Új Szó - Vasárnap, 1981. január-június (14. évfolyam, 1-25. szám)

1981-02-01 / 4. szám

A kettes sorban álló szerszámgépekkel dolgoz^ emberek szívélyesen köszöntik a vállalatigazgató gaz­dasági helyettesét. Meg-megállunk az esztergagépek­nél, kérdéseket tesznek fel a szakmunkások Miroslav Lamos mérnöknek, véleményt mondanak bizonyos vállalati kérdésekről, közben pedig folyik a termelés. Megmunkálásra váró munkadarabokat hoznak egy targoncán, az egyik gépsornál pedig egy teljes rako­mány szépen csillogó kész gépalkatrészt készítenek elő elszállításra. Miroslav Lamos mérnök igazgatóhelyettes a Martini Nehézgépipari Vállalat terveiről, a tervlebontás módjá­ról tájékoztat, és mondanivalóját így foglalja össze:- Rendkívül fontosnak tartjuk, hogy minden szak­munkásunk ismerje részlegének feladatait, és tudja, hogy gépétől milyen teljesítményt várunk. A tennivalók ismerete nélkül ugyanis nem tudna hozzászólni a terv­hez, nem tudna érdemi véleményt mondani a felada­tokról. Ján éensel esztergályostól megkérdeztem, milyen feladatokat kell teljesítenie 1981-ben.- A vállalati terv egyik fő pontja: a régi termékek gyártásának mérséklése és az újonnan kifejlesztett gyártmányok előállításának a beindítása. Ezek a mi globális feladataink. Ami a saját feladataimat illeti, azokat már munkadarabokban és normaórákban kife­jezve is ismerem. Ugyanis vállalatunkban a tervet egészen az egyes gépekig lebontották.- Mi jelenthet akadályt a tervteljesitésben?- Például az anyaghiány. Szerencsére olyan műve­zetőnk van, aki mindig úrrá tud lenni a helyzeten. Jozef Ivaska ha a szükség úgy kívánja, odacsap az asztalra, és előteremti az anyagot. Egy szó mint száz: itt ritkán fordul elő, hogy vesztegelniük kell a gépeknek. Az igazgatóhelyettessel együtt Jozef Ivaska műve­zetőt is meglátogatjuk, és arról érdeklődöm, véleménye szerint nem lenne-e előnyösebb, ha a gépkezelők egész évre előre részletesen ismernék a feladatokat. Ivaska elvtárs logikusan érvelt. Szerinte a dolgozók tájékoztatásának mindig összhangban kell lennie az adott munkaterület jellegével. Másszóval: az a haté­kony tájékoztatás, amelynél a dolgozók meg tudják jegyezni az adatokat, a feladatokat, és a gyakorlatban is képesek az így szerzett ismeretek hasznosítására és a végrehajtás ellenőrzésére. A gépkezelőket ezért - a globális, vállalati szintű adatközlés mellett - a nor­maórákban és munkadarabokban kifejezett havi fel­adatokkal ismertetjük meg legrészletesebben. Tény hogy főképp az ilyen információk érdeklik őket.- Hogyan befolyásolhatja a gépkezelő a gazdasági mutatók alakulását?- E téren is anyagilag érdekeltté tettük őket, így pontosan tudják, hogy bizonyos mennyiségű termék előállításához mennyi szerszámot, anyagot és energiát használhatnak fel, tudják, hogy milyen lehet a maximá­lis selejthányad, és milyen rezsiköltséggel dolgoz­hatnak. A vállalatban szervesen összekapcsolták az egyén és kollektív anyagi érdekeltségét. Ez nem utolsósorban annak köszönhető, hogy a részleg összes dolgozója szocialista munkabrigádtag.- A szocialista munkabrigádok az emberformálás fontos tényezői - mondotta Ivaska elvtárs. - Tevékeny­ségükkel az is összefügg, hogy feleslegessé váltak a blokkoló órák és a munkába érkezést regisztráló ellenőrző lapok. A kollektíva maga ellenőrzi a munká­ban eltöltött idő mennyiségét, és nem engedi meg sem a fegyelmezetlenséget, sem a lógást. Magam is ponto­san tudom, hogy melyik dolgozó milyen munkát végez. Szükség esetén így nyomban beavatkozhatok. Érde­mes volt bevezetni azt a rendszert, mert kiváló eredmé­nyeket hozott. Az igazgató gazdasági helyettese szerint is jó ered­ményeket hozott a tervlebontás új módszerének a be­vezetése. A vállalatban az idén 7,3 százalékkal növel­hetik a saját teljesítményt, így biztosítani tudják a válla­lati feladatok teljesítését. Az egyes dolgozók is konkré­tabban érzik, mit vár tőlük a vállalat, pontosabban tudják, hogy bizonyos teljesítmény elérésénél milyen jutalomra számíthatnak.- A nyereség is rendkívül fontos gazdasági mutató. Itt sem csak globálisan tájékoztatjuk az egyes munka- szakaszokat, hanem konkrétan, tételenként - mondotta Miroslav Lamoá mérnök. - Előre tájékoztatjuk a dolgo­zókat a minőségi követelményekről, az anyag- és szerszámfogyasztásí normákról. Az informálás szak­mánként és géptípusokként történik. A kohászati rész­legben - amely sok energiát igényel - az energiafo­gyasztási normák megismertetésére fordítunk nagy figyelmet. így gondoskodunk a nyereségképzési terv teljesítéséről. 1980-hoz viszonyítva az idén 16,3 szá­zalékkal növeljük a nyereséget. A harmadik legfontosabb gazdasági mutató a terme­lési alapok rentabilitása, amelynek mértéke 1981-ben 9,2 százalékkal növekszik. A martini gépgyárban tehát az egyes munkahelye­ken dolgozók konkrétan ismerik az általuk közvetlenül befolyásolható mutatók alakulásával kapcsolatos köve­telményeket. Számokról, adatokról van szó, ezek azon­ban érthetők minden dolgozó számára. A termelés minden jelensége kifejezhető pénzben is. A kollektívák minden egyes tagja pontosan tudja, hogy a gyárat - és közelebbről a konkrét dolgozókat is - mennyivel káro­sítja meg az a gépkezelő, aki selejtet állít elő. Azzal is mindenki tisztában van, hogy milyen fontos tényező a gépek, berendezések folyamatos kihasználása, és hogy mennyire ,káros a veszteglés, a sok milliós értéket képviselő szerszámgépek hiányos kihasználása. Ilyen körülmények között nem nehéz megérteni, hogy több­műszakos üzemeltetésre van szükség. A termelési értekezleteken konkrét példákon illusztrálják, hogy az egyéni és vállalati jövedelmet miként befolyásolja a gazdasági mutatók alakulása. Mostanában mindenütt tapasztalhatjuk, hogy meg­növekedett az ökonómusok tekintélye. Ez persze együtt jár a felelősség növekedésével. Egyre fontosab­bá válnak mindenütt a gazdaságossági számítások. Martinban pl. konkrét adatokkal támasztották alá a gaz­dasági dolgozók, hogy mit jelent pénzben kifejezve a kovácsoló matricák elektrokémiai megmunkálással való előállításának a bevezetése. Ebben a nagyválla­latban van a legkorszerűbb és legnagyobb elektroké­miai megmunkálást végző csarnok, így a nehézgépipa­ri vállalat a termelési-gazdasági egység más vállalatai számára is gyárt matricákat. Az egyik elektrokémiai megmunkáló gépet Japánból importáltuk, a másikat pedig a Nővé Mesto nad Váhom-i Gépesítési és Automatizálási Kutatóintézetben gyártották. Pavol Hruska, a tervezési osztály vezetője adatokkal bizonyítja az új és korszerűbb megmunkálás előnyeit.