállítása). 2/ Kocsikísérő kijelölése helyett a forgalomban tartó biztosít­hatja a különben kocsikísérő által elvégzendő munkát más módon is, pl. állandó munkahelyen foglalkoztatott fel- és lerakodó csoportokkal, vagy több gépjárművezető beosztásával, illetőleg munkabiztonsági szempontból alkalmas műszaki eszközökkel. 3/ A forgalomban tartó köteles a személyszállításra berende­zett pótkocsihoz kalauzt beosztani, ha a pótkocsi nincs felsze­relve a vezetőülésből működtethető biztonságos ajtózáró beren­dezéssel, és a műszerfalon nem jelzi visszajelző lámpa a pótkocsi ajtajainak nyitott vagy csukott állapotát. 4/ A járművezető jogosult a gépkocsikíséröknek és kalauzok­nak utasításokat adni. 7. § - Több gépjárművezető beosztása Ha a járműhöz két vagy több gépkocsivezető van beosztva, a forgalomban tartó köteles kijelölni közülük egy vezetőt, aki jogosult a gépkocsi személyzetének utasításokat adni. 8. § - Hátramenet és behajtás 1 / Hátramenet végzésekor a járművezetőnek rendkívül óvatos­nak kell lennie és szem előtt kell tartania az idevágó előírásokat. Közúton kívüli közlekedés esetén a járművezető köteles az alábbi szempontokhoz alkalmazkodni: a hátramenet segítség nélküli végzésekor a járművezető köteles kiszállni a vezetőfülkéből s meggyőződni a terepviszonyokról és az esetleges akadályokról. Ha a jármű el van látva hátrameneti lámpákkal, hátramenetkor ezeknek működniük kell. Segítség nélkül végzett hátramenet megkezdését a járművezető köteles figyelmeztető hangjelzéssel jelezni. 2/ A járművezető homok- és kőbányákhoz, lerakodóhelyekhez, építkezésekhez és hasonló területekhez csak akkor hajthat be, ha a bekötő út megfelelően széles, szilárd és járható. Korlátozott látási viszonyok esetén a járművezető csak akkor hajthat be a fel- és lerakodási területre, ha a bekötő út megfelelően ki van világítva. A járművet a talaj teherbírása szerint olyan távolságban kell a bánya, a töltés és lerakodóhely szélétől megállítania, hogy ne állhasson fenn a jármű lezuhanásának vagy betemetésének veszélye. Azokat a helyeket, ahol meg kell állni, az a szervezet köteles figyelmeztető táblával, közúti jelzőtáblával és korláttal, éjszaka piros tenyjelzéssel megjelölni, amelyhez a munkahely tartozik; ha a körülmények megkívánják, köteles a járművezetőt részletesen megismertetni a helyszínnel. 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom