Új Szó - Vasárnap, 1981. január-június (14. évfolyam, 1-25. szám)
1981-06-28 / 25. szám
ÚJ szó El sőrendű a társadalmi érdek A szakmunkásképzés problémáiról a füleki Kovosmaltban K 1981. VI. 28. 11 A közel hetvenöt esztendős füleki (Fi- l'akovo) Kovosmalt szebb időknek néz elébe. Az évekkel ezelőtt elkezdett fejlesztés, termékváltás meghozza az első, országosan is felfigyeltetö eredményeket. Nem véletlen, hogy a felmenő ágba került üzem szaktanintézete, amely a szakképzett munkásutánpótlást hivatott nevelni, szintén szebb esztendők előtt áll. A gépipari szakmák oktatásának - a komáromi (Komárno) szaktanintézet mellett - a második olyan fellegvára, ahol a párhuzamos osztályokban magyar nyelvű tanítás is folyik. így nem tűnhet dőre reménynek, hogy az átszervezés alatt álló, a társadalmi és népgazdasági igényeket figyelembe vevő, középfokú érettségit adó szakmunkásképzésen belül megoldódik a gépipari szakmák magyar nyelven való tanításának kérdése. Ez egyre fontosabb feladat, hiszen a magyar nemzetiségűek által sűrűn lakott Közép- és Kelet-Szlovákia déli területein-a nagyarányú iparfejlesztés nyomán - szaporodik a gépipari üzemek száma. Nemcsak az üzem, de a szaktanintézet is nagy hagyományokra tekint vissza. A tantestület sokáig egy legrégebbi, legtapasztaltabb tagja volt Bial Barnabás, aki ma a gyakorlati oktatás technológusa.- Amikor 1951-ben idekerültem, még más jellegű volt az iskola. Inkább a szakma gyakorlati fogásait tanítottuk. Az azóta eltelt idő alatt számos átszervezést, tanügyi reformot megéltem. Nem is szólva a tanított szakmák sokaságáról. Úgy vélem, hogy a most folyó korszerűsítés a szakmai ismeretek, a gyakorlati tudás és az általános műveltség között eddig meglévő különbséget megszünteti. Igaz, hogy a szakmák egynémelyikében csökkent a gyakorlati órák száma, ám a harmadik év befejeztével még egy félév kötelező szakmai gyakorlaton vesznek részt a tanulók. Ez várakozásunk szerint a specializálódást, a szakmai elmélyülést szolgálja majd. Fontosnak tartom megjegyezni, hogy iskolánkban a kezdetektől folyik magyar nyelvű oktatás. Ez olyan hagyományunk, amelyet nem hagyhatunk figyelmen kívül az érettségit adó szakmák tanításában sem. A szakmai gyakorlatot évekig irányító szakember szavai kíváncsivá tettek. Milyen a gyakorlati oktatás a valóságban? Hogyan vélekednek a fémmegmunkáló szakmát, az eddigi három szakmából (marós, esztergályos, köszörűs) összevonva oktató mesterek? Mi a véleményük a diákoknak erről a változásról? Az üzem zegzugos udvarán, az öntőműhely félhomályba burkolózó csarnokán keresztül vezet a gyakorlati oktatás műhelyei felé Singler László főmester. A műhelycsarnokba érve feltűnően sok alapiskolás korú fiút látok a satupadok mellett, reszelővei a kézben.- Jól bevált szokás már, hogy a környék alapiskoláinak tanulói a politechnikai oktatás során kisebb kézügyességet kívánó munkákat itt végeznek. Ez egyrészt jó népszerűsítője a gépipari szakmáknak, másrészt fontos a munkához való viszony kialakításában, harmadrészt ilyen formában is megpróbálunk utánpótlást szerezni. A csarnok másik felében a szakmunkástanulók tízóraijuk elfogyasztása után újra a munkapadokhoz állnak. Singler László hozzájuk visz. De a munkazajban alig tudunk beszélgetni, ezért néhány percre a szakoktatók irodájába invitál.- Sokat töprengünk, hogy az új hároméves képzés milyen eredményt hoz, különös tekintettel a gyakorlati tudásra. Az első osztályosok csak heti egy órát töltenek a tanműhelyekben, a másodikosok már két napot, s a harmadikban hetenként váltakozva, egy hetet itt, egy hetet az iskolapadban. A harmadik évet záró szakmunkásvizsga után még egy fél év kötelező szakmai gyakorlat vár rájuk, amelyet már a jövendő munkahelyükön végeznek. A szakmai gyakorlat alatt anyagilag először értékelik a tanulót tudása és teljesítménye szerint. Egyelőre még nem tudni, mi hat ösztönzően a harmadikosokra. Ezt majd az év végén tudjuk megmondani. Nagy érdeklődéssel várjuk az átszervezés után az idén először végző fiatalok helytállását. S ez nemcsak az ő sikerük, vagy sikertelenségük lesz, hanem a miénk is. Singler László még átkísér a fémmegmunkálók műhelyébe, ahol az egyik csoport esztergapadokon, a másik marógépeken dolgozik. Itt találkoztam az iskola egyik legjobb tanulójával, Petőcz Piroskával, aki harmadikos.- Kulcsodról, a dunaszerdahelyi járásból jöttem ebbe az iskolába. Eredetileg a losonci építészeti szakközépiskolában szerettem volna továbbtanulni, ám nem sikerült. A dolgozók esti iskolájában itt is leérettségizem. A két esztendő alatt dolgozni is fogok. Ebben az iskolában érdemes tanulni, minden tekintetben megbecsülik a jó diákokat. Havonta értékelik a versenyt, amelyben Pelle Elemérrel együtt értük el a legjobb eredményt. Úgy érzem, nemcsak szakmailag, de általános műveltség tekintetében is felkészítik azt a diákot, aki tényleg tanulni akar. Az, hogy a szakmai gyakorlat a Kovosmalt területén zajlik, a vállalat sokoldalú gondoskodásának fontos bizonyítéka. A személyzeti ügyekkel megbízott igazgatóhelyettes informál a kapcsolat konkrét formáiról.- A kapcsolat, különösen az utóbbi években, nagyon sokat javult - kezdi tájékoztatóját Ján Chytil elvtárs. - Ez elsősorban annak köszönhető, hogy az üzem vezetése felismerte az utánpótlás nevelésének fontosságát. Ezért is került sor az iskolaépület rekonstrukciójára, hogy amíg a kétmilliós beruházással épülő új iskola elkészül, addig se szorongjanak a tanulók. Persze a helyzet még így sem kielégítő, hiszen számos szaktanintézet van, ahol új épületben jobb, korszerűbb körülmények között oktatnak.- Az iskola a Strojsmalt vezérigazgatóságának döntése alapján, változatlan intézményi státuszban, a szlovák és a magyar tanítási nyelv meghagyásával került be a középfokú szaktanintézetek hálózatába. Ez azzal jár, hogy az 1981/82-es iskolaévben két rokon szakmában érettségit adó négyéves képzési idejű osztályt nyitunk, amelynek tanítási nyelve szlovák lesz. Tudjuk, hogy az üzem vonzáskörében többségükben magyar nemzetiségűek lakta községek vannak. Ezért, ha a Közép-Szlovákiai Kerületi Nemzeti Bizottság igényli a magyar tanítási nyelvű osztály megindítását, akkor az üzem nem gördít akadályt elébe. A kezdéskor olyan megfontolásból döntöttünk a szlovák tanítási nyelv mellett, hogy az üzem középszintű vezetői gárdájának az utánpótlását a jövőben az iskolából kikerültekkel szeretnénk megoldani. Ezeknek pedig szükséges a szlovák nyelv tökéletes ismerete. Persze ez nem zárja ki, hogy a magyar tanítási nyelvű osztályainkban végzők nem tanulnának meg jól szlovákul. Végül is, ha igény lesz rá, jövőre megnyitjuk a négyéves képzési idejű szakmákban is a magyar tanítási nyelvű osztályt. A Vasút utcában álló iskola igazgatói szobájában fogad Erika Kozáková igazgató. Évekig tanított a szaktanintézetben, mielőtt kinevezték.- Iskolánknak kilenc osztálya van, ebből kettő szlovák tanítási nyelvű és hétben magyarul folyik az oktatás. Szakmák és évfolyamok szerint ez a következőképpen oszlik meg: az első évfolyamban az elektroműszerészek, a szerszámkészítők magyarul, az asztalosok fele-fele arányban szlovákul is és magyarul is tanulnak, a másodikban elektroműszerészek, asztalosok, valamint egy osztott osztályban szerszámkészítők és fém- megmunkálók tanulnak. A harmadik évfolyam így oszlik meg: elektroműszerészek, fémmegmunkálók és egy utolsó osztályt a hagyományos képzésű géplakatos szakmát tanulók alkotnak. A dolgozók esti iskolája két évfolyamában három osztályunk van.- Ennek milyen a tanítási nyelve?- Szlovák, mert kevesebben jelentkeztek a magyar nemzetiségűek közül.- Az idén indult két első osztályba is?- Ott fele-fele az arány, de hát az üzem és a vezérigazgatóság így döntött.- A jövőre nézve hogyan akarják fejleszteni a magyar nyelven folyó, kétségtelenül jó hagyományokkal rendelkező szakmunkásképzést?- Jövőre, ha lesz elég jelentkező, a négyéves képzési idejű szakmákban is nyitunk magyar tanítási nyelvű osztályokat. Az idén minden erőfeszítésünk ellenére sem tudtunk elegendő tanulót megnyerni ahhoz, hogy két osztályt nyithassunk. Az üzem is így találta helyesnek. A toborzást háromféleképpen végezzük: levelet küldünk a környék iskoláinak, szórólapokkal és az iskolák meglátogatásakor is tájékoztatjuk a nyolcadikosokat, kilencedikeseket. Iskolánk még így is nehezen tudja elérni a tervezett létszámot. Más üzemektől, például a tornaijai gépgyár piesoki igazgatóságától és a nagykürtösi LlAZ-tól is kaptunk levelet, hogy vegyünk fel tanulókat a magyar tanítási nyelvű osztályokba. Ezeket a kéréseket csak korlátozott számban tudjuk teljesíteni, mivel az üzem vezetőségének legújabb döntése szerint csupán a Ko- vosmalttal szerződést kötő tanulókat vehetjük fel.- Pedig az iskolába így elegendő tanuló kerülne, elsősorban a magyar nemzetiségűek közül.- Ez tény, csak hát az üzemi érdeket is fontosnak tartjuk. Csupán az üzemen múlik, hiszen a kerületi nemzeti bizottság 1979. szeptember 25-én Banská Bystri- cán kelt levelében tudatta velünk, hogy az oktatási minisztérium 5976/76-111/1. számú határozatával besoroltak bennünket a nemzetiségi iskolahálózatba. Ezt a helyzetünket az új oktatási tervezet sem változtatta meg. A Strojsmalt vezér- igazgatósága az oktatási minisztériummal egyetértésben iskolánkat 1980. szeptember 1-töl a középfokú szaktanintézet szintjére emelte. így a következő iskolaévben már a négyéves képzési idejű, érettségit adó szakmákat is tanulhatják diákjaink. xxx Kétségtelen, hogy egy igényességre törekvő iskolát ismertem meg a füleki szlovák és magyar tanítási nyelvű középfokú szaktanintézetben. Tanári kara, oktatói jól felkészült szakemberek hírében állnak. Alkalmam volt, hogy meghallgassak egy technológia órát az elektroműszerészek osztályában, ahol a magyar gyerekekkel együtt öt szlovák is tanul. Természetesen az anyanyelvén. Az iskola tanári kara a tantervnek megfelelően a magyar diákokat szlovákul is megtanítja a szakkifejezésekre. Az iskola diáksága többségében magyar nemzetiségű, és az alapiskolát is ezen a nyelven végezte. Politikai és társadalmi érdek tehát, hogy ne csak a hagyományos, de a szakmunkásképzés átszervezése után létrehozott érettségit adó, négyéves képzésben is azonos lehetőségeket kapjanak. Az illetékesek szavaiból kiderül, hogy sem az üzem, sem a kerületi nemzeti bizottság nem gördít ez elé akadályokat Viszont az iskola a gyér érdeklődésre hivatkozva, a magyar tagozaton nem kezdi el a négyéves képzést. Pedig átgondolt szervezés után lenne rá igény. Csupán az oly sokszor hangoztatott üzemi és vállalati érdeket kellene alárendelni a társadalmi és a lenini nemzetiségi politika érdekeinek. Ezért fontos az is, hogy a közeli két, egyre inkább nagyüzemmé duzzadó gyár - a nagykürtösi LIAZ és a piesoki Gépgyár tornaijai üzeme - anyagilag is támogassa az iskolát. Ugyanilyen lényeges, hogy az üzem vezetősége szerezzen érvényt az oktatási minisztérium határozatának. Ehhez mind a politikai, mind a társadalmi feltételek adottak. A CSKP XVI. kongresszusán elhangzott beszámolóból idézek: „Továbbra is nagy figyelmet fordítunk a középiskolák színvonala emelésére. Rendkívüli figyelmet szentelünk a fiatal szakmunkásokat képző szakipari tanintézetek tevékenységének. A minisztériumoknak, a termelési gazdasági egységeknek, szövetkezeteknek, a nemzeti bizottságoknak egyik elsőrendű feladatuknak kell tekinteniük a szakmunkások nevelését". A fenti gondolatok elhangzása előtt már egy esztendővel, a CSKP KB 15. ülésén elfogadott irányelveknek megfelelően készült el az SZSZK Oktatásügyi Minisztériumának az 1980-81-es évre szóló pedagógiai és szervezési utasítása az alap- és középiskolák számára. Ennek C. fejezete I. részének 15. pontja így szól: „Továbbra is figyelmet szentelni a magyar és ukrán tannyelvű osztályok létesítésének, a magyar és ukrán nemzetiségű állampolgárok szükségletei szerint“. A megoldás tehát Füleken is a vállalat és az iskola vezetőitől függ. Ennek alapja pedig csak az a társadalmi igény lehet, amely Dél-Szlovákia iparosodása nyomán az anyanyelven történő szakmunkásképzésben is sürgetően jelentkezett. DUSZA ISTVÁN Munka közben (A szerző felvétele)