- Ha hagyományos módon, marógépekkel állítunk elő egy fötengely-kovácsoló matricát, 134 normaórára van szükség, ami 1400 korona kiadást jelent. Elektro- kémikus megmunkálással 30 normaórára és 1000 koronára csökken a kiadás. Igen ám, de a japán gép bizonyára sokba került. És a Nővé Mesto nad Váhom-i gépfejlesztők sem adták ingyen a korszerű gépet, mondhatják a tamáskodók. Cyril Kollár mérnök, a műszaki fejlesztési osztály dolgozója ezt a kérdést is adatok felsorolásával vála­szolja meg:- A japán gépet 8 millió 700 ezer koronáért vásárol­tuk, és ez az összeg három és fél év alatt megtérült. És itt még nem is szóltunk arról, hogy az elektrokémiai megmunkálás pontosabb, és hogy a berendezéssel edzett ágéi is megmunkálható. Persze, az ilyen gép csak akkor fizetődik ki, ha éjjel­nappal dolgoztatják, alaposan kihasználják. Ezzel kapcsolatban is közöltek néhány adatot: ha a gép egy műszakban dolgozik, az 1 normaórára eső leírás összege 365,5 korona. Kétmúszakos üzemelte­tésnél ez az összeg 201,2 korona, hárommüszakos kihasználásnál pedig 146,3 korona. A rezsiköltségek is annál kisebbek, minél több műszakban dolgoztatják a gépet. Mindebből az következik, hogy érdemes drága gé­peket vásárolni, de csak abban az esetben, ha feltéte­leket teremtenek a kihasználásukhoz. A Martini Nehézgépipari Vállalat a múlt évinél lénye­gesen nagyobb feladatokat teljesít az idén. A gazdasá­gi dolgozók most elsősorban az anyagi-műszaki ellátás biztosítására törekednek, hogy anyaghiány ne gátolja a tervteljesítést. Itt tudják, hogy milyen feladatok hárul­nak a termelőkre a komplex intézkedésekből, és nem félnek az új feltételektől. MARIÁN FUSEK ágak a tavaszt, vagy félnek tőle?- Félve várjuk. Félelem alatt persze nem rettegést, hanem megfeszí­tett munkatempót értek. Ugyanis a téli gépjavításokra maradt rendkívüli rövid időnek egy várva várt korai tavasz mellett is elegendőnek kell lennie a minden ko­rábbinál lobban tönkrement géppark fel­újítására. A KÉPESSÉGEK VIZSGÁJA Bucz Sándornak, a Komáromi (Ko- márno) Járási Mezőgazdasági igazgató­ság fógépesitójének tömör válaszában minden benne van, amit 1980-81 tele a gépesítésben dolgozóknak jelent Már a beteleltetés és a kórlapok felvétele során bebizonyosodott, hogy az év folyamán a gépek műszaki állapota nagyon lerom­lott A kései tavasz után az egyik nagy munka szorosan követte a másikat, alig maradt idő a szezon utáni javításokra Például az aratast követőén a kombájno­kat szinte az egyik napról a másikra kellett beállítani a napraforgóba, majd a kukori­cába. Tovább rontotta a helyzetett, hogy át­lagban egy hónapot késett a vegetáció, s ugyanennyivel előbb beköszöntött a tél. Sáros, behavazott, nehéz talajon dolgoz­tak a gépekkel. Korábban aligha volt rá példa, hogy a cukorrépa-betakarítók előtt hótúrók tették szabaddá a talajt, vagy a szemes kukoricában hótorlaszok állták útját a kombájnosoknak. A mélyszántás­nál pedig az volt a rendkívüli, ha az ekét egy traktor is elhúzta- Nem véletlenül mondjuk, hogy a mostani téli gépjavítás a képesség vizsgája. Minden mezőgazdasági üzem­nek meg kell találnia a módját, hogy a rövidebb idő alatt a szokásosnál rosz- szabb műszaki állapotban levő gépeket is idejében kijavítsák Ha kell, hosszabbí­tott. esetleg a második műszakok beve­zetésével AZ ALKATRÉSZGYÁRTÓK HATHATÓS SEGÍTSÉGE NÉLKÜL NAGYON NEHÉZ A gépjavítások ütemének lényeges meghatározója az alkatrészellátás Hiá­nyos, gondokat okoz Tény azonban. hogy maguk a mezőgazdasági üzemek is sokat tehetnek az úgy érdekében. Példá­ul a gépek megfelelő téli védelmével - Meggyőző szóval, ha kellett bünte­téssel, elértük, hogy üzemeink az őszi betakarítást követően a gépeket megtisz­tították és elvégezték rajtuk a korrózió elleni védelmet. További előrelépés a múlthoz képest, hogy több helyen- a szabadban maradt értékesebb gépeket ponyvával védik. A végleges megoldás persze az lenne, ha a Mezőgazdasági Felvásárló és Ellátó Vállalat rendelkezne annyi tárolóval, hogy legalább december elejére kiürítene a gépszíneinket. Mert azokban bizony sok helyen még mindig gabona van a gepek helyett Az alkatrészhiány enyhítését szolgálja a készletek halmozásának megakadá­lyozása a járásban. Ennek érdekében december folyamán az agrotechnika képviselőivel is kibővített bizottság végig­járta valamennyi mezőgazdasági üze­met, és gepek szerint ellenőrizte a kórla­pok alapján összeállított alkatrészigény jogosságát- így az agrotechnika emberei is lát- hátták, hogy csak azt kérünk, amire való­ban szükségünk van. s a rendelést már decemberben kézhez kapták Az ered­mény egyelőre várat magára. Ezért elő­ször azokat a gépeket javítjuk, amelyek­nél a meghibásodott részeket magunk is pótolni tudjuk. Az alkatrészellátást javítja az egyre bóvulö renováció A gép- és traktorállo­mások és a járási ipari üzemek ilyen célú tevékenysége mellett a mezőgazdasági üzemek is kezdik felismerni, hogy a koo­perációs körzeteken belül lehetséges egy-egy alkatrész felújításának a meg­szervezése. És előrelépést jelent az is. hogy a mezőgazdasági üzemek rájöttek, miszerint a Ma én. holnap te alapon sokat tehetnek egymásért Eredményesek pél­dául a gepesitök járási találkozóin rende­zett alkatrészbörzék, amelyeken a kérók mellett a felajánlók száma is egyre több MEGOLDÓDIK A KUKORICASZÁR BETAKARÍTÁSA? Természetesen 1980 is hozott javu­lást. u| kilátásokat a gépesítés szaka­szán. így például a napraforgó betakarí­tásában- Tizenkét darab E-516-osra szerelhe­tő napraforgó-betakaritó adaptert kaptak mezőgazdasági üzemeink. A 4200 hektár napraforgó hárommnegyed részét már ezekkel takarítottuk be. Az eredmény: hektáronként mintegy másfél mázsával kisebb betakarítási veszteség A mezőgazdasági üzemek gépesitöi talán még a napraforgó-betakaritó adap­tereknél is jobban örültek annak a bemu­tatónak. amelyen a kukoricaszár betaka­rítására alkalmas gépeket nézhették meg Az SPS-420-as silókombájnra sze­relhető adaptert, és a még ennél is érté­kesebb szárrendrerakót, amely a hatso­ros csötörö adapter kiegészítő berende­zése Ezzel a kombá|n a kukoricaszárat a csőtöréssel egy menetben rendre rakja, melyet egy rendfelszedővel ellátott siló- kombáin szed fel E megoldás további előnye, hogy a kombájnon áthaladó levél és csuhé is a rendre rakott szárakra hull s igy csökken a betakarítási veszteség- Az idei ev nagy feladata beszerezni ezeket a gepeket. s párhuzamosán tovább növelni a szakképzett gépkezelők számát, hogy a draga gepek hozzáértő kezekben legyenek Rövidesen megvaló- sítjük. hogy a nagy teljesítményű értékes gépeket egy-egy gépkezelő vegye szoci­alista gondozásba és a gép karbantartá­sában anyagilag is legyen érdekelt Hi­szen tudjuk, hogy uj gepek vasariasara korlátozottak a lehetőségek, alkatrészek­ből nagy a hiány, és ahogyan védik, óvják a gépeket, azok úgy fognak szolgálni. EGRI FERENC TÉLI HETEK GÉPJAVÍTÓÉKNÁL /­1981. II. 1. 6 ÚJ SZÚ m mm m budi

Next

/
Oldalképek
Tartalom